O slideshow foi denunciado.
Seu SlideShare está sendo baixado. ×

50. pm muhely osszefoglalo pm kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16

Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio

Confira estes a seguir

1 de 5 Anúncio

Mais Conteúdo rRelacionado

Semelhante a 50. pm muhely osszefoglalo pm kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 (20)

Anúncio

Mais de Pronay46 (16)

50. pm muhely osszefoglalo pm kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16

  1. 1. Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 1 ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 50.PM MŰHELY (2021. szeptember 16) MUNKÁJÁRÓL Téma: „A projektmenedzsment kompetencia fejlesztése és mérése” Időpont: 2021. szeptember 16. 16-18 óra Helyszín: BME I. ép. B. 110 tanácsterem (Bp. XI. Magyar Tudósok krt 2) + YouTube online videokonferencia A Műhelyben részvevők (36) : Bérczi Zoltán, Bíró Ivett, Birovetz László, Czifra Julianna, Csényi Sándor, Facskó Edina, Fodor Andrea, Hegedűs László, Heigl Tamás, Horváth Nikolett, Karasai Krisztina, Kerékfy Pál, Klimkó Gábor, Kormos Márk, Koszper Károly, Köberl Kinga, Krizsanyik Csaba, Kunsági László, Lipi Gábor, Medgyesi László, Melis Norbert, Mezner Ákos, Pálvölgyi Lajos, Pásztor Károly, Péter Gábor, Prónay Gábor, Rozsovits Péter, Szeidermann Péter, Szeszler Zsolt, Szkenderovics Ildikó, Takács Udvari Csongor, Tóth János, Ulicsák Béla, Vincze Kornél, Zana Tibor, Zolnai Antal. Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, külön tisztelettel dr. Pálvölgyi Lajost, PMP-t, a PM szakma kiemelkedő képviselőjét, a Műhely téma vezetőjét. Pálvölgyi sikeres, hazai- és nemzetközi PM pályafutását az elmúlt években a PM oktatási-pedagógai kérdések kutatásával egészíti ki, mint az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport tagja. A jelenlegi Műhely jelentőségét növelte, hogy ötvenedik alkalommal került megrendezésre. Prónay Gábor megemlékezett a 2010. március 25-i első Műhely indulásáról és visszaemlékezésként az elmúlt több mint tíz év alatt megbeszélt témákat sorolt fel (stratégia és PM, felelősség-hatalom, extrém PM, kockázat kezelés, PM és jog, agilitás, PM és államigazgatás, kommunikáció, szponzor szerep, projekt érettség, csapat építés, nők a projektvezetésben, motiváció, konfliktuskezelés, a vezetés árnyoldala, önszerveződő csapatok, portfoliómenedzsment). A Műhely célkitűzései és a workshopok szakmai munkája a bevezető blogok megismerésével (https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html) és az összefoglalókat tartalmazó Linkedin csoportban (www.linkedin.com/groups/4315748) követhetők. A Műhely beszélgetések témáját a megelőző Műhely résztvevői választják ki a felvetett témák közül. Korábban a Műhely résztvevői Pálvölgyi Lajos témajavaslatát fogadták el, aki a Műhely beszélgetés előkészítésére a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon bevezető, tájékoztató előadás szöveget tett közzé. Pálvölgyi Lajos bevezetésként elmondta, hogy a globalizálódó, digitalizálódó világban a projektmenedzsment szerepe nő, a mesterséges intelligencia az adminisztrációs feladatokban (adatgyűjtés, ellenőrzés, jelentés készítés, stb.) tehermentesítheti a PM-eket, ugyanakkor a komplex feladatok megoldásban az integrációs menedzsment nélkülözhetetlen marad, sőt egyre nagyobb szerepet kap. 2027-re az előrejelzések szerint 88 millió PM-re lesz szükség. Az egyedi tömeggyártás irányába történő fejlődés mellett az egyedi összetett feladatok területén a projektek világa az emberi munkavégzés számára továbbra is kiemelt
  2. 2. Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 2 jelentőségű marad, és így a projektkompetencia nemcsak a PM-ek számára, de az alkotó munka minden résztvevője számára fontos. A bevezető áttekintette a sokirányú kompetencia definíciókat, ahol a kompetencia külső személetben azt jelenti, hogy az egyén adott helyzetben ténylegesen megteszi azt, amit adott szerepében elvárunk tőle, viselkedése felelősségteljes és autonóm. Vannak, akik a kompetenciát úgy értelmezik, hogy a fogalomba beleértik a tapasztalatokat is. Ez valóban megtehető, bár Pálvölgyi felfogása szerint a tapasztalat nem új kategória a fentiekhez képest, hanem az