O slideshow foi denunciado.
Utilizamos seu perfil e dados de atividades no LinkedIn para personalizar e exibir anúncios mais relevantes. Altere suas preferências de anúncios quando desejar.

Kórházi mentálhigiéné

1.343 visualizações

Publicada em

Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

Publicada em: Educação
  • Entre para ver os comentários

Kórházi mentálhigiéné

  1. 1. K ó rh ázi mentálhigiéné Bara Tünde Málnási Zsuzsánna
  2. 2. <ul><li>Kórházi mentálhigiéné alatt érthetjük: </li></ul><ul><li>Megértetni a betegekkel, milyen életmódváltozás szükséges számukra a betegségük miatt, ez hogy érinti mindennapi életüket. </li></ul><ul><li>Segíteni, hogy fel tudják dolgozni a betegséggel kapcsolatos problémáikat, érzelmi nehézségeiket, megbirkózzanak a betegség tudatával. </li></ul><ul><li>Segíteni a kommunikációt a páciens és a családja között . </li></ul><ul><li>Gyakorlati és konkrét segítséget nyújtani a pácienseknek. </li></ul><ul><li>Segíteni a korházból való elbocsátás előtt az otthoni ápolás megszervezésében. </li></ul>
  3. 3. <ul><li>Kórházi felvételkor, a páciensnek nincs ideje az új helyzethez adaptálódni, az készületlenül éri, ilyenkor szükséges felmérni a páciens lehetséges támogató rendszerét, mozgósítani a támogatás forrásait. </li></ul><ul><li>Közös keretek: </li></ul><ul><li>- Mindketten a kórházi szociális munkásként dolgozunk </li></ul><ul><li>- Ugyanazon betegekkel mindketten kapcsolatba kerülünk: sürgősségi osztályon, amikor a beteg krízis állapotában van, pszichiátrián, amikor már szakorvosi ellátásban részesül </li></ul><ul><li>- TEAM - munka: betegről való információ, ennek családi háttere, korházba kerülés körülményei... </li></ul><ul><li>- Szoros összefüggés a két téma között: öngyilkosság és depresszió </li></ul>
  4. 4. <ul><li>PSZICHOEDUK ÁCIÓ DEPRESSZIÓS SZEMÉLYEKNÉL </li></ul><ul><li>Fontos szerepet tölt be a korszerű pszichiátriai ellátásokban a kliensek és hozzátartozóik informálása betegségükről, ennek kezeléséről és az ezzel való leghatékonyabb együttélésről. A pszichoedukáció ebben nyújt segítséget. </li></ul><ul><li>A szakirodalom javaslatai szerint az optimális klinikai szolgáltatásoknak szerves része kellene legyen a pszichoedukáció, amelyet minden súlyos mentális zavarban szenvedő személy és családja igénybe vehet. </li></ul><ul><li>A pszichoedukáció: egy szolgáltatás vagy program, amely egy specifikus tanulási és oktatási forma. </li></ul><ul><li>Formái : egyéni, csoportos és a családok pszichoedukációja. </li></ul>
  5. 5. <ul><li>Pszichoedukávió depressziós személyeknél </li></ul><ul><li>-Dowrick és mtsai (2000) </li></ul><ul><li>-Jaap van der Stel (2004) </li></ul><ul><li>-Antonucció és mtsai (1998) (néhány készség megtanítása, amelyek javítják az érzelmi állapotot) </li></ul><ul><li>-Lewinsohn (Coping with Depression Course-depresszióval való megküzdés ->egészséges tevékenységek gyakoriságának növelése, depressziós állapotot fenntartó tényezők csökkentése vagy kiiktatása) </li></ul>
  6. 6. <ul><li>Pszichoedukáció depressziós személyek hozzátartozóinak </li></ul><ul><li>- Hozzátartozók tájékoztatása, hogy miként őrizhetik meg saját lelki egyensúlyukat, miként támogathatják hozzáállásukkal depresszióban szenvedő hozzátartozójukat </li></ul>
