1. Csapó Endre
Maffiarendszer Romániában
Megjelent a Magyar Élet 2012. július 19-i számában
Országosan nagy jelentőségű volt a június 10-én megtartott községi
választás, mert annak eredményét kihasználva átrendeződés alá került az egész
román politikai szisztéma. A kormányzó Szociál-liberális Unió (USL) látványos
győzelmet aratott a román helyhatósági választásokon. A pártszövetség az
elmúlt három évben kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) széleskörű
elutasítottságát meglovagolva megszerezte a főváros és a legjelentősebb
városok vezetőségét. Egy elemzés szerint majdnem az összes nagyobb város
balliberális kézre került, kivételt csupán Kolozsvár és Marosvásárhely képez,
ahol a Traian Basescu államfőhöz közel álló formáció jelöltjei győztek, a
kincses városban Emil Boc volt miniszterelnök tért vissza a városvezetői
székbe. Nem kell különösebb elemzői képesség annak megállapításához, hogy a
romániai szavazók kíméletlenül megbüntették a Nemzetközi Valutaalap
segítségéért cserébe eddig sohasem tapasztalt megszorításokat alkalmazó
kormány gerincét alkotó demokratákat. A terv szerint a kegyelemdöfés az
ősszel esedékes parlamenti megméretésen következik be, ezért változtatta meg
az új többség villámgyorsan a választási rendszert egyfordulós egyéni
választókerületesre. A brit példát követve, a győztes mindent visz alapon
működő képlet esélyt sem ad a második helyezettnek, ami azt jelenti, hogy a
jobbközép demokratáknak statisztaszerepet szán a bosszúra éhes Szociál-
liberális Unió. A balliberális szövetség nagy valószínűséggel kétharmados
parlamenti többséget szerez ősszel.
Négy héttel ezelőtt jelentettük a fentieket (Községi választások
Romániában, Magyar Élet, 20012. június 21.) és máris jelenthetjük a községi
választások eredményeként megerősödött baloldal támadó hadjáratának
részleteit, amivel a politikai hatalom minden fontos állomását igyekeznek
megszerezni. A romániai baloldal nem hasonlítható sem a magyarországi, sem a
1

2. nyugat-európai baloldalhoz. A szocialista szó és a liberális szó Romániában
helyileg értelmezendő, és csak arra szolgálnak a nyugati elnevezések, hogy a
hatalomért egymással szembenálló csoportoknak politikai neve legyen. Közös
alapjuk a nacionalizmus, aminek esetleg csak a hevületében lehet különbség.
Mindamellett a román politikára a kapitalizmus liberalista irányzatának a
gazdasági helyzetben tett kártételei miatt fordult a nép az új
kormányhatalomhoz. Amíg Magyarország hasonló helyzetben előre lépett, a
román politika a visszarendeződésben keresi a megoldást.
A nyugati országok politikai rendjében meghonosodott baloldaliság keleti
másolatában a „szociálliberális” alakzat más tartalommal jelenik meg
Romániában, mint ahogy a kommunizmusnak is kifejlődött egy sajátos román
változata, amit eltűrt Moszkva, és keblére ölelt az „antikommunista” Nyugat,
mint valami bátor ellenállást. Pedig csak az történt, ami lényege, a román nép
elfogadja a központi kormányzást, amely az egyént alárendeli a közösség
érdekeinek. Ceausescu diktatúrájában elenyészett az eszmei nemzetköziség
(ilyen érzés soha nem talált talajra Romániában), de a szovjet típusú pártállam
és a román nacionalizmus megfeleltek egymásnak. A román elszenvedi a
diktatúrát, személyes szabadságát is alárendeli, ha azt érzi, hogy azzal szolgálja
a román nép évszázados együttélési törekvését.
