O slideshow foi denunciado.
Utilizamos seu perfil e dados de atividades no LinkedIn para personalizar e exibir anúncios mais relevantes. Altere suas preferências de anúncios quando desejar.

Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában

2.517 visualizações

Publicada em

Psychoterapy

Publicada em: Saúde
  • Seja o primeiro a comentar

Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában

  1. 1. ÚJ TÁVLATOK A RELAXÁCIÓS ÉS SZIMBÓLUM TERÁPIÁBAN dr. Bátfai Ágnes
  2. 2. Vázlat: I. Az előadás szempontjai, fontosabb kulcsszavak II. Relaxációs technikák és eljárások, imagináció, meditáció, szimbólumokkal való munka rövid áttekintése III. Élettani, terápiás hatások a bizonyítékok tükrében, kutatási irányok
  3. 3. I. AZ ELŐADÁS SZEMPONTJAI, FONTOSABB KULCSSZAVAK
  4. 4. Az előadás szempontjai: 1. a relaxációs és szimbólum terápiákról egy rövid összefoglaló kép nyújtása 2. a technikák, módszerek hatásának bemutatása a kontrollált eredményekre támaszkodó gyakorlat szemléletében (evidence based practice)
  5. 5. Fontosabb kulcsszavak: technika, módszer, eljárás, relaxáció, imagináció, meditáció, szimbólum, szimbólumterápia, belső kép, hívókép, terápia, pszichoterápia, evidence based practice
  6. 6. II. RÖVID ÁTTEKINTÉS: RELAXÁCIÓS TECHNIKÁK ÉS ELJÁRÁSOK, IMAGINÁCIÓ, MEDITÁCIÓ, SZIMBÓLUMOKKAL VALÓ MUNKA
  7. 7. Relaxációs technikák jellemzői: - az arousalt, a pszichés tenziót csökkentik - a testet, izmokat ellazítják, - a vegetatív működést stabilizálják, - a szorongást oldják, - a pszichofiziológiai folyamatokat rendezik, - a testi működést tudatosítják, harmonizálják, kontrollálhatóvá teszik, - a szorongásra, a stresszre adott választ módosítják
  8. 8. - tünet-kontroll, - viselkedés-kontroll technikák, - meghatározott tematika szerinti gyakorlatsorok használatosak, - a gyakorlástechnika során kondicionálás folyik
  9. 9. Relaxációs technikák fajtái: Aktív (test aktivitására vonatkozik): progresszív relaxáció (Jakobson) Passzív: autogén tréning (AT, Schultz)
  10. 10. Integrált: több módszer használja a saját elméletébe illesztve - kognitív viselkedés terápiában, - analitikus terápiában, - humanisztikus (Gendlin), - Simonton-féle képzeleti terápia, - pszichotonikus áthangolás (Lemaire), - Benson-féle relaxációs válasz, - biofeedback relaxációval
  11. 11. passzív relaxációs technika: Autogén tréning (Johannes Heinrich Schultz l884 – 1970) - A külvilág benyomásainak csökkentésével (csukott szem), - az ellazulásra, belső történésekre, való koncentrációval, - a formulák (önszuggesztív szóbeli utasítások) ismétlésével alakul ki, - organizmikus átkapcsolás történik, - a test-lélek dichotomia megszűnik (a nyugalomban egy vagyok a testemmel).
  12. 12. Módosult tudatállapot: - az éberségi szint csökken, - az önmegfigyelés szempontjából a tudat tágul, - a logikus, racionális kontroll felfüggesztődik
  13. 13. Jellemző az autogenitás: - a gyakorló saját maga, önállóan indítja el, idézi elő a folyamatot, - az állapot saját maga által gerjesztetten, autogén módon fejlődik ki Megengedő, elfogadó, önelfogadó hozzáállás kíséri, a belső történések ilyenformán való szemlélése, megélése.
  14. 14. Alapfokának 6 gyakorlata van: 1. az izomtónus tudatosítása és szabályzása, 2. a perifériás keringés tudatos szabályozása, 3. és 4. a kardio-pulmonális rendszer tudatos szabályozása, 5. a gasztrointesztinális rendszer szabályozása 6. a fej, nyak izmainak, és keringésének (bőr is) tudatos szabályozása
  15. 15. Gyakorlással, a nyugalmi test működésének a képzetével, feltételes reflexek alakulnak ki, a nyugalmi tónus előidézését illetően.
