Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat

K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T.
ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA
Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu
KÕVÁGÓSZÕLÕS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT
BALOG FARKAS CSABA
(Pécsi Mérmû Bt.)

Építészeti értékvizsgálat és javaslat 2
Kõvágószõlõs településrendezési eszközei
1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Kõvágószõlõs története nem választható el a szomszédos Kõvágótöttös és Cserkút
történetétõl, így a fejezet néhol ezekre a településekre is utal.
a település látképe a Petõfi utca felõl
Az emberiség történetében mindenkor és mindenütt fontos szerepet töltöttek be a
hegységek. Barlangjaik menedékül, lakóhelyül szolgáltak, élõviláguk táplálékot kínált a
letelepülõ embernek, a nehezen járható erdõségek, a kiemelkedõ csúcsok pedig jó feltételét
adták a rejtõzésnek, illetve a védekezésnek. Bizonyságul szolgálnak erre az emberi élet
kezdetére utaló nyomok a barlangokban, a remetelakok, kolostorok, várak romjai. A
hegységeknek eme korai szerepébõl nem maradt ki a Mecsek hegység vonulata sem.
A Dél-Dunántúl állandó jellegû benépesedése barlangi leletek alapján az i.e. 5. évezredre
tehetõ. Az õskori ember jelenlétét a Nyugati-Mecsekben több szórványlelet bizonyítja.
Cserkúton a szõlõhegyen az újkõkorból származó kõék, törött kõbalta, gránitból készült
kaptafa alakú balta került elõ, Kõvágótõttösön pattintott kovapengéket, nyéllyukas
kõcsákányt, törött kõbaltákat találtak. Bronzkori szórványleletek is elõkerültek:
Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett bronztû és edények, Cserkúton a Dulimán dülõben bronz
tokosbalta és karperectöredékek, ismeretlen lelõhelyû töredékes bronzspirális és
karperecek, Kõvágótõttösön bronz tokosbalta és tokos bronzlándzsa.
Az i.e. elsõ évezred elején a nyugat felõl érkezõ és a Dunántúlon megtelepült urnasíros
kultúra népe vette birtokba a Mecsek területét. Az õ emlékeik is megtalálhatók a Nyugati-
Mecsek lábánál fekvõ települések (Kõvágótõttös, Kõvágószõlõs és Cserkút) területén, illetve
a föléjük magasodó Jakab-hegy fennsíkján.
Az i.e. 8.sz.-ban, a korai vaskor idején egy másik nép, a hallstatti kultúra népe építette
települése védelmére a Jakab-hegy fennsíkját körülvevõ földsáncokat, amelyek a mai napig
felfedezhetõk részben Kõvágószõlõs, részben Pécs területét érintve. Az erõdítmény már
méreteit tekintve is egyedülálló a Kárpát-medencében. A település temetõje a földvártól
nyugatra terült el. Az erdõben ma is látható mesterséges földhalmok mind egy-egy halomsírt

takarnak. A halottakat elhamvasztották, a hamvakat urnába tették, mellé használati tárgyakat
helyeztek és kõgyûrûvel vették körül, majd földbõl halmot emeltek fölé. Kora vaskori leletek a
másik két település területén is elõkerültek: Kõvágótõttõsön a cigánytelep közelében 2-2,5 m
magas halmok láthatók, körülöttük sok cserép található a felszínen, Fehérkõn egy nagy és
több kisebb halom fedezhetõ fel. Cserkúton kisgyermek urnasírjában urnát, csészét és
behúzott peremû tálat találtak.
A hallstatti kultúra népét követték az elsõ, név szerint ismert népek, az illírek és a pannonok,
majd az i.e. 4.sz.-tól az õ helyüket a kelták vették át. Megszállták a Jakab-hegyi földvárat is.
Ittlétüket bizonyítja a kõvágószõlõsi vízesésnél talált vaskard, lándzsahegy és vaskarperec,
valamint a delta-útnál talált csontvázas sír is. Cserkúton kelta sírokból vaskardok és köpüs
vaslándzsa került elõ.
A Dunántúl területét ezután érte a római hódítás. A Mecsek déli és nyugati lejtõin épültek ki a
nagy római útvonalak Savaria (Szombathely) és Gorsium (Tác) felé. A hegyvonulat római
emlékekben nem gazdag, mivel a letelepülõk inkább a lankás, vagy sík területeken
építkeztek. A Kõvágószõlõs területén található volt l. bányaüzemtõl északra, illetve nyugatra,
a Kajdacsi-patak mentén azonban nagyobb település lehetett, amit edénytöredékek,
bronztárgyak, római cserépmaradványok valószínûsítenek. A területen római kori sírokat is
találtak hagymafejes fibula, bronzkarperec, csiholóvas, tányér és terra sigillata edénytöredék
melléklettel. A meddõhányótól ÉNY-ra római villa nyomaira (kiszedett falak helye, terrazzo-
padló, rostélyos kemence) bukkantak. (A villa területén késõbbi, a villa alapfalait átvágó, lV-
V. szd.-i földbevájt lakóházat is találtak, közepén cölöplyukkal, ÉNY-i sarkában téglákkal
kirakott aljú tûzhellyel. Ezen túl több paticsfalú, földbemélyített ház maradványa és
hulladékgödör került elõ.) A cserkúti szõlõhegyen római kori agyagmécsest, hagymafejes
bronzfibulákat, vastût, bronztöredékeket, kis oszloptöredéket találtak. Kõvágótõttösön
Tótvártól DNY-ra római cserép és téglák, a szõlõkben sánc nyomai lelhetõk fel. Tortyogón a
Vlll. sz. kútnál téglák, edénytöredékek és tetõfedõ cserepek kerültek felszínre.
A virágzó római kultúrának a népvándorlás vihara vetett véget, a Mecsek vidékére is
eljutottak a különbözõ népvándorláskori népek. A hegyvonulat a hunok, a keleti gótok, a
gepidák, a longobárdok, majd az avarok uralma alá került. Ittlétüket a három település
területén több régészeti lelet bizonyítja. Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett közmûépítésnél 15
népvándorláskori sírt találtak edény, kés, vaskarika, tûzcsiholó, nyílhegy, bronzcsat,
ezüstkarika melléklettel. A községtõl 2 km-re délre 6 db csontvázas sír került elõ. A nõi
sírokhoz gazdag melléklet tartozott: gyöngysor, csontfésû, csat, fibulák. Az 1. sír sugaras
hátú fémtükre alapján a temetkezések Attila-korabeliek. Ugyanitt két lósírra is bukkantak.
Cserkút területén a 6-os úttól északra 3, kelet-nyugat irányú sírt tártak fel nyílhegy, vashegy
és patkó melléklettel. A Zsebe-domb fölötti Újhegy dûlõben valaha longobárd temetõ lehetett.
Az itt talált nõi sír gazdag ezüstmellékletet tartalmazott (2 db ezüstfibula, 2 db ezüst
fülbevaló, 2 db kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, 1 db ezüstgyûrû, 35 db ezüst ruhadísz, 10
db ezüst sodrony, 2 db ezüst karika). Ádám János szõlõjében 1932-ben 28 longobárd sírra
leltek. Néhány sírt koporsó-formán kövekkel raktak körül. A sírokban gyöngyszemeket,
késeket, fésûket és 8 db ezüstlemez-töredéket találtak.
A települések területén számos avarkori emlék került elõ. Kõvágószõlõsön az uránbánya
építkezései során (1954) több avar lovassírt dúltak fel, amelyekben zablákat és kengyeleket
is elhelyeztek. A falutól 1,5 km-re délre lévõ dombtetõn csontvázak és egy lovassír került elõ.
A településre bevezetõ úttól jobbra, az üzemekkel szemben nagykiterjedésû avar temetõ
valószínûsíthetõ, amelyet az építkezések során feldúltak. Kecevölgyben két késõ-avarkori
sírra bukkantak: az egyik egy gazdag mellékletû nõi sír, a másik pedig egy lósír. Cserkúton a
Sántha-szõlõben 1959-ben avarkori edények és töredékeik kerültek felszínre. 1954-ben
Kelenfi Nándor szõlõjében hét avar sír leletére bukkantak. Avarkori temetõ két sírjából
préselt ezüstlemezekbõl álló nyakdísz, gyûrû, kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, fibulák,
fülbevalók és övveretek kerültek elõ.

