Helytörténeti vetélkedő 2013 (Gyöngyös) Az Arany János Általános Iskola csapatának munkája.

2. Városunkban is először szerzetesek
gyógyítottak
Régi időkben - a XV.-XVI. század - orvoslásról még nem lehetett szó, de a
gyógyítás története nem azonos az orvostudomány történetével.
Régen is létezett gyógyítás
A ferencesek termesztettek gyógynövényeket,patikát működtettek a
kolostorokban,foglalkoztak gyógyítással. A kor orvostudományi ismereteinek
birtokában voltak. A népi gyógyászat jellegzetes növénye az ópium, a kokain
stb…
A gyöngyösi Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor épület
együttese. A rendházat és a templomot a XIV. század második felében
kezdték építeni. A templom északi oldalához csatlakozó ma is ép egyemeletes
kolostort 1701 és 1727 között építették.

3. Ferences
templom
A gyöngyösi ferences kolostor
szerzetesei nemcsak a
lélek, hanem a test
gyógyításával is foglalkoztak.
(1475-ből való az első
oklevél, amely a rendházat
említi.)

4. Arra, hogy a ferencesek
magas szinten művelték
a gyógyászatot, a
könyvtárukban őrzött
könyvekben találunk
bizonyítékot. Műtéti
beavatkozásokat azonban
nem végeztek.

5. Többször volt pestisjárvány az országban, mely sok áldozatot követelt
Gyöngyösön is. A ferencesek siettek a betegek segítségére. Ha a barátok is
megbetegedtek, csengőszóval hívták társukat, aki folytatta helyettük a
betegek ápolását.
A „pestises kápolna”
kisharangja
A ferencesek „pestises kápolnája”

6. Az 1708-1709-es járvány
egyik áldozata, Vak
Bottyán János kuruc
generális a barátok
templomában van
eltemetve.
A ferencesek mindig
támogatták a haladó
mozgalmakat, így a
Rákóczi-féle és az 184849-es szabadságharcot is.
Az utóbbi egyik főorvosa
volt Bugát Pál, akit
szintén a gyöngyösi
zárdában bújtattak el a
szabadságharc bukása
után.
Vak Bottyán János
szobra
Bugát Pál

8. 1761-ben a város ispotály
építését határozta el a
Szent Erzsébet templom
mellett.
Ez az ispotály nem
kórház, hanem csak
ápolda, menedékhely volt
korlátolt számú „elagott”
férfi számára.
1856-57-ben került rá az
emeleti rész. Ettől
kezdve katonai
kórházként működött

9. A borbélyok a középkornak hivatásos sebészei voltak, a belgyógyászat terén is
működtek. Mestervizsgán megkívánták tőlük, hogy tudjanak sebeket, fakadásokat és
daganatokat gyógyítani, fogat húzni, eret vágni, eltört csontot
összeforrasztani, kirándult tagokat helyreállítani, kenő íreket csinálni.
Akkoriban azt tartották: „Az doctor erszényét arannyal kell tölteni, az borbély kezét
ezüsttel kell kenni.”
„Doktor és Borbély” így kérkedik:
Légy rühes, otvaras, frantzus, meg gyógyítlak
Hurutból, náthából, süllyból ki tisztítlak
Köszvényből tsak hamar lábadra állítlak
Beteg ágyból könnyen tántzra igazítlak
E mellett mint Borbély tudok borotválni
Odvas, fájós, reves fogat vondogálni
Kristélyt, köppölyt frissen hellyén applicálni
Ha nem hiszed bátya, meg lehet próbálni.

10. A sebészek mesteremberek, „borbélyok" voltak, akik céhekbe tömörülve dolgoztak.
A szerzetesek mellett a borbélymesterek foglalkozhattak gyógyítással, a sebek
ellátásával. Erről a gyöngyösi tanács 1703-ból fennmaradt első közegészségügyi
intézkedésének szövegéből, valamint a céhszabályzatból tudunk: „…ha valamely sebes
egy mesterrel bekötteti magát, s utána további kezelésre más mestert keres, az nem
fogadhatja, nem kötözheti, nem gyógyíthatja”.
Amennyiben a borbélymester a bajt meggyógyítani nem tudja, a céhet táblajárással
össze kell hívni „meglátására azon sebeknek”.