  16. 16. AT mint módszer Ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, terápiás, pszichoterápiás módszerként is alakítható. fejlődés-lélektani és pszicho-fiziológiai megalapozottsága: − az életünk folyamán az élmények testérzetekhez kapcsolódnak, − képekbe sűrűsödnek, − a testérzetek idéznek fel képeket, emóciókat, melyekre a terápiás munka irányul, − az élmények rögzülésének módja miatt fel tudunk idézni nem verbális és korai, préverbális emlékeket
  17. 17. A terápia hatására: - nő a testi érzések verbalizálására, értelmezésére való készség, - nő az önelfogadás és - nő a szomatopszichés terhelhetőség
  18. 18. Alapfok: 6 gyakorlat, kitekintő asszociációk (alkalom a testi élmények átdolgozására) A szerveknek, a kapcsolódó élményekkel együtt szimbolikus jelentése van: - nehezedés: helyeink, világban való hely, - melegedés: érzelmi igénybevehetőség, - szív: vezérlőelvek, - légzés: környezettel való kapcsolat, - hasi szervek: befogadás, dolgok megemésztése, - fej, hűvös homlok: önuralom, szellemi irányultság
  19. 19. Felsőfok: imaginációs-meditációs szakasz Lehetséges egy középfoknak is nevezett szinten: szervspecifikus fókuszolást folytatni, ahol szervformulák, szándékformulák segítségével segítjük a megzavart szervműködések helyreállítását.
  20. 20. Imagináció, meditáció, szimbólumokkal (imaginatív-meditatív) való munka Imagináció: technika, mely az alkalmazásától függően válik valamilyen módszer részévé. Imaginációra a verbális gondolkodást megelőző szintű, képi gondolkodás jellemző.
  21. 21. Imaginatív módszerek: - Jung-féle aktív imagináció, - Leuner-féle katatim képélmény, - viselkedés terápiában, - sématerápiában használatos módok (13)
  22. 22. Meditáció: - önmagában technika, - több fajtája létezik, - szellemi koncentrációt igényel, - relaxáló hatása van
  23. 23. Több indukció szolgál a meditatív állapot elérésére: egy előírt testtartás, légzőgyakorlatok, monoton hanghatások, hangrezgések, mantrákra, koanokra való koncentrálás A célok (típusonként eltérő) között szerepel: a béke, elégedettség érzése, a tudat megtisztulása, szellemi kiüresedés, megvilágosodással, vagy anélkül, összpontosítás, tisztánlátás, a belső kiüresedést követő valamilyen gondolat körüljárása
  24. 24. Céltól, egyéb feltételektől függően használható, integrálható terápiaként, pl: mindfulness meditáció (tudatos jelenlét meditáció), szimbólumterápiában módszerként alkalmazva
  25. 25. Szimbólumterápiában módszerként alkalmazva - a relaxált állapotban - a gondolatok kiüresedését követően - egy gondolat, belső kép, elmélyült, érzelmi beleéléssel való szemlélése történik A szimbólumterápia nem választja szét a meditációt és imaginációt.
  26. 26. Szimbólumterápia - relaxáció (autogén tréning) szükséges az imaginatív-meditatív munkához, - az AT-re jellemző tudatállapotban, - spontán belső képek jelennek meg, különböző fokozatokon átalakulva (egyszerű szín, forma, mozgó kép) (16, Koronkai), változó személyes részvétellel és aktivitással, - a spontán folyamat során keletkezett belső képekkel és a szimbolikus jelentésük feldolgozásával, - ezek szubjektív jelentésének megértésével folyik a terápia
  27. 27. a módosult tudatállapotban: - a tudattalan tartalmak hozzáférhetőbbé válnak, - a testi érzetek, élmények, és a szimbolikus jelentésű belső képek kapcsolata teszi lehetővé a felidézést, - érzelem irányítja a folyamatot, - a kognitív kontrollnak kis szerepe van, - az önreflexió megtartott, - a problémák feldolgozása szimbolikus szinten történik, a tapasztalatok ezután könnyebben felhasználhatóak a mindennapokban
  28. 28. A szimbolikus feldolgozás azért könnyebb, mert: - új, más élmény kísér egy helyzetet szimbolizáló képet, - más lesz a kontextus, így lehetőség nyílik új viszonyulásra, adaptívabb, kreatívabb megoldásra.