A honfoglaló magyarok a 9.sz. végén telepedtek meg Baranyában, kultúrájuk kezdeti
emlékei a kereszténység felvételét követõ idõszakból maradtak fenn. A Szent István
rendelkezése nyomán (minden tíz falu építsen egy templomot) felépült templomok némelyike
fennmaradt az utókorra. Közéjük tartozik a Xll. és Xlll.sz.-ban épült cserkúti, kõvágószõlõsi
és kõvágótõttösi templom is, amelyek országosan védett mûemlékek.
A Pécstõl nyugatra fekvõ Mecsekalji települések elsõ írásos említése a Xlll. század végérõl
való: 1290 körül a pécsi káptalan által állított nemes tanuk között Szöllõsiek és Cserkútiak
(CHERKUTH) is vannak. Kõvágótöttöst 1302-ben említik elõször THUTHEUS néven.
Kõvágószõlõs Brüsztle szerint nevét a többi „Szöllõs”-tõl megkülönböztetésül köves határa
miatt kapta, kõvájást nem említ. Ennek ellenére valószínû, hogy a település nevét a falu
határában folytatott szõlõmûvelésrõl, és a területén található kõbányáról kapta. Tõttös a
kõbányászatra utaló „kõvágó” elõtagot hivatalosan csak 1904-tõl viseli a többi Tõttöstõl való
megkülönböztetésül. Cserkút nevét „Csar”-ra keresztelt forrásáról kapta, ami fontos szerepet
játszott a falu életében: ivó- és itatóvízként egyaránt használták, és ide jártak mosni az
asszonyok. Az uránbányászat következtében vize elapadt, de a bányászat befejeztével
1990-ben újra megjelent.
1333-35-ben a pápai tizeddel kapcsolatos összeírásokban mindhárom települést említik,
mint önálló pappal bíró helységet. Kezdetektõl fogva a pécsi káptalan birtokai.
1561-ben Kõvágószõlõsön 9 benépesített jobbágytelket számolnak.
1620-ban Kõvágószõlõs már önálló plébánia.
1695-ben a falu lakói római katolikus magyar parasztok, nemzetiségüket az itt élõk
családnevei bizonyítják: Kovacs, Borbas, Haju, Berta, Herju, Petre, Konkol, Kelenffi, Farkis,
Heydu.
A török idõszakban a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor. A település a
török uralom alatt is a pécsi püspökséghez tartoztak, de török földesuruk is volt.
1718-tól Kõvágószõlõsnek saját tanítója van.
1721-ben Kõvágószõlõs önálló plébánia, filiálisai Cserkút, Tõtös, Bakonya és Boda. Az ez
évi Canoni Visitatio megállapítja, hogy a falunak régi, mûvészi értékû kõtemploma van
boltíves szentéllyel, kõbõl hasított ajtókkal és ablakokkal, a déli ajtón 1512-bõl származó
felirattal. A templom körül kõfallal körülvett temetõ található középkori kápolnamaradvánnyal.
1752-ben Kõvágószõlõs területén 62 lakóház és 3 vizimalom áll.
Öt évvel késõbb az összeírások alapján a településen 523 római katolikus magyar lakik.
A XVlll.sz. végén Pécs elnyerte a szabad királyi város rangot és ez lehetõvé tette a város és
környékének gyorsabb ütemû fejlõdését. A békés fejlõdés eredményeként a XlX.sz.
közepére nagyjából létrejött a város és környéke mai arculata. 1858-ban készült térképek
szerint Kõvágószõlõs máig megmaradt alapszerkezete és beépítése kialakult ekkorra. Az
iparosodás, a bányászat sok embernek adott munkalehetõséget. Ez érezhetõ a település
népességszámának folyamatos növekedésén is.
A népesség és a házak számának alakulása 1828 és 1877 között
Kõvágószõlõs

népesség
száma
házak
száma
1828 142
1835-36 786 146
1838 759 146
1841 861 145
1845-46 890 151
1850 897 158
1857 960 171
1877 915 190
A lakosság mindvégig zömmel római katolikus magyar, a tanítás is magyarul folyik.
1867-ben említik, hogy Kõvágószõlõstõl DNY-ra földalatti római sírboltot találtak, belsõ falai
többféle színû emberi és állati alakokkal voltak befestve, egy egyszerû kõkoporsó állt benne.
A koporsót összetörték és eladták.
Kõvágószõlõsön 1869-ben 5 középület és 175 magánépület állt, mindegyik földszintes.
1905-ben Kõvágószõlõs körjegyzõségi székhely lesz. Hozzátartozik Cserkút és
Kõvágótõttös, 1938-tól pedig Bakonya is.
A települést a szomszédos Kõvágótöttössel és Cserkúttal együtt 1928-ban villamosítják.
A két világháború között a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állt, és megkezdõdött a
Mecsek hegység turisztikai, idegenforgalmi hasznosítása is. Turistautakat, pihenõhelyeket
jelöltek ki, vonzó lett a Jakab-hegy és környéke is.
A népességszám és a lakásszám alakulása 1930 és 1970 között
Kõvágószõlõs
népesség
száma
lakás-
szám
1930 177
1940-41 671 178
1949-50 685 174
1960 1438 197
1970 1980 239
A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a vidéken. Az ötvenes évek erõltetett
iparosítása bizonyos mértékig megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A Jakab-hegy
lejtõi alatt megkezdett uránbányászat nyomán magas meddõhányók keletkeztek a növényi
kultúrák és az erdõk helyén mindhárom település, de elsõsorban Kõvágószõlõs területét
érintve. Az iparosítás miatt kibõvült munkalehetõségek következtében Kõvágószõlõs
lakossága ugrásszerûen megnõtt.
Napjainkra az uránbányászat megszûnésével a település életében eddig meghatározó
jövedelemszerzési forrás elapadt, a jövõ megélhetési lehetõségeit az önkormányzatok a
megüresedett üzemi létesítmények munkahelyteremtõ vállalkozások számára történõ
hasznosításában, illetve a települések és környezetük épített és természeti értékein alapuló
idegenforgalom fellendítésében látják.

(forrás: Bm. Levéltár, dr. Zsolt Zsigmond: Kõvágótöttös földrajzi nevei, Magyarország megyei
kézikönyvei, A Mecsek természetjáró kalauza)
Elsõ katonai felmérés (1780-1784)

Második katonai felmérés (1806-1869)

Harmadik katonai felmérés (1869-1884)
Negyedik katonai felmérés (1896-1914)

