1. BUKOVINÁTÓL SVÁJCIG,
ÁRGÍRUS NÓTÁJÁTÓL A DUÓIG:
KODÁLY, 1914

2. Európa közepe
- Bukovinától Párizsig

4. ESEMÉNYNAPTÁR (1)
Január első napjaiban Gömör megyében gyűjt
(Gice, Szilice, Szalóc) – 17 magyar és 17 cigány
népdal, 1 gyerekjáték.
Január 15. Az UMZE hangversenye Bartók és Kodály
mű nélkül.
Március 7. Párizs: M. D. Calvocoressi előadása a
modern zenéről, Zágon Géza Vilmos Kodály
Zongoramuzsika c. sorozatából játszik néhány
darabot.
Április 1. Szekfű Gyulához írott levélből: „…jaj de
meggyalázott szó – ’hazafi’, aki még nem mondott le
róla végkép, hogy itt tegyen valamit.”

5. ESEMÉNYNAPTÁR (2)
Április 26-május 2. Bukovinai gyűjtőút.
Hét helységben –
Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts,
Józseffalva, Gurasolce, Graniceşti – 347 énekes és
hangszeres tétel.
Május 6. Megalakul az Országos Magyar
Zeneművészeti Társulat.
Bartók és Kodály a zeneszerzési, ill. a
zenetudományi bizottságban kap helyet.
Május 31-június 12. Népdalgyűjtés Bars és Nyitra
megyében. Három faluban –
Mohi, Barslédec, Alsócsitár 134 dal a termés.

6. ESEMÉNYNAPTÁR (3)
Június 19. Kodály, feleségével és Bartókkal Párizsba
utazik.
Június 28. Szarajevóban meggyilkolják Ferenc
Ferdinánd trónörököst.
Július 2. Kodályék továbbutaznak Svájcba, Bartók
Franciaországban marad.
Július 28. Hadüzenet Szerbiának, aztán mind több
hadüzenet: kitör az I. világháború.

7. ESEMÉNYNAPTÁR (4)
A svájci üdülőhelyek kiürülnek, Kodályék augusztus
elején érnek haza.
Kodály út közben, a kényszerpihenő alatt kezdi
komponálni a hegedű-gordonka Duót.
Szeptember – megkezdődik a tanítás a
Zeneakadémián.
Október 1. Kodály első katonadal-lejegyzései
Budapesten.
November 25. Folynak a sorozások. Kodály az
Önkéntes Őrsereg tagja lesz.

8. ESEMÉNYNAPTÁR (5)
December 10. Az Alagút őrzésére kirendelt szakasz
tagjaként Kodály első ízben vesz részt őrjáraton.
December 12. A „népfelkelő bemutató szemlén”
Kodályt besorozzák, de behívására nem kerül sor.
December 28. A Gömör megyei Licén cigány
dalokat gyűjt.

10. A madéfalvi
veszedelem
emlékműve
S = --
I = 1
C = 100
V = 5
L = 50
I = 1
C = 100
I = 1
D = 500
I = 1
V = 5
M = 1000
1764

12. Bukovinai lányok játéka:
Tyúkozás

13. Bukovinai férfiak

14. Árgírus /Árgyílus nótája

15. Árgírus históriája
(töredék)

16. Árgírus nótáját „ismerik
a cigány-zenészek és a
furulyás pásztorok is.”
Nyisztor Tituş 40-es
juhász / furulyás
Istensegíts
„Partitúralejegyzés,
a két egymás utáni játék
1., 2.-vel jelölve, két
soronként egymás alá
írva, azonos ütemvonal
alatt.”
(Tari Lujza: Kodály Zoltán,
a hangszeres népzene kutatója)

17. Lengyel Dénes közreadása
Szent Hilárius kiadása, 1943
Gyergyai / Gergei
Albert széphistóriája
a XVI. századból
„Ez a szépséges
tündérmese Árgírus
királyfi csudálatos
történetét mondja el.
Szép, csengő
versekben, igazi magyar
nótára…”
„… s aki ezt énekli, a mi
eleinknek nótáját veszi a
szájára.”

18. Kodály Zoltán:
Magyar Népzene, 32.
(VI. füzet, Katonadalok)

19. Katona vagyok én… M. Nz. 32.
1. és 2. versszak kezdete: változatlan dallam,
polárisan cserélt harmónia – g7 > Cisz7 (f-eisz enharmónia)

20. ERDÉLYI MAGYARSÁG –
NÉPDALOK
Közzé teszik:
BARTÓK BÉLA és
KODÁLY ZOLTÁN
Kiadja a Népies Irodalmi
Társaság Budapesten, 1923
A 150 népdalból
30, azaz 20%
Kodály bukovinai
gyűjtéséből:
Andrásfalva 6
Fogadjisten 3
Hadikfalva 3
Istensegíts 14
Józseffalva 4

21. A bukovinai gyűjtésből:
„Addig jó volt,
amíg pénz volt…”
Összesen 19 bukovinai
népdal a különböző
zeneművekben, pedagógi
ai kiadványban:
Magyar Népzene 7
ezzel átfedésben:
Székely fonó 7
Háry János 3
Gyermekkar 2
Vegyeskar 1
Ötfokú zene I. 3