  29. 29. Autogén relaxációra alapozott, más pszichoterápiás iskolák: Autogén Pszichoterápia (12, Wallnöfer) Bionóm autogén pszichoterápia (12, Orrù) Progresszív pszichoterápiás autogén tréning (12, 25, Ranty) Madridi, spanyol iskola (12, Rivera)
  30. 30. III. ÉLETTANI, TERÁPIÁS HATÁSOK A BIZONYÍTÉKOK TÜKRÉBEN, KUTATÁSI IRÁNYOK
  31. 31. Stressz, alkalmazkodás: A szervezetünk helyzethez való alkalmazkodásának szabályozását a pszicho-neuro-endokrin-immun-rendszer összehangolt működése hozza létre. A szabályozásnak fontos szerepe van a stressz kezelésében.
  32. 32. A stressz hatására: - a hipotalamusz, hipofízis, mellékvese (HPA), szimpatikus idegrendszer (SNS), működési láncokon keresztül - adrenalin, noradrenalin és glükokortikoidok termelődnek, - az általános készenlétet, aktivitást növelve. A stressz, kontrollvesztés élettani következményei: - a szív-légzőrendszeri és - anyagcsere rendszer, - immunrendszer egyensúlyának felborulása.
  33. 33. A relaxációs technikák, így az autogén tréning is: - az aktivitást csökkentik, pszichofiziológiai megalapozottságuk révén, - rendszeres gyakorlással feltételes reflexek épülnek ki preventív szerepet nyújtva, - az aktiváció és a reakció kimenetele kontrollálhatóvá válik, - elősegíti a jó megküzdési mechanizmust
  34. 34. Az AT fiziológiai hatása: - a vázizomzat és az ízületi helyzetérzékelő receptorai, - a retikuláris aktiváló rendszer és a kortex alkotta hálózat, - a vegetatív tónusért felelős retikuláris, hipotalamikus és limbikus rendszer működésével valósul meg, - nyugalmi tónus létrehozása, - harmonizáció révén és - megfelelő emocionális vonzattal
  35. 35. Testünk állapotát lehet befolyásolni: - a periféria felől az izomtónus szabályozásával, - az agykéreg felől verbális és emocionális ingerekkel Az állapotról kölcsönös visszajelentés és hatás jön létre a struktúrák között.
  36. 36. Az AT élettani hatásait illetően számtalan kontrollált, egybeeső konklúziójú vizsgálat és a tanulmányok meta-analízise történt az új vizsgálóeszközök birtokában.
  37. 37. Az autogén tréning hatására: (23, 26, Zsombók, 2005): - a paraszimpatikus tónus fokozódik, vérnyomásértékek, a pulzusamplitúdó- és frekvenciaérték csökken, - a szívfrekvencia magasabb amplitúdójú komponenseinek fokozott instabilitása jön létre, - a légzésszám csökken, a légzés mélysége nő, megnyúlik a kilégzési fázis, mely csökkenti a szívfrekvenciát, - csökken a vér oxigéntelítettsége, - de kompenzatórikus hyperpnoe, hypercapnia nem jön létre, - a vegetatív funkciók harmonizálódnak,
  38. 38. Az autogén tréning hatására továbbá: (23, 26, Zsombók, 2005): - az izomzat ellazul, - növekedik a periférián a vérátáramlás, - némileg emelkedik a bőrhőmérséklet, - a bőrellenállás csökken, - a vegetatív működések tudatosulása és szabályozásának elsajátítása nő - a fejfájás-gyakorisága csökken, - a koncentráció és megjegyző képesség javul, - a fájdalomérzékenység csökken, - a szorongás oldódik.
  39. 39. A relaxáció és a szorongás kapcsolata - metaanalízis (10, Gian és mtsai, 2008) Összesen 44 tanulmány eredménye: - egy vagy több relaxációs technika hatékonyságát vizsgálták - mindegyik relaxációs technika hatékonynak mutatkozott a szorongás csökkentésében, - a hatékonyság közepes és magas között volt, - mindegyik módszer hatásos, - a meditáció adta a legjobb eredményt,
  40. 40. - egy technika alkalmazása hatékonyabb volt, mint több technika kombinációja, - fiatalabbaknál nagyobb volt a szorongásszint csökkenése, - a férfiak és nők nem mutattak eltérő eredményt, - egyedül és csoportban is csökkent a szorongásszint, - az otthoni gyakorlás és gyakoriság növelte a hatékonyságot, - a pszichés zavarral küzdők többet profitáltak a tréningekből, mint a más, testi megbetegedéssel küzdők, - de utóbbiaknál enyhült a fájdalom és a szomatikus panasz.
