Udvardi Péter Eur. Ing.: A Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kara, Építészeti és Várostervezési Tanszékének címzetes egyetemi docense A kompakt város, a fenntartható várostervezés A kompakt város és a fenntartható várostervezés közös célja az élhető, fenntartható és környezetbarát városok kialakítása, amelyek javítják az emberek életminőségét és minimalizálják a városi környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ilyen városok hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz és az emberi egészség és jólét megőrzéséhez a városi környezetben. A kompakt város és a fenntartható várostervezés olyan tervezési és fejlesztési elveket foglalnak magukban, amelyek célja a városok hatékony és fenntartható fejlődése. Ezek az elvek arra összpontosítanak, hogy a városi területek és erőforrások hatékonyan hasznosíthatók legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat és javítják a lakosság életminőségét. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hosszútávú tervezés, a társadalmi bevonás lehetőségei, a térszerkezet – területhasználat – mobilitás problémakör időszerű kérdései Fenntartható mobilitás a XXI. században A fenntartható mobilitásnak kiemelt szerepe van a városi fenntarthatóság elérésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hatékony közlekedési rendszerek és a környezetbarát közlekedés előmozdítása hozzájárul a városok élhetőségéhez és a lakosság jólétéhez, miközben csökkenti a városok környezeti terhelését. A fenntartható mobilitás egy olyan megközelítés, amely a közlekedést olyan módon tervezi és szervezi, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, javítja az emberek életminőségét és támogatja a hosszú távú városi fenntarthatóságot. A fenntartható mobilitás célja az, hogy optimalizálja a városi területhasználatot, csökkentse a közlekedésből adódó negatív hatásokat, például a légszennyezést, az üvegházhatású gázkibocsátást és a közlekedési torlódásokat, miközben előmozdítja az egészséges és hatékony közlekedést. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a területhasználat – térszerkezet – mobilitás összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és alkalmazása, a PUSH & PULL (az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana) párhuzamos beavatkozások, a tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása, a területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás, a parkolási rendszer újragondolása, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása, a hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása.

1. A város, ahol emberek bokszolnak a
toronyban
Emberről, városról, fenntarthatóságról
Udvardi Péter c. egyetemi docens
2023. 09. 16.
A Zöld Európa Képzés a Green European Foundation szervezésében, a Megújuló Magyarországért Alapítvány
és a Zöld Műhely Alapítvány közremûködésével és az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósult meg.

2. 01.
Aváros, mint élő organizmus

3. Helyzetkép
 Ma az Európai Unió népességének 70%-a városokban lakik, GDP-jének 80%-át a
városokban termelik meg,
 2030-ra a fejlett országok népességének 70%-a városi környezetben fog
élni,
 nő a kényszerű helyváltoztatások száma,
 állandósultak a forgalmi torlódások,
 a közlekedési eredetű széndioxid-kibocsátás 23%-a a városi területeken
keletkezik,
 rendszeresek a légszennyezettségi határérték-túllépések és a zajterhelés,
 a közúti balesetek évi 28 000 halálos áldozatot követelnek, 38%-ban városi
területeken
02.

4. Helyzetkép
03.
„A forgalmi káoszt emberek okozzák, s ezért értelmes emberek
meg is szüntethetik.”
/Ken Livingstone, 2006/
„Aki huszonhat éves kora után még mindig busszal jár, az egy
sikertelen flótás.”
/Margaret Thatcher, 1986/
„Kedves eljövendő generációk! Kérlek benneteket, fogadjátok el a
bocsánatkérésünket. Teljesen megrészegített minket a kőolaj”
/Kurt Vonnegut, 2012/

5. Kiváltó ok analízis
03.

6. Afenntartható közlekedési rendszer
 Biztosítja az egyének, társadalmak, vállalkozások,
alapvető igényeinek biztonságos kielégítését és
fejlődését, amely összhangban van az emberi
egészséggel, az ökoszisztéma épségével, valamint
támogatja a generációkon belüli és azok közötti
egyenlőséget,
 elérhető, hatékonyan működtethető, választási
lehetőséget ad a közlekedési módok között,
támogatja a pezsgő gazdaságot és a regionális
fejlődést,
04.
Életképes
Méltányos Élhető

7. Afenntartható közlekedési rendszer
05.
 a kibocsátásokat és a hulladéktermelést a Föld
semlegesítő képességének megfelelően korlátozza;
 olyan módon használja a megújuló energiaforrásokat,
hogy figyelmembe veszi azok újratermelődő képességét.
A nem-megújuló forrásokat pedig csak abban az esetben
használja, amennyiben a megújuló források nem állnak
rendelkezésre,
 minimalizálja a területfelhasználást és a zajterhelést.

