#SciChallenge2017
A madarak mindig is köztünk éltek, de a legtöbben mégsem tudnak róluk semmit. Ebben a projektben összefoglaltam a vándorló madarak utazásának fázisait. Utánanéztem, hogy miért is indulnak útnak, hogyan tájékozódnak, továbbá még számos további érdekes részletre világítottam rá az előadásban. Külön figyelmet szenteltem a rengeteg veszélynek, melyek máig megnehezítik tollas barátaink életét. Az előadásom célja, hogy egy átfogó képet nyújtsak a vándormadarak életének eme fontos mozzanatáról.
2. A vándorlás története
A madarak már valószínűleg már a kréta korban
is vándoroltak. Ezt megkövült maradványok is
bizonyítják. A madarak költözése legnagyobb
valószínűséggel a trópusokon alakult ki. Az
európai madarak költözésének mostani
formája körübelül 15 ezer évvel ezelőtt, az
utolsó jégkorszak után fejlődött ki.
3. Mi is a madárvonulás?
A madárvonulás tulajdonképpen egyes
madárfajok populációjának évente ismétlődő
vándorlása. A madarak közel 150 millió éves
evolúciója során, már többször is kialakult.
4. Népi hiedelmek
A nyáron előforduló madarak
télre eltűnnek, más fajok
érkeznek, majd tavasszal
újra visszacserélődnek. A
madárvonulást sokáig nem
ismerték fel. Különböző
népi hiedelmek, elméletek
alakultak ki magyarázatként.
5. Egy népszerű elmélet a hibernáció volt, melyet
Arisztotelész is feltételezett. Ezt az elméletet
Spallazani cáfolta meg kísérletével: a hidegnek
kitett fecskék már 14oC-on elpusztultak.
A középkorban elterjedt az alámerülési elmélet,
mely elsősorban a fecskékre specializálódott.
Eszerint a madarak a nádasokban gyülekeznek,
bánatos dallal búcsúznak a napfénytől, majd a
víz alá merülve egy láncot alkotnak úgy, hogy
bekapják az előttük lévő lábát.
6. Az elmélet fő népszerűsítője Olaus Magnus svéd
érsek volt. Az elképzelést Jenner döntötte
meg: víz alá merített egy sarlósfecskét, amely
perceken belül elpusztult.
II. Frigyes német-római császár volt az, aki
felismerte a vonulás okait.
7. A vonulás okai
Szárnyas barátainkat több külső és belső tényező
is befolyásolja. Vannak hormonális okai is.
Minden állatban egy cirkaannuális időérzék
lapul, ami alapján a költöző madár mindig
tudja mi a dolga.
A madárvonulás fontos jellemzője az éves
szezonalitás, amelynek oka az elérhető
táplálék mennyiségének változása, a nappalok
hosszának rövidülése, illetve hosszabbodása.
8. Felkészülés az útra
A sikeres utazáshoz komoly előkészületek
kellenek. A két legfontosabb tényező a
megfelelő tollazat és a „toló erő”
előteremtése. A madarak levedlik tollaikat,
akár egy turnusban, akár fokozatosan. Ilyenkor
kis időre röpképtelenné válnak. Mivel
rengeteg energia szükséges az utazáshoz, így
előtte minden madár felhízlalja magát,
egyesek akár megkétszerezik tömegüket. De
ennek ellenére legtöbbjüknek az utazás során
minden nap szükséges táplálkozni.
9. A vonulás menete
A madárvonulás kezdete, időtartama, útvonala
fajonként és populációnként eltérhet.
Az európai madarak 3 nagy költözési irányt követnek:
délnyugat felé, egyenesen dél felé és délkelet felé.
Sok faj ezektől különböző irányt követ, illetve a fajok
különböző populációi is repülhetnek eltérő
irányokba, mivel a madarak nem egy megadott
útvonalon közlekednek, hanem széles sávban, ami
néha összeszűkül. A visszaút a költési ösztön miatt
általában gyorsabb.
10. A vonulás rendkívül veszélyes, a vadászat
például a mediterrán térségben igen gyakori,
évente megtizedeli az itt elvonuló fajokat.
