Insemnari, feljegyzések - 2022 oct 2 - 2022 oct 8
Sokaknak az ukrajnai-háború kapcsán a fő gondjuk, hogy ki győz! Meg lehet figyelni, a
szurkolókból, hogy provokálja az agresszivítást a háború. Ez a rejtett motivációja a
szurkolásnak. S ezért, nekik, nem a fő probléma a háború elhúzódása.
A történelemben, a leggyakrabban azt vált konfliktus forrásá, amiknek komplementereknek
kellett leniük. Ez azért van, mert a komplementarítás archetipális. Alapja az archetipális
ellentétpárok, mint Kelet - Nyugat például. Amelyek, ha komplementerként nem egyesülnek,
akkor feszültség, konfliktus forrásá válnak. Ezek ott működnek bennünk, akkor is, amikor
szúrkolunk.
Orice idol e demonic. Chiar si cultul ratiunii. Cultul animalelor, "iubirea" fata de animale, datorita
arhetipalitatii acestora, poate sa devine demonica.
Orice cult, iubire, fara Dumnezeu, poate sa devine demonica. Chiar si asa numitul toleranta, a fi
echilibrat, normal, pozitiv.
Amikor a katonai kémelhárítás kihallgatott egy külfödre postázott levél miatt, - nem azt mondták,
hanem, hogy találkoztam a külföldivel, s nem adtam nyilatkozatba - akkor én is hasonlóval
zsonglőröztem, mint Zely, amikor éreztem, hogy nem lehet tagadni, hogy rosszul fogalmaztam
románul. Ő a fordításra kente. Szerencsére, akkor még katasztrófa volt a román tudásom, s
ment. Persze csak látszatra, de elég volt. Mert azért látták, hogy próbálok tagadni. Végül a
gyors visszvonulásnak köszönhettem, hogy megúsztam a börtönt. De azért feolvastatták, hogy
hány év börtön jár ezért, s utána megmondta a nagyváradi ceista ezredes, a körzet
parancsnoka, hogy nem kötnek meg. Lehet szórakoztak velem. Életem egyik legnehezebb
pillanata volt.
Szóval Zely is zsonglőrözött, de mindenki tudja, hogy nem fogott az agymotrának a fékje.
Ezzel a nukleráris fenyegetéssel kapcsolatban Jézus szavai jutnak az eszembe. Aki azt
mondta, hogy a gonosz nem itt, meg amott támad, ahol gondoljuk, hanem ahol nem is várjuk. A
nem várt, az a kollektív tudattalan felől érkezik. Ez a legveszélyesebb!
Az utóbbi évtizedekben nem várt támadások érik az emberiséget, az embert. A terror szakértői
azt írták, hogy a terrortámadások, egyre előreláthatatlanabbak. A tálibok támadása, gyakran
nem várt volt. Amerikában a lövöldözések, derült égből villámcsapás.
A veszélyt az jelenti, amit nem várunk. S onnan jön, amit nem látunk. Ami nem tudatos. S
háborúknak ez az oka, ami láthatatlan, mert nem tudatos.
Az ember, mindent az ok és okozati alapon figyel és magyaráz. De ezzel az egyoldalúsággal,
épp azt a tudattalan oldalt folytja el, amely a láthatatlanból fenyeget. S teljesen spontán, nem
várt, módon tör elő. Az egyoldalúan tudatos, spontaneitását vesztett embert, a kollektív
tudattalanjából előtörő, spontán, romboló impulzusok bosszulják meg, lepik meg.
De attól függetlenül, hogy kik állnak Zely mögött, Demko Attila politikai szakértőnek igaza van,
hogy ez két nacionalizmus háborúja. Az oroszé és az ukráné, nem kevés történelmi
előzménnyel. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a hazájukat védik. Ez a szubjektív oldal, ami
nagyon fontos. Az más kérdés, hogy ezen a szubjektív alapon, mennyi nyugati érdeket
képviselnek. Most abba nem megyek bele, mennyi lehet, vagy van e Amerika által felvásárolt
mezőgazdasági terület. Nekem itt a szubjektív oldal érdekes. A hazaszeretet, amivel védik
országukat. Mert a haderő mennyiségi, minőségi, arányai mellett nagy szerepe lehet egy
háború megnyerésében. Ez az a szubjektív oldal, amit nem lehet elemezni.

