Dokumen tersebut membahas sistem pertanian bersepadu dan mampan (INSAS) yang menghasilkan makanan untuk manusia dan ternakan dari bahan buangan pertanian. INSAS memanfaatkan bahan buangan seperti pelepah kelapa sawit, jerami padi, dan kulit koko untuk dijadikan pakan ternak bermutu tinggi melalui proses biofermentasi. Najis ternak kemudian diolah menjadi baja organik berkualitas untuk meningkatkan hasil
1. INSAS SISTEM PERTANIAN BERSEPADU DAN MAMPAN . INTERGRATED AND SUSTAINABLE AGRICULTURE SYSTEM http://www.ridzalmersing.com
2.
3.
4. SISTEM PERTANIAN BERSEPADU DAN MAMPAN INSAS (INTERGRATED AND SUSTAINABLE AGRICUTURE SYSTEM) USAHA PERTANIAN MAKANAN MAKANAN TERNAKAN INSAS TERNAKAN TANAMAN MANUSIA BAJA
7. PENYEDIAAN MAKANAN TERNAKAN BAHAN PELEPAH SAWIT JERAMI PADI POKOK KACANG TANAH DAN LAIN-LAIN KULIT KOKO BATANG JAGUNG
8.
9. KEBAIKAN MAKANAN TERBIOFERMENTASI TIDAK PERLU PADANG RAGUT PENGURANGAN KOS MAKANAN DENGAN MENGHASILKAN MAKANAN SENDIRI PENINGKATAN MUTU PROTEIN 4.5% 13.4% TDN 46% 70% PENGURANGAN MAKAN KESIHATAN TERNAKAN LEBIH TERKAWAL AKIBAT DARIPADA PERSEKITARAN YANG TERKAWAL NAJIS TERNAKAN KURANG BERBAU MUDAH MERANCANG PEMAKANAN PENGUMPULAN NAJIS TERNAKAN BAGI TUJUAN PENGHASILAN BAJA ORGANIK LEBIH MUDAH
10. PUSAT PROSES MAKANAN TERNAKAN http://www.ridzalmersing.com BANGUNAN, PERALATAN DAN CARA PEMPROSES MAKANAN
11. BANGUNAN: MEMPUNYAI SALIRAN YANG BAIK DARIPADA HUJAN MAKANAN TERNAKAN BOLEH DISIMPAN DALAM BENTUK BALE ATAU PALLET BAGI PELEPAH SAWIT YANG TELAH DIKISAR TINGGI = 15 KAKI BERLANTAIKAN TANAH PUSAT PROSES MAKANAN TERNAKAN ATAP: MENHALANG DARIPADA HUJAN DAN PANCARAN CAHAYA MATAHARI SECARA LANGSUNG
12.
13. CARA MEMPROSES MAKANAN DARIPADA JERAMI ULANG LANGKAH UNTUK LAPISAN PERTAMA 1 TAN JERAMI PADI DIBAHAGI 3 BAHAGIAN 3 1 2 AIR + BIOBAC ULANG LANGKAH UNTUK LAPISAN PERTAMA SIMPAN SELAMA 20 HARI SEBELUM DIBONGKAR,DIJEMUR DAN DIBENTUK MENJADI BALE SEBELUM DISIMPAN
14. CAMPURAN PELEPAH,BIOBAC DAN AIR AIR + BIOBAC DITIMBUN DAN DIBIARKAN UNTUK FERMENTASI SELAMA 20 HARI MAKANAN DARIPADA PELEPAH SAWIT RENCAH ~0.5INCI KISAR PALLET DIMAKAN TERUS PELEPAH SAWIT