Egyes fajok csapatban, míg mások egyedül vagy
kisebb csoportokban repülnek. A csapatban
vonulók alkothatnak légi alakzatokat. Ezek
közül a legismertebbek a V-alak és a ferde
vonal. Ezekben az elől lévők hasítják a levegőt
a hátsók számára. A madarak néha váltogatják
a vezetőket.
11. A vonulók többsége a sötétség híve, melynek
ésszerű okai vannak:
1. Ha éjjel repülnek, akkor nappal tudnak
táplálkozni.
2. Éjjel hidegebb van, sűrűbb a levegő, amihez
kevesebb energia kell.
3. Nem melegednek túl, így a folyadékveszteség
is kisebb.
4. A légmozgás is alábbhagy.
De nem minden madár kedveli ezt. A gólyák a
talajból felfelé áramló meleget használják fel.
12. A madarak vonulását több tényező is
befolyásolhatja. Ezek közül jelentősebbek az
időjárás (különösen a rövidtávú vonulókra hat)
és az éghajlatváltozás.
13. Tájékozódás
Mint láttuk a madarak többsége éjszaka vonul,
így a legkézenfekvőbb megoldás az asztrológia
számukra. Kiolvassák a csillagok állásából a
helyes irányt. A madarak jövője a csillagokban
rejlik, ugyanis aki „analfabétaként” tekint fel
az égre, az nem találja meg a helyes utat. A
madaraink viszont értenek a csillagokhoz, így
gond nélkül bízzák magukat az izzó
égitestekre. A nappal vonulók számára a Nap
mutatja a helyes útirányt.
14. Persze nem csak ez alapján
érzékelik a helyes irányt.
Szemükkel az alattuk
mozaikként elterülő tájat is
pásztázzák.
Emellett képesek érzékelni a
mágneses erővonalakat, ami
egy igazán hasznos képesség,
hiszen nem áll rendelkezésükre
GPS, melynek segítségével
meghatározhatnák helyüket.
15. Veszélyek
Sajnos a vándorlás rengeteg veszélyt rejt magában.
A veszélyeztető tényezők egyike az élőhelyek
eltűnése, a megmaradt területek
feldarabolódása. A globális felmelegedés egy
hatalmas probléma elé állítja a vándorokat.
Másrészt az állományt évről-évre megtizedeli a
vadászat, valamint a táplálék mennyiségének
drasztikus csökkenése. Egyes országokban a
csapdázás, máshol a hálós befogás elterjedtebb.
16. A villanyvezetékek is komoly veszélyforrást
jelentenek. Bár már egyre több helyen
igyekeznek tenni a balesetek ellen.
A repülőgépekkel való ütközés is nagy probléma,
főleg mióta megjelentek a sugárhajtású
repülőgpek. Sajnos ez az embereket is sújtja,
mert sokszor a hajtóművek leállnak és a gépek
lezuhannak.
17. Gyűrűzés
Ma már a világ minden táján vannak gyűrűző
állomások. A gyűrűzés segítségével rengeteg
következtetést vontak le a tudósok a költözéssel
kapcsolatban. A gyűrűzést egy dán tanárnak,
Hans C. Mortensennek köszönhetjük, aki 1899-
ben sorszámmal ellátott fémgyűrűkkel jelölt meg
165 db seregélyt. Meglepődve tapasztalta, hogy
következő évben viszontlátott néhányat. Ma már
Európában évente akár több százezer madarat
gyűrűznek meg.
18. A madárvonulás feltárása
A megfigyelés többféleképpen történhet. A
legrégibb módszer a terepi bejárás, mikor csak
egyszerűen útra kelünk és távcsövekkel
figyeljük a madarakat. Szervezett
megfigyelésekkor előre eltervezett stratégia
alapján járják be az adott területet. Közvetlen
megfigyeléseknél más tudományoknál
alkalmazott eszközöket vetnek be, ilyen
például a meterológiai radar. A legmodernebb
módszer a műholdas helymeghatározó.