Még a kommunizmusban olvastam a magyarországi IPM-ben a vietnámi háborúval
kapcsolatosan, arról, ami a szubjektív oldalt illeti. Még folyt a háború, amikor betáplálták az
akkori számítógépekbe mindkét fél adatait. Az eredmény, Amerika már két éve megynyerte a
háborút. A számítógép, természtesen a technikai fölényt vette alapul. De volt, amit nem lehetett
betáplálni. Erre mondta egy amerikai tábornok az eredménnyel kapcsolatban, hogy egy dolgot
nem lehetett betáplálni, a vietnámi nép lelkesedését és hazaszeretetét. A történelem már
mútatott fel ilyen győztes csatákat, háborúkat. Nem azt akarom mondani, hogy ezen az alapon,
meg a nyugati technológiának köszönhetően Ukrajna megnyeri a háborút. De egyre
bizonytalanabb vagyok, hogy ki nyer. Mert Putyin pocsék hadvezér, meg az ukránokat fűti a
nacionalizmus. Végül is nagyobb esélyét látom, hogy Putyin idővel felőrli az ukrán ellenállást.
Putyin az idővel jól játszik, mert az már egy olyan taktikai, manipulatív kérdés, amihez ért, mint
volt titkosűgynök. Ez már ösztönkérdés. Igaz, ha az ösztöneire hallgatott volna, nem kezdett
volna háborút. Az orosz túl lomha, a mai hatékonysági háborúhoz. Ázsia lehúz.
Amikor valaki lájkot nyom nálam egy olyan írásra, amiből nem értett semmit, azt tudom, hogy
rám küldték. Azok küldték, akikkel vádol, hogy kolaboráltam. Ha régi ismerősről van szó, vagy
volt munkatársról, csak régi gyanúmat igazolja, hogy ő kolaborált, nem én.
Az ilyenből, egy kis beszélgetéssel, ki lehet szedni, a rossz indulatot, hátsó szándékot.
Van egy pszichológia hivattkozás a tanulányban Vekerdy Tamásra, hogy a megparancsolt
szeretet mögött gyűlölet van. Lehet nem idéztem pontosan, de lehet ez azért van, mert ez volt
az érzésem, amikor unitárius lelkész voltam. Gyerekként ösztönösen méla undorom volt a
vallásos emberektől. Hogy végül majdnem két teológiát végezzek. A katolikust ötöd év után ott
hagyjam. Utána áttérvén az unitárius egyházba. De ott sem ment, hogy a sódert lökjem a
szószékról. Jobban ment az atyafiakkal való kártya, pénzben, a parókia melletti bárban.
Amikor lelkész voltam, azt éreztem, hogy akik körülöttem buzgolkodnak, azok a legsunyibb,
legalattomosabb emberek. Persze, akik ítélkeztek. A hirdetett szeretet problémája, hogy
mögötte ott van a tudattalan árnyék, annak prokekciója - jungi értelemben. Ezért lehet azt
érezni, hogy a szeretet hírdetők, mintha gyűlölnének. S nem mintha, mert sajnos nagyon
alattomosan gyűlölnek is.
Ezt fejezi ki ítéletük. Ami az árnyék projekciója. Jézus nem a bűnt hagyta jóvá, hanem az
ítéletet utasította el, amikor azt mondta, hogy az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül van.
A gond az, hogy a liberálisoknak is van árnyéka, ami kitermeli a projekciót, az osztályellenséget,
mint a keresztények esetében heretikusokat. Tehát van liberális boszorkányüldözés is. Olyan
intelligens. Mert, amikor valakik az ellentábort gyűlölettel vádolják, akkor a saját elfolytott
árnyékuk, gyűlöletük projekciójáról van szó. Ez ellenségkép alkotás, az árnyék projekciója
következményeként. Ilyenkor az az érzésem, hogy a liberalizmus valójában egy szekularizált
kereszténység. Főleg, amikor a kereszténység nagyon sok légbőlkapott kijelentéséhez
hasonlóan, a liberálisok dobálóznak az üres klisékkel, tolerancia, légy pozitiv, kiegyensúlyozott.
