2. „Pálinka – akár az Isteneink –
erős, tömény és mindenható”
A Pálinkafőzés.com rövid története
3. Egyszer volt a pálinka…
A pálinka erjesztett gyümölcsből készülő, lepárolt szeszes ital. Az Európai Uniós
jogszabályoknak megfelelően a "pálinka" szót csak Magyarország és 4 osztrák
tartomány használhatja. Románia az uniós csatlakozását követően szintén
főzhet gyümölcsből pálinkát, de azt csak palinca néven hozhatja forgalomba.
Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszi, a cseresznye, a
szőlőtörköly és az eper, de gyakorlatilag bármilyen gyümölcsből készülhet.
A 2002. július 1-jén életbe lépett Magyar Élelmiszerkönyv előírása rendelkezik a
pálinkáról. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek:
• Magyarországon termett gyümölcs és szőlő törkölyéből készül
• 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz finomszeszt és aromát nem tartalmaznak
• minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek
4. Rövid történelem…
Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a
szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. Az „aqua vitae”
Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered, az „égett szesz” a XVI. századig
gyógyszernek számított. A XVIII. század közepén Magyarországon a mai értelemben vett
pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből.
• A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított.
• A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra
használták.
• Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a
pálinkafőzés központi szabályozásához.
• 1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót.
• 1850-től a szesz állami monopólium lett.
• 1851-ben, az akkori Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze.
• Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920-ban 260, 1970-ben
1070, 1982-ben 815 pálinkafőzde működött Magyarországon.
• Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság
idején, a feles főzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé – 1952-1970 között.
5. Új időszámítás…
2010. szeptember 27-én életbe lépett törvénymódosítás eredményeként
magánszemélyek is birtokolhatnak szeszfőző berendezést, illetve saját részre
főzhetnek azzal különböző (szőlőbor-, szőlőseprő-, szőlőtörköly- és gyümölcs-)
párlatokat, ennek értelmében tehát pálinkát is.
A Jövedéki Törvény főbb pontjai:
• a lefőzendő cefre készülhet saját vagy vásárolt gyümölcsből;
• a birtokolt berendezés űrtartalma nem haladhatja meg a 100 liter térfogatot,
amelyet bejelentési kötelezettség nem terhel;
• az adómentesen lefőzhető mennyiség 50 liter 86°-os párlat;
• egy családon belül maximálisan lefőzhető 200 liter tiszta szesz, amelyből az első 50
liter feletti mennyiséget a kereskedelmi főzdék által is fizetendő jövedéki adó terheli.
6. Időben jött az ötlet…
2010. augusztusában egy beérett szilvacefrén dolgoztunk a konyhában a
hagyományos, kukta-tuning eljárást működtetve.
A házi pálinkafőzés legalizálásáról szóló hírek és a gyakorlati alkalmazás közben
terjengő friss párlat illata különleges elegyet alkotott agyunkban és akkor ott a
konyhában ért minket a megvilágosodás.
Még aznap tulajdonunkba került az értékes palinkafozes.com domain név.
7. A kezdetek…
Első blogbejegyzéseink között:
Célok, jövőkép, küldetés:
A palinkafozes.com célja, hogy olyan közösségi oldalt hozzon létre, mely
összefogja, népszerűsíti és erősíti a magyar gyümölcspárlat piacot, mind a
pálinka és főzőberendezések, mind a hírek, információk, szabályozások,
rendezvények, programok naprakész publikálásának tekintetében.
Büszkeségünk, hazaszeretetünk és a minőségi pálinka iránti tisztelet motivál
bennünket arra, hogy kiálljunk ezen kiváló Hungarikumért. Mivel a pálinka
magyarsága vitathatatlan, ezért kizárólag magyar termékek és szolgáltatások
bemutatását preferáljuk.
10. A Magyar Pálinka Nagykövetség…
„A nagykövetség célja,
feladata, mindenkori
küldetése azon misszió,
melyben országunk
egyedülálló és értékes
Hungarikumának
áldozhatunk a magyarság
érdekében.”
„A pálinka, mint
hungarikum önmagában
testesíti meg a magyarok
tehetségét és ösztönös
maximalizmusát azzal,
hogy tökéletesítette a
világ számára a
gyümölcspárlatot.”
13. Termékelvek…
A kezdetektől fogva ragaszkodunk a minőségi főzőkhöz és kiegészítőkhöz, illetve
hangsúlyosan preferáljuk a magyar gyártók által készített főző berendezéseket.
Íme a jelenlegi kínálat: