Magyarország Fintech Stratégiája
2019. 04. 25.

Gál András
Levente
szakmai vezető
Digitális Jólét Program
Magyarország
Fintech Stratégiája
A hazai pénzügyi szektor
digitalizációja 2019-2022

A DJP egy erős politikai helyzetre (2015.) adott újszerű válasz, miszerint egy
konzervatív nemzeti kormány éppen az ezeréves államiságból fakadó
felelősség okán kezdeményezőleg lép fel a digitalizációval kapcsolatos
folyamatokban.
DJP2.0 (2017)
• NIS és a DJP1.0
eredményeire épül
• Szakpolitika, közigazgatás
és a szakmai szervezetek
javaslatait tükrözi
• 27 területen 90+ projekt
• Megvalósítása
folyamatban
DJP1.0 (2015)
• Konzultáció (InternetKon)
eredményeire épül
• A lakosság és a szakmai
szervezetek javaslatait
tükrözi
• 18 területen 50+ projekt
• Már jórészt megvalósult
DJP 2030 (2018)
• A DJP és a különböző
tárcák eredményeire épül
• Szakpolitika, közigazgatás
és a szakmai szervezetek
javaslatait tükrözi
• Összkormányzati
közelítés
• Előkészítés alatt
A Digitális Jólét Programról

2030-as általános kormányzati cél: Magyarország legyen Közép-Európa
versenyképes és szuverén középállama, egyben a Kárpát-medence domináns
állama.
• DJP fő célja: a magyar nemzet, így a magyar egyének, a közösségek és a
vállalkozások a digitalizáció nyomán előálló változások nyertesei legyenek,
• DJP 2030 célja: a DJP új szakaszában meghatározza a szervezeti
működését és feladatrendszerét, figyelemmel a nagy időhorizontra
rugalmas platformként,
• Politikai cél: a digitalizáció jelentőségére és az ezzel kapcsolatos magyar
lehetőségekre (felzárkózás), illetve helyzetre (lemaradás) tekintettel indokolt
a digitalizációt az öt legfontosabb kormányzati szuverenitás és
versenyképességi téma közé emelni.
Értelmezési tartományok

A Digitális Jólét Program pillérszerkezete

A Digitális Jólét Program eredményei

A Digitális Jólét Program eredményei

A financial technology vagy fintech olyan, digitális környezetben létrehozott és digitális eszközökön működtetett
innovatív termékek és szolgáltatások összefoglaló elnevezése, amelyek a pénzügyi szektor intézményei
(hitelintézetek, biztosítók, befektetési szolgáltatók, pénztárak, egyéb pénzforgalmi intézmények stb.) által nyújtott
pénzügyi szolgáltatások helyettesítésére vagy kibővítésére jönnek létre, abból a célból, hogy az adott
szolgáltatás igénybevétele kényelmesebb, gyorsabb és/vagy olcsóbb legyen.
Előzmények
• A változásra való felkészülés egyszerre igényel körültekintő tervezést és bátor újításokat.
• A versengés helyébe sok helyen az együttműködés lépett a régóta működő klasszikus pénzügyi és az új
fintech vállalkozások viszonyában.
• A fintech alkalmazások megjelenését az is segítette, hogy míg a pénzügyi intézmények működését
szigorúan szabályozzák és ellenőrzik a hatóságok, addig a technológiai cégeket ezen a területen sokkal
kevesebb előírás korlátozza.
• A banki/biztosítói szféra felismerte, hogy a fintech cégek képesek jelentős számú ügyfelet teljesen vagy
részlegesen elcsábítani tőlük, ezért elkezdtek érdemben reagálni a jelenségre.