Ezeknek épp úgy társadalmi kontrol szerepe van, mint a kereszény etikának morálnak. De itt
meg kell jegyezni, hogy a kereszténység, mint vallás, archetipális volta okán, jobban véd a
kollektív tudattalan támadásaitól, mint a liberalizmus pusztánt intellektuális kliséi.
A kereszténység, s a liberalizmus egyformán nem veszi figyelembe a valóságnak azt az oldalát,
amit kollektív tudattalannak neveznek. Ezért, olyan nagy a hasonlóság a liberalizmus, s a
kereszténység között. A szembefordulás a kollektív tudattalannal, már a görög filozófusoknál
megkezdődött, mint Szokratész, Platón, de leginkább Arisztotelész. Ebből a szempontból azt
mondhatjuk, hogy a kereszténység elnyomta, ez következik a vallás tudattalannal szembeni
kintrol szerepéből is, de a liberalizmus elfolytja a tudattalant. Ez az elfolytás az, amit a

liberalizmus objektivításnak nevez.
Orbán Viktor beszéde, hogy Európának vissza kell térni a keresztény gyökerekhez, egy lapos
politikai propaganda beszéd. Azt, amit Orbán mondott, hogy "Európa keresztény lesz, vagy nem
lesz", ha jól tudom Malraux mondta. Orbán nem tudja mi a gyökér, persze a liberális sem, a
vallás esetében. A vallás gyökere a kollektív tudattalan archetipális világa, ennek az un. vallási
funkciója. Ez épp úgy ott van Orbán, mint a liberálisok tudattalanjában, de egyiknek sem
tudatos. S ez a gond. Oda vissztérni, politikai parancsszóra nem lehet. Oda, az emberiségnek,
csak szellemi kataklizmák révén lehet "visszatérni", vagyis abból megújulni, mert akaratlagosan,
tudatosan nem lehet oda vissza térni.
Politikai szempontból a liberalizmus nem különbözik a kereszténységtől. A kereszténység
kiszolgálta a feudalizmust. A liberalizmus, a kapitalista uraimékat szolgálja ki. Mindkettő a
luciferi hybris jegyében áll.
Si la romani e o urisa prapastia intre nationalismul, conservatorismul, interbelic, si dupa al II.
RM. Cei de azi sunt niste guralivi a omului de masa.
Ungurii, nici intre doua razboaie mondiale nu aveau un nationalism, conservatorism autentic, ca
ei erau coplasiti de niste frustrari din cauza Trianonului., scufundand in revansism, revizionism
de nonsens.
A férfi és nő házassága természet, amit jogként nem lehet megváltoztatni. A jog inventiv, ami
mesterségesen avatkozik be a természetbe. A nem megváltoztatása, már technika világából
átvett inventivítás, ami nem emberi. Mondhatni már tárgyként kezeli az embert, vagyis az ember
önmagát.
Melegházasság is, meg az örökbefogadás joga is, úgy nagyjából ide sorolható, mint jogi kérdés.
A természet felfüggesztése meg karasztrófához vezet.
Természetesen feltehetjük a kérdést, hogy ki az inventív ember. Szerintem az, aki nem realizálta
magát, mint lelki, szellemi totalítást, a tudattalan ellentétpárjainak egyesítése révén. Olyan
ellentétpárokra épülünk, a psziché szintjén, mint férfi és nő, anima és animus.
Jung azt mondja, hogy a gyerek, pszichikailag, úgymond hermafrodita. A tudattalanában a
nemek még nincsenek szétválva, nem diferenciálódtak. A nem, egy lelki, szellemi
diferenciálódásnak, érésnek, "döntésnek", köszönhető, a fizikai adottság mellett. A fizikai
megváltoztatható, de a lelki, szellemi nem.
