2. TARTALO
M
I. Bevezetés – Crowdsourcing a könyvtárban?
II. Az együttműködés lehetőségei: miben segíthet
az olvasó?
III. Crowdsourcing építés, egyszerűen
IV. Mitől lesz sikeres egy projekt?
3. I. CROWDSOURCING A
KÖNYVTÁRBAN?Mi is a crowdsourcing?
• = a munkánk kiszervezése ’tömegnek’ (sok résztvevővel) – önkéntes alapon
Miért hasznos ez a memóriaintézményeknek általában?
Lehetőség a nyitásra:
• Kapcsolatot építünk hasonló érdeklődésű emberekkel
• Közös munkát végzünk már létező közösségekkel
• Új közösségeket hozunk létre
• A résztvevők magukénak érezhessék a gyűjteményeket
+ jó eszköze az új dokumentumok gyűjtésének
Miért jó a könyvtárnak konkrétan?
• Olyan célokat tudunk elérni a résztvevők segítségével, amelyekre a könyvtárnak nincs elég
erőforrása
• Javíthatjuk gyűjteményünk feldolgozottságát és adatainak minőségét, részletességét
• Kihasználja a résztvevők szakértelmét, speciális ismereteit
• Szélesebb körben ismertetjük meg gyűjteményünk
• Játékosan ismerhetik meg gyűjteményeinket a résztvevők
• Ismeretlen magángyűjteményeket, és érdekes személyeket ismerhetünk meg a résztvevők között
• Erősítheti kapcsolatainkat olvasóinkkal és könyvtárba nem járókat mozgathat meg
4. II. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
LEHETŐSÉGEI: MIBEN SEGÍTHET
AZ OLVASÓ?A
gyűjteményépítésb
en Előnyei
Bevonja a résztvevőket a könyvtár
gyűjtéseibe
Nemzetközi projektekbe lehet
bekapcsolódni
Jellegzetes típusai
Oral history
Archív anyag digitális másolatainak
gyűjtése
Jelenkori helyekről, objektumokról
készített képek gyűjtése
Szoftverek, alkalmazások
A gyűjtemény feldolgozásában
Előnyei
Kereshetővé válik a szöveg, digitálisan könnyen
használható, megkönnyítheti a könyvtárosok
munkáját
Bevonja a résztvevőket a könyvtár
gyűjteményének megismerésébe
Jellegzetes típusai
Kéziratok és nyomtatványok átírása
Hanganyag átírása
Térképek értelmezése
Gyűjteményi elemek elhelyezése térképen
Szoftverek, alkalmazások
Zooniverse
5.
6. ORAL HISTORY
o Amit gyűjthetünk: elmesélt élettörténeteket és élményeket
• témák szerint: városnegyed, történelmi pillanat pl. hol voltál, mit csináltál amikor... (Csernobil,
rendszerváltás)
o Résztvevők: nyitott (bárki) – moderált (csak megkeresett közösségek)
o Helyi közösségekkel, csoportokkal történő kollaborációra különösen alkalmas
o Nemzetközi példák: First Day Project és Community Oral History Project
7. o Levéltári példa: First Day Project (South Asian American Digital Archives)
Személyes és családi visszaemlékezések egy meghatározott pillanatról: “Első
napom Amerikában”
Teljesen nyitott projekt + felkért riportkészítők
8.
9. oKönyvtári példa:
Community Oral
History Project (New York
Public Library)
Városrészhez kötődő
emlékeket gyűjtöttek
Moderált projekt:
Résztvevők:
zárt csoport
Használók:
nyílt csoport
mindenkinek
hozzáférhető
10. EREDETI DOKUMENTUMOK
DIGITÁLIS MÁSOLATAINAK
GYŰJTÉSE
o Amit gyűjtenek: digitalizált archív anyagok
o Létező gyűjteményt lehet növelni – új gyűjteményt indítani
o Nemzetközi projektekben való együttműködésre nagyon alkalmas
• Előny: nem kell saját oldalt készíteni
o Magyar példák: Fortepan, Topotéka
Nyitott, de nem feltöltéssel használható – a gyűjteménygazda válogat
o Nemzetközi példa: What was there?
11. o Nemzetközi példa: What was there?
Régi helytörténeti képek gyűjtése és pontos elhelyezése a térképen, google maps
segítségével
Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal, gyűjteményünkkel
12.
13. JELENKORI HELYEKRŐL,
OBJEKTUMOKRÓL KÉSZÍTETT
KÉPEK GYŰJTÉSE
o Amit gyűjtenek: fotók, mai helyszínekről, objektumokról
o Létező projektekbe lehet beszállni, vagy saját gyűjtést indítani
o Nemzetközi projektekben való együttműködésre nagyon alkalmas
• Előny: nem kell saját oldalt készíteni
o Magyar példa: Köztérkép
o Nemzetközi példa: Open Plaques
o Nemzetközi példa: Billion Graves
14. o Magyar példa: Köztérkép
• Minden köztéri emléket gyűjt
• Nyitott, de csak lépésről lépésre kap a felhasználó egyre több
jogosultságot
15. o Nemzetközi példa: Open Plaques
• Emléktáblák fotóit és adatait gyűjti, világszerte
• Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal,
gyűjteményünkkel
16.
