Az oktatástechnológiai eszközök folyamatosan változnak, fejlődnek. A frontális módszerekhez használt eszközök (pl. interaktív tábla) mellett egyre inkább megjelennek az 1:1 (egy az egyhez) módszert lehetővé tévő mobil oktatási eszközök (notebook, tablet, okostelefon). A tabletek (táblagépek) elsősorban méretüknek, hosszú üzemidejüknek, könnyű használhatóságuknak köszönhetően kaptak helyet az osztálytermekben. (Marés 2012). A sokszor ingyenesen letölthető applikációknak köszönhetően rendkívül változatos módon jelenhetnek meg az oktatásban. Alkalmazásuk jelentősége nem magán a készüléken, hanem a tanulói szabadságon, lehetőségeken alapul, melyhez elengedhetetlen az online kapcsolat (Vicki Jones and Jun H. Jo 2004). Angliai iskolákban végzett kutatások is megerősítik, hogy a tabletek színesebbé, élvezetesebbé tehetik a tanórákat (Barbie Clarke et al. 2013:74). A mobil eszközök használata motivációt, és „élet közeli” tanulmányi tapasztalatokat jelent a diákoknak, míg a „felfedezés örömét” és kihívásokat a pedagógusoknak (Abonyi-Tóth et al. 2015:74,75).
A budapesti Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola is ezeket az előnyöket tartotta szem előtt, amikor elindította saját „Tablettel támogatott oktatás” programját. A pilot projekt egyéves előkészület után, az 1. és az 5. évfolyamokon, négy osztályban került elindításra a 2015-ös tanévben 18 darab tablettel. E pilot projekt keretén belül végeztünk el egy felmérést a tanulók, valamint a pedagógusok körében.
A kvantitatív kutatás alapvetően az első élményeket, tapasztalatokat, az új eszközökhöz való viszonyulást, az eszközök tanórai hasznosságát vizsgálja. A tanárok körében végzett felmérés elsősorban azt igyekezett kideríteni, hogy mennyiben módosította az új eszköz a tanórai felkészülés folyamatát, és hogy milyen mértékben segítik a tabletek a kitűzött pedagógiai célok elérését. A diákok körében végzett vizsgálat egyrészt az új eszközök tanórai fogadtatását, másrészt a tanórai keretek között betöltött segítő szerepét vette górcső alá. A felmérés igyekezett szemügyre venni azt is, hogy az első félév során változott-e a tanulók új eszközökhöz való hozzáállása.
Előadásomban a tabletek oktatási célú felhasználást, a pilot projektet és az ahhoz kapcsolódó kutatás első eredményeit mutatom be.
2. MOBIL ESZKÖZÖK AZ
OKTATÁSBAN?
új oktatástechnológiai eszközök
(Marés, 2012)
mobil oktatási eszközökkel
támogatott programok
Puskás Ferenc Általános iskola
projektje
kvantitatív kutatás; eredmények,
tapasztalatok
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
3. HÁTTÉR
a mobiltechnológia oktatási integrációja
(Johnson et al., 2010)
egyre több oktatási intézmény integrálja
(Clarke et al., 2013)
2011-2012-től kezdve mobil eszközök
Magyarországon is
oktatási kutatások (Csókay et al., 2014,
Abonyi-Tóth - Turcsányi-Szabó et al.,
2015, Kis-Tóth
et al., 2014)
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
5. A KUTATÁS RÉSZLETEI
Minta, mintavétel
Változók mérése
Adatfelvétel ideje
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
6. FELTEVÉSEINK, KÉRDÉSEINK
Előfeltevés1: A tabletek tanórai
használata növeli a tanulók
motivációját.
Előfeltevés2: A tabletek tanórai
használata segíti a tanulást.
Előfeltevés3: A tabletek segítik a
pedagógust a pedagógiai célok
elérésében.
Mennyi többlet időt igényel a
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
8. TANULÓI VISSZAJELZÉSEK I.
91.1
%
6.5% 2.4%
1
Hogyan érezted magad az
órán?
