A magyar vs külföldi zene fogyasztásának aránya 2007-2011 között Magyarországon - élőzene, hanghordozó-értékesítés, online értékesítés, rádió, televízió

1. artisjus
Magyar zenei jelentés
A 2011. évre vonatkozóan
Az Artisjus – a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként – immár második alkalommal
készítette el jelentését a magyar zenék belföldi hallgatásáról, fogyasztásáról. A felmérés
eredményei bíztatóak a hazai muzsika kedvelőinek, de óvatosságra intő jeleket is látunk.
Trendek
2010-ben és 2011-ben enyhén növekedett a magyar könnyűzene belföldi fogyasztása,
hallgatása. Ezt a növekedést elsősorban a rádió és a televízió műsoraiban elhangzó daloknak
köszönhetjük.
A médiában és a közbeszédben körülbelül az első Magyar Dal Napja megszervezésétől, 2008-
tól érzékelhető, hogy több szó esik a magyar zenék és zenészek esélyeiről. Részben ennek
köszönhető, hogy a zenei élet széles körű összefogásával 2011 januárja óta már a
médiatörvény szabályozza, hogy a rádiók milyen arányban kötelesek magyar zenét játszani.
A jó hírek mellett néhány aggasztó tény is látható. Egyrészt a médiatörvény a vidéki rádiók
számára nem írja elő kötelezően a 35%-os magyar zenei kvótát, és több, különösen
fiataloknak szóló rádió ezt kihasználva alig használja a belföldi zenészek alkotásait. Másrészt
a legális online zenei piac mostani megindulásakor a külföldi zenék fogyasztásának
dominanciáját látjuk.
Felelősség a magyar zenéért
Az Artisjus azt a célt tűzte ki, hogy előmozdítsa új magyar művek létrejöttét, és azok belföldi
és külföldi felhasználását. Ezért támogatjuk – indulása óta – a Magyar Dal Napja rendezvényt
is, amely sikeresen hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen sok jó minőségű, szerethető
magyar zene létezik.
A magyar zeneipar a hangfelvétel-piac komoly visszaesése miatt válságban van, méretei
miatt ez az átalakulás sokkal jobban érinti, mint a legnagyobb nyugati zenei piacokat.
Magyarországon ezért egyre több az önmenedzselő, független zenei előadó. Az Artisjus ezért
törekszik arra, hogy zeneipari információval, oktatással az induló zenészek segítségére
legyen.
Metodológia
Magyar zene
Sokféle szempontból megközelíthető, hogy mit tekintünk „magyar zenének”. A szerző vagy
az előadó nemzetisége, a hangfelvétel-kiadó székhelye lehetne ilyen meghatározó tényező.
dalok • szerzők • jogok

2. artisjus
Szempont lehet továbbá a zene magyar kulturális örökséghez tartozása, illetve a zeneszöveg
nyelve.
Ez a jelentés a magyar zene fogyasztásának jelenlegi helyzetét az Artisjus statisztikái alapján
mutatja be. Ezek magyar művekként az Artisjust megbízó, illetve az Artisjusnál
műbejelentést tevő szerzők műveit azonosítják. Ez majdnem teljes egészében megfelel a
magyar szerzők körének, így jó közelítéssel kapunk információt a magyar zenére
vonatkozóan.
Pontos adatszolgáltatás
Öt olyan fontos zenefelhasználás van, amelynél az Artisjus pontos adatokat kap a
jogdíjfizetőktől az elhangzott művekről. Az Artisjus szerzők által megbízott munkaszervezete
egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását.
Emellett 2012-től már zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizált módon is
beazonosítjuk az elhangzott műveket.
Az alábbiakban az említett öt felhasználási formánál mutatjuk be a magyar zene jelenlegi
felhasználási helyzetét:
- élőzenés rendezvények,
- televíziós sugárzás,
- hangfelvétel-kiadás,
- internetes felhasználás,
- rádiós sugárzás.
dalok • szerzők • jogok

3. artisjus
1. Élőzene
Az élőzenés rendezvények szervezői minden egyes fellépésről pontos adatszolgáltatást
nyújtanak az Artisjusnak, ami az elhangzó dalok címére is kiterjed. Ennek az adatnak a
feldolgozását végzik a jogdíjfelosztással dolgozó munkatársak. Évi 14-15 ezer ilyen
rendezvény adatai alapján látható, hogy a magyarországi fellépéseken a belföldi zene aránya
igen magas. Csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása.
MAGYAR ÉLŐZENEI ARÁNY 2011:
76,83%
100%
90% 18,52% 22,51% 23,17%
26,76% 24,46%
80%
70%
60%
50% külföldi
40% 81,48% 77,49% magyar
73,24% 75,54% 76,83%
30%
20%
10%
0%
2007 2008 2009 2010 2011
forrás: Artisjus élőzenei felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: szórakoztató rendezvényeken elhangzott művek száma (db)
dalok • szerzők • jogok