  41. 41. EEG változások relaxációban - metaanalízis (26) eredménye: a tudat éberségének változásával a quantitatív- EEG vizsgálattal mért - theta-teljesítményspektrum aránya nő, - a beta-teljesítményspektrumé csökken a fokozott theta-tevékenység jelzi: - az összpontosítást, - a zavaró ingerek kizárását
  42. 42. Más EEG vizsgálatok teljesítménysűrűség, frekvenciasűrűség mérése és korreláció-analízis eredménye (21, 24, Sipos, Varga) Önállóan végzett autogén tréningkor - az alfa hullámok amplitúdója, előfordulási aránya nőtt, - az alfa orsók, majd alacsony feszültségű, lassú beta és theta aktivitás közt meredek, időnként tüskeszerű alfa burst-ök, - időmaximummal az AT 8. percében, - rendszeres gyakorlóknál a változás mértéke az alapállapothoz képest 160%-os, - míg a kontrollcsoportnál csupán 10%-os volt.
  43. 43. Biofeedback EEG-vel (11): A belső figyelem, koncentráció növelésével, tudatos mentális tevékenységgel, az éberségi szint akaratlagos befolyásolásával elérhető: - az occipitális alfa tevékenység folyamatossá tétele, - a deszinkronizált tevékenység fenntartásával az éberségi szint emelése
  44. 44. Vizsgálták a szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált Schultz-féle autogén tréning hatását a spontán fejfájásokra, migrénes rohamra és a kezelése során alkalmazott gyógyszerek szedésére. (23, 26, Zsombok, Juhász, Budavári, Vitrai, Bagdy, 2003)
  45. 45. 4 hónapon át tartó rendszeres gyakorlás során az autogén tréning: - a nitroglicerin vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékekre kifejtett hatását szignifikánsan csökkentette, - a migrénes fejfájás paramétereit nem befolyásolta és nem volt hatással a plazma kortizol-koncentráció emelkedésre, - a fejfájás gyakoriságát és az ezzel kapcsolatos gyógyszerhasználatot csökkentette, Az autogén tréning alkalmazása a migrénes betegek életminőségét javította
  46. 46. Történtek összehasonlító vizsgálatok az agy szomatikus fájdalmi ingerekre (19) adott válaszát illetően, AT alatti fájdalmat okozó stimulációval és anélkül. Azt tapasztalták fMR vizsgálatokkal kimutatva, hogy: - a fájdalom feldolgozását az autogén tréning befolyásolja, - csökkenti a szomatikus fájdalom ingerekre adott választ, - csökkenti a szorongást és a stresszt (a hipnózishoz és meditációhoz hasonlóan).
  47. 47. Immunológiai történések a stressz hatására(15): - neutrophil granulocita mobilizáció - lymphocyták csontvelői, és nyirokcsomói gátlása - új sejtképződés gátlása, - a stresszhormonoknak az apoptózisra való kedvezőtlen hatása A stressz, az immunfolyamatokkal kapcsolatos kórképek megjelenését, súlyosságát és lefolyását befolyásolja.
  48. 48. Relaxáció hatására: (McGrady és mtsai,1992) - mitogénre adott, T sejtes blastogenezis fokozódását, és - alacsonyabb neutrophil számot talált, - mely a kevésbé szorongó, alacsonyabb izomtónussal jellemezhető csoportnál kifejezettebb volt.