ismeretek, képességek és attitűdök keletkezésének egyik lehetséges útját-módját jelöli. Tanulmányok mutatják ki, hogy a kompetencia szint szoros kapcsolatban van a projektek sikerességével. Ennek megfelelően sokféle projekt szerep és projekt típus különféle projektkompetenciát igényel (mindez még kiterjeszthető programokra és a projektportfóliókra is). A jó hír az, hogy bármennyire is sokféle projektkompetencia képzelhető el, ezek között azért nem kevés hasonlóság van. A projektvezetői szerep kiválasztásával, a szükséges kompetenciák már többféleképpen meghatározásra kerültek. Célszerűen a két nagy PM szakmai világszervezet (PMI, IPMA) definícióit érdemes megismerni, alkalmazni. A Project Management Institute (PMI) a projekt-, program- és portfóliómenedzserek legnagyobb világszervezete, amely a projektvezetői kompetenciákat a Talent Triangle® keretében három nagy tartalmi csoportban foglalja össze. Ezek: (1) a stratégiai és üzleti, (2) a vezetési, valamint (3) a projektmenedzsment módszertani témákhoz kapcsolódnak. A PMI koncepciót a „Project Manager Competency Development Framework (PMCD)” alapozza meg. Az alapváltozatban a kompetencia három dimenziója szerepel: (1) az ismeret, amely a projektmenedzsment tudásterületeihez kapcsolódik, és a minősítő vizsgákkal mérhető, (2) a teljesítőképesség, amelyet a projektvezető megfigyelhető tevékenysége és annak eredménye bizonyít, és (3) a személyes kompetencia, amely a megfelelő viselkedésben mutatkozik meg (PMI, 2017). Az ismeret itt azt jelenti, hogy a projektvezető tudja (el tudja magyarázni), hogy mikor mit kell tennie; a teljesítőképesség (performance competence) pedig azt, hogy reális helyzetben ténylegesen meg is tudja tenni azt. Képes helyesen alkalmazni ismereteit, és felismeri azt, hogy mikor mire van szükség. Képes végrehajtani a módszertan lépéseit a gyakorlatban, és ezeket megfelelően kombinálni. A személyes kompetencia (personal competence – pl.: kommunikáció, vezetői-menedzseri képesség, etikusság) pedig azzal egészíti ki mindezt, hogy a projektvezető tevékenységét olyan személyes és szociális képességek, és érzelmi intelligencia birtokában fejti ki, amelyek segítik őt az akadályok és konfliktusok felismerésében és kezelésében, a csapat motiválásában, és általában a megkívánt vezetői szerep megvalósításban. A PMI PMDC továbbfejlesztett változata az alapváltozat három dimenzióját két újabbal egészíti ki. Az egyik a szervezeti dimenzió, amely a szervezeti környezettel kapcsolatos kompetenciákra utal, a másik pedig az iparág- specifikus dimenzió, amely az adott iparággal kapcsolatos egyedi kompetenciákat tartalmazza. Az International Project Management Association (IPMA) szervezet felfogása szerint a személyes kompetencia ismeretek (információ és tapasztalat), szakképzettség és képességek alkalmazása a kívánt eredmény elérése érdekében adott feladathelyzetben (kontextusban). Az „Individual Competence Baseline (ICB)” a
  3. 3. Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 3 megkívánt kompetenciák aprólékosan kimunkált rendszerét és a kapcsolódó indikátorokat tartalmazza. Az IPMA megközelítése három kompetenciaterületre terjed ki: (1) az emberekkel kapcsolatos kompetenciák: ezek a személyes és társas kompetenciák, (2) a gyakorlattal kapcsolatos kompetenciák: ezek a projektmenedzsment módszerekhez kapcsolódó kompetenciák, és (3) a perspektívákkal (perspectives) kapcsolatos kompetenciák: ezek a környezethez és a kontextushoz kapcsolódnak. (IPMA, 2015) Az egyes területekhez tartozó komponenseket az alábbi 1. táblázat tekinti át. Erre épül az IPMA négyszintű nemzetközi projektmenedzsment minősítési rendszere. 