A szociál-liberális kormány – amit nem a nép választott meg, amit az
idegen (nyugati) pénzügyi beavatkozás miatti felháborodást kihasználó
pártpolitikai taktikázás hozott létre – tudatosan rálépett a Kárpátok Géniusza
által kikövezett útra: kielégíti a nép nacionalista igényeit. Alig győzzük olvasni
a kormány bátor cselekedeteit, amivel majd megmenti az országot:
Bukarest új, szociál-liberális urai az utóbbi hetekben megváltoztatták a
választási rendszert. Leváltották a képviselőház és a szenátus ellenzéki elnökeit,
valamint az emberi jogok fölött őrködő ombudsmant, átvették a közszolgálati
televízió, illetve rádió vezetését, offenzívát indítottak valamennyi fontos állami
intézmény bekebelezésére, sürgősségi kormányrendelettel törölték az
alkotmánybíróság feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának
vizsgálatát, s elindították a nagy ellenségnek tartott Traian Basescu államfői
2

3. tisztségéből való felfüggesztését. A Szociálliberális Unió nem is tagadja, hogy
az ellenzékbe szorult jobbközép demokraták megsemmisítése a tét, s e szent cél
érdekében bármire képes.
Egy kívülállónak úgy tűnhet, mintha legalábbis kétharmados szavazói
felhatalmazás erejével cselekedne a minden akadályt szétromboló éppen
létrejött párt kormánya. Holott annyi történt csupán, hogy jó néhány demokrata
honatya elárulta pártját, politikusi jövőjének folytatása reményében átállt a
korábbi ellenség oldalára, és kíméletlenül megbuktatta sajátjait. Azt persze
nagyon jól tudják, hogy még sok minden kell a hatalom birtoklásához, ezért
nagy sietve elkövetnek minden törvényes és törvénytelen lépést, amivel
állandósíthatják a párt kormányzó hatalmát az őszi választásokig, és annak
megnyerése érdekében.
*
Viktor Ponta, 40 éves, jogász. Ügyészi tevékenységére 2001-ben
felfigyelt Adrian Nastase akkori miniszterelnök, és államtitkárrá nevezte ki.
2004 és 2008 között Gorj-megyei parlamenti képviselő, majd az uniós
jogharmonizációt felügyelő tárca nélküli miniszter (2004). 2008-ban újabb
parlamenti mandátumot szerzett, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata
Liberális Párt nagykoalíciója idején pedig a parlamenti kapcsolattartásért
felelős miniszteri tisztséget töltötte be (2008–2009). Traian Basescu 2009.
október 1-jén menesztette a belügyi tárca vezetőjét, Dan Nicát, mire válaszul a
szociáldemokrata miniszterek – köztük Ponta – kiléptek a kormányból. A
Szociáldemokrata Párt 2010 februári kongresszusán a párt elnökévé
választották. 2012 áprilisában Basescu kormányalakításra kérte fel, miután a
bukaresti törvényhozói testület – ugyanezen a napon – megbuktatta a Mihai
Ungureanu vezette kormányt. Május 7-én, a bukaresti törvényhozás két
házának együttes ülésén megkapta az új kormány megalakításhoz szükséges
bizalmat, és miniszterei még aznap este letették a hivatali esküt az államfő előtt.
Röviddel hivatalba lépése után konfliktus alakult ki közte és Basescu
államfő között azzal kapcsolatban, hogy ki képviselje az országot a különböző
nemzetközi fórumokon. A kialakult helyzetet tetézte az is, hogy 2012
3

4. júniusában Ponta plágiumbotrányba keveredett. Az egyik legtekintélyesebb
tudományos ismeretterjesztő folyóirat, a brit Nature azzal vádolta meg, hogy
doktori disszertációja felét Dumitru Diaconu és Vasile Cretu munkáiból
másolta. A 2003-ban írt, a Nemzetközi Büntetőőbíróságról szóló doktori
dolgozat témavezetője egyébként párttársa, Adrian Nastase korábbi
miniszterelnök volt. A plágium tényét a romániai Egyetemi Címeket és
Okleveleket Tanúsító Országos Tanács is megállapította, és a kormányfő
doktori címének visszavonását kezdeményezte, ám a testületet az ülés közben
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, döntéseit
érvénytelennek nyilvánította és megvonta tőle a jogot, hogy a továbbiakban
plágiumügyekkel foglalkozzék. Így nyomul Ponta előre azóta is. Látni fogjuk,
hogy bánik pártfogóival, mint Nastase és Basescu urakkal.