(alsó tagozat)
nagyon jól közepesen jól
nem igazán jól
91.7
%
7.7% .6%
1
Hogyan érezted magad az
órán?
(felső tagozat)
nagyon jól közepesen jól
nem igazán jól
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
9. 89.4
%
6.5% 4.1%
1
Mennyire örültél annak,
hogy tabletet is
használhattál?
(alsó tagozat)
nagyon közepesen nem igazán
85.9
%
12.2
% 1.9%
1
Mennyire örültél annak,
hogy tabletet is
használhattál?
(felső tagozat)
nagyon közepesen nem igazán
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
TANULÓI
VISSZAJELZÉSEK II.
10. TANULÓI VISSZAJELZÉSEK II.
(FELSŐ TAGOZAT)
91.7%
7.7% .6%
85.9%
12.2% 1.9%
71.2%
26.3% 2.6%
nagyonjól
közepesenjól
nemigazánjól
nagyon
közepesen
nemigazán
nagyon
közepesen
nemigazán
Hogyan érezted magad az
órán?
Mennyire örültél annak, hogy
tabletet is használhattál?
Mennyire segített a tablet a
tanulásban?
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
11. TANULÓI VISSZAJELZÉSEK III.
(FELSŐ TAGOZAT)
Chi-négyzet ,018
Mennyire segített
a tablet a
tanulásban?
Tantárgy
Összesen
Magyar
Informatik
a
Földraj
z
Angol
Nagyon
válasz 9 28 35 39 111
% 81,8% 54,9% 87,5% 72,2% 71,2%
Közepese
n
válasz 1 21 5 14 41
% 9,1% 41,2% 12,5% 25,9% 26,3%
Nem
igazán
válasz 1 2 0 1 4
% 9,1% 3,9% 0,0% 1,9% 2,6%
Összesen
válasz 11 51 40 54 156
% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
13. • Longitudinális vizsgálatkor a hónapok között nem volt
szignifikáns különbség az órákra való felkészülés
időtartamában.
Válasz
Minimu
m
Maxim
um
Átlag (fő) Szórás
Osztálylétszám 111 5 18 12,48 3,261
Válasz
Minimu
m
Maximu
m
Átlag
(perc)
Szórás
Mennyi időt igényelt
a tabletes órára való
felkészülés?
111 0 180 30,48 33,805
PEDAGÓGUS
VISSZAJELZÉSEK II.
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
14. Technikai jellegű megjegyzések
Pedagógiai, módszertani jellegű
Egyéb
PEDAGÓGUS
VISSZAJELZÉSEK II.
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
16. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Czékmán Balázs
balazs.czekman@gmail.com
Kispesti Puskás Ferenc Általános
Iskola
puskas.kispest.hu
IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Párkány
Notas do Editor
Az oktatástechnológiai eszközök folyamatosan változnak, fejlődnek. A frontális módszerekhez használt eszközök (pl. interaktív tábla) mellett egyre inkább megjelennek az 1:1 (egy az egyhez) módszert lehetővé tévő mobil oktatási eszközök (notebook, tablet, okostelefon). A tabletek (táblagépek) elsősorban méretüknek, hosszú üzemidejüknek, könnyű használhatóságuknak köszönhetően kaptak helyet az osztálytermekben (Marés 2012).
A budapesti Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola is ezeket az előnyöket tartotta szem előtt, amikor elindította saját „Tablettel támogatott oktatás” programját. A pilot projekt egyéves előkészület után, az 1. és az 5. évfolyamokon, négy osztályban került elindításra a 2015-ös tanévben 18 darab tablettel. E pilot projekt keretén belül végeztünk el egy felmérést a tanulók, valamint a pedagógusok körében.