2. TELEPÜLÉSSZERKEZET
2.1. Megközelítés
Kõvágószõlõs a Nyugat-Mecsek déli oldalán, a Jakab-hegy lábánál fekvõ település. A
megyeszékhely, Pécs távolsága 15 km. A település szerkezetét elsõsorban a változatos
domborzati és talajviszonyok határozták meg. Megközelítése az õsi kereskedelmi útvonalak
irányából, a mai 6-os út felõl (ma 6605 sz. út) történt. A szomszédos települések egymás
közötti kapcsolata kevésbé jelentõs nyomvonalakon zajlott.
2.2. A külterületek szerkezete
A külterületi tájhasználat a múlt század közepén a mainál természetközelibb állapotot
tükrözött. A külterületek északi egyharmadát a Mecsek erdõségei uralták. A beltelkek
környezetében a mainál jelentõsebb szõlõterületek, illetve rétek és legelõk húzódtak. Szõlõs
területének déli fele zömmel szántóföld volt. A patakvölgyekben, elsõsorban a szõlõsi
Malomsoron vizimalmok dolgoztak. Az épületek romjai néhol még láthatók, de felszerelésük
már hiányzik.
A tájhasználatban jelentõs változást az uránbányászat hozott. A bányaüzemek,
meddõhányók, perkolációs területek döntõ változást jelentettek a tájhasználatban. Ez a
változás elsõsorban a településtõl délre húzódó szántókat érintette. A meddõhányók
megjelenésével a korábbi domborzat és nem utolsósorban a látvány is sérült.
2.3. A belterületek szerkezete
A belterületek máig fennmaradt alapszerkezete, az utcák döntõ többsége a múlt század
közepére kialakult. A település szerkezetére igaz a „nõtt” jelzõ, a falu az Árpád-kori templom
körül kialakult településmag irányából terjeszkedett elsõsorban a domborzati viszonyok
függvényében.
Kõvágószõlõs jellegzetes hegyvidéki település, zeg-zugos, törtvonalú utcákkal. A fõutca, a
Rákóczi utca három nagyobb teresedést fûz fel (a templom körüli teresedés lakófunkcióval
és a temetõvel övezve, a helytörténeti kiállítás körüli teresedés kereskedelmi-vendéglátó és
tervezett mûvelõdési funkciókkal övezve, valamint a Hõsök tere lakó- és igazgatási
funkciókkal övezve). Ezekbõl a teresedésekbõl indulnak észak felé, a hegyre felkúszó, a
terepviszonyok miatt zeg-zugos, illetve dél felé, a völgybe ereszkedõ egyenesebb vonalú
lakóutcák. A település alapszerkezete a másik két községhez hasonlóan már a múlt század
közepére kialakult és zömmel be is épült. Fejlesztési igényt a század elsõ felében Pécs
erõteljesebb iparosodása, de elsõsorban az ötvenes években az uránbányászat beindítása
hozott. Ezek következtében kezdett el terjeszkedni a település elõször a Rákóczi utca
vonalában családiházas beépítéssel dél felé, illetve kiépült a Nyírfa utca. Az erõltetett
iparosítás munkáslakások építését tette szükségessé. Ennek következménye lett a falusias
környezetben idegen többszintes, többlakásos Újtelep kialakítása. A legújabban beépült
terület a Rákóczi u. keleti folytatásában a Sajgói út.
3. TELEKALAKULATOK
A község történetileg kialakult telekstruktúrája a hagyományos, szalagtelkes formát követi,
valószínûleg elsõsorban a domborzati különbségek miatt a telekalakulatok utcánként egyedi
jellegzetességeket mutatnak.

A hosszan elnyúló szalagtelkek a település domborzatilag kedvezõbb területein (Rákóczi
utca és Hõsök tere nyugati oldala, a Hõsök terét délrõl övezõ teleksor, Dózsa György utca,
Széchenyi utca keleti oldala) voltak jellemzõk. Szélességi méretük viszonylag jelentõs volt
(14-22 m), mélységük elérte a 150-200 m-t, területük az 1800-3000 m2-t. A Petõfi és Arany
János utcák telekalakulatai már a múlt században is falusi viszonylatban kicsik voltak,
területük átlagosan 700 m2, de több helyen az 500 m2-t sem érte el. A hegyre kúszó
zegzugos utcák (Mecsek, Ady Endre, Jókai, Kossuth Lajos utca) változatos formájú és
méretû telkeket fûztek fel. Napjainkra a szalagtelkes struktúra eredeti formájában a Rákóczi
utca-Dózsa György utca vonalától nyugatra maradt fenn. Az újabb telekosztások során a
település középsõ része az eredeti állapothoz képest elaprózódott, a Hunyadi utca, Ady
Endre utca, és a Jókai utca északi nyúlványa 400-700 m2-es lakótelkeket fûz fel. Nagy
részük inkább széles, mint mély. Az új utcák közül a Zrínyi és Nyírfa utca a régi nagy telkek
végein épült ki, azokon telekmegosztást hozva létre. A Sajgói út új telekosztása a déli
oldalon mai viszonylatban nagyméretû, 18 m széles, 60-90 m mély, 1000-1500 m2 területû,
az északi oldalon hasonló szélességû, de kisebb, 900-1200 m2-es telkeket eredményezett.
Meg kell említeni a falusi telekstruktúrától teljesen idegen Újtelep telekalakulatait, ahol az
eredetileg tömbtelekként mûködõ területen a lakóépületek ma már külön helyrajzi számon,
saját külön telek nélkül úsznak a közterületben.
4. BEÉPÍTÉSI MÓD
A település területén néhány kivétellel a hagyományos, fésûs, oldalhatáron álló beépítés
dominál. Az épületek a telkek tájolásától függõen az északi, illetve a nyugati telekhatárra
települtek. Néhol fordul csak elõ olyan utcaszakasz (a Rákóczi utca déli bevezetõ
szakaszának újabb beépítése), ahol a szabadonálló beépítés jellemzõ. Szintén szabadonálló
természetesen az Újtelep többszintes, többlakásos lakóépületeinek elhelyezése.
5. TELEKHASZNÁLAT
A hagyományos, paraszti gazdálkodást folytató, hosszan elnyúló szalagtelkeken a 40-60 m
mély lakó- és gazdasági udvar mögött a veteményeskert, majd a telek mélységének
függvényében kisebb-nagyobb, takarmánytermesztésre szolgáló kert húzódik. A porták
elrendezése soros. A lakóépületek fésûs beépítéssel, elõkert nélkül, az utcafrontra
települtek. A gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal többnyire
egybeépültek. A szélesebb telkeken, vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretû csûrök,
pajták a lakó- és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak. Megjelennek
azonban a hegyoldalban kialakított, inkább széles, mint mély lakótelkek. Ezeken az
épületállomány az elõzõekhez hasonlóan helyezkedik el, de a nagy hátsókert helyett az
oldalkertek mérete jelentõs.
Az újabb beépítésû területeken megjelenik az elõkert (5-10, sõt helyenként 15 m), a
gazdasági épületek mérete erõteljesen csökken, leválik a lakóépületrõl, sokszor csak garázs
funkcióval (pl. Kõvágószõlõs, Rákóczi utca déli szakasza, Sajgói út). A telkek hátsó,
beépítetlen részét elsõsorban veteményesnek használják.
Külön kell foglalkozni a szõlõsi Újteleppel, ahol a lakóépületek mögötti közterületeken jobb-
rosszabb minõségben, de megjelentek a garázssorok, helyenként bódészerû, lehangoló
látványt nyújtó kialakításban.
6. ÉPÜLETÁLLOMÁNY