17. o Nemzetközi példa: Billion Graves
• Sírok fotóit gyűjtik
• Családtörténet, családkutatásban segíthet
• Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal,
gyűjteményünkkel
18.
19. KÉZIRATOK ÉS
NYOMTATVÁNYOK ÁTÍRÁSAo Amit a résztvevők rendezhetnek: kéziratok átírása és kulcsszavazása
o Előfeltétel: a gyűjtemény digitalizálva van
o Kereshetővé válik a szöveg, digitálisan könnyen használható
o Nemzetközi példa: Transcribing Modern Manuscripts és Library of Congress
20. o Nemzetközi példa: Transcribing Modern Manuscripts
• Levelek és naplók átírása
21.
22. HANGANYAG ÉS VIDEÓ
ÁTÍRÁSA
o Amit a résztvevők
rendezhetnek:
hanganyagok és VHS
kazetták szövegének
átírása és
kulcsszavazása
o Kereshetővé válik a
szöveg, digitálisan
könnyen használható
o Nemzetközi példa:
Community Oral History
Project
23.
24. TÉRKÉPEK ÉRTELMEZÉSE
o Amit a résztvevők rendezhetnek: térképek adatai, több szempont
szerint
o Segít a térkép értelmezésében, kereshetővé válik a térkép
oNemzetközi példa: Building Inspector (The New York Public Library)
25. GYŰJTEMÉNYI DOKUMENTUMOK
ELHELYEZÉSE TÉRKÉPENo Amit a résztvevők rendezhetnek: gyűjtemény elemeit rendelheti térképen azok
eredeti lelőhelyeikhez
o Segíti a könyvtárosok feladatát az elemek történetének megfejtésében
o Bevonja a résztvevőket a könyvtár gyűjteményének megismerésébe
o Nemzetközi példa: Map the Museum (Royal Pavillion and Museum, Brighton and Hove)
26.
27. III. CROWDSOURCING OLDAL
ÉPÍTÉSE, EGYSZERŰEN
o közvetlenül, programozói közreműködés nélkül felhasználható szoftverek
o ingyenesek (ha szerveren való elhelyezés nem megoldható házon belül,
akkor 15dollár/év)
o teljesen testreszabhatóak
o alkalmasak nyitott és moderált projektekhez is
Gyűjteményépítés: OMEKA
Gyűjteményrendezés: ZOONIVERSE
28. OMEKA -
GYŰJTEMÉNYÉPÍTÉS
o Amit gyűjteni lehet vele: bármilyen feltölthető anyagot,
• Pl. képeket, hanganyagot, szöveges dokumentumokat, stb.
o Teljesen testreszabható: milyen metaadatokra vagyunk kíváncsiak?
• Mi adhatjuk meg a kitöltés szempontrendszereit – mi állíthatjuk össze az űrlap kérdéseit
o Plug-in: növekvő számú hozzáadható funkciók
• Hozzáadható térkép: a feltöltött anyaghoz hely is hozzárendelhető
o Ingyenes, esztétikus sablonok vannak, használatához nem kell
programozói ismeret
34. ZOONIVERSE -
GYŰJTEMÉNYRENDEZÉS
o Előfeltétel: a könyvtári gyűjteményrész digitalizálva van
o Gyűjteményünkből feltöltött képekről tudunk feltenni kérdéseket
• Mi szabhatjuk meg, a kérdéseket, sorrendjülket, és a válaszok formályát (szöveggel,
bejelöléssel, rajzolással)
o Előnyök
• Kéziratok megfejtésére nagyon alkalmas
• Interaktívan teszi megismerhetővé a gyűjteményt
• Használható helyi, könyvtáron belüli foglalkozásokhoz is pl. Iskolások könyvtári
foglalkozásaihoz is
35.
36. IV. MITŐL LESZ SIKERES EGY
PROJEKT?A cél és az eszköz harmóniája
Mik az elsődleges és másodlagos cél - Gyűjteményépítés? Gyűjteményrendezés? Iskolai
foglalkozás?
Kikkel akarunk együttműködni – Mennyire legyen nyitott vagy zárt a project?
Kik lesznek a megtekintők, a közönség - Ki láthatja majd az oldalt illetve a
feltöltött/rendezett anyagokat?
Milyen célcsoportokat vonhatunk be?