A kvantitatív kutatás alapvetően az első élményeket, tapasztalatokat, az új eszközökhöz való viszonyulást, az eszközök tanórai hasznosságát vizsgálja. A tanárok körében végzett felmérés elsősorban azt igyekezett kideríteni, hogy mennyiben módosította az új eszköz a tanórai felkészülés folyamatát, és hogy milyen mértékben segítik a tabletek a kitűzött pedagógiai célok elérését. A diákok körében végzett vizsgálat egyrészt az új eszközök tanórai fogadtatását, másrészt a tanórai keretek között betöltött segítő szerepét vette górcső alá. A felmérés igyekezett szemügyre venni azt is, hogy az első félév során változott-e a tanulók új eszközökhöz való hozzáállása.
Az oktatástechnológiai szakembereket, kutatókat tömörítő NMC (New Media Consortium) évi rendszerességgel teszi közé Horizon Report című jelentését. A jelentés azokat a trendeket vizsgálja, melyek hatással lehetnek a következő évekre, melyek több szempontból is befolyásolhatják az oktatást, egyben stratégiákat próbál meg felállítani a hatékony megoldások érdekében. A Horizon 2010-es jelentésében a mobiltechnológiának egy éven belüli oktatási integrációt jósol (Johnson et al. 2010).
Az egyre jobb elérhetőségnek köszönhetően külföldön is egyre több oktatási intézmény integrálja oktatásába az eszközöket, melyet az FKY kutatása is bizonyít (Clarke et al. 2013). A táblagépek oktatási célú felhasználásáról nemzetközi szinten az egyik legátfogóbb vizsgálat a Family Kids &Youth kutatássorozata, melyet 2011 óta végeznek a tablet 1:1 felhasználása kapcsán. A nemzetközi kitekintés rámutat arra, hogy gyakorlatilag a világszinten elkezdődött a táblagépek oktatási célú használatának tesztelése; Európai országoktól kezdve az Egyesült Államokon, Ázsián, Indián, Ausztrálián át, egészen Dél-Koreáig ívelnek a kutatási projektek (Clarke et al. 2013).
Magyarországon is számos oktatási intézmény kezdett tableteket használni az óvodától egészen a felsőoktatás szintjéig. Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának új szemléletű módszertani kísérlete 2011-től vizsgálja a táblagépek oktatási célú felhasználását. A felsőoktatási kezdeményezés mellett multinacionális cégek is indítottak táblagépekkel támogatott oktatási pilot projekteket. A Telenor vállalat az Okosuli projekt pozitív eredményeire alapozva Telenor Hipersuli néven folytatta a megkezdett utat. A 2015 áprilisától 2016 nyaráig tartó projekt egy fővárosi és négy vidéki városban került bevezetésre, összesen 15 osztályban. A Samsung cég társadalmi felelősségvállalási programjának keretén belül hozta létre a Samsung Smart Schoolt, mely jelenleg már négy intézménnyel rendelkezik.
A mobil eszközök oktatási célú használatát többen is kutatták, kutatják nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A 2013/2014-es tanévben zajlott az Educatio Digitális Pedagógiai Osztályának kutatása Abonyi-Tóth Andor, Turcsányi-Szabó Márta, valamint Tóth-Mózer Szilvia és Főző Attila László munkájának köszönhetően. Eredményeik „A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás” című kiadványban kerültek bemutatásra, 2015-ben.
A Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola „Tablettel támogatott oktatása”, kétéves időtartamra tervezett projekt, mely a 2014-2015-ös tanévben kezdődött és 2016 nyaráig tart. Az első évben a projekt gyakorlati megvalósításának megtervezése, előkészítése zajlott, párhuzamosan a szoftveres rész kidolgozásával, fejlesztésével. A 2015-2016-os tanév a gyakorlati megvalósításé, így négy osztály (két elsős, két ötödikes), 65 diák kezdte meg munkáját 10 pedagógus és egy rendszergazda részvételével.
A kezdetben 18 darab tablet, 2015 decemberében magán adakozásból, újabb 10 darab eszközzel egészült ki. A tablettel támogatott oktatás az 1:1 módszert használja, vagyis minden tanulónak külön eszköz jut. A tabletet azonban az osztályok megosztják egymással, és haza nem vihetik az eszközt.