22. Népdalfeldolgozások a bukovinai gyűjtésből
MAGYAR NÉPZENE 7 tétel, // SZÉKELY FONÓ 7 tétel
(4 közös)
I. 5. Apró alma = Cifra bunda
II. 9. Szomorú fűzfának
IV. 23. Most jöttem Erdélyből
X. 57. Ne búsuljon senki menyecskéje
IV.20. Tücsöklakodalom // Fonódal (Üres ládám) (más szöv.)
VI. 32. Katona vagyok én // A citromfa levelestül, ágastul
VIII. 44. Szabó Erzsi // Jók a leányok (szöv. var.)
HÁRY JÁNOS 3 tétel
Rutén lányok kara
I. kalandban (csak az első változatban): Csobán nóta / „Zsidós”
GYERMEKKAR 2 – Túrót eszik a cigány / Cigánysirató
VEGYESKAR 1 – Molnár Anna
ÖTFOKÚ ZENE I. 3 dallam
4. sz. (Hol jártál Szent Erzsébet asszony)
76. sz. (Kerek utca szegelet)
91. sz. (Ha kimegyek erre magas tetőre)

23. Cigánysirató –
a gyermekkari darab
kezdő dallama (1928)
„A kemény életviszonyok
közt szigorgó székelyeknek
mintha alig volna hangja
az örömre. Legalább java
dalolása a bánat, keserűség
remeke. Vannak azért
‘fürge nótái’, közte az
eltűnedező székely
táncokra való zenék. De
öröme fátyolos, inkább a
néha kipattanó életöröm és
humor, mint a gondtalan
jókedv hangja.”
Kodály: A székely népdalról
(1919)

24. „1914 nyarán a legelsőrendű lelki
és testi dispositióban…”

25. Zermatt a
Matterhornnal
„A háborúüzenet
napja feleségestől
Zermattban
talált.”

26. „…búcsúznunk kellett a leghatalmasabb
hegylátványoktól, mert bezárták a szállókat.”

27. A Duó kezdete
A kottafüzetbe írt fogalmazvány

28. A Duó, Op. 7. I. tétele

29. A Duó, Op. 7. II. tétel kezdete

30. A Duó, Op. 7. II. tétel, középrész
„A háború előérzete”

31. A Duó, Op. 7. II. tétel, középrész
„A háború előérzete”- folytatás

32. A Duó, Op. 7. III. tétel
– a gyors rész kezdete –

33. A Duó, Op. 7. III. tétel
- népdalszerű középrész -

34. Erdélyi magyarság – Népdalok, 29.
Andrásfalva, énekelte Sebestyén László (50 )

35. Duó, III. Trió
„…jellemző szerkezet egyedi változatban…” (Breuer János)
Erdélyi magyarság – Népdalok, 29.
Dallamvonal összevetése

36. A Duó, Op. 7. III. tétel
– népdalszerű középrész visszatérése –

37. Budapest – Gömör m. – Budapest – Bukovina – Budapest
– Bars és Nyitra m. – Budapest – Párizs – Lausanne –
Zermatt – Feldkirch – Budapest – Gömör m. – Budapest

38. „…a magyar zene
Monumentáinak értékesebb fele
nem könyvtárakban
szunnyad, hanem élve él.”
(Kodály, 1933)
Inter arma silent Musae. (? )
„…a zene nagy mesterei […]
békepropagandát fejtettek ki
évszázadok óta…”
(Kodály, 1952)

39. Források / Köszönet
Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi magyarság. Népies Irodalmi Társaság, 1923.
Kodály Zoltán levelei. Szerk.: Legánÿ Dezső. Budapest: Zeneműkiadó, 1982.
Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Szerk.: Vargyas Lajos.
Budapest: Szépirodalmi, 1993.
Kodály Zoltán: Visszatekintés, I. Budapest: Argumentum, 2007.
Bartók Béla családi levelei. Szerk.: ifj. Bartók Béla. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán. Budapest: Balassi, 2012.
Breuer János. Kodály-kalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1982.
Domokos Mária: Az „Árgírus”-dallam és verbunkos rokonsága.
In: Ittzés M. (szerk): Részletek az egészhez. Budapest: Argumentum, 2012.
Domokos Pál Péter: Rezeda – 96 csángómagyar népdal. Budapest: Zeneműkiadó, 1971.
Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Budapest: EMB, 2007.
Bereczky János-Domokos Mária- et al.: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és
szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó, 1984.
Pávai István: A népzenekutató Kodály Zoltán. Egy kiállítás képei és dokumentuma.
Budapest: Hagyományok Háza, 2008
Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai, 2004.
Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója. Budapest: Balassi, 2001.
Köszönettel tartozom
Kodály Zoltánnénak fényképek és kotta-fakszimilék felhasználásának engedélyezéséért;
Kapronyi Teréznek (Kodály Archívum, Budapest) segítségéért;
Dormán Györgynek (Kodály Intézet, Stúdió) a technikai segítségért;
Feleségemnek, Ittzésné Kövendi Katának – a „háttérért”.