A település épületállományának építészeti karaktere hasonló vonásokat mutat a környezõ
Kõvágótöttös és Cserkút településsel. Adódik ez a hasonló földrajzi fekvésbõl, a domborzati
viszonyokból, a települések egymáshoz való közelségébõl és nem utolsó sorban az itt
dolgozó, valószínûleg azonos stílusjegyeket tanult iparosok szakértelmébõl.
6.1 Épülettömegek
A hagyományos lakóépületek egyszerû, arányos tömegûek, földszintesek. Homlokzataik
szélessége az egyszerû parasztházak esetében 6 m körüli, de a polgárházak esetében sem
haladja meg a 9 m-t. A módosabb épületek az utcafronttal párhuzamos épületszárnnyal
befordultak, az utca vonalától hátrahúzott keresztszárny nem jellemzõ. Az udvari bejárat
bõvül csak esetenként zárt „koldusállás”-sal, amelynek fedése a fõtömegre merõleges
gerincû kontyolt fiatetõ.
A parasztházak párkánymagassága sík terepen nem haladja meg a 4 m-t, de lejtõs terepen,
fõleg, ha az utca felõl pincelejáró nyílik, a lejtõ alján elérheti a 4,5-5,0 m-t. A polgárházak
magasabbak, utcai párkánymagasságuk 4,5-5,5 m.
A lakóudvar végén keresztbeforduló nagy gazdasági épületek gerincmagassága a
lakóépületét eléri, sõt helyenként meg is haladja.
A közelmúltban épült lakóépületek közül a sátortetõs családiházak kontúrja közel
négyzetes, építménymagasságuk 4,5 m körüli. Ugyanez az érték jellemzõ a hetvenes-
nyolcvanas években épült épületekre is, ahol megjelent a tetõtérbeépítés. Az épületek
szélességi mérete 10-12 m-re nõtt, ami aránytalanul nagy tömegeket eredményezett.
A szõlõsi Újtelep lakóházai telepszerû, többlakásos, háromszintes épületek, a lejtõs terep
miatt átlagosan 10 m körüli építménymagassággal, a maga nemében arányos tömegekkel.
6.2 Alaprajz
Az épületek alaprajzi kialakítása változatos. A hagyományos parasztházak alaprajzi
elrendezése soros. A tornác egyik településen sem jellemzõ, ha volt is, az átalakítások során
teljes hosszában beépült, az alaprajz kétsorossá bõvült. A második utcai helyiség (szoba,
ritkábban kamra) az udvarra néz. Az épületek egy bejáraton keresztül közelíthetõk meg, ami
az udvarról nyílik. A bejáratot többnyire semmi sem védi, néhány esetben épült csak elé
eleinte valószínûleg nyitott, majd körbefalazott és nyílásokkal ellátott „kódisállás”.
6.3 Lábazat
A lakóépületek lábazati anyaga hagyományosan a területen bányászott vörös homokkõ,
amelyet néhol levakoltak, és a felmenõ falakétól elütõ színûre meszeltek.
A gazdasági épületek lábazata szintén vörös homokkõ, többnyire nyers, látható állapotban
tartva.
Az újabb beépítések esetében is jellemzõ a terméskõ lábazat, de itt már a vakolt tégla
használata is gyakori, illetve a hetvenes-nyolcvanas évek épületei többnyire nyersbeton
lábazatra épültek. .
6.4 Falazóanyag
A lakóépületek közül a hagyományos parasztházak felmenõ falai vályogtéglából készültek.
A módosabb házak esetében az égetett tégla is elõfordul.
A polgárházak falazóanyaga elsõsorban a kõ, vályog-, vagy égetett téglával vegyítve.

Az egyszerûbb gazdasági épületek (baromfi- és disznóólak) vályogból készültek, a
komolyabb csûrök, pajták, górék azonban elsõsorban vörös homokkõ, több helyen nyers
tégla falazatúak.
A néhány helyen fennmaradt régi présházakat vályogból építették.
Az újabb épületek esetében a kõ és vályog helyét az égetett tégla vette át.
6.5 Tetõ
A történetileg kialakult, többnyire oldalhatáron álló lakóépületek az utcára merõleges, 40-
45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek. Jellemzõ az utca felõl megjelenõ
teljes, vagy csonkakonty. Oromfalas kialakítás esetén a tetõ túlnyúlása legfeljebb egy
cserépnyi. A módosabb parasztházak az utcával párhuzamos épületszárnnyal befordultak,
amit a tetõgerinc is követ. A nagyobb polgárházak esetében az utcai épületszárny
hangsúlyos, magasabb gerincû nyeregfedésébe az alacsonyabb udvari épületszárny hátulról
metsz bele. A tetõ itt általában mindkét oldalról kontyolt. A tetõszerkezet szarufás.
A ll.világháború után épült épületeknél jelenik meg a sátortetõ, a hetvenes-nyolcvanas
évek épületei ismét visszatérnek a nyeregtetõhöz, de ekkor már nem jellemzõ a kontyolás,
hiszen a nyereg alatt megjelenik a tetõtérbeépítés. Kõvágószõlõsön a Sajgói úti beépítésnél
a nyeregtetõ az utcával párhuzamos.
A tetõfedõ anyag hagyományosan a hódfarkú cserép. Ezt sok helyen a sajtolt cserép váltotta
fel. Több épületen használtak síkpalát a tetõ fedésére. Az újabb épületeken divatossá vált a
betoncserép alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a magyar falusi utcaképbõl kirívó
színû (kék, zöld) tetõfedõ anyagok.
A kõvágószõlõsi Újtelep egy részén lapostetõs épületek találhatók, a hetvehelyi elágazástól
délre álló házak kontyolt nyeregtetõvel épültek. Fedésük síkpala.
A gazdasági épületek szintén szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek, macskalépcsõs,
oromfalas lezárásúak. A tetõhéjalás zömmel hódfarkú cserép.
6.6 Homlokzatosztás, díszítés
A történetileg kialakult parasztházak eredeti utcai nyílásrendje szerint az utcára többnyire
két kis ablak néz, az udvari homlokzatra az utcaival megegyezõ arányú ablakok kerültek. A
többnyire kétsorossá bõvült alaprajz következtében kialakult második utcai helyiség ablaka
legtöbbször az udvarra néz. Az épületek egybejáratúak, a feltárás az udvar felõl történik.
A parasztházak két jellegzetes típusa lelhetõ fel egyszerûbb és díszesebb formában,
valamint egymás közti átfedésekkel.

Ún. „füles” homlokzat, kontyolt
tetõvel, két utcai ablakkal,
magasított lábazattal, az utca
felõl pincelejáróval, vagy anélkül.
A homlokzatot lizénák, vakolatból
képzett könyöklõk és szemöldö-
kök tagolják eklektikus díszítõele-
mekkel.
Oromfalas utcai lezárás legfeljebb egy
cserépsornyi tetõtúlnyúlással, két utcai
ablakkal, magasított lábazattal, utcai
pincelejáróval. Az utcai homlokzat
egyszerûbb, vízszintes osztásként
legfeljebb egy cserepezett vízvezetõ
párkány tagolja. Díszítõelemek nincse-
nek, vagy csak kisebb kiállású kerete-
zésként jelentkeznek.
Az eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a hármasablak lépett, megbontva a
hagyományos homlokzatosztást. Az átalakítások során a régi vakolatdíszítés is sérült,
gyakran el is tûnt. Sok a lecsupaszított utcai homlokzatú épület.
A polgárházak az utcafronton hosszan elnyúló homlokzatúak. Ha az épület nem foglalja el a
teljes telekszélességet, az utcai homlokzaton csak az egységes, szimmetrikus ablakosztás