Előzmények
• Az EU 2018. március 8-án kiadott fintech akcióterve egy versenyképesebb és innovatív európai
pénzügyi szektor számára készített cselekvési terv.
• A fintech területen élenjáró országok (pl. Nagy-Britannia, Svédország, Észtország) rendelkeznek
önálló fintech stratégiával is.
• A fintech fókuszú nemzetközi elemzések alapján azokban az országokban áll magas szinten a
pénzügyi digitalizáció, ahol
• hagyományosan erős a pénzügyi és technológiai szektor;
• fejlett az oktatási rendszer és
• hangsúlyos szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése.

A stratégia pillérei

SWOT elemzés
Erősségek Gyengeségek
• Nagy internetlefedettség (szélessáv, 4G)
• Előrehaladott 5G fejlesztések
• Erős műszaki képzés
• Egyszerű cégalapítás
• Lakossági digitális kompetenciák és pénzügyi
kultúrában lemaradások
• Súlyos munkaerőhiány a szektorban
• Bonyolult adminisztráció és adózás
• Elavult banki core rendszer
• Digitális képzések hiánya
• Szabályozás nemzetközi összehasonlításban
nem naprakész
Lehetőségek Veszélyek
• Gyorsan látható eredmények a technológiai és
pénzügyi fejlesztések révén
• Közösségi média-használat magas szinten
• Az online kereskedelem dinamikusan bővül
• A digitalizáció következtében megszűnő
munkahelyek
• Lakosság csalásoknak való kitettsége magas
• Külföldi fintech megoldások uralhatják a piacot
• Hazai megoldások gyakran inkább külföldön
indulnak el a jobb feltételek miatt

Magyarország Fintech Stratégiájának átfogó célja olyan kedvező szabályozási és piaci környezet
kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és
üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést, a
nemzetgazdaság számára pedig erősödő versenyképességet eredményeznek.
A polgárok, mint felhasználók
• nyerjenek időt,
• érjenek el költségmegtakarítást
• érezzék magukat biztonságban,
• kényelmesen érjék el a
szolgáltatásokat,
• felhasználói élmény,
• foglalkoztathatósága javuljon.
A fintech cégek és hagyományos
pénzügyi szereplők
• szakképzett munkaerőt,
• innovatív megoldásoka,
• nyerjenek az új termékekkel,
• nyerjenek a bankbiztonság
területén,
• nyerjenek a szabályozással,hogy
ötleteiket megvalósíthatják.
Az állam számára
• csökkenjen a belső
adminisztráció,
• nagyobb adóbevétel,
• átláthatóbbak a
magánszemélyek és
vállalatok gazdálkodása,
• több fintech vállalkozás
válassza az országot.
Jövőkép és célrendszer (1)

Jövőkép és célrendszer (2)
• Elektronikus fizetések számának növekedése
• A technológiai újítások alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése:
• online bankolás
• felhőalapú adattárolás
• új állami közszolgáltatások
• A hitelbírálatok átalakulása
• egyszerűsített, gyorsabb hitelbírálati szolgáltatás
• (Pl. személyi hitel akár egy óra alatt)
• Újonnan piacra lépő fintech cégek jelenjenek meg a hitelintézeti piacon
TECHNOLÓGIA
Átfogó cél: a pénzügyi szolgáltatói piac hagyományos szereplői és az újonnan belépő technológiai cégek
– lehetőleg az egyetemi és kutatói szféra bevonásával – magas hozzáadott értékű, innovatív technológiai
megoldásokkal lépjenek piacra, és ehhez az állam jó minőségű adatbázisok elérhetővé, illetve országosan
szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok lehetővé tételével is nyújtson támogatást.