  49. 49. Pszicho-neuro-immunológiai kutatások manifeszt stresszállapotban és a kiscsoportos relaxáció moduláló hatásának vizsgálata 2004-től, (14, Keresztesi) A vizsgálat célja: a stresszállapot integratív, sokoldalú jellemzése - fókuszálva a neutrofil granulociták működésére a krónikus szorongó, tenziós fejfájós betegekben és vizsgázó diákokban, - valamint az autogén tréning ill. imaginációs relaxáció hatásának vizsgálata (az imagináció fókusza az aktív fehérvérsejtek működése volt)
  50. 50. Módszerek: - stresszhormon szintek mérése (ACTH, kortizol) - felszíni EMG – stressz-érzékeny izmok vizsgálata (homlok, halánték, állkapocs, nyak, váll, hát), - áramlási citometria – granulocita aktiválódás kimutatása sejtfelszíni markerek segítségével (indirekt immunjelölést alkalmazva)
  51. 51. Eredmények: - a stressz valószínűleg granulocita aktiválódással jár (vészreakció), - a specifikus (limfocitás) immunrendszer viszont gátolt - imaginációs relaxáció után: a (jelölt) laktoferrin-hordozó neutrofil granulociták aránya kb. felére csökkent - mind a hallgatókban, - mind a krónikusan szorongó betegekben
  52. 52. A vizsgálat szerint: - a relaxációs tréning hatékonyan csökkenti a stressz szintet, - a granulocita aktíváltság a stressz indikátorként is használható (gyulladásos és immunbetegségek kizárásával) - a felszíni EMG csak a betegeknél mutatott változást
  53. 53. Kardiopulmonális összefüggések: - légzésnek kiemelt szerepe a vegetatív szabályozásban (14), - szorongásban gyors, felületes légzés van, - minden olyan terápiás beavatkozás, amely paraszimpatikus irányba hangol, védi a szívet és szorongáscsökkentő, - a fokozott kardiális vágusz tónus védi a szívet, - a paraszimpatikus tónus csökkenése veszélyeztető faktor szívbetegségben, hipertóniában és a kardiális okú hirtelen halál szempontjából A szorongásos roham kardiovaszkuláris kockázati tényező (14)
  54. 54. Kardiológiai betegek (5, 17, 20) - laboratóriumi és élettani, kardiopulmonális eltéréseit, szívfrekvencia variabilitást, immunreakciókat, gyulladásos faktorokat, a betegek együttműködésének alakulását követték, melyekre az AT kedvező hatással volt. - a rizikó faktorokat illetően (24): - csökkent a koleszterin- és lipid szint, - nőtt az inzulin érzékenység
  55. 55. Meditatív állapot alatt, az agy és szív élettani paramétereinek változása, azok dinamikus összefüggései (6): - a szív koherencia jelentősen nőtt a meditáció alatt, - így a meditatív állapot markere is lehet, - összefügg az EEG alfa tevékenységével és jellemzőivel, - a szív-agy szinkronicitást jelzi
  56. 56. Az autogén tréning, illetve a relaxációs technikák alkalmazott formáiban, és a meditációs technikákban is számos kísérlet, vizsgálat vette kezdetét. Eredményeik további kutatásokat igényelnek.
  57. 57. A hosszú távon meditálók agykérgi tekervényezettségét vizsgálták funkcionális MR-rel (7): - a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek (bal gyrus praecentralis, jobb és bal dorsalis insula, jobb cuneus és gyrus fusiformis) markánsabb tekervényezettségét állapították meg, - a mértéke függött a meditációban eltöltött idővel
  58. 58. Következtetés: - a meditáció feltételezhetően moduláló hatással bír, - utalhat az autonóm, affektív és kognitív folyamatok integrációjára, - csak mint egy új mentális képesség hatása? a meditációra speciális? Állatkísérletekben tapasztalt: - a környezeti ingerek az élet folyamán fokozzák az agykéreg vastagságát - az idegsejt méretei változnak, - dendrit-összeköttetések és a glia sejtek száma is nő.
  59. 59. Kromoszóma vizsgálatok a telomeráz enzim aktivitására vonatkozóan (8): A sejtek élettartama a telomerek hosszától, az ezeket védő enzimtől, a telomeráztól függ (madárkísérlet) Immunológiai vizsgálat szerint: - a rendszeresen meditáló embereknél, az immunrendszer sejtjeiben, a fehérvérsejtekben megnőtt a telomeráz enzim aktivitásának szintje, - aktívabb lett az enzimet kódoló gén működése, amely elősegíti, hogy ezek a sejtek tovább életben maradjanak A két kísérlet továbbgondolása: a meditáció hatása jobb életkilátásokat eredményezne, a telomerek védelme miatt?
