Prónay G 44. PM Muhely oosszefoglalo - NLP erzelem kozpontu PM -2020február13
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
44. M MŰHELY (2020. február 13) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „NLP az agilitás EQ-ja avagy az érzelem központú projektmenedzsment”
Időpont: 2020. február 13. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (40): Almay Nikolett, Balogh István, Balogh Katalin, Bella
Szilvia, Blumenschein Máté, Borcsinszky Zoltán, Csalló Miklós, Csényi Sándor, Csordás
Csaba, Csüllög Zsigmond, Eisnel Erzsébet, Gyulay Tibor, Juszt Péter, Karasán Krisztina,
Károly Anett, Kerékfy Pál, Klimkó Gábor, Kovács Endre, Kovács Imre, Ködmön Marianna,
Kunsági László, Lehoczki Adorján, Mészáros Edina, Mojzes Petra, Nagy Csaba, Oltyán Gábor,
Pácsonyi Imre, Papp Zsuzsanna, Patai Flóra, Pécs László, Péter Gábor, Prónay Gábor,
Michelberger Balázs, Szeszler Zsolt, Szkenderovics Ildikó, Szödényi Ákos, Szörényi Balázs,
Thomán Gusztávné, Tolnai Gábor, Vértes Ádám.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, külön tisztelettel Mészáros
Edinát a mai Műhely téma vezetőjét. A nagyszámú, új érdeklődőre tekintettel röviden
bemutatta a Műhely munkát a bevezető blogokkal
(https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html) és az összefoglalót tartalmazó linkedin
csoporttal (www.linkedin.com/groups/4315748). Felhívta a figyelmet az április 2-i 23. PM
Fórumra (www.hte.hu/web/projekt2020) a PM szakma éves találkozójára, valamint a
májusban kiírásra kerülő ÉV PM-je pályázatra (www.evprojektmenedzsere.hu). Kérte a
résztvevők hozzájárulást Csényi Sándor kollégánk fotó készítéséhez, amit senki nem ellenzett.
A jelenlegi Műhely munka bevezetőjeként rámutatott a választott téma rendkívüli aktualitására.
A technológia fejlődés és a globalizáció terjedése okozta gazdasági-társadalmi feszültségek
feloldását kereső szakemberek új közgazdasági elmélet és gazdaság politika kialakításában
látják a megoldást, ami az emberek központba állítását (a tőkével szemben), a kölcsönösség
és az együttműködés fejlesztését követeli meg a jólét növeléséhez. Ez menedzseri
szempontból azzal a következményekkel jár, hogy a szakmai fejlődés mellett megnő a
képességek, attitűdök szerepe, a tudás-tapasztalatok hatékony felhasználása. A Műhely
beszélgetés ezen kérdések áttekintését, a jövőbeli követelményekhez való alkalmazkodást
kívánta elősegíteni. A téma moderátorának a megelőző Műhely Mészáros Edina jelentkezését
fogadta el, aki a Műhely beszélgetés előkészítésére a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon minden részletre kitérő,
egyértelműen megfogalmazott előadás szöveget tett közzé.
Mészáros Edina bevezetésként rákérdezett az NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás)
módszer ismertségére, amit a résztvevők nagyobb része visszaigazolt. Az NLP módszert
kitalálok az eredményeiket sikeres emberek működéséből levont tanulságokra építve hozták
létre (N=idegrendszer az élmények tára, L= a közvetítő nyelv, P=az élmények pozitívvá
alakítása). Ennek megfelelően megneveztek 6 képességet, ami a sikerhez szükséges :
bizalom kialakítás és fenntartás – rugalmas viselkedés – saját érzelmi állapot tudatosítás –
partner érzelmi állapot tudatosítás – saját érzelmei állapot változtatás – partner érzelmi állapot
változtatás. A bizalomra épített jó kapcsolat az érzelmi intelligencia része.
A következőkben Mészáros Edina megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen kérdésekre,
problémákra szeretnének a Műhelyen választ kapni. A résztvevők a következő témákat
sorolták fel : csapatmunka fejlesztése (együttműködés érettségének fokozása), munkatársak
meggyőzése, a stratégia megismertetése és elfogadtatása, bizalom építés módzerei,
konfliktus kezelés, „nehéz” ügyfelek kezelése, heves vita rendezése, ötletek”eladása”-
meggyőzés, gondolkodás fejlesztés.