A tanulást 25 darab – szakemberek által összeválogatott – applikáció segíti, melyből 6 teljesen saját (intézményi) fejlesztésű. A tanulói aktivitás nyomon követését, értékelését, tananyagok kiosztását, szintén saját fejlesztésű virtuális osztályrendszer és tananyagkezelő-rendszer szolgálja ki. A pedagógusok egyre több alkalmazást és 21. sz-i módszert visznek be az órákra, előszeretettel használják a Tankockákat, a Redmentát, a Socrative-ot és a kiterjesztet valóságot (Aurasma) is.
A pedagógusok továbbképzése belsős oktató által tartott, 60 órás kevert oktatású (blended learning) tanfolyam keretén belül valósult meg. az osztálytermi és az elektronikus tanulás (e-learning) formájának hibridje
Minta, mintavétel
Teljes körű vizsgálat: 1.a, 1.b, 5.a, 5.b osztály=65 fő
pedagógusok: 10 fő
Változók mérése: papíralapú kérdőív
tanulók
kétféle kérdőív az 1. és 5. osztályosoknak
havonta 2-3 mérés
pedagógusok
mérés minden tanóra után
folyamatos kitöltésű kérdőív, nyílt kérdések
Szeptembertől januárig összesen 111 tablettel támogatott tanóra került megtartásra. Az oktatásban öt osztály vett részt, ebből négy aktív is maradt a félév végéig. Az 1.a-ban 32, az 1.b-ben 11, az 5.a-ben 23, míg az 5.b-ben 44 tabletes óra volt. Tantárgyankénti megoszlás tekintetében 35 informatika, 30 matematika, 24 angol, 13 földrajz és 9 magyar óra volt. Az osztályonkénti tabletes tanórák megoszlásából az is látszik, hogy az 1.a közel háromszor annyi órában részesült mint az 1.b, míg az 5.b másfélszer annyiban, mint az 5.a. Ezek az eltérések az infrastruktúrából fakadó különbségek (Wi-Fi) miatt is adódhattak.
Az alsó és felső tagozatos tanulóknál formátumban és kérdésszámban eltérő, papír alapú kérdőívet használtunk, azonban közel azonos tartalommal. Vizsgáltuk a tanulók órai bevonódását és az új eszközökhöz való viszonyulásukat. A tanulók háromfokú skálán válaszolhattak, hogy mennyire érezték jól magukat a tanórán. A visszajelzések alapján az alsós diákok 91,1%-a, míg a felsős diákok 91,7%-a nagyon jól érezte magát az órán, a „közepesen jól” kategória, 6,5% és 7,7%, míg a „nem igazán” elhanyagolható mértékű volt.
Az alsó és felső tagozatos tanulók közel azonos arányban örültek annak, hogy tabletet is használhattak a tanórán. A felsősök nagyjából 12%-a, az alsósok 6,5%-a válaszolta azt, hogy közepesen örültek a tablet használatának.
A felsősök kérdőívében már azt is vizsgáltuk, hogy az eszköz mennyiben segítette az órai tanulás folyamatát. A tanulók közel háromnegyedét nagyon segítette a tablet, míg közel egynegyedét közepesen. A tablet használatára vonatkozó negatív állítások azonban itt is elhanyagolható mértékben jelentek meg. A három kérdés összevetésekor azonban látszik az is, hogy a tabletes órákon jól érzik magukat a diákok, örülnek a mobil eszköz használatának is, azonban tanulásban betöltött segítő szerepük tekintetében már kritikusabb válaszok is megjelentek.
A pedagógusok visszajelzései is pozitívak a tabletekkel kapcsolatban. A válaszok alapján 94,6%-ban sikerült elérni a kitűzött pedagógiai célt, és csupán 1,1% volt, amikor az nem sikerült. A tabletek az órák 91%-ban teljes mértékben, közel 10% szerint közepes mértékben járultak hozzá a sikerhez. Itt is az esetek csupán 1,1%-ában jelentek kritikus válaszok.
94 válasz alapján a tabletes foglalkozások minimum 5 maximum 18 tanulóval zajlottak, utóbbi értéket a tabletek száma határozta meg. A foglalkozások átlagban 12,5 fős csoportlétszámokat jelentettek.
