1.
Liechtenstein Készítette: Gazda Gábor Briga Péter

2.
Für Gott, Fürst und Vaterland <ul><li>„ Oben am jungen Rhein Lehnet sich Liechtenstein An Alpenhöh'n. Dies liebe Heimatland, Das teure Vaterland, Hat Gottesweise Hand Für uns erseh'n. </li></ul><ul><li>Hoch lebe Liechtenstein Blühend am jungen Rhein, Glücklich und treu. Hoch leb' der Fürst vom Land, Hoch unser Vaterland, Durch Bruderliebe-Band Vereint und frei.” </li></ul><ul><li>/ Oben am Jungen Rhein , Liechtenstein nemzeti himnusza/ </li></ul>

3.
Liechtensteinről számokban <ul><li>Európában a negyedik, földünkön a hatodik legkisebb nemzetközileg elismert független állam </li></ul><ul><li>Területe: 160 km 2 </li></ul><ul><li>Népessége: 35 000 fő, népsűrűsége: 218-220 fő/km 2 </li></ul><ul><li>Lakossága: 61,7% liechtensteini, 38,3% főleg svájci, német és osztrák állampolgár </li></ul><ul><li>Vallás: 83% katolikus, 7% protestáns, 10% egyéb </li></ul>

4.
<ul><li>Államformája: Alkotmányos örökletes hercegség </li></ul><ul><li>Fővárosa: Vaduz </li></ul><ul><li>Nemzeti ünnepének napja: augusztus 15. (Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe) </li></ul><ul><li>Pénzneme: svájci frank, illetve euro </li></ul><ul><li>Hivatalos nyelv: német </li></ul><ul><li>GDP: 23 000 USD </li></ul>

5.
Elhelyezkedése, domborzata <ul><li>A Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében </li></ul>

6.
<ul><li>Domborzatát tekintve, a nyugati, Rajna melletti része sík, keleti felében az Alpok hegyei emelkednek </li></ul><ul><li>Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m) </li></ul>

7.
Éghajlata <ul><li>A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma </li></ul><ul><li>Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat </li></ul><ul><li>Az évi csapadék mennyisége 900-1200 mm </li></ul><ul><li>A hőmérséklet télen gyakran esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van </li></ul>

8.
Története <ul><li>Az antikvitásban a régiót római út szelte át dél-észak irányban, átkelve az Alpokon, de a terület hosszú ideig lakatlan maradt a Rajna áradásai miatt. A késő római- kori népvándorlások során alemannok áramlottak be a területre, az ő emléküket őrzi a római erőd Schaan városában. </li></ul><ul><li>A terület később beolvadt a Karoling-birodalomba, s a több mint fél évezredes hűbérúri hatalmi harcok után 1342. május 3-án megalakult a Vaduzi Grófság, mely területi magvát képzi a mai hercegségnek. </li></ul>

9.
<ul><li>Miután a Liechtenstein-dinasztia tagja, Johann Adam Andreas di Liechtenstein megszerezte a vaduzi grófságot (1712) és Schellenberg (1699) tartományt, a kettőt egyesítve kialakította Liechtenstein mai határait. </li></ul><ul><li>VI. Károly német-római uralkodó 1719. január 23-án elismerte a Liechtensteini Hercegség függetlenségét, és önálló állammá szervezte a Német-Római Birodalom keretében. </li></ul><ul><li>1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam </li></ul>

10.
<ul><li>1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund). A napóleoni hódoltság után Liechtenstein 1815-ben újra elnyerte függetlenségét, s 1815 és 1866 között a Német Szövetség tagjává lett. </li></ul><ul><li>1866-tól teljesen független állam lett, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatot. </li></ul><ul><li>I. Ferenc, Liechenstein hercege </li></ul>

11.
<ul><li>Az első világháború után Svájc felé közeledett, 1919-ben egymással szerződést kötöttek, 1924-ban gazdasági és vámunió jött létre a két állam közt. </li></ul><ul><li>1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben </li></ul><ul><li>A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, azonban a háború után szocialista állammá váló Csehszlovákiával a Liechtenstein család viszonya megromlik, ami kihat az egész hercegségre. A két ország közti diplomáciai kapcsolat máig nem konszolidálódott. </li></ul>