De mégis miért változtatnak önkényesen?! Azért, mert lelki, szellemi síkon, még nem
"döntöttek". Megjegyzem, hogy a döntést nem azon az önkényes alapon kell érteni, mint ahogy
egyesek megváltoztatják. Hanem egy lelki, szellemi, fejlődés tudatosulása mellett "döntenek",
ami fizikailag, biológiailag is adott. A "döntés" elmaradása valójában, egy nemi éretlenséget
jelent, lelki, szellemi szinten. Ez a megrekedés a hermafrodita szintjén, adja azt az érzést, hogy
csak tőled függ, hogy mi vagy, férfi, vagy nő. Meg a melegnél, nem történt meg kellő képpen a
nemek diferenciálódása, a lelki, a szellemi érés szintjén.
Ebben az esetben az egyenlő jog azt jelenti, hogy a diferenciálatlan egyenlő a diferenciáltal.
Amikor a lelki, szellemi fejlődés minden szintje egyenlő, akkor az regresszió. Szóval az
emberiség, lelki, szellemi tartó oszlopai rogyadoznak. Civilizációnk tartó oszlopa a szellem,
aminek a tartó oszlopa a férfi és nő kapcsolata, mert erre a két archetipális ellentétpárra épül a
kollektív tudattalan, a világ, az emberiség, az ember. Egy civilizáció akkor omlik össze, amikor
benne a szellem összeomlik. Ez már megkezdődött.
Még érdemes megemlíteni, hogy minden amit régen elnyomtak, elfolytottak a keresztény
erkölcs nevében, az ma a nyakunkra hág. S ezért a kereszténység a hibás, mert nem Jézus
szellemében járt el, hanem a törvény betűje szellemében. Az elnyomást, az elfolytást, a

kiközösítést, mindig az ítélet okozza, ami rosszabb, mint a bűn. Jézus nem ítélt, hanem azok
pártján volt, akiket elítéltek, meg akartak kövezni, kiközösíteni. Ő nem ítélt, de a bűnt sem
hagyta jóvá. Mondhatni, hogy inkább figyelmeztetett, megintett.
Az egyház nem tudott mit kezdeni azokkal, akik lelki, szellemi szinten, a nemi fejlődésben
megrekedtek. Ez azért van, mert a kereszténység a kollektív tudattalan alapvető ellentétpárjait
nem tudta egyesíteni, s inkább elnyomta, elfolytotta, mint a jó és rossz ellentétpárja. A nemek
ellentétpárja is ide tartozik, s ennek eredménye a melegkérdés. Mert a Kinyilatkoztatás alapvető
kijelentésével az emberről, hogy Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, az Ő képére, s
hasonlatosságára, az egyház nem mert foglalkozni. Mert akkor ott kellett volna kezdenie, hogy
a nemek Istenben is jelen vannak. Pedig így lehetett volna ontológiailag is megalapozni ezt a
kérdést. S nem maradt volna az alkimia lelki, szellemi búvópatakainak problémája, az
obskúrusoké.
Én a klasszikus politikát úgy határozom meg, hogy kompromiszumkészség, ami ma már nincs.
Cand esti supus instigarii in masa, ca in cazul prezentului razboi, indiferent in ce parte stai, tu
nu mai existi ca persoana. E important sa fie persoana si nu suporter unui meci de razboi,
scufunzand in masa informa a netului.
De ce sunt nationalismele impotente?! Traditia era prima si ultima care a cuprins totalitatea
natiunii ca avea un rol unificator, totalizator, pe fondul universalitatii arhetipurilor. Cu disparitia
traditiei, vrem, nu vrem, natiunea transformase in societate. Politica a aparut pe fondul
societatii. Nationalismul este creatia societatii cu amprente nationale numai si nu a natiunii ca
intreg a totalitatii sale, cum a fost traditia.
Daca traditia avea unui rol unificator, totalizator, intr-un intreg a plinatatii neamului, politica, cu
diversele sale partide il fragmenteaza neamul intr-o societate fragmentata.
Pe aceasta paleta ale partidelor, nationalismul, totusi e nevoit, ca sa reprezinta totalitatea
natiunii sfaramata in societate, dar ii lipsesc mijloacele unificari, care cuprind natiunea, ce avea
traditia. Nationalismul, fara un rol unificator, mod absolut, este supus multiciplitatii societatii, din
cauza acesta sfaramarii.