8.  Kiegyensúlyozott térszerkezet
 A mobilitás, az elérhetőség növelése
 Optimális területhasználat
06.
Akompaktváros kialakításának peremfeltételei

9.  Policentrikus városszerkezet erősítése
A nyitott hálózatként működő, több kisebb központtal rendelkező policentrikus
városszerkezet jelentősen csökkentheti a kényszerből adódó helyváltoztatást és az
ebből adódó negatív externáliák jelenlétét. Az a város, amely mérsékelten függ az
autóhasználattól, gazdaságosabb, egészségesebb és élhetőbb is.
07.
Kiegyensúlyozotttérszerkezet

10. A motorizációs trendek rövid- és középtávon előrevetítik az egyéni közlekedés további
térhódítását ebből következően alapvető feladatunk a mobilitási igények és az azok
kiszolgálását ellátó rendszerek befolyásolása.
A mobilitás, az elérhetőség növelését, a smart technológiák alkalmazását növelő
eszközök:
 A modal split arányainak javítása,
 Az átlagos eljutási idő csökkentése,
 Integrált utazási láncok ösztönzése (DO THE RIGHT MIX),
 SMART technológiák alkalmazása.
08.
Amobilitás, az elérhetőség növelése

11. Amotorizáció káros következményei
09.
 Környezeti károk
 Balesetek
 Zsúfoltság, helyhiány

12. Avárosi közlekedés ördögi köre
10.
Egyre többen utaznak autóval Több autó, nagyobb forgalom
Több torlódás, tömeg
a parkolóhelyeken
A buszok lassabbak,
kevésbé hatékonyak, ezért
kevésbé vonzóak
Növekvő levegő-,
zajszennyezettség és baleseti
szám
A belvárosi munkahelyekre
való bejárás megnehezül
Kevesebben utaznak
közforgalmú közlekedéssel
Romlik a kínálati színvonal
Az élet a városban
kevésbé
kellemes
Az emberek a
városkörnyékre
költöznek
A munkahelyek áthelyeződnek a
városkörnyékre
Több fejlesztés az utakon és a
parkolókon

13. PUSH & PULLbeavatkozások
Az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált
közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana, párhuzamos
beavatkozásokkal.
11.
 A területhasználat – térszerkezet – mobilitás
összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és
alkalmazása
 Mobilitási központok, platformok létrejötte: tudatformálás
és a mobilitási igények befolyásolása
 A közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok
feltételeinek javítása

14.  Integrált utazási láncok ösztönzése, több közlekedési mód bevonásával (DO THE
RIGHT MIX), és az intermodalitás lehetőségeinek megteremtésével.
 Területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás
 Parkolási rendszer újragondolása
 A meglévő hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása
12.
PUSH & PULLBeavatkozások

15. 13.
Mobilitásközpontúvárosfejlesztés
TODTransit –Oriented Development
A fenntarthatóság előmozdítása
Közegészségügy, közérzet fejlesztése
A helyi gazdaság ösztönzése

16. A változatos területhasználat lényege, hogy egy területi egységen/városrészen belül
megjelenő funkciók térben és időben jól kihasználtak legyenek. A magyarországi
nagyvárosok esetében az egyes területek funkcionális tömörsége, kihasználtsága
javítható, hisz számos fejlődés előtt álló, vagy rosszul, illetve alulhasznált terület vannak a
városszerkezetben. Ma még a különböző funkciók eloszlása, a területhasználat mintázata
alapvetően centralizált, monofunkcionális rendszerű.
 Funkcionális tömörség
A város használatba vett területének hatékony kihasználását és ezzel együtt a dinamikus
működését is segíti az optimális szintterület-sűrűség közelítése az adott terület-
felhasználási egységben. A város beépített területének terjeszkedése megállítható, az
erőforrások a már használatba vett területekre koncentrálhatóak.
14.
Optimális területhasználat

17. A változatos területhasználat biztosításával a városrészek „kihasználtsága” időben és
térben is hatékonnyá válik. A város beépített területének terjeszkedése megállítható, az
erőforrások a már használatba vett területekre koncentrálhatóak. A különböző
szolgáltatások elérhetősége következtében az eljutási idő csökkenthető.
 Funkcionális változatosság növelése
A monofunkcionális területhasználat mára bizonyítottan városszerkezeti feszültségeket
és térhasználati problémákat okoz. A változatos területhasználat biztosításával a
városrészek „kihasználtsága időben és térben is hatékonnyá válik.
15.
Optimális területhasználat

18. 16.
Területhasználatiigények

19. Köszönöm a figyelmet!
udvardipet@gmail.com