jelenik meg. A lábazat magasított, esetleg pinceablakokkal megosztott. A homlokzatot
függõleges irányban lizénák tagolják, az ablakokat egyszerûbb esetben falsávkeretezések,
díszesebb épületnél vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenõ
könyöklõk, illetve erõsen tagolt, eklektikus szemöldökök hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes
telekszélességet elfoglalja, az utcai homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat.
A jellegzetes, nagyméretû gazdasági épületek homlokzata nyers homokkõ, nyers tégla,
vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások környékét a falazattól eltérõ színû, a felületbõl
kiugró, míves téglaarchitektúrájú falsávkeretezések díszítik.
Az újabban épült lakóházakon egyértelmûen nõtt a nyílások mérete, az elõregyártott,
nagyméretû, a négyzeteshez közelítõ arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. A
homlokzatdíszítés szinte teljesen eltûnt, legfeljebb vízszintes vakolatosztás jelenik meg az
ablakok alján és tetején.
6.7 Ablakok
A nyílászárók fa szerkezetûek. Az ablakok valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra
árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redõny. A hagyományos ablakok kapcsolt
gerébtokosak, többnyire háromszemûek, alul két nyíló szárnnyal. Egy-két helyen maradt
csak fenn hatszemû, két nyíló szárnyú, teljes magasságában nyíló ablak. Sok helyen az
eredeti két kisebb ablak helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került.
6.8 Utcai kerítés
A hagyományõrzõ utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és
építõanyagok felhasználásával történt. Elsõdleges alapanyag a környéken bányászott vörös
homokkõ, a tégla és a kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fõ típusa figyelhetõ
meg:
• tömör kõkerítés tömör deszka, vagy áttört kovácsoltvas kapuzattal, a kapu két
oldalán kõoszlop, tégla fejezettel
• téglafejezetes kõ oszlopok közötti kovácsoltvas mezõk kõ lábazaton
• alacsony kõfalon míves fejezetû tégla pillérek közötti kovácsoltvas mezõk
• tisztán kovácsoltvas kerítés
Néhány esetben a három fõ típus egyes jegyei keverednek, vagy a kerítésre vakolat kerül.
A felsorolt kerítéstípusok a település területén sajnos nem általánosak, sok helyen az utcai
kerítés alapanyaga igénytelen, geometriai mintákban összehegesztett szögvas, vagy egész
egyszerûen drótfonat.
7. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK
A településképet alapvetõen meghatározza a változatos terepfelszín és a kanyargós
utcarendszer, ahol a fésûs beépítésû szalagtelkeken az utcára merõleges ill. párhuzamosan
álló lakóházak rendje a jellemzõ.
A település utcái összességében rendezett képet mutatnak, amit az utak minõsége, a
karbantartott padka és a bejáró hidak kialakítása határoz meg. Az utca fásítás már nem
ennyire egységes, sok helyen az örökzöldek túlnõttek és takarják az épületeket.
Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota különbözõ, a lakóházak egy része
szépen felújított ill. karbantartott állapotú, más részük felújításra szorul. Felújításra többnyire
a homlokzatok várnak, de az épületek díszítései még fellelhetõk. A tetõfedéseket néhány
épületen elõrelátóan felújították. Erõsen leromlott állapotú épületek nem jellemzõek.

a Rákóczi utca zártsorú házsora a megújult közösségi házzal, háttérben a mûemlék templommal
a Sajgói út eleje a mûemlék R. k. plébániaházzal és templommal

a Rákóczi utca eleje háttérben a Mecsek vonulatával
a Rákóczi utca házsora, melyben a hagyományos népi lakóházak és a polgárházak is megtalálhatók

a Rákóczi utca díszes polgárháza, mellette a terméskõ kerítéssel és a jellegzetes épített kiskapuval
a Hõsök tere a Rákóczi utca irányából, háttérben a Mecsek vonulatával

a Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán megújult tér a millenniumi emlékmûvel
a mûemlék templom látképe a temetõ felõl

a templom megközelítése a temetõ felõl
a templom déli oldalán haladó járda a vadgesztenye sorral

8. VÉDETTSÉGEK
8.1. MÛEMLÉKI
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u., hrsz.: 1
M 266
Bírság kategória: II.
R.k. plébániatemplom, román, XIII. sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512;
újjáépítés, késõ barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75., hrsz.: 2/12
M 8737
Bírság kategória: III.
R.k. plébániaház, barokk, 1784.
Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/51
M 11045
Római villa, és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványai
Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/15
M 11360
Aknatorony
8.2. HELYI EGYEDI VÉDELEM
HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
H1
• Rákóczi u. 14. hrsz.: 130 lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés
• Rákóczi u. 16. hrsz.: 131 utcai kerítés
• Rákóczi u. 22. hrsz.: 135 utcai kerítés
• Rákóczi u. 26. hrsz.: 139/1, 139/2 lakóépület
• Rákóczi u. 28. hrsz.: 140/1 utcai kerítés
• Rákóczi u. 33. hrsz.: 65 lakóépület
• Rákóczi u. 37. hrsz.: 57 lakóépület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 47. hrsz.: 50 lakó- és gazdasági épület
• Rákóczi u. 52. hrsz.: 358/1 utcai kerítés kapu
• Rákóczi u. 54. hrsz.: 347 uránbányász helytörténeti kiállítás, volt
iskolaépület, bányász emlékmû
• Rákóczi u. 56. hrsz.: 345 gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 59. hrsz.: 37 lakóépület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 60. hrsz.: 342/1 lakóépület
• Rákóczi u. 67. hrsz.: 28 gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi u. hrsz.: 10/2 gazdasági épület, utcai kerítés

• Rákóczi u. 36. hrsz.: 243 Helytörténeti Kiállítás épülete
(volt tûzoltószertár)
• Rákóczi u. hrsz.: 97/8 feszület, kereszt, szobor
• Rákóczi u. hrsz.: 97/3 feszület
• Rákóczi u. hrsz.: 5/1 temetõ utcai kerítés
• Rákóczi u. hrsz.: 97/1 híd (Póka-híd)
• Hõsök tere 1. hrsz.: 170 utcai kerítés
• Hõsök tere 4. hrsz.: 156/1 lakóépület (vendégház)
• Hõsök tere 11. hrsz.: 241 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
• Hõsök tere 12. hrsz.: 242 községháza, utcai kerítés
• Hõsök tere hrsz.: 174 millenniumi emlékmû,
I-II. világháborús emlékmû,
Szent István szobor
• Orgona u. 1. hrsz.: 175 lakóépület
• Orgona u. 3. hrsz.: 176 lakóépület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 5. hrsz.: 231 gazdasági épület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 11. hrsz.: 226/1 lakóépület
• Dózsa Gy. u. 16. hrsz.: 187 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 22. hrsz.: 200/1 utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 24. hrsz.: 201/2 utcai kerítés kapu
• Kossuth L. u. 3. hrsz.: 339 utcai kerítés
• Kossuth L. u. 4. hrsz.: 350 utcai kerítés kapu
• Kossuth L. u. 14. hrsz.: 287 utcai kerítés kapu
• Hunyadi u. 3. hrsz.: 246 lakóépület, utcai kerítés
• Ady E. u. 14. hrsz.: 220/1 gazdasági épület, utcai kerítés
• Arany J. u. 4. hrsz.: 8 gazdasági épület, utcai kerítés kapu
• Széchenyi u. 2. hrsz.: 334 lakóépület (vendégház), utcai kerítés
• Sajgói út hrsz.: 318/2 présház, utcai kerítés
• zártkert hrsz.: 1498 présház
• Sajgói utca hrsz.: 651 feszület
• Babás-szerkövek hrsz.: 072 Jubileumi kereszt
• Jakab-hegy földsánc nyugati része István-kilátó
H2
• Petõfi S. u. 8a. hrsz.: 43/2 utcai kerítés részlet
• Rákóczi u. 48. hrsz.: 360 kapu
• Széchenyi u. 5. hrsz.: 327/2 pince ajtó kõkeret

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNY

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u.
HELYRAJZI
SZÁM
VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
1 M
FUNKCIÓ
R. k. plébániatemplom
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK
R. k. plébániatemplom, román, XIII. sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512;
újjáépítés, késõ barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75.
HELYRAJZI
SZÁM
VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
2/12 M
FUNKCIÓ
R. k. plébániaház
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK
R. k. plébániaház, barokk, 1784.