  60. 60. A relaxációs technikák, meditáció, jóga hatását vizsgálták granulocytákat érintő változásokban (9): Sejtszintű, celluláris, molekuláris, genetikai mechanizmusokat illetően, oxigén felhasználással, anyagcserével, mitokondriális folyamatokkal, oxidatív stresszel, oxidatív foszforilációval, riboszómák és mRNS működésével, fehérjék szintézisével, öregedéssel, apoptózisal kapcsolatosan. A keringésben levő immunsejtekben (granulocytákban), a jóga és meditáció javította ezek túlélését, a génexpresszió indukálódására hatással volt a relaxáció és nem csak a hosszú időn át gyakorlóknál volt megfigyelhető.
  61. 61. Az idegtudományok közül : - a lelki tevékenység funkcionális egysége, - a kapcsolatok, hálózatok szimbólumszerű kialakulása, - a környezeti ingerek agykéregre gyakorolt hatása, - az implicit emlékezéssel (nem tudatosként átélt) kapcsolatos megállapítások, - a vegetatív változások az érzések szubjektív érzetében való szerepe, - a metaforák hatása az agyféltekék integrált működésében, - a nagyon korai affektív élményeket illető információk, - bal félteke újrakódoló szerepe,
  62. 62. - az agynak önmaga mozgósítása külső inger hiányában, - a jobb agyfélteke erősebb kapcsolódása a szomatoszenzoros információkhoz és a vegetatív idegrendszerhez tartalmú kutatások fontosabbak az autogén tréninggel, az imaginációval és szimbólumokkal való munka szempontjából is. A pszichoterápiák konvergenciájának gondolatához: Az idegtudományok kutatásai, törekvései, eredményei a pszichoterápiák számára közös alapként, közös nyelvként szolgálhatnak.
  63. 63. A távlatok: - pszicho-neuro-endokrinológiai, - pszicho-neuro-immunológiai, - molekuláris genetikai kutatások, - funkcionális képalkotó vizsgálatok(PET,fMR) - új tudományterületek (pl. pszichokardiológia) - több egybehangzó konklúziójú vizsgálat, metaanalízisek eredményei, - idegtudományok új kutatásai Mindezek segítik megérteni a pszichoterápiás folyamatok alatt történő változásokat, megjelölik a jövőbeni utakat.
  64. 64. AT, relaxációs terápiák jelentősége: - a szellemi-testi orvoslás (mind-body medicine) koncepciójába és - a bio-pszicho-szociális modellbe illeszkedik - szemléletbeli, filozófiai jelentőség: kelet és nyugat közelítése
  65. 65. Felhasznált irodalom: 1. Bagdy E, Koronkai B: Relaxációs módszerek. Budapest, Medicina,1988. 2. Bagdy E: Relaxációs és szimbólumterápiák. Psychiatria Hungarica, 8:161-167, 1993. 3. Benson H. ,Frankel F.H., Apfel R., Daniels M.D., Schniewind H.E., Nemiah J.C., Sifneos P.E., Crassweller K.D., Greenwood M.M., Kotch J.B., Arns P.A., Rosner B.: Treatment of Anxiety: a Comparison of the Usefulness of Self-Hypnosis and a Meditational Relaxation Technique, Psychoterapy and Psychosomatics 1978 4. Budavári Ágota: Relaxációs és szimbólumterápiák, A pszichiátria magyar kézikönyve (Medicina:1998), szerk.: Füredi János, 557-563. oldal 5. C.-K. Penga, Isaac C. Henrya, Joseph E. Mietusa, Jeffrey M. Hausdorff ,Gurucharan Khalsaa, Herbert Bensonb, Ary L. Goldbergera Margret, H.A. Rey: Heart rate dynamics during three forms of meditation, International Journal of Cardiology, February 2003 6. Dae-Keun Kim, Kyung-Mi Lee, Jongwha Kim, Min-Cheol Whang, Seung Wan Kang: Dynamic correlations between heart and brain rhythm during Autogenic meditation, Front Hum Neurosci. 2013 7. Eileen Luders, Florian Kurth, Emeran A. Mayer, Arthur W. Toga, Katherina L. Narr, Christian Gaser: The unique brain anatomy of meditation practitioners: alterations in cortical gyrification Frontiers in Human Neuroscience, February 2012
