Prónay G 34 Összefoglaló feljegyzés -Ipar4 0 és a PM -2017szeptember 21
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
34.PM MŰHELY (2017. szeptember 21.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „ Az Ipar 4.0 és a projektmenedzsment”
Időpont: 2017. szeptember 21. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (20): Csomós Dávid, Csörget László, Karádi Cecília,
Királyvári Gábor, Kerékfy Pál, Kovács Endre, Mikulás Bence, Oltyán Gábor, Papp László,
Péter Gábor, Prónay Gábor, Szathury Ákos, Suller Gábor, Szabó Anita, Szalai András,
Szalay Imre, Szeles János, Szkenderovics Ildikó, Szűts Béla, Vitószki Márta.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka
bevezetőjeként elmondta, hogy a rendkívüli technológiai fejlődés jelentős befolyást gyakorol
az egyes ember életére és ennek megfelelően a projektmenedzsment kultúrára. A
bekövetkező változások meghatározó összetevőinek megismerése alapvető érdeke minden
hatékony eredményességre törekvő szakembernek, menedzsernek, vezetőnek. Az
intenzívebbé váló versenyben a sikerességhez új ismeretekre, képességekre és bizalomra
épített, önszabályzó hozzáállásra van szükség. A hazai tapasztalatok, problémák megértését
és a jó megoldások megtalálását kívánja elősegíteni a Műhely beszélgetés. Köszönet
Kerékfy Pál véleményformáló, informatikai szakértőnek, hogy tapasztalataira építve vállalta a
téma végiggondolását, feldolgozását és mediátorként a Műhely munka támogatását.
Kerékfy Pál bevezetőjében nemzetközi felmérések eredményeire hívta fel a figyelmet. Az
IDC vizsgálata szerint 2020-ra az Internetre kapcsolódásokban (IoT) a mesterséges
intelligencia (AI) aránya 100% lesz. Erre az időre az adatok feldolgozásának 43%-a már a
végeken és nem a felhőben történik. Az ipar 4.0 tulajdonképpen a IoT-t (minden az Internetre
kapcsolódik), a felhő alapú (cloud) rendszereket és a beágyazott rendszerek együttesét
jelenti. Az egyre fejlettebb technológiák (AI, együttműködő-intelligens robotok, 3D gyártás,
Big Data feldolgozás, kisfogyasztású jeladók, hosszú élettartamú akkumulátorok, kis
késleltetésű rádiós hálózatok/5G, kis mennyiségű adatok átvitelére dedikált rádiós
hálózatok/NBIoT, digitális másolat/digital twin, innovatív adathálózat biztonsági megoldások)
új üzleti lehetőségeket (termékeket és szolgáltatásokat) teremtenek. Az egyedi gyártást a
hagyományos tömeggyártási sebességgel tudják megvalósítani (például egyedi
megrendelésre, elektromos kisbusz 24 óra alatt tud elkészülni). A termékek helyett a
szolgáltatások kerülnek előtérbe. A vállalatok meghatározó értékévé válik az adatvagyon.
Ez a technológiai fejlődés a projektmenedzsmentet is jelentősen érint. A gyors döntés
igénye, a valós idejű adatfeldolgozásokkal és a mesterséges intelligencia igénybevételével
egyre inkább megvalósulhat, verseny előnyt jelentve. A technológiai sokrétűség (elsősorban
felhő és mobil kommunikáció) felhasználói szintű ismeretét követeli meg a projektek
vezetőitől. A globalizáció eredményezte projekt virtualizációt (a projekttagok különböző
országokban, földrészeken dolgoznak) a kommunikációs technológiák egyre jobban lehetővé
teszik. Az itt igényelt kommunikációs kultúra más gyakorlatot és ennek megfelelően
továbbképzéseket igényel. A feladatok megoldását segítheti a gyors kísérletezés
megvalósítás (prototípusok könnyen előállíthatók az új technológiákkal). A vezetési
hierarchia csökkenését a gyors alkalmazkodóképesség igénye váltja ki, aminek az
öntevékeny csapatmunka fontosságának növekedésével kell együtt járnia. Ezt a fajta
képességet képzésekkel lehet fejleszteni.