A pedagógusok tabletes órára aló készülése átlagban 30 percet igényelt. Volt olyan pedagógus, akinek nem kellett minden órára készülnie, ugyanakkor volt olyan is, akinek ez 3 órát vett igénybe. A nyílt válaszokból ugyanakkor az is kiderült, hogy az elkészített IKT-s feladatok a későbbikeben is felhasználhatók maradnak, és az újbóli felhasználásuk is könnyebb, mivel nincs szükség nyomtatásra.
Longitudinális vizsgálatkor a hónapok között nem volt szignifikáns különbség az órákra való felkészülés időtartamában. Tehát nem mondható az, hogy csak az eszközök használatának bevezetésekor szükséges a plusz idő.
Technikai jellegű megjegyzések
„A projektor nagy segítség.”
„Ma próbáltuk ki először az angolteremben a tableteket. Jól működtek, még a YouTube videók is mentek.”
„Technikai gondok a Lapozóval, diákoknak sokat kellett várniuk egymásra.”
„A tanulók már képesek önállóan megoldani a technikai nehézségeket. A feladatokkal bevárják egymást.”
„Sok gond volt eleinte a Lapozóval. Egy közös versenyzős feladat meghiúsult technikai okokból.”
Pedagógiai, módszertani jellegű
„Az eltérő ügyesség, gyorsaság most mutatkozott meg a legjobban. Figyelemkoncentrációs feladatok voltak.”
„Itt még csak az applikációkat használtuk. Bizonyos témákra koncentrálódtak a feladatok, kevesebb volt a lehetőség a differenciálásra.”
„Nagyon jól használható összefoglaláskor. Újra elő lehet venni a feladatokat, amelyeket megint ki lehet tölteni. Nem kell újat másolni.”
„Szakkörön használtam, előkerültek az applikációk. Használtuk a szótárat. Érdekes megjegyzés volt, hogy meg kell tanulni helyesen írni, mert a gép csak azt fogadja el. Egyszerre két dolgot is fejleszt: az írást és a szókincset is.”
5 feladat elkészítése 2 órát vett igénybe.
A gyerekek játékként kezelték a feladatot, önálló megoldással keveset fáradoztak.
Kiterjesztett valóság alkalmazásokat használtunk tantárgyi együttműködések keretében. A tanulók örömmel dolgoztak számítógéppel és tablettel felváltva.
Kiterjesztett valóság-a tanulók rendkívüli módon élvezték.
Közösen tudtunk végignézni egy feladatot, volt olyan, aki több körrel is lemaradt még így is. Pedig mindig elmondtam, hogy milyen órát kell látni a képen.
Most már tudtuk használni azt az applikációt, ami év elején nehézkes volt.
Nagyon jól sikerült az óra, komplex kompetenciafejlesztés valósult meg.
Technikai nehézségek után az óra felétől már gördülékenyen ment a munka.
Time app Study-negyedbél quarter after-t használ, erre előre fel kell hívni a gyerekek figyelmét, de tudták használni.
Egyéb jellegű
„Első próbálkozások.”
„Év eleji ismétlésre használtam. Bizonyos feladatokra tökéletes volt a tablet, valamint kezdeti használatra jó volt. Megtanulták használni, nem féltek tőle. Jobban megismerkedtek a tablettel.”
„Imádjuk!”
„Most sikerült először órába építeni a feladatokat.”
„Sajnos a gyerekek használhatatlanok voltak.”
A mobil oktatási eszközök felhasználhatók az általános iskolai tanulás tanítás folyamatában. Az első tanítási félév során tartott közel 100 tablettel támogatott óra sikeresnek mondható, mind a tanulók, mind a pedagógusok részéről. A kutatás az előfeltevések mindegyikét alátámasztotta, továbbá választ adott további kérdésekre is, illetve új kutatási utakra is adott ötleteket. A kutatás kiderítette, hogy a pedagógusoknak átlagosan közel fél órát kell készülniük a tablettel támogatott órákra.