*
A kőkemény nyomulás egyik legérdekesebb eleme az volt, amikor Victor
Ponta miniszterelnök közölte, hogy szakítva a korábbi szokással, ne Basescu
menjen az EU-csúcsra, mert ő szeretne elutazni. A román alkotmánybíróság
hiába döntött úgy, hogy Basescu joga eldönteni, hogy ki menjen, a kormány
egy bürokratikus eljárással megakadályozta a bírósági ítélet hivatalos
kihirdetését (kinyomtatását), és így Ponta utazhatott.
A hatalmi harc következő lépése az államelnök kiiktatása. Június 6-án a
parlament két házának együttes ülésén – négyórás feszült vita után –
felfüggesztették tisztségéből Traian Basescu államfőt. Leváltásáról
népszavazást írnak ki július 29-én. A parlament döntése nyomán a referendum
kiírásáig tartó időszakban Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke látja el
az államelnöki teendőket. Ha a népszavazáson részt vevők többsége Basescu
leváltása mellett szavaz, új államfőválasztást kell kiírni. Amennyiben többen
szavaznak menesztése ellen, Basescu visszatérhet a Cotroceni-palotába.
Nem ez lesz az első eset, hogy a 2004 óta elnökösködő Basescut a
törvényhozás menesztené, és a nép előtt kell megvédenie magát. 2007-ben is
így járt, és akkor sikerült neki a túlélés. Akkor a választók többsége inkább
marasztalta, ami elég nagy pofon volt az akkori kormánynak, Markó Béla
4

5. (RMDSZ) akkori miniszterelnök-helyettes bele is bukott. (A magyar többségű
megyékben kapta Basescu a legmagasabb támogatást.) A Basescut támogató
előző kormány megváltoztatta a népszavazási szabályt, hogy csak az összes
választásra jogosult több mint felének a szavazatával lehessen az elnököt
leváltani. Ezt a korlátot viszont a mostani kormány máris eltörölte, látni fogjuk,
miért.
Ezt követően az alkotmánybíróság került a figyelem középpontjába, a
taláros testületnek 24 órát adott a parlament arra, hogy véleményezze a Szociál-
liberális Szövetség által kezdeményezett felfüggesztési kérelmet, melyben az
alaptörvény megszegésével vádolták Traian Basescut. A kormánypártok
egyebek között azt rótták fel az államfőnek, hogy kisajátította a miniszterelnök
alkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget szított, megpróbálta
megfélemlíteni a sajtót, és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Ponta elérte célját, július 9-én érvényesnek nyilvánította a hozzá igazodó
(vagy igazított) román alkotmánybíróság a parlament döntését Traian Basescu
államfő felfüggesztéséről. Így lehetett Crin Antonescu, a szenátus éppen
megválasztott új elnöke ideiglenes államfő. Az alkotmánybíróság közölte:
„elhárította a keresetet”, amelyben Basescu az ő és a parlament közötti,
alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Az
alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák
illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Basescu keresetét és
azt utasították el. Kis késéssel a taláros testület közölte is döntését, melyben
azonban nem adott egyértelmű választ arra, hogy megszegte-e az alkotmányt az
államfő. Igaz, különösebb tétje nem is volt a testület döntésének, a hatalom
ugyanis már két nappal korábban csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét,
kötelező véleményezését konzultatív jellegűvé minősítve, elejét vették tehát
annak a helyzetnek, hogy a bírák megvétózhassák a kezdeményezést.
Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította az
előző héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és
Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. ők a
leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg.
5

6. Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek
minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság
hatáskörét szűkítené. Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, a kormány
nem fogja megsérteni az alkotmánybíróság függetlenségét. Ehhez képest alig
egy óra múlva a kormány sürgősségi rendelettel törölte az alkotmánybíróság
feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának vizsgálatát. Az
alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt a parlamentben is ugyanilyen
értelemben módosította a szociálliberális kormánytöbbség.
Ponta megmutatta: így kell a pártállami struktúrát visszaállítani a
demokratikus kilengésben elpuhult parlamenti pártok ellenében.