Ezt követően a „gondolatbeli alma” kísérletre kerületek felszólításra a résztvevők. Becsukott
szemmel egy almára gondol mindenki, amit utána elmond a közösségnek. A tanulság, hogy
mindenki másképpen fogalmaz (van aki a színre, van aki az illatra, van aki a roppanós

Prónay G 44. PM Muhely oosszefoglalo - NLP erzelem kozpontu PM -2020február13
2
harapásra, van aki az érzéseire utalt). A kísérlet rámutatott arra, hogy mindenki másként, más
érzékszervi csatornáin kapott élményeit mutatta be. Az NLP programozás ennek megfelelően
figyelembe veszi, hogy mindenkinek más az érzékszervi prioritása. Vannak akik az
érzékszervi észlelést/tapasztalást(N), mások szóbeli-testnyelvi kommunikációt (L), megint
mások a kommunikációt személyes céljaik gyorsabb elérésére (P) használják. Ennek
megfelelően fontos, hogy az emberi kapcsolatokban fel tudjuk térképezni a partnerünk élmény
feldolgozási prioritásait. Alapszabály = a partner hosszan követése (80%), amit követhet a
vezetés (20%). A hosszabb követés nagyon hasznos, mert sok információ megszerezhető,
ami az emberekben megvan. Vezetői hiba szokott lenni a KÖVETÉS kihagyása. A konfliktus
kezelésnél is rendkívül fontos a probléma feltárása, de közben figyelni kell a vezetői és
munkatársi felelősségek szétválasztására.
A módszertan fontos része a jó állapot/siker okozta jó érzés RÖGZÍTÉSE. Ez Pavlov-i reflex
módszerrel elérhető, ha a jó érzésre gondolva testrész érintésre kerül sor, amit később
alkalmaz visszatérhet a a jó érzés. Ez tulajdonképpen a VAKOG (Vizual- Auditív-
Kinesztézia/tapintás-Olfaktorikus/szaglás- Gusztatorikus/ízlelés) rendszer alkalmazása
érintéses (kinesztatikus) rögzítéssel.A gyakorlatban ezt jelenti a vállalati himnusz eléneklése
reggelenként, az ima étkezések előtt, az iskolába jövő gyerekek átölelése. Gondolatok
„tagadásos parancsokkal” is bevihetők, de a pozitív felszólítások hatásosabbak.
A FELTÁRÓ-KÖVETŐ rész a probléma megértését célozza. Csak ezt feltárva születhet meg,
hogy mit szeretnénk. Működésünk megváltoztatásához az érettségi szintjeink (érettségi
sorrendben : környezet – viselkedés-képességek-hiedelmek/értékek – identitás/misszió)
megértésére. Ismerni kell, hogy a probléma megoldását mindig egy szinttel feljebb kell
megoldani, mint ahol keletkezett, ahogy az A. Einstein megfogalmazta. A MIÉRT kérdés nem
hatékony, mert a hiedelmekre utaló kérdés és a probléma „körbejárásához” vezet. Helyette
jobb a szándékra utaló kérdés, mert ez a motivációt tárhatja fel. A problémát jelző
ügyfélkezelésnél is rendkívül fontos a követés, hogy azt követően empátiával kezelve
lehessen megoldást ajánlani. HÁRÍTÁS helyesen tartalékként fogható fel ami „retraining”-el
megoldható, aminek keretében megtudhatjuk, hogy a hárító mit szeretne az eredetileg kitűzött
helyett.
Az NLP manipulációs eszköz és ezért fontos érzékeltetni, hogy alkalmazása közös érdekből
történik, segítő szándékkal. Ha ez nem sikerül, akkor az ellenség kép megmarad és a
probléma nem oldható meg. Ismeretlennel való találkozáskor célszerű érzelmet érintő
kérdéseket feltenni a legutóbbi sikerekről, élményekről.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői áttekinthették az NLP
legfontosabb axiómáit (az emberek nem a valóságra reagálnak, hanem a világról alkotott saját
belső térképükre, a viselkedések szándéka szubjektív, a tiszta nyitott érzékszervi csatornákra
nincs pótlék) és gyakorlati tapasztalatok alapján problémáikra kerestek kaptak választ a
módszer alkalmazásával. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők
felismerjék az bizalmat, együttműködést, kölcsönösséget elősegítő megoldásokat lehetővé
téve, hogy sikeresebbek lehessenek munkájukban, vezetői feladataik megoldásában.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták Gyulay Tibor
javaslatát a 2020. május 21-én megrendezésre kerülő 45. PM Műhely témájának. Ez a
Műhely az "Projektmenedzsment és tudásmenedzsment több dimenziós kapcsolata"
témát, ahol megismerhető, hogy a szervezetek hogyan tudnak hatékonyan bánni a
megszerzett tudással, megismerve a tudásszervezés ciklusait, a projekt tapasztalatok
„visszaforgatását” a PM tudásvagyonba, a tudás tervezést, a szervezeti tudásmenedzsment
fejlesztési lehetőségeit.
A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2020. március elejétől lesz olvasható a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon.

Prónay G 44. PM Muhely oosszefoglalo - NLP erzelem kozpontu PM -2020február13
3
A Műhely őszre tervezett időpontjai: 2020. szeptember 17 (tervezett téma : örömteli életvitel
és sikeresség a PM-ben), november 19 (tervezett téma : a konfliktus kezelés).
A 45. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2020. május 21-én csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.). Téma : Tudásmenedzsment. és projektmenedzsment
kapcsolata.
Budapest, 2020.február 13.
Dr. Prónay Gábor