ÜZLETI INNOVÁCIÓ
Nemzetközi együttműködések elősegítése:
• Fintech hidak
• kormányok közötti partnerség;
• szabályozói szervek együttműködése;
• kereskedelmi és befektetési megállapodások;
• üzleti kapcsolatok.
Üzleti innovációs folyamatok:
• Innovációs tevékenységet folytató szereplők,
oktatási és kutatóintézetek, valamint a piaci
szereplők partnersége fokozódik.
• Innovatív megoldásokat bevezető pénzpiaci
szereplők száma gyarapszik.
Készpénzmentes fizetések aránya meghaladja a
teljes lakossági tranzakciós forgalom 50%-át
A fintech megoldások elterjedjenek a pénztári
szektorban is, továbbá az egyes béren kívüli
juttatások és a piaci lojalitási programok (mint
például a pontgyűjtés) is fintech megoldásokkal
váljanak digitálissá.
Átfogó cél: A digitális pénzügyi megoldások és a fintech fejlesztések kerüljenek az innovációs
ökoszisztéma fősodrába, és kipróbálásukhoz álljon rendelkezésre megfelelő tesztkörnyezet.
Jövőkép és célrendszer (3)

KOMPETENCIA
Megfelelő pénzügyi tudatossággal és digitális
kompetenciák
• innovatív pénzügyi szolgáltatások előnyei és
kockázatai;
• a pénzügyi-és digitális kompetencia-hiányt
szenvedők aránya jelentősen csökkenjen;
• továbbképzési
• a digitális eszközök oktatásban
• korszerű bankolási szolgáltatások ismerete
• Interdiszciplináris képzések
Képzett munkaerő
• az állam, a piaci szereplők és az oktatási
intézmények közös együttműködése
• digitális kompetencia, illetve pénzügyi kultúra
• programok felülvizsgálata, ahol indokolt
átalakítása;
• kurzusok és képzési programok induljanak a
piaci igényeknek is megfelelően;
• a piaci szereplők által a célterületeken indított
edukációs programok széles körű gyakorlattá
váljanak.
Átfogó cél: a digitális kompetenciák és/vagy a pénzügyi tudatosság hiánya egyetlen polgárt és
vállalkozást se akadályozzon meg a korszerű, költséghatékony digitális pénzügyi megoldások
megismerésében és igénybe vételében.
Jövőkép és célrendszer (4)

SZABÁLYOZÁS
• Támogató környezet kialakításával cél, hogy
• a fintech megoldások legyenek tesztelhetőek
és biztonságosan alkalmazhatóak
• hatékony támogatás
• autentikációval, ügyfél-azonosítással
kapcsolatos szabályozás
• a pénzügyi tranzakciókat terhelő költségek
csökkentése
• A számlavezetés, a betétgyűjtés és a hitelezés
terén is fintech megoldások
• Neobankok , E-money kibocsátók
• Regulatory Sandbox széles körben elérhető
• Pénzügyi és kiberbiztonság a digitális térben
• A közösségi finanszírozás, mikrohitelezés
• A biztosítás: robo-adviser-ek (automatizált
tanácsadók)
• Fintech megoldások a vagyonmenedzsment
területén
• Blockchain technológia fintech vonatkozásai
• Magyarország a blockchain technológia
folyamat élére álljon, regionális, illetve európai
központ legyen
Átfogó cél: A fintech innovációkat és a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek digitális
fejlesztéseit egyaránt ösztönző, a nemzetgazdasági és a pénzügyi rendszer versenyképessége
szempontjából is kedvező szabályozói keretek kialakítása.
Jövőkép és célrendszer (5)

Készpénzmentes társadalom
• Pénzmozgás elektronikus útra terelése
• Közüzemi fizetési tranzakciók
elektronikus felülete
• Sárgacsekk átállítása elektronikus
felületre
• Állami kifizetések bankszámlára terelése
• Kiskereskedelmi engedélyek kötelező
elemeként bevezetni a fizikai
kártyaelfogadást és/vagy az e-fizetési
felületet
• POS-telepítési program kibővítése
Blokklánc stratégia kidolgozása
ÁTFOGÓ RENDSZERSZINTŰ
JAVASLATOK
A stratégia eszközrendszere
Központi ügyfélazonosítás (autentikáció) megteremtése
• Központi keretrendszer
• E-személyi
Papírmentes ügyintézés
• Tanúzási elvárások újragondolása
• A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmának
korszerűsítése
• A felhőalapú adattárolás
• Központi elektronikus szerződéskötési felület