11. Városunkban a betegápolás, a szegénygondozás már a középkortól nyomon
követhető, hiszen már a XVI. században is működött ispotály Gyöngyösön.
Közadakozásból 1838-ban jött létre a város közkórháza. Erre a célra báró
Báró Orczy Józsefné gróf Pejáchevich Franciska engedte át az egykori
posztógyár az ún. Fabrika (Dózsa György út 22.) épületét a városnak azzal a
kikötéssel hogy ott homeopata gyógyítás folyjon.
A kórházi ágyak száma előbb 12, majd 24 volt. Az intézmény első főorvosa
Horner (Vezekényi) István. A kórház működtetésére létrehozott alapítványt a
város kezelte. Továbbra is működött az ispotály, amelynek 1761-ben gróf
Koháry István adományából új épületet emeltek. Működését szőlőbirtok, házés malomjövedelem, valamint magánszemélyek adományai és alapítványok
fedezték.
A városnak a XIX. század végén. XX. század elején több gyógyszertára is volt.
Itt volt gyógyszerészinas Richter Gedeon, a későbbi Richter Gyógyszergyár
megalapítója.

12. A városi kórház ünnepélyes felszentelésére 1838.
szeptember 16-án került sor.
GYÖNGYÖSI
ALAPÍTVÁNYI
KÖZKÓRHÁZ
A kórház orvosai az 1900-as évek elején
A kórház
épülete
1890-ben

13. Homeopátiás gyógyítás a gyöngyösi kórházban
A homeopátiás gyógyszerek a
szervezet öngyógyító
képességét serkentik.
Hazánkban az 1820-as évektől
indult hódító útjára ez a
gyógymód; Gyöngyösön Horner
(Vezekényi) István alkalmazta
az 1838-ban általa alapított
közkórházban.
Homeopata gyógyszeres
doboz a múlt századból.

14. Az 1848-49-es forradalom
főorvosa Bugát Pál (1793 1865) volt.
1956-ban vette fel a kórház
a város szülöttének, a
„kórház” szó
megalkotójának a nevét.
A Bugát Pál kórház
látványos fejlődésnek
indult. 1963-ban intézeti
gyógyszertárat alapítottak
az elsők között
országunkban, továbbá
tizenhét munkahelyes
rendelőintézetet hoztak
létre.

15. Bugát Pál
(1759 - 1865)
Gyöngyösi születésű orvos
a magyar orvosi nyelv megteremtője
Emlékét szülővárosában a róla elnevezett Bugát Pál Kórház, alma máterében
emléktábla, városában tér, valamint a róla elnevezett Bugát Pál Természettudományi
Országos Verseny őrzi. A gyöngyösi Mátra Múzeumban megtalálható számos eredeti
oklevél, tárgyi emlék, Bugát művei, köztük a Természettudományi Szóhalmaz is.

16. Az iskola számos - később országos hírűvé vált - szellemi
kiválóságot nevelt. Közülük is kiemelkednek a reformkor
és az 1848/49-es szabadságharc ismert személyiségei:
Bugát Pál orvos, természettudós, nyelvújító, a Magyar
Természettudományi Társulat megalapítója (1803 és 1807
között volt a gimnázium növendéke.)

18. Az első magyar gyógyászati folyóiratot
Orvosi Tár címmel szerkesztette 18311837 között Toldy Ferenccel, 1837-1848
között Toldy helyett Flór Ferenccel.

20. A történeti kiállítás második terme a 19. század polihisztorának, Bugát
Pálnak állít emléket, aki 1793-ban született Gyöngyösön. Bugát Pál nem
csak orvos volt, de nyelvújítással is foglalkozott. 1843-ban megalkotta
legjelentősebb műszógyűjteményét, a Természettudományi Szóhalmazt, s ő
volt, aki 1841-ben létrehozta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot.
1848-49-ben az ország főorvosává nevezték ki. Itt láthatóak a nagy tudós
szobájának bútorai, a feleségét ábrázoló festmények, oklevelei valamint
természetrajzi gyűjteményének néhány darabja kapott helyet.

21. A városnak a XIX. század végén. XX. század elején több gyógyszertára is volt. Itt volt
gyógyszerészinas Richter Gedeon, a későbbi Richter Gyógyszergyár megalapítója.

22. A Richter patika városunk legnagyobb
és legrégibb patikája.
1972. július 1-jén nyílt meg a Richter
Gyógyszertár
Richter Gedeon gyógyszertár
Az eltelt évek az új kórházra való
várakozás jegyében teltek el. Az
alapkőletétel 1986. június 12-én
történt meg
Az új épület ünnepélyes átadása 1994.
augusztus 19-én történt meg. 1995 év
tavaszán megkezdődött az osztályok
beköltözése.

24. Jövőbeli új kórházi szárny terve.