In societatea secularizata parlamentul reprezinta societatea si dupa aia natiunea, printr-un
partid nationalist, sau prin mai multe partide nationaliste. Nationalismul devenind o particica, un
fragment a parlamentului, e incapabil ca sa reprezinta natiunea, neamul, printr-un rol unificator,
ca neamul, natiunea devenea societate, care tinde tot mai mult spre o forma omogenizata in
masa.
Omogenizarea incepe in om, cum si unificarea incepe in om. Daca omul nu este unificat intr-o
personalitate unificata, datorita centrului sau interior, datorita inimii sale, nici societatea nu se
uneste. Societatea se uneste printr-un centru spiritual a comunitatii in adancimea sa, care se
inradacineaza in centrul, in inima, fiecarui om.
Omogenizarea interioara si exterioara a omului, se datoreaza faptului ca accentul in
modernitate este pus pe cogito ergo sum si omul nu mai exista datorita centrului sau interior, ci
datorita continuturilor fragmentate ale constiintei, care nu mai sunt unificate prin centru
ontologic. Omul pierdut de centru, devenea incapabil sa uneasca prin centru intr-o Sine
colectiva a neamului.
Datorita pierderii centrului, sinelui, interior, unitatea constiintei colectiva devine partiala,
fragmentand in diverse unitatii teoretice. Unitatea acestora se realizeaza teoretic numai. Si din
aceste unitati se nasc ideologiile. Datorita pierderii centrului, fondului ontologic, ale omului, (nu
e vorba de o pierdere absoluta, care e imposibil, ca omul ar cadea in neant, care tot nu e

posibil), carora se datoreaza pierderea traditiei, asa numit nationalism nu e altceva, decat o
unitate teoretica, adica ideologie.
Prin ideologizarea alteritatii neamului, natiunii, nu mai reprezinta nationalismul integritatea,
totalitatea neamului, natiunii, ca devenea o particica numai a constiintei colective ale societati,
neavand un centru unificator, un Sine colectiva a natiunii, ca sa unifice neamul, natiunea, la
nivelul intregii constiinta colectiva.
Liberali, prin natura lor ideologica nu au nevoie de centru, chiar sunt impotriva oricarui centru
organic, religios, national, care poate sa-si aduna oameni. Ei au la baza constiinta colectiva
fragmentata, haotica, fara centru ontologic, opusul ce necesita un neam, o natiune unificata pe
fondul centrului, Sinelui sale adanc. Problema este ca acesta domina lumea si a luat sub
influenta sa, datorita masificarii, si pe reprezentanti natiunii, pe nationalisti. In consecinta,
natiunea, nationalismul, se fragmenteaza, se dilueaza, treptat in societate si in parlament.
Mai simplu, datorita pierderii traditiei, centrului sacru, lumea va fi cuprins de haos, si se va
inghite totul, tot ce apartinea candva unui centru ontologic. Revenirile nationalistilor in
parlament, ca o reactie adversa, nu opreste acest proces a haotizarii lumii. Din acesta posibil va
fi o renastere, dar una religioasa numai. O revenire a lui Hristos.
Az új ellenségem háta mögött, akinek még mindig fáj valamire a foga, általában ott van a régi
ellenségem.
Ma már a politika azt jelenti, hogy sok bába között elvész a gyerek.
A történelemben eddig minden birodalmat, rendszert, elpusztított a hybris. Ez a legfontosabb
tanulság a történelemből.
Ezért nem hiszem, hogy az ember végre feltalálta azokat az önszabályozó rendszereket,
liberálkapitalizmus, demokrácia, melyeket az inteligencia, a tudatosság irányít, és képes határt
szabni a hybrisnek. Épp az egyoldalú tudatosság, mely szembefordul a kollektív tudattalannal,
teszi megszálottá, luciferivé a tudatot. Ez minden hybris ősoka.
A kollektív tudattalan archetipális ellentétpárjai, Kelet Nyugat, ha távolodnak, akkor növekszik a
feszültség, ami tovább távolítja a pólusokat, s ami katasztrófához vezet. Ez a mai háború
jungiánus-pszichológiája.