Az oktatás „status quo-jára” jelentős hatást gyakorolhatnak a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom alapját is képező technológiai változások. Az új technológiák között olyanok szerepelnek, mint a 3D nyomtatás, a robotok, a mindenhol jelen lévő informatika (ubiquitous computing), a big data, valamint a mobil eszközök (Szűts, 2020). Utóbbiak jellemzői révén (könnyű hordozhatóság, elérhető ár) az oktatásban hamar előnyben részesített technológiává váltak (Lai, Lew és Ooi, 2022). Kérdés azonban, hogy a hétköznapi életben egyre többet használt mobil eszközöket (2021-ben átlagosan 263 perc, lásd Statista 2022) hogyan és milyen módon használják a tanulók: milyen eszközökkel rendelkeznek, milyen időtartamban – és legfőképpen – milyen tevékenységekre alkalmazzák azokat.
A COVID-19 világjárvány előtt végzett empirikus kutatásunk célja a tanulók mobil eszköz-használati hátterének, valamint annak változásainak vizsgálata volt. A kutatásba bevont tanulók (N=653) egy csoportja tablettel támogatott tanulási környezetben (n=403), míg egy másik csoportja (n=250) hagyományos taneszközöket alkalmazó tanulási környezetben tanult. A kilenc budapesti általános iskola diákjai körében a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: (1) milyen mobil eszközökhöz van hozzáférésük otthon és az iskolában, (2) a mobil eszközöket milyen tevékenységekre, milyen gyakorisággal alkalmazzák, valamint (3) a mobil eszközöket hol (iskola, otthon, egyéb helyszín) használják tanulási céllal. Az adatok gyűjtéséhez saját szerkesztésű papír-alapú kérdőívet alkalmaztunk. A tanulók mobil eszköz-használati lehetőségei kapcsán megállapítható volt, hogy a kutatásba bevont tanulóknak elsősorban okostelefonhoz, tablethez és notebookhoz (laptop) volt hozzáférése. A mobil eszközök önálló használata kapcsán a tanulók zöme táblagépet, okostelefont és notebookot, használt először. A mobil eszközök napi használatának időtartamából kiderült, hogy a vizsgálati csoport tanulói jelentős időt töltöttek mobil eszközök használatával. Saját bevallásuk szerint az eszközöket túlnyomórészt – életkorukból adódóan – játékra használták. A játékra fordított időhöz hasonló arányban alkalmazták eszközeiket kapcsolattartásra, közösségi portálok használatára, ahogyan kikapcsolódásra is. A kutatás szempontjából leginkább fontos tanulási célú használat azonban a legritkábban alkalmazott tevékenység volt. A használt IKT eszközök kapcsán láthatóvá vált, hogy – az iskolát kivéve – a diákok elsősorban mobil eszközöket használtak tanulásra, s jóval gyakrabban alkalmazzák azokat otthon és egyéb helyszíneken, mint az oktatási intézmények falain belül.
Kocsis Judit - Martinák Márta: IKT az idegennyelv-oktatásban
Tanulók, tanulás, mobil eszközök: mivel? mennyit? hol?
1. Czékmán Balázs
Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola
Debreceni Egyetem, doktorjelölt
IKT MasterMinds
MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport
TANULÓK, TANULÁS, MOBIL ESZKÖZÖK:
MIVEL? MENNYIT? HOL?
2. MOBIL ESZKÖZÖK A MINDENNAPOKBAN
Negyedik ipari forradalom a technológia megjelenése a privát
életben, munkahelyen; oktatásban is változások (Szűts, 2020)
Mobil eszközök: jellemzőik révén az oktatásban hamar előnyben
részesített technológiává váltak (Lai, Lew és Ooi, 2022), 1:1
hozzáférés
A mobil eszközök oktatási célú integrációját számos ország
oktatáspolitikai irányelve is támogatja (Mulet, van de Leemput és
Amadieu, 2019).
Hazai kezdeményezések: eltérő feltételek a technológia
integrációjában (Czékmán, 2021)
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
3. OKOSESZKÖZ-HASZNÁLAT GYEREKKORBAN
Eszközhasználat
3 év alatt: 50%,
4-6 évesek: 90%,
>10 éves: 100%
(okostelefon, tablet,
notebook)
Időtartam
3 év alatt: < fél óra,
4-6 éves: 0,5-1 óra,
7-10 éves: 1 óra
A valóságban
4-6 és a 7-10 éves
2-3 óra
>10 éves: 1-3 óra
Tevékenységek
videónézés (25%)
játék (23%)
fénykép- és
videókészítés (17%)
telefonálás (17%)
keresés (14%)
közösségi média (10%)
Huawei Technologies Hungary, 2020 kutatás
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
4. KUTATÁS BEMUTATÁSA
Kutatás célja:
A tanulók mobil eszköz-használati hátterének, valamint annak
változásainak vizsgálata.
Vizsgálat módszere, adatgyűjtés:
papír alapú, saját összeállítású kérdőív
adatfelvétel: bemeneti: 2019. január; kimeneti: 2019. június
(COVID-előtti időszak)
vizsgálati (tabletes) és kontroll (hagyományos taneszközök)
csoport
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
5. A KUTATÁSBA BEVONTAK
Egy budapesti tankerület kilenc iskolájának tanulói (N=653)
tanulók (csoportok)
vizsgálati kontroll
összesen
403 (22) 250 (14)
653 (36)
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
6. KUTATÁSI KÉRDÉSEK
(1) Milyen mobil eszközökhöz van hozzáférésük otthon és az
iskolában a tanulóknak?
(2) A mobil eszközöket milyen tevékenységekre, milyen
gyakorisággal alkalmazzák a tanulók?
(3) A mobil eszközöket hol (iskola, otthon, egyéb helyszín)
használják tanulási céllal a tanulók?
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
7. ESZKÖZÖKHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
81 76 69 69 57 71
15 13
33
27
11
8 15
5 5 14 9
7 11
10 8 23 25 17 19
82 85
58 58
vi. ko. vi. ko. vi. ko. vi. ko. vi. ko.
okostelefon notebook tablet e-könyvolvasó hordható
eszköz
otthon iskolában mindkét helyen nincs
összes tanuló (%)
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
8. MOBIL ESZKÖZÖK ÖNÁLLÓ HASZNÁLATA
89,3%
87,9%
77,3%
44,6%
40,1%
18,7%
tablet
okostelefon
notebook
hordható eszköz
mobiltelefon
e-könyvolvasó
összes tanuló (N=653)
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
9. MOBIL ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK IDŐTARTAMA
összes tanuló (N=653, perc)
bemenet be ki
4.o 5.o 6.o teljes teljes
tablet, okostelefon (hétköznap) 100 113 117 110 114
tablet, okostelefon (hétvége) 149 162 174 162 158
asztali PC, notebook (hétköznap) 99 85 100 95 100
asztali PC, notebook (hétvége) 146 119 154 140 137
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online
13. ÖSSZEGZÉS
A tanulóknak elsősorban okostelefonhoz, tablethez és notebookhoz
van hozzáférésük.
A tanulók zöme táblagépet, okostelefont és notebookot, használt
először.
A tanulók jelentős időt töltöttek mobil eszközök használatával. Az
eszközöket túlnyomórészt játékra használták. A tanulási célú használat
azonban a legritkábban alkalmazott tevékenység volt.
Eszköz és helyszín: a diákok elsősorban mobil eszközöket használtak
tanulásra, s jóval gyakrabban alkalmazták azokat otthon és egyéb
helyszíneken, mint az oktatási intézmények falain belül.
Utak a digitális pedagógiában, 2022. január 21., online