16. Hari Nisbah PKC : OPFF/FPS Kadar PKC/hari Kadar OPFF/FPS/hari Jumlah PKC yang Diperlukan Jumlah OPFF/FPS Yang Diperlukan 1 hingga 5 25 : 75 2 kg 6.5 kg 10 kg 33 kg 6 hingga 12 60 : 40 4.72 kg 3.5 kg 33 kg 24.5 kg 13 hingga 60 75 :25 6.56 kg 2.18 kg 315 kg 105 kg 61 hingga 90 70 : 30 6.125 kg 2.62 kg 184 kg 79 kg Jumlah keperluan setiap ekor lembu feedlot yang diternak selama 90 hari . PKC : 542 kg OPFF / FPS : 242 kg Penggunaan Bio-Bac akan meningkatkan penambahan berat badan harian +/- 200gram, berbanding jika tidak menggunakan Bio-Bac. Sebagai contoh tanpa Bio-Bac penambahan berat 1.4 kg, dengan Bio-Bac berat badan akan menjadi 1.6 kg per hari malahan daging yang dihasilkan juga lebih baik dan kurang lemak
17. Kadar makanan yang diberikan kepada anak lembu tenusu adalah seperti berikut :- Kadar penggunaan OPFF/ FPS, DCP dan PKC untuk lembu tenusu adalah seperti berikut : Umur PKC Umur OPFF/FPS PKC 3 – 4 bulan 2.8 kg/hari 6 – 8 bulan 4.5 kg/hari 2 kg/hari TAHUN Tahun 1 Jumlah Pengeluaran susu Sewaktu pengeluaran susu (240hari/tahun) Tanpa pengeluaran susu (125 hari /tahun) 12 kg/hari 7 kg/hari 4.8 kg/hari 6 kg/hari 2 kg/hari 15 kg/hari 10 kg/hari Tahun 2 Tahun 3 Dan seterusnya OPFF/FPS DCP 4 kg/hari 7 kg/hari 7 kg/hari OPFF/FPS PKC 7 kg/hari 7 kg/hari 7 kg/hari 2 kg/hari 2 kg/hari
18. Kadar OPFF/ FPS fermentasi adalah 2.5% daripada berat badan lembu ditambah 2 kg PKC sehari mencukupi. Untuk mendapatkan hasil yang lebih baik, 10 ml Bio-Bac 1 dan 10 ml Bio-Bac 2 dicampur air secukupnya kemudian disembur pada 100 kg PKC atau DCP yang akan diberikan kepada lembu . Catitan: OPFF - oil palm fermented frond./ pelepah sawit yang telah difermentasi. FPS - Fermented paddy straw . / Jerami padi yang telah difermentasi.
19. PENYEDIAAN BAJA DARI TINJA TERNAKAN http://www.ridzalmersing.com
20. PENGHASILAN BAJA ORGANIK SECARA PENGURAIAN DENGAN PROBIOTIK MENGURANGKAN TEMPOH PENGURAIAN SEMULAJADI DARIPADA 12MINGGU KEPADA 4 KE 5 MINGGU PENGGUNAAN YANG SEIMBANG AKAN MENINGKATKAN HASIL DIANTARA 10% KE 30% BERGANTUNG KEPADA JENIS TANAMAN, KEADAAN CUACA, BENIH DAN LAIN-LAIN PENGGUNAAN BAJA KIMIA TANPA DIIMBANGI BAJA ORGANIK AKAN MEROSAKKAN TANAH DARI SEGI FIZIK, KIMIA ATAU BIOLOGINYA KENAPA BAJA ORGANIK DIPERLUKAN
21. MEMBANCUH BAHAN PUSAT MEMPROSES BAJA ORGANIK CIRI-CIRI BANGUNAN MEMPUNYAI KEMUDAHAN ASAS (ELEKTRIK, AIR ,JALAN RAYA DLL) MEMPUNYAI SALIRAN YANG BAIK DAN BEBAS DARIPADA BANJIR DEKAT DENGAN SUMBER BAHAN MENTAH BANGUNAN MUDAH BERBUMBUNG DAN BERLANTAIKAN TANAH KAWASAN YANG PERLU DISIMEN PEMILIHAN TEMPAT STOR PEMBUNGKUSAN