CÍM
Kõvágószõlõs
HELYRAJZI
SZÁM
VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
0222/51 M
FUNKCIÓ
Római kori villa és ókeresztény
mauzóleum maradványai, római villa
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK
Római kori villa és a hozzátartozó ókeresztény mauzóleum maradványai, római villa

CÍM
Kõvágószõlõs
HELYRAJZI
SZÁM
VÉDETTSÉGI
KATEGÓRIA
0222/15 M
FUNKCIÓ
aknatorony
(forrás: www.pecsibanyasz.hu)
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK
Aknatorony, ipari mûemlék, az uránbányászat elsõ szállító aknája. Az épületben jelenleg
szivattyú mûködik, víztisztításra használják. A vörösréz emléktábla felirata:
URÁNÉRC BÁNYÁSZAT
I. SZÁLLÍTÓAKNA
KÕVÁGÓSZÕLÕS
ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955
AKNAMÉLYSÉG: 119 M
A MAGYAR URÁNBÁNYÁSZAT
EGYETLEN FENNMARADT
AKNÁJA MAI SZEREPE AZ
URÁNNAL SZENNYEZETT
BÁNYAVÍZ KIEMELÉSÉVEL,
A TORTYOGÓ ÉS A PELLÉRDI
VÍZBÁZIS VÉDELME.
PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI
ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT.
2004

H1
HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 14.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
130 H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épületek,
utcai kerítés
VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK
Széles telken fésûs beépítés szerint, de az
utcavonallal párhuzamosan álló fõhomlok-
zattal épült polgárház és a mögötte található
gazdasági épületek (góré, présház, istálló-
pajta) jelentõs épületegyüttest alkotnak az
utca kerítéssel együtt. Védendõ érték az
épületek tömege, nyílásrendje, nyílászárói és
a lakóépület eklektikus homlokzati díszítése.
A lakóépület tetõfedését felújították.
A jelenleg lakatlan ingatlan gazdára találása.
A lakóépületrõl hiányzó csatorna pótlása,
sürgõs homlokzat-felújítás. A góré elõtti ólak
kifutóit fedõ féltetõ elbontása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
131 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A kovácsoltvas oszlopokkal, szerkezettel és
faragott terméskõ lábazattal épült drótfonatos
kerítés a településkép értékes eleme.
Védendõ érték.
Az acélszerkezetek mázolása, állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
135 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A terméskõ lábazatos nyerstégla pillérekkel
épült díszes kovácsoltvas, drótfonat betétes
kerítés kapuk és a falazott tömör kerítés a
településkép értékes eleme. Védendõ érték.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
139/1, 139/2 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
Az utcavonallal párhuzamosan épült, jelenleg
két ingatlanra osztott polgárház a település
egyik jelentõs épülete. A nyílásrend
kivételével eredeti állapotban megmaradtak a
védendõ értékek, így az épület tömege és
homlokzatképzése, kapuja és pinceszinti
nyílászárói. Tetõfedését felújították.
Az eredeti utcai nyílásrend helyreállítása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
140/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A település jellegzetes tömör terméskõ
kerítése a kiskapu építménnyel és a tégla
fejezetes nagykapu pillérekkel védendõ
értékek.
A lemezelt acél kapu cseréje fa szerkezetûre.
A hiányzó jobb oldali tégla fejezetes pillér
pótlása. Felújítás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
65 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
Az utcavonallal párhuzamosan álló, kontyos
„füles” homlokzatképzésû „L” alakú polgárház
a település egyik eredeti állapotában
megmaradt épülete. Védendõ érték az épület
egésze, így a tömeg, nyílásrend, nyílászárók
és a homlokzatképzés. Lakóépület mögötti,
az elsõ udvart keresztben lezáró gazdasági
épület is értékes épület lehet.
Az épület elõtti örökzöldek az elmúlt tíz évben
megnõttek, rontják az épület megjelenését.
Javasolt helyettük környezetbe illõ
lombhullató kisebb fák ültetése.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
57 H1
FUNKCIÓ
lakóépület, utcai kerítés
Az utcavonalra beforduló polgárház a
település jellemzõ épülete az utcai díszes
kovácsoltvas kerítéssel együtt. Védendõ
érték az épület és a kerítés egésze. Az épület
új betoncserép fedést kapott, ami jellegében
kissé idegen az épülettõl.
A hiányzó ereszcsatorna pótlása. A
homlokzat felújítása, kerítés felújítás és
mázolás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
50 H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület
település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú
épülete. Védendõ érték az épület tömege,
nyílásrendje és homlokzatképzése. Az épület
nyugati homlokzatához késõbb toldalékot
építettek. A lakóépület mögötti tégla
architektúrás gazdasági épület is védendõ.
Homlokzat-felújítás. Az épülettõl idegen
toldalék elbontása.

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 52
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
358/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés kapu
A településre jellemzõ kovácsoltvas díszítésû
drótfonatos utcai kerítés kapu védendõ érték.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
347 H1
FUNKCIÓ
uránbányász helytörténeti kiállítás, volt
iskolaépület, bányász emlékmû
A település fõutcájának jelentõs méretû
épülete, amit magas utcai lábazata is
hangsúlyoz. A volt iskolaépületben (, ami a
helyiek elmondása szerint eredetileg csendõr
laktanyának épült) jelenleg az uránbányászati
kiállítás kapott helyet. Védendõ érték az
épület tömege, eredeti utcai nyílásrendje és
nyílászárói, az utcai kovácsoltvas kapuval és
az udvaron álló bányász emlékmûvel együtt.
Az utcai szárny udvari bõvítésének lapostetõs
tömege nem illeszkedik a magastetõs
épülethez. Átalakítás esetén javasolt
magastetõ építése, vagy a bõvítmény
bontása. A további épületrészek felújítása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
345 H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület,
utcai kerítés
Saroktelken, a mellékutca vonalán álló
terméskõ falazatú gazdasági épület díszes
nyerstégla architektúrás oromfalával a
település egyedi építészeti értéke. Védendõ
érték a terméskõ falazatú tömör utcai
kerítéssel együtt.
Felújítás, a hiányzó tégla díszek pótlása a
megmaradt részek mintája alapján.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
37 H1
FUNKCIÓ
település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú
épülete. Nyílásrendje 2+1+2 osztású.
Védendõ érték az épület tömege,
nyílásrendje, nyílászárói és homlokzatképzé-
se az utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Homlokzat-felújítás. Szerencsésebb lenne a
fehér redõnyök helyett sötétbarna beépítése.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
342/1 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
A telek utcafrontját kitöltõ „L” alakú polgárház
a település jellegzetes kontyolt „füles”
homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen
alápincézett, így párkánymagasságával a
településközpontban az egyik legmagasabb.
Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti
állapotú. Védendõ érték az épület egésze.
Tömör utcai kapuja hiányzik.
A hiányzó tömör utcai kapu pótlása a
településen fellehetõ kapuk mintái alapján.
Lábazati festés. Az épület elõtti örökzöldek
takarják az utcaképet, javasolt helyettük
kisebb lombhullató fák ültetése.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
36/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A terméskõ lábazatos nyerstégla pillérekkel
épült díszes kovácsoltvas kerítés kapuk és a
falazott tömör kerítés a településkép értékes
eleme. Védendõ érték.
Felújítás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
337 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
Az épület egyike a településre jellemzõ
hagyományos népi lakóházak közül. A tornác
nélküli nyeregtetõs, oromfalas épület pince
bejárata az utcáról nyílik. Az épület tetejét
felújították, de jó érzékkel a kis ereszkinyúlást
megtartották és a tetõ az oromfalon csak egy
deszkányit nyúlik túl. Az oromfal párkánya és
a nyílásrend eredeti állapotú, ablakait
hagyományõrzõen cserélték ki. Védendõ
érték az épület egésze.
Homlokzat-felújítás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
28 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A széles telek lakóépülettel átellenes oldalán,
az utcavonalra merõlegesen épült terméskõ
és nyerstégla falazatú gazdasági épület a
település jellegzetes jó állapotú gazdasági
épülete. Védendõ érték az épület egésze a
díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
335 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
A templom környezetében álló fésûs
beépítésû hagyományos lakóház méreteivel
a népi épületeket idézi, de kontyolt
tömegének „füles” utcai homlokzata az
eklektikus díszítéssel együtt már a
polgárházak mintájára készült. Pince ablakai
az utcára néznek. Az épület felújított.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
10/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A kovácsoltvas pillérekkel és kapukkal épült
díszes kovácsoltvas kerítés a településkép
értékes eleme, védendõ érték a terméskõ
ciklop falazatú tömör kerítéssel együtt.
Felújítás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
10/2 H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
A megosztott telken folytatódik a Rákóczi u.
71. lakóház terméskõ ciklop falazatú tömör
kerítése. A telken keresztben, az Ady E.
utcára épült nyers terméskõ falazatú
gazdasági épület a település jellemzõ
épülete. Terméskõ falai felett sajátosan
nyerstégla a befejezés, ami az oromfalon is
átfordul. Pajta kapuját új szerkezetre
cserélték. Védendõ érték az épület egésze az
utcai kerítéssel együtt.
Tetõ felújítás és a hiányzó istálló ajtó pótlása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
243 H1
FUNKCIÓ
Helytörténeti Kiállítás épülete
(volt tûzoltó szertár)
A településközpontban álló volt tûzoltószertár
új funkciót kapott, héjalását és homlokzati
nyílászáróit felújították, de építészeti értékeit
megõrizte. Védendõ érték az épület egésze.

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. templomkert
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/8 H1
FUNKCIÓ
feszület, kereszt, szobor
A templomkertben emelt építmények a
településkép értékes elemei, védendõ
értékek.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/3 H1
FUNKCIÓ
feszület
A Rákóczi utca 16. számú ingatlan elõtt
korábban álló kõ feszületet napjainkban
mûkõre cserélték, de így is a településkép
értékes eleme.

CÍM
Kõvágószõlõs, Rákóczi u. temetõ
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
5/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A templom melletti temetõ terméskõ falazatú
tömör kerítése, faragott vörös homokkõ
pillérek közötti régi kovácsoltvas kapuja és új
díszes kovácsoltvas kerítése a településkép
része. Védendõ értékek.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
97/1 H1
FUNKCIÓ
híd (Póka-híd)
Településközpontban a fõutca terméskõ
boltozatos, mellvédes meszelt hídja a
településkép része. Védendõ érték.
Meszelés.

CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere 1.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
170 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán álló
hagyományos lakóépületet a közelmúltban
átalakították. Az átalakítás során (nagyobb
ereszkinyúlás, hátra húzott ablak) az épület
elveszette korábbi értékei, így már védelemre
nem javasolt. Védendõ érték viszont a
falazott pillérek közötti kovácsoltvas kapu és
a terméskõ falazatú utcai kerítés.
A néhol sérült tömör kerítésfal javítása, a
kovácsoltvas kapu mázolása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
156/1 H1
FUNKCIÓ
lakóépület (vendégház)
alápincézett, így párkánymagasságával a
településközpontban az egyik legmagasabb.
Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti
állapotú. Védendõ érték az épület egésze.
Ablakait napjainkban új szerkezetre cserélték,
melyek vékony függõleges álosztása nem
szerencsés.
A hiányzó homlokzatfestés pótlása a többi
hasonló korú épülethez hasonlóan sárgás
színre.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
237 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A nyers terméskõ lábazattal, pillérekkel
készült kovácsoltvas kerítés és kapu a
településkép szép eleme. Védendõ érték.
Karbantartott állapotú.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
239 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A település jellegzetes tégla fejezetes, nyers
terméskõ kapu pillérekkel tagolt, vakolt-
meszelt tömör kerítése védendõ érték.
A hiányzó kovácsoltvas kerítés kapu pótlása.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
241 H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület,
utcai kerítés
A településközpont két utcára is nézõ egyedi értékekkel
bíró épületegyüttese több részbõl áll. A Hõsök terére
nézõ kisházzal összeépült késõbbi polgárház az utcai
kapun kívül eredeti állapotú. A telek hátsó részén
beforduló kontyolt tömegû gazdasági épület és a tömör
terméskõ kerítés a településkép jellegzetes eleme,
háttere a Helytörténeti Kiállításnak. Védendõ érték az
épületek egésze.
A kisház és a polgárház
oromfalának csatlakozásánál a
hózug bádogozásának megoldása,
vizesedés megszüntetése.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
242 H1
FUNKCIÓ
községháza, utcai kerítés
A felújított községháza méreteivel a
településközpont meghatározó épülete.
Védendõ érték az épület tömege és
nyílásrendje. Szerencsés, hogy faragott
homokkõ pilléres kovácsoltvas kerítése
eredeti állapotában megmaradt, így
mintaként is szolgálhat.

CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
174 H1
FUNKCIÓ
millenniumi emlékmû
A községháza elõtti millenniumi emlékmûvet
a felirat szerint 1896. május 10-én állították. A
faragott vörös homokkõ obeliszk tetején
Mária-szobor áll. A településkép jellegzetes
eleme, védendõ érték. Az emlékmû
környezetét korábban felújították,
parkosították.

CÍM
Kõvágószõlõs, Hõsök tere
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
174 H1
FUNKCIÓ
I-II. világháborús emlékmû,
Szent István szobor
A Hõsõk tere parkjában álló I-II. világháborús
emlékmûvet a felirat szerint 1922. április 23-
án állították. A vörös homokkõbõl faragott
emlékmû tetején Turul madár díszeleg. A
Szent István emlékmû késõbbi, gránit
építményen fej plasztika és alatta országalma
és jogar található. A településkép részei, így
védendõ értékek.
Állagmegóvás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Orgona u. 1.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
175 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
A fésûs beépítés szerint épült hagyományos
népi lakóépület tömege, nyílásrendje,
homlokzati díszítése eredeti állapotú. Csonka
kontyos kialakítása egyedi érték. Védendõ az
épület egésze.
A bejárat elõtti elõtetõ elbontása. A sérült
falazott utcai kerítésrészek kiegészítése, a
hiányzó kerítés kapuk pótlása.

CÍM
Kõvágószõlõs, Orgona u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
176 H1
FUNKCIÓ
A hagyományos népi lakóépület a Rákóczi u.
70. szám alatti épülethez hasonló. Pince
bejárata az utcai oromfalról nyílik. Az épület
tömege, nyílásrendje, nyílászárói és
homlokzati díszítése eredeti állapotú.
Védendõ értékek a falazott utcai kerítéssel
együtt. A tömör kerítés idõközben teli
deszkázatú kerítés kaput kapott.
A lábazati vizesedés megoldása, homlokzat-
felújítás. A héjalás cseréjénél nem oldották
meg az oromszegély lezárását, pótlását el
kell végezni.

CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 5.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
231 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A hagyományos beépítésû telken keresztben
álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla
architektúrás gazdasági épület eredeti
állapotú. A nyers terméskõ falazatú utcai
kerítés nagy része megmaradt, de a kapukat
lemezelt acél szerkezetre cserélték. Továbbá
elbontották a kiskapu feletti építményt, ami
még az 1999-es fényképeken még szerepel.
Védendõ érték az épület és a kerítés egésze.
A kiskapu feletti felépítmény helyreállítása és
a kapuk cseréje fa szerkezetre.

CÍM
Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. 11..
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
226/1 H1
FUNKCIÓ
lakóépület
alápincézett, így párkánymagasságával az
egyik legmagasabb a településen. Eklektikus
díszítésû homlokzata eredeti állapotú.
Védendõ érték az épület egésze. Kapuját
korábban újra cserélték, de sötétbarna
mázolásával a homlokzatba illeszkedik.
Az épület vörös lábazata helyett kevésbé
harsány festés (pl.:világosbarna).