1. táblázat: A projektmenedzser kompetenciák áttekintése az ICB szerint (IPMA, 2015) Perspektívák Emberek Gyakorlat • Stratégia • Átfogó irányítás (governance): struktúrák és folyamatok • Megfelelőség: standardok és szabályozások • Hatalom és érdek • Kultúra és értékek • Önreflexió és önmenedzsment • Személyes integritás és megbízhatóság • Személyes kommunikáció • Kapcsolatok és elköteleződés • Vezetés • Csapatmunka • Konfliktus és válság • Találékonyság • Tárgyalás • Eredményorientáltság • Projekttervezés • Célok, követelmények és haszonelemek • Terjedelem, tartalom • Ütemezés • Szervezet és információ • Minőség, pénzügyek • Erőforrások, beszerzés • Terv és kontroll • Kockázat és lehetőség • Projektérintettek • Változtatás, egyensúly A kompetencia fejlesztések a tanulásfelfogások-tanuláselméletek három tipikus megközelítése alapján (reformpedagógia, kognitív pszichológia, konstruktív pedagógia), különböző szervezeti keretekben (formálistanulás, nem formális tanulás, informális tanulás) valósulhatnak meg. A huszadik század elején kibontakozó reformpedagógia (John Dewey) a projekteken keresztüli tanítás követendő példáját dolgozta ki. A kognitív pszichológia a tanulás-emlékezés, az agyműködés kutatására épül. A szakmai tapasztalatok sokszor hierarchikusan szerveződő kognitív sémák formájában, tacit tudásként rögzülnek. A szakmai fejlődésben fontos szerepet játszhatnak a kognitív disszonanciák. Az érzelmi viszonyok jelentősen befolyásolhatják az eredményességet (jobban emlékszünk arra, ami érzelmi hangsúlyt kapott; ill. enyhén negatív légkörben egyes kognitív teljesítmények jobbak is lehetnek, mint pozitívban). A konstruktív pedagógia abból indul ki, hogy saját egyéni belső világmodelljét mindenki maga hozza létre, maga konstruálja. Emiatt az egyének belső kognitív struktúrája különböző, ennek megfelelően a tudás szubjektív, az értelmes tanulás számára az előzetes ismeretek, az interakciók, a tanulási környezet és csoportmunka meghatározók. A kompetencia fejlesztésben az önirányított tanulás képessége, valamint a tanulást fenntartó érdeklődés és motiváció alapvető jelentőségű. Egy korszerű oktatási rendszerben a projektkompetencia fejlesztése már az általános iskolában elkezdődik, és a középfokú képzésben tovább folytatódik. Ennek jól bevált módja a csoportmunka és a projektalapú tanulás (PBL, project based learning). Ezek a módszerek hatékonyan segítik a tanulást a legkülönfélébb területeken, erősíthetik
  4. 4. Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 4 az iskola és a való világ kapcsolatát, fejlesztik az önismeretet, és a 21. század munkavállalói számára kulcsfontosságú szakmafeletti (transzverzális) kompetenciákat. A projektkompetencia alapvető elemei mindenki számára fontosak, mivel élete során mindenki kapcsolatba kerül fontos projektekkel, nemcsak a munkahelyén, hanem a magánéletben is. A korszerű felsőoktatás sem létezhet kollaboratív tanulás és projektalapú tanulás nélkül. A projektmunka a hallgatók számára a tapasztalatszerzés értékes lehetősége a választott szakmai területen, és egyben lehetőség arra is, hogy jövőbeli hivatásukra készülve vállalatok és intézmények működésébe is bepillantást nyerjenek. A kompetenciafejlesztő tréningek azonban nem kapnak megfelelő súlyt a felsőoktatásban (később a vállalati továbbképzésben kell pótolni). Ennek oka a magas erőforrásigény és költségszint, valamint az erős gyakorlatorientáltság szükségessége lehet. A projektkompetencia mérése egyrészt pontosabb megismerést és előrejelzést tesz lehetővé, másrészt pedig, Péter Drucker szavaival élve „ha valami nem mérhető, akkor nem is irányítható”. A mérés kérdése legalább kétféleképpen közelíthető meg. Az egyik lehetőség az, hogy készítünk egy mérőeszközt, és azt mondjuk, hogy a projektkompetencia az, amit ez az eszköz mér (lásd intelligenciatesztek). A másik lehetőség pedig az, hogy elméleti megfontolások alapján kompetencia modell készül és ebből kerül levezetésre a mérési módszer. A projektkompetencia komplexitása nehézzé teszi a mérést. A mérés fogalma kétféle módon értelmezhető. Kevésbé szigorú értelemben mindenfajta tájékozódás (adatgyűjtés), értékelés (elemzés) mérésnek nevezhető. Szigorúbb értelemben az előbbi nem biztos, hogy valóban mérésnek tekinthető (inkább csak becslés ismeretlen hibával). Az „igazi” mérés ugyanis azt jelenti, hogy meghatározott szabályok szerint kerülnek számok hozzárendelésre egy halmaz elemeihez, jelen esetben a kompetenciaállapotokhoz. A gyakorlatban inkább a mérés kevésbé szigorú módja terjedt el. Mind a két hivatkozott projektmenedzsment szervezet jól kidolgozott vizsgarendszerrel rendelkezik ilyen módszerekre építve. A vizsgák tartalmát az adott szervezet (PMI vagy IPMA) kompetenciamodelljei definiálják. Az ismereteket felmérő kérdőívek és a