Struve német csillagász a Föld formájának pontos meghatározásához egy Kelet és Észak Európán
áthaladó, a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig húzódó vonal mentén végzett méréseket. A mérőpontok
közül 34 a Világörökség része. Ezek egyikét láthatjuk a képen.
A Struve földmérő vonal egyik mérőpontja
Nyugat-Kaukázus
Egy UNESCO szakértő véleménye szerint Európában ez az egyetlen olyan hegyvidék, ahol lényegében
még nem tapasztalható az emberi tevékenység természetátalakító hatása.
Alekszander Nyevszkij kolostor
Az ˝Alexander Nyevszkij Lavra˝ néven is ismert kolostort Nagy Péter cár alapította 1710-ben
Szentpétervár fő sugárútján, hogy nyugvóhelyet biztosítson Alexander Nyevszkij novgorodi
fejedelemnek, az ortodox egyház szentjének, aki győzedelmeskedett a német és dán lovagrendek ellen az
orosz történelemben sorsfordítónak tekintett csatában 1242 április 5.-én a Csúd tó jegén.
Ferapontov kolostor
A kolostort Szent Ferapont alapította 1398.-ban. A középkori orosz építészet és művészet egyik
legnagyszerűbb példája.
Érintetlen erdő a Komi köztársaságban
Az Urál hegység északi részén terül el. A maga 32800 km²-es kiterjedésével Európa legnagyobb
őserdeje.
Az ötkupolás, kőből készült katedrálist Novgorodi Vlagyimir építette.
Novgorod második püspöke, Luka Zhidiata szentelte fel 1052. szeptember 14.-én.
Novgorod, Szent Zsófia Katedrális
II. Vlagyimir rendeletére épült a XI. század végén és a XII. század elején.
A Születés Székesegyház Szuzdál városában
Szentpétervár történelmi
központja
Ezt a helyet építészeti öröksége, a barokk, a neoklasszicizmus egyedülálló, hihetetlen ötvöződése,
az orosz építészetre gyakorolt hatása teszi különlegessé.
Derbent
Ezek az építmények (a citadella, az óváros, az erődítmény) az Újperzsa Birodalom északi
erődvonalának részei. Az erődvonalak a Kaspi tengertől keletre és nyugatra húzódtak.
Az Altáj Arany-hegyei
1998-ban nyilvánították a Világörökség részének. Az indoklás szerint ez a hely az Észak-Ázsiában
fellelhető növény és állatfajok hegyvidéki biodiverzitásának fontos, eredeti központja.
Kolomenszkoje
Cárok és nagyhercegek egykori nyári rezidenciája. Tornyai, templomai már messziről látszanak.
Napjainkban nemzeti múzeum, a XVI.-XVII. századi orosz építészet emlékműve.
Vörös Tér
695 m. hosszú és 130 m. széles méretével a világ harmadik legnagyobb tere.
A Kreml és az egykori üzleti negyed, a Kitaj-gorod között fekszik.
Minden irányba innen indulnak Moszkva főútjai.
Ezért tekintik a teret Moszkva és egész Oroszország központjának.
Aranykapu Vlagyimir városában
1158 és 1164 között épült. A régi városkapuknak ez az egyetlen, bár csak részlegesen fennmaradt
példánya. Ezek a kapuk a ma már nem létező, a város nyugati bejáratát védő régi városfalba épültek.
Belsejében a XIII. századi mongol inváziónak emléket állító múzeum működik.
A Nagy Gatcsina Palota
A palotát 1766 és 1781 között építették Nagy Katalin cárnő kegyeltjének,
Grigorij Grigorjevics Orlov grófnak.
Az Ezüst tó (Серебряное озеро) feletti dombra épült palota a középkori várak és nyári rezidenciák
stílusjegyeinek nagyszerű ötvözete.
A palota belső terei a XVIII és a XIX. századi orosz klasszicizmus jellegzetes példái .