Kiberbiztonsági tanácsadás a digitális pénzügyek terén
• Megbízható és biztonságos kibertér.
• Tanácsadói dokumentum, amely bemutatja a kis cégek sebezhető pontjait.
A digitális személyazonosítás elérhetővé tétele pénzügyi szolgáltatók részére
• BM központi keretrendszer interfésszel
• Az e-személyi összekapcsolása pénzügyi adatbázisokkal
• Bár 2018. január 1-e óta lehetséges külső szolgáltatók csatlakozása, kapacitáshiány miatt nem
elérhető.
• A NISZ-infrastruktúrához kapcsolódó rendszer kibővítése;
• A megbízható ügyfél-hozzájárulás módszertan kidolgozása;
Önkormányzatok számára a blokklánc alapú okosváros-funkciók elérhetővé tétele
Blokklánc technológia közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata
A stratégia eszközrendszere (2) TECHNOLÓGIA

ÜZLETI INNOVÁCIÓ
Fintech hidak létrehozása.
Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy kiterjesztése a teljes
fintech szektorra.
Elektronikus fizetések ösztönzése, sárga csekkek
elektronizálása, kivezetése
A Fintech Campus és egyedi üzleti zóna létrehozása és
üzemeltetése
A Fintech Koalíció megalapítása:
• konzultációs központként működik
• fintech/blockchain témákban dedikáltan
megszólítható
• kompetens tanácsadói szerepet képvisel, és
• az állam részéről illetékes állást foglalni
A stratégia eszközrendszere (3)

KOMPETENCIA
Digitális kompetenciafejlesztést támogató tananyagok és
környezet kialakítása, képzések és iskolai programok
• Fintech napok program a középiskolákban
• A fintech campus látogatói központjának
felkeresése
• Középiskolai karrier tanácsadás
• A pedagógusok módszertani támogatása
képzésben és a tanórák megtartásában.
A stratégia eszközrendszere (4)
Pedagógusok fintech és pénzügyi ismeretei
• Fintech ismeretek
• Alapvető digitális pénzügyi
szolgáltatások használata
• Internettudatosság
• A főbb pénzügyi csalási módok
bemutatása
• Az érzékeny információk tárolása
• Fintech megoldásokat tartalmazó
oktatási anyagok készítése
Az állampolgárok bizalmának növelése a
fintech technológiákkal kapcsolatban

SZABÁLYOZÁS
Regulatory sandbox kiterjesztése
• az MNB kapjon felhatalmazást a tesztelés
során ideiglenes engedély kiadására
Fintech dereguláció
A biztosítási szektor digitalizációja
• biztosítási ajánlatok digitális továbbítása
• digitális alternatívák elfogadása;
• felhőszolgáltatások
A közösségi finanszírozásra
• jogszabályi keretek megállapítása
A stratégia eszközrendszere (5)
A tranzakciós illeték felülvizsgálata
• Megvizsgálni
• a havi kétszeri díjmentes
készpénzfelvétel eltörlését,
• és/vagy a digitális fizetésekhez
kapcsolódó illetékeket eltörlését
• sárga csekkek digitális, kp-mentes
befizetése
A készpénzhasználat csökkentése, a digitális
fizetési szolgáltatások elterjedésének
támogatása.

