Az IKT eszközök megfelelő használatát, és a pedagógusok digitális kompetenciáján alapuló módszertani kultúra alkalmazását (kialakulását) támogathatja a Ruben Puentedura által kifejlesztett SAMR keretrendszer (Substitution, Augmentation, Modification, Redefinition: helyettesítés, kiterjesztés, módosítás, újraértelmezés). A gyakorló pedagógusok körében növekvő népszerűsége ellenére, a modellel kapcsolatos szakirodalom szűkkörű (Hamilton, Rosenberg és Akcaoglu, 2016). Az első két szinten („Bővítés) a „Helyettesítés” (a technológia a hagyományos eszközöket helyettesíti, funkcionális változások nélkül) és a „Kiterjesztés” (a technológia a hagyományos eszközöket helyettesíti, funkcionális változásokkal) található. A második két szinten („Átalakulás”) a „Módosítás” (a technológia a tevékenységek újratervezését teszi lehetővé) és az „Újraértelmezés” (a technológia olyan tevékenységeket tesz lehetővé, amely más módon nem lenne lehetséges) kap helyet. Az említett modell egy olyan módszert kínál, mellyel láthatóvá válik a technológia tanulásra és tanításra gyakorolt hatása, segítségével a pedagógusok mérni és értékelni tudják az osztályteremben alkalmazott IKT eszközök hatását. Ahogyan a modell alsóbb szintjeiről a felsőbbek felé haladunk, úgy válik a technológia alkalmazása egyre fontosabbá, ugyanakkor egyre láthatatlanabbá, megszokottabbá (Puentedura, 2009).
Előadásunkban áttekintően bemutatásra kerül az SAMR keretrendszer elméleti háttere a néhány külföldi és hazai szakirodalom alapján; az áttekintés segítségével igyekszünk rávilágítani a modell előnyeire és gyengeségeire, kritikájára is. A mobiltechnológia (például tablet, okostelefon) elterjedésének okán fontosnak tartjuk az SAMR mint keretrendszer alkalmazásának vizsgálatát a mobiltanulás esetében. Az elméletet számos – különböző tantárgyból vett – gyakorlati példával kívánjuk alátámasztani, melyek támpontot nyújthatnak a technológia tanórai alkalmazásának különböző szinteken történő megkülönböztetéséhez. Prezentációnkban az SAMR-modell két fő szemszögből kerül vizsgálatra; míg az egyik nézőpont a tanítási folyamatokban való alkalmazhatóságot járja körbe, addig a másik a kutatásban való használhatóság lehetőségeit igyekszik feltárni. A tanítási folyamatok során történő alkalmazásnál az IKT eszközök kiválasztását, használatát és értékelésben betöltött szerepét vizsgáljuk, valamint mindezek hatékony megtervezéséhez kívánunk támpontokat adni. Az SAMR-modell kutatásban történő használatát – különböző szakirodalmakból vett – példákkal kívánjuk illusztrálni, melyeket hazai környezetben is megvalósítható módszerekkel, mérőeszközökkel kívánunk kiegészíteni.