Nagy Katalin Palota
Az épület eredetileg egy kisebb palota volt. Azt a nyári rezidenciát parkkal, mesterséges tóval
Nagy Katalin építette pihenőhelynek, Johann-Friedrich Braunstein német építészt bízta meg a
munkával. A cárnő lánya, I. Erzsébet, az épületet idejétmúltnak, kényelmetlennek tartotta, ezért
1752 májusában felkérte Bartolomeo Rastrelli udvari építészt, hogy lebontva a régi épületet, annak
helyére emeljen egy jóval nagyobb, hangsúlyosan rokokó stílusú palotát, amit aztán anyja tiszteletére
Katalin Palotának nevezett. A palota Carszkoje Szelo-ban (mai nevén: Puskin) található.
Sándor Palota
Carszkoje Selo.-ban épült ez a palota, a cári család pihenőhelyének szánták.
Nagy Katalin cárnő megbízásából épült kedvenc unokájának, a későbbi I. Sándor orosz cárnak
házasságkötése alkalmából, midőn feleségül vette Elizaveta Alexejevna nagyhercegnőt
(született Badeni Luisa María Augusta hercegnőt).
Ezt a kecses neoklasszikus épületet 1792 és 1796 között Giacomo Quarenghi tervezte és építette.
Pavlovszk Palota
1777 -ben Nagy Katalin cárnő fiának a későbbi I. Pál orosz cárnak első gyermeke születése alkalmából
Cárszkoje Selo-ban épült pazar palotája közelében a Szlavjanka-folyó partján földterületet
ajándékozott. Ide épült ez a nyári rezidenciának szánt palota, ami I. Pál cárról kapta a nevét.
A Moszkvai Kreml falai és tornyai
A jelenlegi, tornyokkal ellátott fal a XV. században, 1485 és 1495 között épült a régi fehér kőfal helyén,
amit még 1367-ben, Dmitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem idejében emeltek a korábbi
tölgyfacölöpökkel megerősített sáncok helyén. E nagyszerű erődítmény megépítését az akkori idők hadi
technológiájának fejlődése tette lehetővé.
Shlisselburg
Ez az erődítmény a Néva folyó bal partján, a Ladoga tónál az Oresek (diócska), más néven Orejov
szigeten van. Eredetileg itt egy fa erődítmény állt, Jurij Danyilovics moszkvai nagyherceg építette
1323-ban Novgorod északi határának védelmére, valamint a Balti tengerhez való kijárat biztosítására.
1353-ban a novgorodiak már várfalakkal, bástyákkal ellátott kőből készült erődítményt építettek ezen a
helyen.
A Szuzdáli Kreml
A Kremlről említést tevő első írásos emlék szerint a Szudáli Kreml 1024-ben épült. A mai Szuzdál déli
részén, a Kamenka folyó kanyarulatában található. A XVI.-XVII. századi hagyományos orosz ortodox
stílusban épült, imádkozásra szánt temploma mellett néhány egyéb épület is kiegészíti, például a Mária
Oltalma Kolostor.
Oranienbaum (1948 óta: Lomonoszov)
Orosz cári rezidencia a Finn-öbölnél, Szentpétervártól nyugatra. A palota központi részéhez két
oldalszárny csatlakozik japán és kínai pavilonokkal. 1710 és 1727 között épült, akárcsak a
szökőkutakkal és szobrokkal díszített kétkupolás alsó kert és a nagyszerű felső kert.
Vlagyimir és Szuzdál fehér műemlékei
Az elnevezés nyolc középkorban épült, mészkőből készült műemléket jelent.
A Penates birtok
Ebben a házban lakott 1907 után a neves
orosz festő, Ilja Jefimovics Repin.
1899-ben Repin a Finn-öböl partján fekvő Kuokkala finn nyaralóhelyen telket vásárolt, azon saját
vázlatai alapján házat épített, amiben egy műtermet is létrehozott. A házat a rómaiak családot és
éléskamrát védelmező isteneiről
PENATES-nek nevezte el.
Konstantinovszkij Palota
A palota építése 1720-ban kezdődött Nagy Péter cár rendeletére.
Napjainkban ez a szentpétervári orosz elnöki rezidencia.
Novogyevicsij temető
A temetőt 1898-ban nyitották meg. Akkoriban sokan temetkeztek a kolostor falába.
Az egyik első híres személyiség, akit itt temettek el, a neves orosz író, Anton Pavlovics Csehov volt.