  66. 66. 8. Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak: Intensive meditation training, immune cell telomerase activity, and psychological mediators, Pszichoneuroendocrinology, June 2011 9. Fahri Saatcioglu : Regulation of gene expression by yoga, meditation and related practices: A review of recent studies, Asian Journal of Psychiatry, July 2012 10. Gian M Manzoni, Francesco Pagnini, Gianluca Castelnuovo and Enrico Molinari Relaxation training for anxiety: a ten-year systematic review with meta-analysis BMC Psychiatry 2008, 11. Halász Péter – Rajna Péter: Epilepszia (1990) 12. Heinrich Wallnöfer, Walter Orrù, Claudio Widmanntól,Yves Ranty, Herwig Sausburger cikkeinek: a European Journal of Autogenic and Bionomic Studies (2007/1-2) számban való összefoglalója, Raposa Bernadett 13. Jeffery E. Young, Janet S. Klosko, Marjorie E. Weishaar: SÉMATERÁPIA Gyakorlati kézikönyv (érintett fejezetek fordítása: Nagy Péter és Kovács Zoltán ) 2010 Bp, 2003 New York, Schema Therapy 14. Keresztes Margit Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai IntézetStresszkutató munkacsoport, Kooperáció:- SZTE ÁOK 1. sz. Belgyógyászati Klinika Endokrin Labor (dr Gardi János)- SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Pszichiátriai Rehabilitációs osztály (dr Rudisch Tibor)- SZTE ÁOK Neurológiai Klinika (dr Tajti János) Pszicho-neuro-immunológiai kutatások manifeszt stresszállapotban és a kiscsoportos relaxáció moduláló hatásának vizsgálata (2004-től)
  67. 67. 15. Kopp Mária, Berghammer Rita (szerk.) Orvosi pszichológia tankönyv, Medicina,2005, Berghammaer, Kopp (szerk.),2009 16. Koronkai B: Tanítások tanítója I-II. Budapest, 1995, 2005. 17. Matthew J.Rabito and Alan David Kaye: Complementary and Alternative Medicine and Cardiovascular Disease: An Evidence-Based Review, Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine Volume 2013, Hindawi Publishing Corporation 18. Regina Pally: Az agy-lélek kapcsolat (2000) , az International Journal of Psychoanalys folyóiratban megjelent cikkek összefoglalója 19. R.P. Naglatzki, M. Schlamann, T. Gasser, M.E. Ladd, U. Sure, M. Forsting, E.R. Gizewski: Cerebral somatic pain modulation during autogenetic training in fMRI, European Journal of Pain, February 2012 20. R. P. Nolan, J.S.Floras, L. Ahmed, P. J. Harvey, N.Hiscock, H. Hendrick, D. Talbot: Behaviouralmodification of the cholinergic anti-inflammatory response to C-reactive protein in patients with hypertension, Abstract. Nolan RP, Floras JS, Ahmed L, Harvey PJ, Journal of Internal Medicinae, 2012 21. Sipos Kornél, Tomka Imre: A cerebrális elektromos tevékenység változásai autogén tréning hatására (1977) 22. Szőnyi Magda: Relaxációs és imaginatív terápiák, Szőnyi Gábor, Füredi János: A pszichoterápia tankönyve, 2000; 341-353 , 2008,
  68. 68. 23. Terézia Zsombok, Gabriella Juhasz, Agota Budavari, Jozsef Vitrai, Gyorgy Bagdy: Effect of autogenic training on drug consumption in patients with primary headache: an 8- month follow-up study, Headache. 2003 március 43:251-57. 24. Vargha Miklós, Somogyi István: EEG vizsgálatok autogén tréning alatt (1975) 25. Yves Ranty: Progresszív autogén tréning, relaxációs pszichoterápia (Le training autogène progressif psychotherapique, en relaxation therapeutique, Paris, Masson , 1986.) 26. Zsombók Terézia Dr: Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra. Doktori értekezés Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Bagdy György egyetemi tanár Budapest 2007, hivatkozás: „Natural Standard (An organization that produces scientifically based reviews of complementary and alternative medicine (CAM) topics) és a National Center for Complementary and Alternative Medicine (NCCAM) (A division of the U.S. Department of Health & Human Services dedicated to research) több, mint 330 tudományos folyóiratban megjelent, az autogén tréning hatékonyságát elemző cikk meta-analízise 2005. július ”
  69. 69. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! dr. Bátfai Ágnes batfaiagnes@freemail.hu pszichoterapeuták kötelező szinten tartó továbbképzése, 2013. november

×