Új szakmaként jelentkezik a data scientist (adatszakértő), akik lehet, hogy a business
analystekből fejlődnek ki. A tudásátadás (knowledge management) és a különböző szakmai
kultúrákat összefogó kommunikáció meghatározóvá válik a siker szempontjából.
Az üzleti folyamatok is átalakulóban vannak, mert a különböző üzleti területek
együttműködési igénye jelentősen megnő. Műszaki jellegű projektben is megjelennek nem

Prónay G 34 Összefoglaló feljegyzés -Ipar4 0 és a PM -2017szeptember 21
2
műszaki hátterű emberek, akik műszaki fejlesztést végeznek. Az informatikában ezt “shadow
IT” néven ismerik. Olyan fejlesztő eszközök állnak rendelkezésre, amikkel programozói tudás
nélkül is létre lehet hozni jól működő, az üzleti célokat (legalább első ránézésre) jól
kiszolgáló megoldásokat. Az ipari tervezés területén is megjelennek azok az eszközök,
amikkel meglévő modulokból viszonylag kevés “régi” műszaki tudással lehet új termékeket
összerakni. Ez lehetővé teszi a kísérletezést olyanoknak (sales-marketing szakember) is,
akiket eddig nem is engedtek a tervezés és a gyártás közelébe. Mindehhez elkerülhetetlen
az, hogy a projektvezetők is megismerjék ezeknek a technológiáknak a lehetőségeit és a
korlátait. A folyamatos önképzés és a többi érintettől való folyamatos tanulás
elengedhetetlen.
Az a projektvezető, aki hamarabb kezdi el használni ezeket a lehetőségeket, jobb helyzetbe
kerül. Előnyben lesz, amikor más projektekkel küzd az emberekért, anyagért, gépek és
bármilyen erőforrás használatáért, hiszen azonnal és világosan tudja bemutatni az általa
ígért üzleti eredményt. Könnyebben kaphat vezetői jóváhagyást, ha az adatokkal igazolt
eredmények mellett, gyors modellezéssel be tudja mutatni a különböző döntések jövőbeli
hatásait.
Az egymásra utalt munkában, a kulturális különbségekkel rendelkező emberek közötti
bizalom fontos szerepet kap. A csapatban dolgozók egymás ismeretére épülő kölcsönös
bizalmának megléte jelentősen segítheti a hatékony, öntevékeny csapatmunkát, a gyors
alkalmazkodóképességet. A bizalomépítés, az együttműködés kialakításának felelőssége a
projekt vezetéséé.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői, a hazai és nemzetközi
tapasztalatokat megismerve, azokhoz a saját tapasztalatukat hozzátéve egyetértettek abban,
hogy az ipar 4.0 technológiai robbanás változást hoz a vállalatok működésében és így a
projektmenedzsmentben, de nagy mértékben befolyásolja majd az emberek egymáshoz való
viszonyát és ezáltal a társadalmak működését is. Várhatóan szakmák szűnnek meg és újabb
szakmák alakulnak, ami ráirányítja az egyes emberek figyelmét az igényekhez alkalmazkodó
kompetenciáik fejlesztésére.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, Prónay Gábor javaslatára
elfogadták dr. Naszádos Krisztina ügyvéd szakmai ajánlatát a következő, 2017. november
16-án megrendezésre kerülő 35. PM Műhely témájának. Ez a Műhely a jogásszal való,
üzleti együttműködés kritikus kérdéseit vizsgálja, olyan kérdésekre keresve a választ,
hogy a projektet melyik szakaszában, milyen feladatokra érdemes igénybe venni a jogászt,
milyen szerepe lehet a jogásznak a konfliktusok kezelésben?
A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét dr. Naszádos Krisztina készíti. A
blog várhatóan 2017. október közepétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
A Műhely következő, tervezett időpontja 2018. február 15..
FELHÍVÁS !!!!! „Az ÉV PROJEKTMENEDZSERE” díjpályázat
(www.evprojektmenedzsere.hu ) módosított beadási határideje 2017. október 8. A
projektmenedzsment szervezeteket tömörítő, a pályázatot kiíró PM TÁBLA várja az értékes
pályázatokat.
A 35. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2017. november 16-án csütörtökön,
16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar
Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2017. szeptember 28.
Dr. Prónay Gábor