  7. 7. <ul><li>A kutatás alapkérdése: </li></ul><ul><li>A pszichoedukációt, mint csoportos beavatkozási módszert hazai populáción még nem ültették gyakorlatba. Folyamatban van a program bevezetése depresszióban szenvedő személyeknek az ambuláns és a pszichiátriai ellátás szolgáltatásai közé (Programul National în Sănătate Mintală 2007 ), ez érdekében egy pszichoedukációs kézikünyv készült (Petrovai és mtsai, 2008). </li></ul><ul><li>A kutatás célkitűzése: </li></ul><ul><li>Elsődleges cél a depressziós személyeknek összeállított pszichoedukációs program hatékonyságának a vizsgálata. A depresszió prognózisát befolyásolják: a kliens által észlelt szociális támasz, kliens által alkalmazott megküzdési stratégiák, családon belüli kapcsolatok milyensége. </li></ul><ul><li>Szeretném megvizsgálni, hogy a pszichoedukáció során az imént felsorolt tényezők milyen hatással vannak a kliens depressziójának és életminőségének változására </li></ul>
  8. 8. <ul><li>Hipotézisek </li></ul><ul><li>A pszichoedukációban részesülő személyek a Beck Depresszió Skálán elért depresszió – pontszáma és a Depresszió Életminőség Skálán mért szubjektív életminőség megítélésének pontértéke alacsonyabb lesz a posztteszten, mint a csoportba való jelentkezéskor a preteszten. </li></ul><ul><li>A kézikönyv hasznosságáról kedvező visszajelzések lesznek depresszióban szenvedő személyek és hozzátartozóik értékelésében. </li></ul><ul><li>Célcsoport </li></ul><ul><li>-Csíkszeredai elmegyógyászaton kezelt személyek, akik depressziójukkal küzdenek </li></ul>
  9. 9. <ul><li>A kutatásban alkalmazandó eszközök: </li></ul><ul><li>Beck Depresszió Skála (BDI) </li></ul><ul><li>Depresszió Életminőség Skála (QLDS) </li></ul><ul><li>Észlelt Szociális Támasz Multidimenzionális Kérdéssor (MSPSS) </li></ul><ul><li>Rövid Cope Kérdéssor (megküzdési stratégiák) </li></ul><ul><li>Kérdéssor a Családon belüli Érzelmi Bevonódás és Kritika mérésére (FEICS) </li></ul>
  10. 10. <ul><li>Beavatkozás célkitűzése: </li></ul><ul><li>Elméleti és gyakorlati segítségnyújtás a klienseknek és hozzátartozóiknak a betegséggel történő megküzdésben. </li></ul><ul><li>A cél, hogy jobb rálátást nyerjenek betegségükre és a létező kezelési lehetőségekre. </li></ul><ul><li>Kevesebb bűntudatot, tehetetlenséget és szorongást érezzenek azzal kapcsolatosan, ami velük történik. </li></ul><ul><li>Megküzdési stratégiákkal ismerkedjenek meg. </li></ul><ul><li>A visszaesések lehetőségének és gyakoriságának megelőzése érdekében felismerjék, hogy mit tehetnek. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>A beavatkozás struktúrája: </li></ul><ul><li>10 ülésre tervezem: </li></ul><ul><li>I. Találkozás: szervezési kérdések, bemutatkozás, ismerkedés, elvárások. </li></ul><ul><li>II. Találkozás : a résztvevőknek a depresszióval és a segítségkéréssel kapcsolatos hiedelmeik feltárása, megbeszélése. Információ átadás betegségükkel kapcsolatosan és ennek kockázati és védő tényezőiről. </li></ul><ul><li>III. Találkozás : információk a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelésről, ezen kezelések betartásának fontosságáról. </li></ul><ul><li>IV. Találkozás : a résztvevők számukra fontos értékeknek a megfogalmazása, személyes célok kitűzése saját maguk számára </li></ul><ul><li>V,VI,VII,VIII. Találkozás : megküzdési mechanizmusok/stratégiák </li></ul><ul><li>IX, X. Találkozás : visszaesések megelőzésére öszzpontosítani, betegséget megelőző tünetek azonosítása ; visszaesést megelőző terv és az egészségmegőrző terv összeállítása. </li></ul>
