O slideshow foi denunciado.
Seu SlideShare está sendo baixado. ×

38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20

Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Anúncio
Carregando em…3
×

Confira estes a seguir

1 de 3 Anúncio

38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20

Baixar para ler offline

A projektmenedzsment módszertana a megnevezése óta eltelt 60 évben finomodott, gazdagodott, fejlődött, de igazán újdonsággal csak a portfólió menedzsment és az agilis szemléletmód bevezetése szolgált. A szakirodalom egy újabb témát vet fel az utóbbi időkben és ez a komplexitás kérdése, ami itthon még nem annyiszor szóba hozott téma.

A projektmenedzsment módszertana a megnevezése óta eltelt 60 évben finomodott, gazdagodott, fejlődött, de igazán újdonsággal csak a portfólió menedzsment és az agilis szemléletmód bevezetése szolgált. A szakirodalom egy újabb témát vet fel az utóbbi időkben és ez a komplexitás kérdése, ami itthon még nem annyiszor szóba hozott téma.

Anúncio
Anúncio

Mais Conteúdo rRelacionado

Semelhante a 38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20 (20)

Mais de Pronay46 (16)

Anúncio

38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20

  1. 1. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20 1 ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 38.PM MŰHELY (2018. szeptember 20) MUNKÁJÁRÓL Téma: „Komplextás és projektmenedzsment” Időpont: 2018. szeptember 20. 16-18 óra Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem A Műhely munkájában részt vettek (19): Bolfán Bence, Csalló Miklós, Juszt Péter, Kerékfy Pál, Koszper Károly, Kunsági László, Michelberger Balázs, Nagy Robin, Oltyán Gábor, Papp László, Pintér Tamás, Prónay Gábor, Román László, Salamon Sándor, Sóti Mihály, Szalay Imre, Szkenderovics Ildikó, Tuscher Béla, Vértes Ádám.. Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka bevezetőjeként elmondta, hogy a komplexitás egyre fontosabb problémaként jelenik meg a menedzsmentben. A projektmenedzsment tudományos kutatási területei között is sok újdonsággal jelent meg ez a terület, aminek elméletei ismerete a gyakorlati projektmenedzsereknek számára fontos, ha sikeresek akarnak lenni. Köszönet Szalay Imrének, hogy elmélyült szakmai munkájának eredményeit a Műhelyben mutatja be a kollégáknak. A téma fő modelljeinek megismerését követően lehetőség kínálkozott az érdeklődő kollégák tapasztalatainak egyeztetésére. Szalay Imre bevezetésként elmondta, hogy a projektmenedzsment legnépszerűbb témái, az agilitás és portfoliómenedzsment mellé a komplexitás is csatlakozik. A téma fontosságát a PMI (Project Management Institute) tanulmányai, gyakorlati megoldás ajánlásai is alátámasztják. A világot hosszútávon, széleskörűen és alapvetően átalakító változások trendek (globalizáció 2.0 (globális világcégek jönnek létre, az irányítás egyre inkább keletre tolódik), környezetváltozási krízis, individualizmus és érték paradigma változás, demográfiai változás, digitalizáció, technológiai konvergencia) jelentős hatást gyakorolnak a munkavégzésre és a menedzsmentre (pl.: távmunka, munkaidő és szabadidő átlapolódása, PM elméleti- gyakorlati tudás sokszorozódása/PMBok 1996-ban 176 oldalon, 2017-ben 926 oldalon). A tudás mennyiség növekedés minőségi változásokat hoz magával. A projektmenedzsment korábbi mérnök szemléletét az emberi viselkedés (bizalom, együttműködés), a soft skill (csapatépítés, irányítás, döntéshozás, rendszerben gondolkodás) meghatározottsága hatja át. Régi-új diszciplínák lépnek a professzionalizáció útjára (business architect, portfolió menedzser) és hatással vannak a projektmenedzsmentre, együttműködnek vele.. PMI nemzetközi felmérései alapján a projektek komplexitását a sokféle projekt érdekelt (57%), a sokféle projekt értelmezés (48%), politikai-hatalmi befolyások (35%), bizonytalan mérhető célok (33%), változó projekt vezetés (29%), meghatározó külső befolyások (28%), új, kipróbálatlan technológia (25%), belső bizalmi-együttműködési szint (23%), erősen szabályozott környezet (18%) befolyásolja. Szalay Imre Véry Zoltánt idézve hangsúlyozta, hogy „a komplexitás nem a bonyolultságról és összetettségről szól, hanem az elemekről és kapcsolódásuk időben változó dinamikájáról, a rendszerek állandóan változó határairól, a szelekciókról, amit a projektelem kapcsolódások mutatnak, számszerűsítenek.” A technológiai fejlődés és a vezetési képességek fejlődése között szakemberek széttartást/elágazást érzékelnek (az új technológiák használatba vételének gyorsasága és a vezetői reagálás sebessége jelentősen eltér egymástól). Ezt okozhatja félelem, túlzott elfoglaltság, a prioritások rossz megválasztása, a felelősségek áthárítása. A viselkedés közgazdaságtan Nobel díjat eredményezően (2002. Daniel Kahneman) foglalkozott az egyének döntéshozási gyakorlatával : az emberek bizonytalan feltételek között kockázattal járó döntéseket hoznak, szisztematikusan tévednek, döntéseik nem racionálisak, érdekeik elleniek.
  2. 2. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20 2 A komplexitás tudományos elemzése a rendszerelmélet és a komplexitás (káosz) elmélet keretében történik. Az egyes megközelítések eltérő fogalmai, karakterisztikáit az alábbi táblázat mutatja. Az áttekintésből érzékelhető az elméleti kérdések megjelenése a a PM módszertanokba (pl.: komplexitás elméletből Pareto eloszlás, skálázhatóság). A rendszer elméletből a Dan Snowden nevéhez kötött komplexitás felosztást használja a PM : egyszerű/ismert (legjobb gyakorlat), bonyolult/előre megismerhető (jó gyakorlat), komplex/utólag érthető (kiemelkedő megoldás), kaotikus/kiismerhetetlen (teljesen új megoldás). A gyakorlati projektmenedzserek úgy próbálják a komplexitás problémáját megérteni és kezelni, hogy három téma csoportban (többértelműség/bizonytalanság,sürgősség/ - emberi viselkedés/egyéni és csapat viselkedés,kommunikációs és ellenőrzés, szervezeti felépítés/ - rendszer jellemzők/kapcsolódások, függőségek, dinamika) megfogalmazott kérdésekből (47) álló kérdőív alapján próbálják meghatározni egy adott projekt komplexitásának fokát, majd ennek alapján konkrét projekttípusokra, komplexitás szintekhez adnak megoldási javaslatokat. Új vezetői megközelítés (post-heoric leadership) alakul, ami inkább coach, mint szakértő, inkább mentor, mint tanító, inkább motivál, mint evangelizál. Jellemzői : • tudatosság (kontextusok felismerése/figyelembevétele, változások értelmezése és nem egysíkú kezelése a koncepciók és a stratégiai gondolkodás képességére építve, nyitottság, kíváncsiság) • érzelmi intelligencia (érzékenység a különböző kultúrák/generációk/nemek eltéréseire, integritás/őszinteség, megalkuvás nélküli üzleti etika, bizonytalanság tűrőképesség) • viselkedés (bizalmi és nyílt csapat kultúra, együttműködés) A projektek komplexitását a termék-szervezet-emberek összetettsége okozza. A projektmenedzserek kompetenciájában a vezetéshez az értelmi intelligencia (IQ) és érzelmei intelligencia (EQ) mellett fontos szerepet kap új elemként a spirituális intelligencia (SQ). Ennek főbb jellemzői : nagyfokú én-tudatosság, holisztikus gondolkodás, nyitottság, innovativitás. A Műhely résztvevői a komplexitás összetevőinek megbeszélését követően egyetértettek abban, hogy a komplex projektek menedzselésében segítséget jelenthet az egyszerűsítés (részekre bontással) és a linearizálás (előre láthatóvá tevés). A projekt előkészítés nagy hangsúlyt kell kapjon, mert sokszor a probléma éppen abból ered, hogy a projekt „nincs kitalálva”. A projekt tulajdonosai, sokszor a sürgősségre hivatkozva „5 mondatos” információval (ez csak ötlet szintű megfogalmazás, ami még távol van a megvalósíthatóságtól) adnak megbízást a projekt indításra és elmarad a tényleges projekt Komplexitás elmélet Rendszer elmélet PMI megközelítés Skála törvény Önszerveződés Mega projektek Paraméterek kontrolálhatósága Önálló (al)rendszerek Indirekt kommunikáció Pillangó hatás Nem lineáris Környezet függőség, változó környezet Káosz elmélet Sürgősség Bizonytalanság Előre nem láthatóság Kaotikus viselkedés Bizalom Durva modellezhetőség Fraktálok Nehézség Pareto eloszlás Nem világos határok Technológiai újdonság Alkalmazkodó ciklusok Többértelműség Megvalósítási képesség Rugalmasság Rugalmasság Egyediség Egyediség