Javaslatok a magyar államigazgatás számára
• Kriptovalutákkal történő magyarországi kereskedés
szabályai
• Tokenkibocsátást ICO (Initial Coin Offering) révén
szabályozása
• Blokklánc koalíció
• Közigazgatási blokklánc-alapplatform
létrehozásának vizsgálatát
• Blockchain alapú nyugdíjelszámoló rendszer
• Az elektronikus személyi igazolvány összekötése
blockchain alapú azonosító platformokkal
• Blockchain alapú okosváros-funkciók
• Műszaki és üzleti jellegű oktatás és fejlesztés
• A személyes adatok elfeledéséhez, törléséhez
való jog értelmezése.
• A blockchainen tárolt dokumentumok
érvényességének megítélése
• A blockchainen kibocsátott hibrid eszközök
érvényessége és adójogi vonzata. Az ún.
smart legal agreementek jogi kereteinek
megteremtése
Blockchain – stratégia készítése
Szabályozási kihívások
• Az anonimitás tényleges redukálása
• A megosztott főkönyvek jogi
természetének meghatározása

Mit nyerhetnek az emberek, ha fintech megoldásokat használunk
• Minden alkalommal több órás banki, biztosítói, postai sorban állást kerülhetnek el, ha hagyományos
bankolás helyett digitális megoldást használnak – havi 1 ügyintézés / 1 óra
• Számos ügyintézés átfutási ideje drasztikusan lecsökkenhet, amellyel több órát nyerhetnek az ügyfelek
és megtakarítást jelenthet a szolgáltatóknak – ügyintézésenként 1-1 óra időnyereség
• Növekedhet az emberek pénzügyi és fogyasztói tudatossága, amely évente több tízezer forintos
megtakarítást is jelenthet akár a családoknak is
• A digitális akadálymentesítés a pénzügyi szolgáltatásoktól, bankfiókoktól, ATM-ektől elzártabb
településeken élőket bevonhatja a tudatos bankolásba anélkül, hogy rendszeresen akár több órás utakat
kellene megtenniük -havonta 1,5 óra utazás és ügyintézési idő megtakarítása
Minden embernek évente 30-40 óra időmegtakarítást, ami havonta
plusz egy szabad este amit a családjával tölthet

Indikatív pénzügyi tábla - összefoglaló
Intézkedés Forrásigény (bruttó forint) Intézkedés Forrásigény (bruttó forint)
2019 2020-tól évente 2019 2020-tól évente
Technológia Kompetencia
E1. Kiberbiztonsági tanácsadás 30 000 000 Ft 60 000 000 Ft E10. Fintech képzések 50 000 000 Ft
E2. A digitális személyazonosítás elérhetővé tétele piaci
pénzügyi szolgáltatók részére
30 000 000 Ft 0 Ft E11. Fintech tananyagfejlesztés 100 000 000 Ft
E3. Blokklánc- alapú okosváros-funkciók elérhetővé
tétele
20 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft E12. Pedagógusok módszertani fejlesztése 50 000 000 Ft
E4. Blokklánc közigazgatási alkalmazhatóságának
vizsgálata
50 000 000 Ft 0 Ft E13. Polgárok bizalmának erősítése 0 Ft
Technológia pillér összesen 130 000 000 Ft 1 060 000 000 Ft Kompetencia pillér összesen 200 000 000 Ft 0 Ft
Innováció Szabályozás
E5. Fintech hidak 20 000 000 Ft E14. Regulatory Sandbox kiterjesztése 0 Ft
E6. Fintech Campus 30 000 000 Ft E15. Fintech dereguláció 20 000 000 Ft
E7. Fintech Koalíció megalapítása 30 000 000 Ft 150 000 000 Ft E16. Közösségi finanszírozás szabályozása 10 000 000 Ft
E8. DJPV kiterjesztése a fintech szektorra 20 000 000 Ft 20 000 000 Ft E17. A tranzakciós illeték további felülvizsgálata 20 000 000 Ft
E9. Elektronikus fizetések ösztönzése 0 0E18. A biztosítási szektor digitalizációja 0 Ft
Innováció pillér összesen 80 000 000 Ft 170 000 000 Ft Szabályozás pillér összesen 50 000 000 Ft 0 Ft
2019 2020-tól évente
MINDÖSSZESEN 460 000 000 Ft 1 230 000 000 Ft
Forrásigény (bruttó forint)

Köszönöm a figyelmet!