Ki-miért venne részt, mik lehetnek számukra motiválók pl. életkori sajátosságok szerint
37. Bevonja az embereket
Az oldal egyszerűen használható, egyértelmű,
részvétel azonnal megkezdhető
Azonnal világossá válik a részvételben rejlő
érték
Projekt leírása rövid, célratörő, kíváncsivá teszi
a potenciális résztvevőt
Fenntartja a résztvevők motiváltságát
Tanulási lehetőséget nyújt
Új tartalom feltöltése
Jutalmazás, pl. legaktívabb önkéntesen
megnevezése, rangok osztása, oklevelek
küldése
Versenyeztetés, játékosítás
Projekt előrehaladásának folyamatos
vizualizálása
Beépül a könyvtár online jelenlétébe
Közösségi médiák lehetőségeit kihasználja
Egyszeri munkát többször kihasználni,
összekötni a közösségi oldalakat
38. CROWDSO
URCING
PÉLDÁK
Ancient Lives https://www.ancientlives.org/#/
Billion Graves https://hu.billiongraves.com/
Book Traces http://www.booktraces.org/
First Day Project https://www.firstdaysproject.org/
Heritage Reuse http://crowdsourcingheritage.net/
Köztérkép https://www.kozterkep.hu/
Letters 1916-1923 http://letters1916.maynoothuniversity.ie/
Library of Congress: By the People https://crowd.loc.gov/
Map the Museum http://mapthemuseum.org.uk/#14.00/50.8300/-0.1400
New York Public Library: Building Inspector http://buildinginspector.nypl.org/
New York Public Library: Communit Oral History Project
http://oralhistory.nypl.org/
New York Public Library: What’s on the Menu? http://menus.nypl.org/
Open Plaques http://openplaques.org/
Shakespeare’s World https://www.shakespearesworld.org/#/transcribe
What was there? http://www.whatwasthere.com/default.aspx
40. TOVÁBBI
HASZNOS
OLVASMÁN
YOK
Simon, Nina (2010). The Participatory Museum.
Santa Cruz: Museum 2.0.
http://www.participatorymuseum.org/
Holley, Rose (2010). Crowdsourcing: How and Why
Should Libraries do it? D-Lib Magazine 16(3/4).
http://www.dlib.org/dlib/march10/holley/03holle
y.html
McKinley, D. (2016). Design principles for
crowdsourcing cultural heritage [report]. Retrieved
from http://nonprofitcrowd.org/crowdsourcing-
design-principles/
Editor's Notes
A mai napon arról szeretnék beszélni, illetve arra fogok inspiráló példákat hozni, hogy úgynevezett crowdsourcing projekteken keresztül hogyan tudjuk bevonni az olvasókat a könyvtár munkájába, online.
Néhány gyakorlati, inspiráló példával készültem a mai előadásra, olyan online, úgynevezett crowdsourcing projektekre, melyekkel be tudják vonni az olvasóikat illetve a könyvtár tágabban értelmezett közösségeit a könyvtár munkájába.
2006 os fogalom, üzleti szférából lett átvéve a nonprofit szektorba, crowd = tömeg illetve az outsourcing = kiszervezés szóösszetétele
Rengeteg lehetőség rejlik a crowdsourcingban.
A crowdsourcing a helytörténeti gyűjteményeknek, mint memóriaintézményeknek, kínál többféle lehetőséget arra, hogy bevonják a közösségeket a könyvtár munkájába, valamint a közésségek emlékeinek gyűjtésébe.
Két kategória: amikor azt kérjük, hogy a résztvevők töltsenek fel anyagot, illetve, amikor nekünk van digitalizált anyagunk amiről információkat szeretnénk megtudni
Többnyire olyan példákat fogok mutatni, amelyekhez hasonlókat önök is könnyen készíthetnek
Oral history – elmesélt élettörténeteket és élméneket gyűjtünk
Akik szervezik: könyvtárak és más közgyűjtemények + helyi közösségek és/vagy speciális érdeklődési csoportok
Egyszerű koncepció, szépen kidolgozott,
Ilyen űrlapot kell kitölteni
Topotékához hasonló, de bárki bármikor feltöltheti
külön példa, barátom megtalálta dédapját, családok távolraszakadt tagjai megtalálhatják rokonaikat
Nem kell saját holnapot építeni, be lehet lépni létező projektekbe is
Gömörszöllős
Törjünk be a népszerű felületekre
Work on finding better shot for this
Shakespeare’s World - Zooniverse
Magéblevelek
- könyvtári kéziratok
https://publications.newberry.org/digital/mms-transcribe/index
https://www.ancientlives.org/#/
Mert ezt meg tudják csinálni ők is
Pl. hallássérülteknek jó
Részletesen van kulcsszavazva
Jelenlegi fázisában a hanganyagok gépelése zajlik
Most az eszközökről lesz szó
Bármit lehet gyűjeteni – képet, hangot, szöveget, amit cask fel lehet tölteni
Előnye, hogy magyarul is lehet az egész oldal és az űrlap
Ez a gyűjteménygazdájának oldala – itt lehet szerkeszteni
Így néz ki a felhasználó számára az űrlap
Az új tétel megjelenése
Rendszergazta – gyűjteménygazda – könyvtáros rendezheti a gyűjteményt
Pl. Látható-e katona a fotón? (igen/nem) ⇢ Menniy? (1-10/10-50/50-100) ⇢ Hol vannak a képen? (jelöld be!) ⇢ Milyen színű ruhát viselnek? (írd be!)
Összegyűjtöttem, hogy előkészítéskor miket kell végig kell