  12. 12. A krízisintervenció hatékonysága öngyilkossági kisérletet elkövető személyek esetében A kutatási probléma Kutatásomban öngyilkossági kísérletet vagy öngyilkossági gesztust elkövetett személyekkel foglalkozom. A kutatás során szeretnék választ kapni olyan kérdésekre mint pl. miért fordulnak egyes személyek e rossz megoldás felé, miért válik meg az ember olyan könnyen az élettől, melyek azok az okok, amelyek az illető ily nagy mértékű elkeseredettségét okozzák?
  13. 13. <ul><li>Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet. </li></ul><ul><li>Az öngyilkossági kísérlet az az így definiált aktus, amely megszakadt mielőtt a halál bekövetkezett volna. (Durkheim, 2003) </li></ul>
  14. 14. <ul><li>A kutatási minta bemutatása </li></ul><ul><li>Kutatásom célcsoportja öngyilkossági kísérletet elkövettet személyek, akik korházi ellátásra szorultak és így bekerültek a nyilvántartásba. </li></ul><ul><li>Kutatásom helyszíne a Csíkszeredai Megyei Sürgösségi Kórház Sürgösségi Osztálya, ahová bekerül minden öngyilkossági kísérletet túlélő személy, aki orvosi ellátásra szorul és az elkövetés helyszíne a csíki körzet. A beteg állapotának súlyossága függvényében beutalódik a kórház valamelyik osztályára vagy a pszichiátriai osztályra kerül, ahol pszichiátriai ellátásban is részesül. </li></ul>
  15. 15. <ul><li>Kutatási adatok: </li></ul><ul><li>A kutatási adatokat dokumentum elemzés segítségével gyűjtöttem, sikerült adatokat szereztem az öngyilkosság alakulásáról 2000-től, valamint információkat kaptam az öngyilkossági kísérletet elkövetők szociodemográfiai jellemzőiről (életkor, nem, képzettség, munkaviszony) valamint a kísérlet körülményeire vonatkozó adatokról (ideje, helye, módszerválasztás). </li></ul>
  16. 18. 2009-ben öngyilkossági kisérletet elkövető személyek adatai
  17. 20. <ul><li>Krízisintervenciós beavatkozási terv: (6-7 ülés) </li></ul><ul><li>Az első találkozás célja, hogy a katasztfófát elhárítsam és egy minél közelebbi időpontban állapodjunk meg </li></ul><ul><li>első ülés : igyekszem egy megfelelő kapcsolat kialakítására, a feszültségek csökkentésére, konkrét kérdéseket fogalmazok meg a krízist előidéző életeseményről, az ezzel való szembesülés során keletkezett tünetekről és az egyén lehetőségeiről. Az interjút az utóbbi 2-3 hétben bekövetkezett eseményekre, változásokra irányítom. </li></ul>
  18. 21. <ul><li>2-3 ülés: igyekszem a problémára fokuszálni, tisztázni a krízis folyamatát és a kiváltó okokat, tisztázom, hogy mit próbált tenni a megoldások érdekében és miért nem vált az be. Az egyén önértékelését erősítem, kutakodom, hogy kiket vonhatok még be a munkába (családtagok, barátok). </li></ul><ul><li>4-5 ülés: feladatokat adok a páciensnek (először kisebb, majd nagyobb) ) és megbeszéljük a lehetséges alternatívákat és akadályokat ; úgy tervezem, hogy a középpontban mindig az egyéni, családi erő és a támogató szociális háló álljon. </li></ul><ul><li>6-7 ülés : csökkentem az ülések hosszát, a klienssel együtt megvizsgáljuk az eredményeket, ugyanakkor megerősítem </li></ul>
  19. 22. <ul><li>KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! </li></ul>

×