különféle tesztek mellett például olyan szimulációs gyakorlatokat, szituációs feladatokat alkalmaznak, mint az értékelő központok (assessment center). Jó szolgálatot tehet egy 360 fokos visszajelzés is. Ezek a jövőben kiegészíthetők akár a digitális technológiát alkalmazó játékokkal és szimulációkra épülő innovatív értékelő technikákkal is (Bialik et al., 2016; Brilingaité et al., 2018; González-Marcos et al., 2015). A projektkompetencia mérésével kapcsolatban illusztráció gyanánt röviden bemutatásra került két konkrét példa. Az egyik mérés a kollaboratív problémamegoldó képességre vonatkozik (Pásztor-Kovács et al, 2020). Ez az összetett képesség a projektben közreműködő csapattag, de maga a projektvezető számára is alapvető jelentőségű. A szociális képességekre irányul, ahol a modellben a csoportban való részvételre (együttműködés, gondolatmegosztás), nézőpont illesztésekre (adaptivitás, alkalmazkodás) és a szociális szabályozásra (mások elfogadása, felelősségvállalás, önértékelés) vonatkoznak. A másik kérdőíves eljárás nem önértékelésre, hanem a szituatív módszerre épül. A bemutatott megoldás alapszintű módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazásának
  5. 5. Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16 5 kognitív képességét méri (vagy inkább becsüli), elképzelt projekthelyzetekben. A válaszadónak ezek részletgazdag leírásából kell megértenie a projekt szempontjából lényeges mozzanatokat, és meghatároznia azt, hogy mit tenne a felkínált lehetőségek közül. A történetbe ágyazott kontextus elemek egyes későbbi kérdéseknél fontossá válhatnak. A kitöltő vagy felületesen végigfut a kérdőíven, vagy a történetben figyelmesen előre haladva, gondolkodva, tanulva keresi és találja meg a helyes válaszokat. Itt tehát valamennyire már az attitűd is beleszól az eredménybe, anélkül, hogy hatását elkülönítve mérni tudnánk. A projektkompetencia több dimenzióra épül. Az egyes dimenziók különálló mérése alapján nem mondható ki, hogy ki rendelkezik fejletteb projektkompetenciával, mivel a dimenziók eredményeit nem vonhatjuk össze egyetlen számértékbe. Az oktatás- képzés egyes dimenziókat fejleszt. Vajon ezek maguktól állnak össze harmonikusan működő egységekké? A mérési szint problémájának kezelését segítheti az összetett képességek ráfordításalapú mérésére javasolt újszerű eljárás véges sok feladatosztály esetén (Pálvölgyi, 2020). A módszer a szokásos dimenzionális megközelítéssel szemben feladatorientált megközelítésre épít, és bemutatja a fejlettségi állapotok rendezésének egyfajta lehetőségét. Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői megismerhették a projektkompetencia definícióit és mérésének- fejlesztésének megoldási lehetőségeit. Ezek az ismeretek lehetőséget adnak projektmenedzsment kultúra fejlesztésére, a projektek sikerességét növelő „kompetens” projektmenedzserek kiválasztására, a minősítési rendszer fejlesztésére. A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták - Prónay Gábor által támogatott – Fodor Andrea kiemelkedő tapasztalatú PM tanácsadó által bemutatott javaslatát a 2021. november 18-án megrendezésre kerülő 51. PM Műhely témájának: "Szerepkörök a projektekben (projektvezető, projektportfólió menedzser, business analyst, scrum master, product owner, agile coach…) – feladatok, hatáskörök, felelősségek”. A Műhely az alábbi kérdésekre keresi a választ : 1. Milyen szerepkörök használatosak a projektek sikeres menedzselésében ? 2. A projektmenedzsment érettségével hogyan változnak a projekt felelősségek ? 3. A megnövekedett feladat mennyiség milyen projekt-program szervezési megoldásokat (működési model) igényel ? A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2021.októbertől lesz olvasható a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon. A Műhely szervezői várják a szakértői jelentkezéseket a jövőbeli Műhelyekre. Az 51. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2021. november 18-án csütörtökön, 16–18 óra között tartjuk a BME ipari parkban levő (Bp. XI. Magyar Tudósok krt 2) B. épület 110 tanácstermében. Online hozzáférést a YouTube video közvetítés biztosít (jelentkezőknek az elérhetőség kiküldésre kerül) Budapest, 2021. szeptember 20. Dr. Prónay Gábor

×