12.
<ul><li>1978-ban az Európa Tanács tagja lett, 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet), 1995-től a WTO (World Trade Organization) tagja. </li></ul><ul><li>2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely bővítette az uralkodói jogkört. </li></ul><ul><li>2004. augusztus 15-én II. Hans Adam fejedelem utódjává nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst, ő maga pedig visszavonult. </li></ul>

13.
Politikai berendezkedés <ul><li>Az 1921-ben létrejött alkotmány alapján Liechtenstein államformája alkotmányos örökletes hercegség - Az ország élén az uralkodó áll, a végrehajtó hatalmat a miniszterelnök gyakorolja. </li></ul><ul><li>A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben. </li></ul><ul><li>A herceg vétójoggal élhet a törvénykezést illetően. </li></ul>

14.
<ul><li>A hercegség területe két választókerületre oszlik: az északi Unterlandra és a déli Oberlandra. </li></ul><ul><li>Amely község megszavazza, bármikor kiléphet az államból. </li></ul><ul><li>A kormányfő jelenleg Otmar Hasler </li></ul>A vaduzi kormányépület

15.
<ul><li>Liechtensteinben a következő pártok léteznek: </li></ul><ul><li>Anyaországi Unió (Vaterländische Union - VU) </li></ul><ul><li>Haladás Polgári Párt (Fortschrittliche Bürgerpartei - FBP) </li></ul><ul><li>Szabad Lista (Freie Liste Liechtenstein - FL) </li></ul>

16.
Közigazgatás <ul><li>Az országban 10 község és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet, ezeket gemeindennek nevezik. </li></ul><ul><li>A községek a következők: </li></ul><ul><li>Ruggell </li></ul><ul><li>Schellenberg </li></ul><ul><li>Gamprin </li></ul><ul><li>Eschen </li></ul><ul><li>Mauren </li></ul>

17.
<ul><li>Schaan </li></ul><ul><li>Planken </li></ul><ul><li>Vaduz </li></ul><ul><li>Triesenberg </li></ul><ul><li>Triesen </li></ul><ul><li>Balzers </li></ul>

18.
Gazdaság <ul><li>Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank </li></ul><ul><li>Liechtensteinben a szolgáltató és ipari szektor mellett szinte minden más eltörpül </li></ul><ul><li>Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, finommechanika-ipari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek </li></ul><ul><li>GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, a munkanélküliség mértéke csekély, mindössze 1,4 %. </li></ul><ul><li>A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta </li></ul>

19.
Közlekedés <ul><li>Az országban 250 km aszfaltozott út van </li></ul><ul><li>Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. </li></ul><ul><li>Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival </li></ul>

20.
<ul><li>Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között </li></ul>

21.
A legfontosabb városok <ul><li>Legnépesebb városok: </li></ul><ul><li>Schaan: 5 696 fő </li></ul><ul><li>Vaduz: 5 014 fő </li></ul><ul><li>Triesen: 4 634 fő </li></ul><ul><li>Balzers: 4 402 fő </li></ul><ul><li>Eschen: 4 019 fő </li></ul><ul><li>Mauren: 3 614 fő </li></ul>

22.
Schaan <ul><li>Schaan Liechenstein északi területén, Oberlandban helyezkedik el. </li></ul><ul><li>A falu északi részén található az egykori St. Lorenz-templom ódon tornya, a falu szívében a Szt. Péter- templom (jobbra), mellette a római-kori vár maradványai. </li></ul><ul><li>Múzeuma a falumúzeum (Dorfmuseum), mely helytörténettel és –művészettel foglalkozik. </li></ul><ul><li>Híresek a schaani karneválok, sok turistát vonzanak. </li></ul>

23.
Vaduz <ul><li>Vaduz a kicsiny ország fővárosa, a hercegi család és a parlament székhelye. </li></ul><ul><li>A hercegi vár (jobbra) egy 110 méter magas szirttömbre épült. </li></ul><ul><li>A városka dísze a Rotes Haus és a Hotel Zum Löwen ódon szállodaépülete, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Postmuseum , a Landesmuseum, és egyéb galériák, kulináris helyek. </li></ul><ul><li>A Liechtenstein –galériában olyan művészek képeit láthatjuk, mint Rubens, Van Dyck, Breughel. </li></ul><ul><li>A sportéletet képezi le a fallabda-központ, a minigolf-létesítmény és a város modern futballstadionja. </li></ul>

