FABÓK MÁRTON
A Szolidáris Gazdaság Központ munkatársa.
Közgazdász-társadalomtudós. Az energiaátmenet társadalmi-gazdasági kérdéseivel akadémiai, civil és piaci szervezetekben egyaránt foglalkozott. Az SZGK energia munkacsoportjának kezdetek óta tagja, jelenleg az SZGK Transzformátor közösségi energia fejlesztőközpontjának a koordinátora.
Bemutatja az EU Tiszta Energia Csomagját (CEP), a magyar CEP implementáció lehetőségeit, kitér a szolidáris gazdaság paradigmára és az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeire, az energiaközösségi finanszírozás kiépítése, a szövetkezeti elven történő működésre.
Dr. habil. BARTHOLY Judit - ELTE Meteorológiai Tanszék: Változó éghajlat - sz...
Energia önrendelkezés, energiaközösségek - FABÓK MÁRTON előadása a GEF Zöld Aktivista Képzésén
1. Energiaönrendelkezés,
energiaközösségek
Fabók Márton
2023. Október 14., Gödör - Zöld Aktivista Képzés (Energia)
Szolidáris Gazdaság Központ
A Zöld Európa Képzés a Green
European Foundation (GEF)
szervezésében, a Megújuló
Magyarországért Alapítvány (MMA)
és a Zöld Műhely Alapítvány (ZMA)
közremûködésével és az Európai
Parlament pénzügyi támogatásával
valósult meg.
2. Szolidáris Gazdasági Központ (SZGK), Budapest
2019 óta szervező és facilitátor szervezetként célunk a szolidáris
gazdaság fejlődését segíteni Magyarországon. Két fő célunk:
1. Magyarországon is működőképes szolidáris gazdasági modelleket
hozzunk létre a zöld energia és a lakhatás területén
2. szakszervezeti szervezés, és a fentiek együttműködésekben való
hasznosítása.
Az energia munkacsoport 2023-ban létrehozta
a Transzformátor Közösségi Energia Központot.
2
3. 3
Víziónk egy szolidáris világ
A Transzformátor egy olyan világért dolgozik, amelyben a
méltányos élet alapvető szükségletei (étel, energia, lakhatás)
biztosítottak mindenki számára. Ezeket az emberek helyi
közösségekben, szolidáris és autonóm együttműködésben
teremtik meg, a szabad, fenntartható életért.
4. 4
Missziónk
A Transzformátorban azért dolgozunk, hogy az emberek maguk
rendelkezhessenek energiatermelésük és -fogyasztásuk felett
Magyarországon, azaz energiademokráciában élhessenek.
Mindezt a manchesteri szövetkezeti és a szolidáris gazdasági alapelvek
mentén támogatjuk, a következő tevékenységekkel:
● széleskörű információterjesztés,
● tanácsadás,
● kapcsolatépítés,
● hazai és nemzetközi együttműködések előmozdítása.
6. 6
Ki rendelkezik az energia felett?
Állam
Európai történet dióhéjban
A hálózatos energia
közszolgáltatásból piaci áruvá
vált.
1. 1990’s: privatizáció
2. 2000’s: liberalizáció
3. 2010’s: európai
energiapiacok
Piac
Demokratikus
közösségek
10. EU energiapolitikája
Michèle Knodt: EU energy policy. Chapter 12 in
Hubert Heinelt - Sybille Münch (eds.):
Handbook of European Policies - Interpretive
Approaches to the EU. Elgar, 2018
11. EU energia jogszabályi csomagok
1996: Első energiacsomag
2003: Második energiacsomag
2006: Harmadik energiacsomag
(áram- és gázpiaci liberalizáció)
2015: Energia Unió stratégia
(Juncker)
2017: Tiszta Energia Csomag
(dekarbonizáció)
2019: Európai Zöld Megállapodás
(von der Leyen)
2021: Irány az 55% klímacsomag
2022: REPowerEU csomag
12. 13
Tiszta energia csomag
Célkitűzések
40% 55% ÜHG kibocsátás
csökkenés 2030-ig
1. Első az energiahatékonyság
(32.5% 38%/40,6% javulás)
2. Megújulók
(32% 42.5% részarány)
3. Energia Unió irányítása
4. Fogyasztói jogok
5. Árampiaci összekapcsolás
Árampiac felépítése
● Cél: Egységes uniós
árampiac megteremtése
● Liberalizációs folyamat
szintlépése
● Újragondolás:
Energiaválság 2021/22
13. Energiaközösségek az EU irányelvekben
Állampolgári energiaközösség Megújulóenergia-közösség
Jogi személy
Önkéntes és nyitott részvétel
Tagjai természetes személyek, önkormányzatok, kis- és
középvállalkozások
Tagjai természetes személyek, önkormányzatok,
kisvállalkozások
Tényleges irányítása a tagjainál Tényleges irányítás a megújuló projektjei közelében lévő
tagjainál
Célja nem elsődlegesen profit, hanem környezeti, gazdasági és társadalmi hasznok
Villamosenergia tevékenységek Megújuló termelésen alapuló tevékenységek
Belső árampiaci irányelv (IEMD) Megújulóenergia irányelv (RED II)
15. Energiaközösség // Közösségi Energia
Energiaközösség
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.), 66/B.