4. artisjus
2. Hanghordozó (CD-) kereskedelem
A 2000-es évek eleje óta folyamatosan, jelentősen esik vissza a fizikai formában terjesztett
hanghordozók értékesítése. Ez a trend – úgy tűnik – a magyar zenéket éppúgy érinti, mint a
külföldieket. Abban nincs változás, hogy a magyar vásárlók a szűkülő piacon is nagyobb
arányban fordulnak a hazai előadók, hazai kiadványok felé, mint a külföldi sztárok
kiadványaihoz.
HANGHORDOZÓ MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011:
57,45%
100%
90%
80% 41,98% 43,49% 42,55%
46,86% 49,24%
70%
60%
50% külföldi
40% magyar
30% 58,02% 56,51% 57,45%
53,14% 50,76%
20%
10%
0%
2007 2008 2009 2010 2011
forrás: Artisjus hanghordozó felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: művenként, jogosított példányszám (db)
dalok • szerzők • jogok

5. artisjus
3. Online zeneáruházak
A visszaszoruló CD-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottak
átvenni, ám a magyar piac az amerikai vagy nyugat-európai piac érettségétől még rendkívül
messze van. Míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25%-át a digitális
értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány az 1%-ot sem ért el. 2011 végétől
kezdődően több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így ez a
részarány növekedhet.
Azonban a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az
online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra).
Ennek két oka lehet:
- az alacsony felhasználói létszám miatt ezen szolgáltatások közönsége még nem
reprezentatív, egyelőre inkább csak a technológia iránt nagyon nyitott, jól kereső, fiatal
felnőtt réteget foglalja magában;
- a magyar zeneiparban a nagy lemezkiadók szerepe jelentősen csökkent, és a független,
önmagukat menedzselő előadók és kis kiadók kínálata még mindig nem szerepel kellő
számban az online zeneáruházak kínálatában.
ONLINE MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011:
26,94%
100%
90%
80%
54,83% 51,57% 52,48% 50,17%
70%
73,06%
60%
50% külföldi
40% magyar
30%
45,17% 48,43% 47,52% 49,83%
20%
26,94%
10%
0%
2007 2008 2009 2010 2011
forrás: Artisjus online zeneáruházas felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: művenként, letöltések száma (db)
dalok • szerzők • jogok

6. artisjus
4. Rádiós sugárzás
A rádiós elhangzások másodperc pontossággal rögzítésre kerülnek, és ez alapján az Artisjus
részletesen feldolgozza és kifizeti a jogdíjakat a zeneszerzők és szövegírók javára. A Magyar
Rádió összes csatornája mellett 2011-ben már további 36 rádiócsatorna adatait vettük
figyelembe a magyar zenei arány kiszámításánál.
2011. január 1-jétől a médiatörvény 35%-os magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. Az
országos összesített adat (29%) ettől mégis elmaradt. Ennek az az oka, hogy a törvény végül
elfogadott szövegében a vidéki rádiók mentesültek a 35%-os kvóta alól, és több – különösen
fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét. Ugyanakkor az országos
csatornák kivétel nélkül 35-36% körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak.
Így összesítésben elmondható, hogy egy 2009-ig tartó negatív tendenciát sikerült
megfordítani, az akkori 21%-ról 29%-ig jutott a magyar zene aránya – de az említett
különbségtétel miatt nem egységes az országos kép.
RÁDIÓ MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011:
29,10%
100%
90%
80%
70%
75,61% 76,20% 74,88% 70,90%
60% 78,61%
50% külföldi
40% magyar
30%
20%
24,39% 23,80% 25,12% 29,10%
10% 21,39%
0%
2007 2008 2009 2010 2011
forrás: Artisjus felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: elhangzási időtartam (mp)
dalok • szerzők • jogok

7. artisjus
5. Televíziós sugárzás
A televíziós sugárzás esetén nehezebb a magyar zene arányát felmérni – több torzító
tényezőt is figyelembe kell venni. Az Artisjushoz beérkező felhasználási adatok tartalmazzák
a reklámzenéket, a szignálzenéket és a háttérzenéket is. Ezek nyilván nem tükrözik vissza a
fogyasztói igényeket. Ezért csak az ún. „konkrét” zenefelhasználásokat, azaz azokat a
felhasználásokat vesszük alapul, amelyeknél a zene elsődlegesen érzékelhető.
Az utóbbi két évben a magyar zene aránya növekedett a televíziókban is, annak ellenére,
hogy erre vonatkozóan – a rádiókkal ellentétben – jogszabályi előírás nincs. Itt tehát
kifejezetten a fogyasztói igények változásával indokolható a magyar zenei arány növekedése:
TELEVÍZIÓS MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011:
51,11%
100%
90%
80%
51,45% 52,33% 48,89%
70% 62,75% 61,03%
60%
50% külföldi
40% magyar
30%
48,55% 47,67% 51,11%
20% 37,25% 38,97%
10%
0%
2007 2008 2009 2010 2011
forrás: Artisjus televíziós konkrét zenei felosztási adatok, 2007-2011. összehasonlítás: idő (mp)
dalok • szerzők • jogok

8. artisjus
6. Összefoglalva
Az összes fenti, 2011-re vonatkozó adatot egy ábrán szemléltetve képet kaphatunk arról,
hogy a különböző felhasználási módok esetén továbbra is jelentős különbség van, de a
magyar zene minden típusú szolgáltatásnál nélkülözhetetlen a zenerajongók számára.
90%
80% 76,83%
70%
60% 57,45%
51,11%
50%
40%
29,10% 26,94%
30%
20%
10%
0%
élőzene hanghordozó televízió rádió online
forrás: Artisjus felosztási adatok, 2007-2011
Budapest, 2012. augusztus 2.
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
dalok • szerzők • jogok