*
Tő kés László ki is mondta, úgy értékeli, új szakaszába lépett Romániában
a posztkommunista visszarendeződés. Azzal vádolja a romániai baloldalt és
„liberálisnak álcázott” elvtársait, hogy újra az egypártrendszer
kényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani a társadalmat. „Vádolom a
magyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy – kettős mérce
alkalmazásával – tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunista
visszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek a
román helyzet plenáris vitájának!” Hozzátette, vádolja az RMDSZ-t, hogy
parlamenti tartózkodásával hallgatólagosan támogatta a lopakodó vörös
diktatúra visszatértét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is állást foglalt a belföldi helyzettel
kapcsolatban, közleményük szerint véget kell vetni a szociálliberális
ámokfutásnak, és az RMDSZ-nek is fel kell hagynia azzal a gyakorlatával, hogy
„a mindenkori konjunkturális többséghez csapódik”. Az EMNP értékelése
szerint mindaz, ami a közelmúltban történt Bukarestben, „alapjaiban kérdőjelezi
meg a román baloldal demokratikus elkötelezettségét”, a „parlamenti többség
által folytatott hadjárat az önkényuralom és a nemzetközi elszigetelődés
veszélyét hordozza”. A hatalmon levők „már a demokratikus változás
látszatának fenntartását sem tartják fontosnak”, és az egész ország az
elszenvedője a szűk politikai eliten belüli hatalmi átrendeződésnek.
6

7. Az egész eljárásnak a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL)
szempontjait nézve derül ki az értelme: a népszavazással el lehet terelni a
figyelmet Ponta plágiumbotrányáról, illetve ha Basescu bukik, akkor jó eséllyel
a népszerűségi listákat vezető USL adhatja kövektező elnököt is.
Magyarországi lapvélemény szerint a most kilakoltatott román elnök
ugyan a mostani román kormányhoz képest rendes demokratának tűnik, de azért
róla sem lehet azt mondani, hogy a szilkaszilárd elvek embere. Ő volt az, aki
2009-ben azzal kampányolt Erdélyben, hogy ő a legmegértőbb román politikus
az autonómia tekintetében, majd elnökként azzal kérkedett, hogy Orbán Viktor
szemébe mondta, hogy szó sem lehet területi autonómiáról Romániában.
Basescu szinte minden volt már: kommunista, szociáldemokrata és jobboldali
liberális is. A forradalom után Basescu a Nemzeti Megmentési Fronthoz
csatlakozott, azt mondta, hogy csak karriervágyból volt kommunista párttag, és
hamarosan közlekedési miniszter lett. 2000-ben Bukarest főpolgármesterévé
választották, annak ellenére, hogy addigra már volt egy nagy botránya. 1996-
ban indult ellene büntetőeljárás, mert a vád szerint áron alul privatizálta a román
kereskedelmi flottát. Később a vádat még kétszer elővették, de minden esetben
felmentették. Kezdettől azt mondta, hogy az a sok ócskavas sosem ért többet.
Basescunak sajátos viszonya van a magyarokkal is. 2009-ben volt olyan
kampányszórólapja, amin Orbán Viktorral fogott kezet, miközben 2006-ban azt
mondta az amerikai nagykövetnek, hogy „Orbán Viktor Európa utolsó
szélsőséges politikusainak egyike, a Fidesz pedig az utolsó szélsőséges párt.
Orbán Viktor és a fidesz az etnikai katlan alá akar gyújtani.”
Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz. Vitathatatlan, Basescu
egyeduralomra törekedett, és vállalkozásához talált is két olyan
miniszterelnököt és kormánykoalíciót, akik szolgalelkűen és zokszó nélkül
átsinkófálták neki a hatalmat. Több mint három évig semmibe vette a
parlamentet, az ellenzéket, valósággal csúfot űzött vezetőikből, s ha nagy ritkán
konzultációra hívta, igyekezett földig alázni őket. Egyedül döntötte el, hogy a
fizetések egynegyedét le kell vágni, s tervezte a nyugdíjasok megrövidítését, de
az alkotmánybíróság közbeszólt, megvonatta az egészségügytől a pénzt,
7

8. szétzilálta a szociális rendszert anélkül, hogy megreformáltatta volna. Sajátjait
is csak annyira becsülte, amennyire alázatos szolgái voltak, s az RMDSZ-t is
csak azért tűrte meg a kormányban, mert rájuk volt utalva. Kiszámíthatatlan
viselkedésével magyarázható az is, hogy Ungureanu bukása után Victor
Pontát jelölte miniszterelnöknek. Csak találgathatjuk, milyen okból, milyen
elképzeléssel, kiknek a megregulázásáért. De mint láttuk, törököt fogott.
*
Az Európai Parlament plenáris ülésén vita alakult ki a képviselőcsoportok
között arról, hogy sürgősen napirendre kell-e venni a román helyzetet. A
legnagyobb frakció, a kereszténydemokrata–konzervatív Európai Néppárt a
sürgős tárgyalás mellett kardoskodott, a többi nagy képviselő-csoport, köztük a
román kormányt alkotó pártok képviselőit is soraikban tudó szocialista és
liberális frakció azonban nem járult hozzá ehhez. „Úgy nézzük Romániát, mint
bármely más EU-tagállamot. Eddig nem láttuk, hogy sérülnének az EU-s
jogszabályok és értékek, ezért nem látjuk szükségét a fellépésnek jelen
szakaszban” – írta közleményében Hannes Swoboda. Az európai szocialisták
korábban három határozatot is elfogadtattak a magyar kormány intézkedései
miatt, de most úgy látják, nem kellene beavatkozni a bukaresti politikába. „Ez
egy olyan döntés, amelyet a román népnek kell meghoznia, mi nem vehetünk
részt ebben” – írta az S&D frakcióvezetője. Ezt nevezzük elvtársi
szolidaritásnak.
Összegezésül mondhatjuk, a magyarok számára rossz irányba mennek a
dolgok Romániában. Nemcsak a kormány miatt, de a még mindig legerősebb
magyar párt miatt is. Erről a Bukarestben élő Sző cs Levente ad ismertetőt,
aminek utolsó bekezdése így hangzik:
„Nagyon durva az, amit a szoclibek Romániában művelnek. A sok korrupt,
maszatoló, bőrét védő, egymásnak falazó gazember a parlamentben néhány éve
egyszer már fel akarta függeszteni Basescu-t. Nem sikerült. Basescu fényes
győzelmet aratott. Az RMDSZ is mindhiába buzdította ebbe az irányba a
szavazóit, a magyar többség által lakott megyék voltak a legjelesebb Basescu-
párti térségek, az RMDSZ nagy leégésére! Ez a meghasonulás magyarok és
8

9. RMDSZ között a rákövetkező elnökválaszáson is bekövetkezett, amikor a
magyar lakosság épphogy nem az RMDSZ által pártolt vörös Geoana-t
választotta, hanem Basescu-t. De mégis, miféle dolog ez? Basescu-t a nép
többsége az ország elnökévé választotta, méghozzá kétszer is; a korábbi
elmozdítását célzó referendumot nagy arányban ellenezték; most azonban 2–6
ezer szavazatot kapott szenátorok próbálják ismételten eltávolítani azt, akire
már három alkalommal is milliók szavaztak. Jó, hogy nem indítanak minden
félévben újabb szavazást: maradjon vagy menjen az elnök.”
Ezt a jelentésekből és véleményekből összeállított tájékoztató írást az
Erdély Ma, július 8-i számában közölt olvasói hozzászólás idézésével zárjuk:
„Nagyon meg fogja ezt még bánni a román nép. Én sose voltam Basescu-
kedvelő, de meggyőződésem, hogy a mostani helyzetben józanul gondolkodó
ember nem szavaz az elnök menesztése mellett, hacsak nem tagja az USL
kiéhezett sáskahadának, amely mindent letarol majd, és szuper-korrupt
Ukrajnává zülleszti majd az országot vagy hacsak nem az RMDSZ öncélúvá
terebélyesedett, megélhetési klientúrájának a szereplője.”
9