24.
Triesen <ul><li>Vaduztól délre, a Rajna és a Liechtensteini Alpok között helyezkedik el. </li></ul><ul><li>A romantikus falusi központot és az öreg házakat szőlőlugasok szegélyezik, a falu védjegye a gyönyörű panoráma. </li></ul><ul><li>Az 1863-ban épült szövőmalom árulkodik arról, hogy bár Liechtenstein apró állam, az ipar már másfél évszázaddal ezelőtt is központi szerepet foglalt el az emberek életében. </li></ul>

25.
Balzers <ul><li>A falu lakói szerint a Balzersben uralkodó délnyugati szélnek köszönhető a falu kitűnő bortermése - és sajnos számtalan tűzvész is. </li></ul><ul><li>A falu központját Gutenberg-kastélya. képviseli, mind a történelem szemében, mind strukturálisan. A kastélyt egy dombon építették, körülötte helyezkedik el a falu temploma, a városháza és az iskola. </li></ul><ul><li>Balzers sok séta és túra kiindulópontja lehet, köztük a közeli Graubündenbe vezetőé. </li></ul>

26.
A liechtensteini kulturális élet <ul><li>Az ország legnagyobb múzeuma a vaduzi Kunstmuseum Liechtenstein, egy jelentős nemzetközi műgyűjteménnyel rendelkező, modern és kortárs művészeti múzeum, mely Morger, Degelo és Kerez tervei alapján épült. </li></ul><ul><li>A zene és a színház a kultúra fontos terei az országban. Híres a Liechtenstein Musical Company, az évente megrendezett Gitár Napok, és a két nagy színházi társulata. </li></ul><ul><li>A liechtensteini herceg privát múzeuma a világ egyik legnagyobb privát gyűjteménye, melyet a bécsi Liechtenstein Múzeumban csodálhat meg a „Nagyérdemű”. </li></ul><ul><li>Az országban 1805 óta van általános tankötelezettség. </li></ul>

27.
Média <ul><li>Az országban egyetlen országos televízió és rádió van. Ezenkívül minden településnek saját helyi adója is van </li></ul><ul><li>A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteini Anyaország (Liechtensteiner Vaterland) </li></ul><ul><li>Ezt követi az Anyaországi Unió (Vaterländische Union) című lap </li></ul><ul><li>A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap (Liechtensteiner Volksblatt) </li></ul>

28.
Sportélet <ul><li>Labdarúgás </li></ul><ul><li>A liechtensteini labdarúgó-csapatok a svájci labdarúgó-bajnokságokon vesznek részt. </li></ul><ul><li>A Liechtensteini Kupa az UEFA-kupa részét képezi. </li></ul><ul><li>Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik. </li></ul>

29.
<ul><li>Téli sportok </li></ul><ul><li>Liechtenstein a téli sportok közül az alpesi síelésben emelkedik ki. </li></ul><ul><li>Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt, a következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. </li></ul><ul><li>A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett. </li></ul>

30.
Liechtenstein és az osztrák könyvtárak <ul><li>Az Osztrák Könyvtárak (Österreich Bibliothek) létrehozása az 1980-as évek végén kezdődött az Osztrák Külügyminisztérium kezdeményezéseként, az osztrák kultúra terjesztésére. </li></ul><ul><li>Az Osztrák Könyvtár mindig egy már müködő közkönyvtárhoz kapcsolódik. </li></ul>

31.
<ul><li>Az állománya főleg osztrák szerzők műveit tartalmazza, illetve olyan műveket, kiadványokat, melyeknek valami közvetlen vagy közvetett köze van Ausztriához (róla szól, kiadója osztrák, Ausztriában nyomtatták, stb.) </li></ul><ul><li>Az Ausztria és Liechtenstein közötti diplomáciai és kulturális megállapodás értelmében az Osztrák Könyvtárak abban a 23 országban, ahol jelenleg megtalálhatók, gyűjteményükben népszerűsítik a miniállamot és a liechtensteini kultúrát. </li></ul>

32.
Köszönjük a figyelmet!