22. CONTOH PELAN TAPAK TEMPAT MEMPROSES BAJA ORGANIK STOR PENYIMPANAN DAN PEMBUNGKUSAN (BERLANTAI SIMEN) KAWASAN PEMBANCUHAN BAJA TANPA ATAP (BERLANTAI SIMEN) A, B, C, G, H, MERUJUK KEPADA KAWASAN PEGURAIAN TINJA KEPADA BAJA ORGANIK
23. MESIN DAN PERALATAN YANG DIPERLUKAN 1. TRAKTOR YANG LENGKAP DENGAN ROTOR DAN BUCKET 2. FORKLIFT 3. ALAT PENGHANCUR LENGKAP DENGAN PENAPIS SENARAI
26. 1.2-1.5M CAMPURAN BAHAN YANG DIGAUL PADA KELEMBAPAN 60% DITUMPUKAN SETINGGI 1.2M-1.5M BAWA CAMPURAN KE KAWASAN BERBUMBUNG BALIKAN UNTUK PENGUDARAAN
27. POTENSI PASARAN BAJA ORGANIK FAKTOR KENAIKAN HARGA BAJA KIMIA FAKTOR KEROSAKAN STRUKTUR TANAH SIFAT FIZIK DAN SIFAT KIMIA PENGGUNAAN BAJA KIMIA DAN ORGANIK SECARA SEIMBANG AKAN MENINGKATKAN HASIL TANAMAN. PEKEBUN-PEKEBUN KECIL ATAUPUN PEKEBUN BERSKALA BESAR PENGGUNA SECARA KECIL-KECILAN SEPERTI SURI RUMAH
28. UNSUR HARA DALAM BAJA ORGANIK N> 1.8% P>1.89% K>1.96% Ca > 2.96% Mg > 0.70% Kemampuan penukaran kation > 75me/100 gram
29. KEBAIKAN MENGGUNAKAN BAJA ORGANIK MENYEDIAKAN UNSUR HARA BAGI PERTUMBUHAN TANAMAN BOLEH MENGGANTIKAN ATAU MENAMBAH KESAN BAJA KIMIA BEBAS DARIPADA BENIH RUMPUT ATAU TUMBUHAN LIAR BEBAS DARIPADA PATHOGEN, PARASIT ATAUPUN TUMBUHAN LIAR MEMPERBAIKI pH DAN STRUKTUR TANAH TIDAK BERBAU DAN MUDAH DIGUNAKAN MENINGKATKAN MICROBIAL TANAH MENGURANGKAN SERANGAN HAMA DAN PENYAKIT BERTINDAK SEBAGAI GROWTH STIMULANT ATAU SOIL CONDITIONER MENINGKATKAN DAYA TAHAN TANAH TERHADAP HAKISAN MENINGKATKAN HASIL ANTARA 10% HINGGA 30%
30. KADAR PENGGUNAAN JENIS TANAMAN KADAR PEMBAJAAN Tanaman jangka panjang seperti kelapa sawit, getah, buah-buahan seperti durian dan mangga 2.5 kg – 5 kg ditabur sekitar kawasan perakaran dua kali setahun. Tanaman jangka pendek seperti jagung, kacang tanah dan sayuran. 2-2.5 tan sehektar ditabur pada batas atau sekeliling tanaman. Tanaman padi 1 – 2 tan sehektar ditabur disawah setelah tanah diolah dan sebelum benih ditaburkan. Tanaman pasu 50 – 100 gram setiap pasu bergantung pada saiz pasu dan tanaman.Diulang pada setiap 3 minggu atau sebulan sekali
31. UJI MAKMAL TERHADAP TANAMAN PADI Akar Tanaman Padi Pertumbuhan Vegetatif Tanpa BAJA ORGANIK Menggunakan BAJA ORGANIK Menggunakan BAJA ORGANIK Tanpa BAJA ORGANIK
32. PENGGUNAAN BAJA ORGANIK PADA TANAMAN PADI TANPA BAJA ORGANIK DENGAN BAJA ORGANIK http://www.ridzalmersing.com