§ (1)
„Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit
gazdasági társaság formában működő jogalany,
amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi
haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az
energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési
területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi
előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia
termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági
szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás,
aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti
elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos
töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül
legalább az egyiket végzi.“
16. Mire van szüksége az energiaközösségeknek itthon?
1. Közösség és demokratikus működés
2. Jogi keretek
3. Üzleti modell
4. Pénzügyi lehetőségek
5. Szakértelem
17. Közösség és demokratikus működés
Mitől lesz közösségi?
● ‘Környezeti, gazdasági és
szociális közösségi előnyök” a
tagok számára vagy működési
területén
● Gazdasági demokrácia és
szövetkezetiség
● Közös tanulás, bizalomépítés
Szövetkezeti alapelvek
1. Önkéntes és nyitott tagság
2. Demokratikus tagi ellenőrzés
3. A tagok gazdasági részvétele
4. Autonómia és függetlenség
5. Oktatás, képzés és tájékoztatás
6. Szövetkezetek közötti
együttműködés
7. Közösségi felelősség
19. Jogi keretek
Jogszabályi meghatározás
●Energiaközösség &
megújulóenergia-közösség
●Jogi forma: szövetkezet,
nonprofit gazdasági társaság
●Tagság és irányítás
●Végezhető tevékenységek
Támogató keretrendszer
kötelező megvalósítása
Energiaközösségi tevékenységek
jogi lehetőségei
● Megújuló beruházások tiltásának
feloldása, engedélyezés
egyszerűsítése
● Helyi villamosenergia-megosztás
kidolgozása és ösztönzői
● Társasházi energiaközösségek
szabályozatlansága
● Szabályozási homokozó lehetőségei
20. Üzleti modell
1.1 modell lehetőségei
●Önkormányzatok, lakóépületek
●Energiahasználat és energiahatékonysági
fejlesztések
●Elektrifikáció (saját fogyasztás növelése)
Jövőbeli 2.0, 2.1, 3.0, stb. modellek
●Társasházi energiaközösségek
●Szélenergia, egyéb megújulók
●Helyi energiamegosztás
●Távhő és biogáz
●Áramszolgáltatás
●Mikrohálózat üzemeltetés
●Innovatív szolgáltatások
(rugalmasság, e-mobilitás)
Megvalósítható 1.0 modell: Kazán
energiaközösségi modell
Közcélú épület +
Napelem telepítés saját fogyasztásra (HMKE) +
Energiaközösségi alap +
Közösségi üzemeltetés
21. Pénzügyi lehetőségek
Energiaközösségek finanszírozási
lehetőségei
1. Saját tőke
2. Hagyományos források (pl. bank)
3. Közösségi finanszírozás
4. Állami/EU-s támogatások és
pályázatok
Hazai pályázatok
● Energiaközösségek minta
pályázatok (Modernizációs Alap)
○ NKFIH (2021), 2 mrd Ft
○ ÉMI→NFFKÜ (2022), 4 mrd Ft
○ NFFKÜ (2023?)
● Energiaközösségi és
önkormányzati pályázatok
várhatóak (KEHOP Plusz és TOP
Plusz)
22. Szakértelem
Energia demokratizálása -
tudás demokratizálása
Energiaközösséggé válás = kollektív
tanulás
●Műszaki ismeretek
●Jogi-engedélyezési tapasztalatok
●Üzleti tudás
●Közösségszervezés és szervezeti
tudás
Honnan szerezhetek
szakértelmet?
● Nemzeti Energetikusi Hálózat
● RenoPont honlap és tanácsadó
irodák
● Tanácsadás és képzések
24. Elhozzák-e önmagukban a decentralizált
energiaközösségek az demokratikus
energiaátmenetet?
25
Energy Transition Mythbust
ers: Myth #4
Decentralised energy will
decarbonise and
democratise the energy
system
(Transnational Institute,
2023)
Transition in Trouble? The Ri
se and Fall of “Community
Energy” in Europe
(TUED Working Papers
#13, 2020)
25. Energiademokrácia - rendszerszintű változások
Önkormányzati út
Köz és közösségi
együttműködések (Public-civil
partnerships)
Oikos:
Citizens Energy - Making Ener
gy Democracy Happen
(GEF, 2021)
26
Szakszervezeti út
Szakszervezetek az Energia
Demokráciáért (TUED)
stratégiája, az RRR:
1. Ellenállás - Resist
2. Visszafoglalás - Reclaim
3. Átalakítás - Restructure
26. Hogyan ültethető át a gyakorlatba?
ESKOM szakszervezeti
ellenállás
TNI összefoglaló
27
Lucas-terv
Mérce cikk