  3. 3. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20 3 előkészítés. A szervezetek projekt érettsége szoros kapcsolatban van a komplex projektek kezelésének hatékonyságával. A gyengébb érettségű szervezeteknél a komplexitás mindig jelentősebbként jelentkezik. A soft skill igény a komplexitás növekedésével jelentősen nő és a menedzsmenttel tudás meleltt a vezetési (leadership) képességek sem hiányozhatnak. Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői megismerték a komplex rendszerek különböző definícióit és modelljeit és áttekintést kaptak a komplex rendszerek menedzsmentjének megoldási módjaira, amit értékes beszélgetésben illeszteni tudtak a napi gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők ösztönzést kapjanak a komplex rendszerek elméleti/tudományos vizsgálati eredményeinek felhasználására a projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében. A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, Prónay Gábor ajánlatára elfogadták Török L. Gábor javaslatát a következő, 2018. november 15-én megrendezésre kerülő 39. PM Műhely témájának. Ez a Műhely a döntések típusait, jellemzőit, projektben való kezelés lehetőségeit, módszereit kívánja vizsgálni. A megbeszélésre kínált kérdések : 1. Mi követeli meg, mi teszi lehetővé és mi gátolja a racionális döntéshozatalt a projekt menedzsmentben? Hol vannak a racionalitás határai? 2. Milyen formális döntéshozatali eljárások, protokollok, technikák, módszerek támogatják a projekt menedzsment döntéseket? Milyen téren nincs ilyen támogatás, miben hiányos a módszertan? 3. Hogyan lehet az intuitív-kreatív probléma felvetési és megoldási lehetőségeket tudatosan alkalmazni a projektmunkában? Mennyire ismertek a nem racionális (jobb agyféltekés) gondolkodásmód használatának módjai? 4. Hogyan befolyásolják egymást a csoport tagjai csoportos döntés hozatal során? Mik a kollektív döntéshozatal előnyei és melyek a hátrányai? 5. Milyen tapasztalatok vannak a szervezeti (az eltérő hierarchikus szintek és különböző funkcionális területek képviselői részvételével zajló) döntéshozatali folyamattal kapcsolatban? Hogyan érvényesülnek ebben a racionalitás kritériumai, az értékrendi és érdek különbségek, a felelősség és hatalom terén meglévő egyenlőtlenségek? Hogyan és hol születnek a végső döntések? A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Török L. Gábor készíti. A blog várhatóan 2018. október közepétől lesz olvasható a http://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon. A Műhely következő, őszre tervezett időpontjai: 2018. november 15 (39). FELHÍVÁS !!!!! 2018 májusában 18. alkalommal kerül kiírásra Az ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjpályázata (www.evprojektmenedszere.hu). A részletes, várhatóan az elmúlt évekhez hasonló feltételű kiírás május végétől olvasható a díjpályázat oldalán. A pályázat a kitöltött pályázati lap beküldésével indul. A beküldési határidő várhatóan 2018. október 1. Kérjük a kollégákat, hogy az arra érdemes kollégáikhoz jutassák el a pályázati lehetőséget. A 38. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2018. november 15-én csütörtökön, 16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.) 2019. első félévre tervezett Műhely időpontok : 2019. január 24, április 25. Budapest, 2018.szeptember 29. Dr. Prónay Gábor

×