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
187 H1
FUNKCIÓ
lakó- és gazdasági épület,
utcai kerítés
A hagyományos „füles” homlokzatos népi
lakóház tömege, utcai nyílásrendje,
nyílászárója és homlokzati díszítése eredeti
állapotú. Védendõ értékek a telken
keresztben álló meszelt falú gazdasági
épülettel és az utcai kovácsoltvas kerítéssel
együtt.
Állagmegóvás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
200/1 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A nyers terméskõ falazatú lábazaton és tégla
fejezetes pillérek között elhelyezett kovácsolt-
vas elemekkel és kapuval napjainkban
készült kerítés szép példája a
hagyományõrzésnek. Védendõ értéket
képvisel.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
201/2 H1
FUNKCIÓ
Az egy oldalon megmaradt faragott homokkõ
pillér és a kovácsoltvas kerítés kapu a
településkép része. Védendõ érték.
Az acélszerkezet mázolása.

CÍM
Kõvágószõlõs, Kossuth L. u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
339 H1
FUNKCIÓ
utcai kerítés
A faragott terméskõ lábazattal és pillérekkel
épített kovácsoltvas kerítés a korabeli
kerítésépítés szép példája. Védendõ érték.
Az acél elemek felújítása, mázolás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
350 H1
FUNKCIÓ
Az eklektikus díszítésû hagyományos népi
lakóház állapota idõközben leromlott,
védelemre nem javasolt, de a faragott
homokkõ pillérekkel épült kovácsoltvas
kerítés védendõ érték.
Sürgõs felújítás.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
287 H1
FUNKCIÓ
A faragott vörös homokkõ pilléres
kovácsoltvas díszítésû, drótfonat betétes
kerítés kapuk a településkép részei, védendõ
értékek.
Állagmegóvás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Hunyadi u. 3.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
246 H1
FUNKCIÓ
A jellegzetes nyerstégla homlokzatképzésû
polgárház rusztikus terméskõ ciklop
lábazatával egyedi építészeti érték. Utcai
homlokzata a településre jellemzõ módon
„füles” kialakítású. Védendõ érték az épület
egésze a faragott homokkõ kapu pilléres
kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás. Kovácsoltvas kerítés javítása,
mázolás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Ady E. u. 14.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
220/1 H1
FUNKCIÓ
gazdasági épület, utcai kerítés
A széles telek lakóépülettel átellenes oldalán,
az utcavonallal párhuzamosan épült
terméskõ és nyerstégla falazatú gazdasági
épület a település jellegzetes jó állapotú
gazdasági épülete. Védendõ érték az épület
egésze a tömör terméskõ falazatú kerítéssel,
faragott vörös homokkõ kapu oszlopokkal és
díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.
Állagmegóvás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Arany J. u. 4.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
8 H1
FUNKCIÓ
A hagyományos beépítésû telken keresztben
álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla
architektúrás gazdasági épület eredeti
állapotú. A nyerstégla pilléres utcai kerítés és
a kovácsoltvas drótfonatos kapu is
megmaradt. Védendõ érték az épület egésze
és a kerítés kapu.
Állagmegóvás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Széchenyi u. 2.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
334 H1
FUNKCIÓ
lakóépület (vendégház), utcai kerítés
A korábban is helyi védett „füles”
homlokzatos hagyományos lakóépület utcai
nyílásrendjét a javaslatnak megfelelõen
helyreállították és az épületet felújították. A
bejárat új fióktetõs elõtetõt kapott. Az utcai
terméskõ falazatú és kovácsoltvas kerítést
felújították. A karbantartott állapotú,
vendégházként mûködõ együttes szép
példája a hagyományõrzésnek.

CÍM
Kõvágószõlõs, Sajgói út
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
318/2 H1
FUNKCIÓ
présház, utcai kerítés
A település egyedi építészeti értéket
képviselõ nyers terméskõ és téglaarchi-
tektúrás présháza eredeti állapotú a hozzá
kapcsolódó terméskõ támfal-kerítéssel
együtt. Védendõ érték az épület tömege,
nyílásrendje, nyílászárói, homlokzati
architektúrája.
Felújítás.

CÍM
Kõvágószõlõs, zártkert
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
1498 H1
FUNKCIÓ
présház
A település zártkerti részén álló présház
jellegzetes „füles” homlokzattal készült.
Karbantartott, eredeti állapotú épület.
Védendõ érték az épület egésze.

CÍM
Kõvágószõlõs, Sajgói út
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
651 H1
FUNKCIÓ
feszület
A Sajgói úton állított feszület eredeti állapotú
a kovácsoltvas kerítéssel együtt. A
településkép részeként védendõ értéket
képvisel.
Felújítás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Babás-szerkövek
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
072 H1
FUNKCIÓ
Jubileumi kereszt
A Jakab-hegyen állított kereszt a település
fölötti látvány része. Védendõ érték.
A mûkõ talapzaton repedések láthatók,
sürgõs felújítás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Jakab-hegy földsánc
nyugati része
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
H1
FUNKCIÓ
István-kilátó
A kilátó a Mecsek turisztikai történetének
fontos része, a Mecsek Egyesület
fennállásának már a második évében
építtette 1892-ben. Lásd a részletes leírást is.
Sürgõs felújítás.

István-kilátó
Épült:1892.
Elhelyezkedés: Jakab-hegy. Földsánc nyugati része.
Tengerszint feletti magasság: 593 m.
Kilátó szint: jelenleg nem használható.
Építtetõ: Mecsek Egyesület kérelmére Szeifritz István kormányzókanonok.
Megközelítés: Égervölgybõl a Z és ZO jelzésen a Pálos-kolostor romjáig, innét a K úton nyugat felé,
majd a földsáncon északra. Autóval a leggyorsabb: volt Petõcz aknától a K úton délre, majd a
földsáncon északra.
A Mecsek Egyesület már fennállásának második évében maradandót alkotott, az István-kilátót. A
földsánc nyugat részén, az 593 m magasan levõ háromszögelési ponton állították fel. Évkönyvükben
a következõket olvashatjuk (korabeli helyesírással):
„Az elmult év folyamán készült el a Jakab-hegyi kilátó-torony is, melylyel –
egyesületünk kezdeményezésére nagys. Szeifritz István kormányzókanonok úr szíves
közbenjárásával - a nagys. és fõtisztelendõ Káptalan ajándékozta meg kiránduló közönségünket.
Nem mulaszthatjuk el, hogy õszinte hálás köszönetünket ujólag ki ne fejezzük a nagylelkü
adományozóknak, kik egyesületünk nemes intenczióinak megvalósításában bennünket mindig oly
hathatósan támogatnak." (1).
A kilátót a fent említett Szeifritz Istvánról nevezték el 1925-ben (egyes források Szeifriczként írják).
A torony négyszög alaprajzú, helyi kõbõl épült. Kívül vezetett fel a lépcsõ, tetejét korláttal övezték. A
feljutáshoz kulcs kellett, ami a Jakab-hegyi vadászházban (a kilátó és a Pálos kolostor közt állt) volt
átvehetõ (2). Korabeli leírások alapján észak, nyugat és dél felé nyújtott megfelelõ kilátást.
Vendégkönyvet is elhelyeztek, ennek tanúsága szerint már 1894-ben legalább 600 látogatója volt!
(3). Figyelembe véve, hogy Mecsekünkben a turistáskodás ekkor még alig indult meg, ezek igen
figyelemre méltó adatok.
Felújítására 1975-ben került sor. Az 1979-ben kiadott Mecsek Turistakalauz már csak észak felé
említ szép kilátást (4). Sajnos ismét romos, a leszakadóban levõ külsõ lépcsõ életveszélyes. Déli
oldalát megbontották, a tátongó lyukon betekintve láthatjuk hogy mára felülrõl sem zárt.
Remélhetõleg sikerül megmentenünk az enyészettõl ezt a csodálatos kilátót, ami kevés száz évnél
idõsebb turista emlékünk egyik jeles darabja is!
Forrás: www.???

István kilátó, 1959

István kilátó keletrõl napjainkban
István kilátó délrõl napjainkban

H2
HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYRÉSZEK

CÍM
Kõvágószõlõs, Petõfi S. u. 8a.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
43/2 H2
FUNKCIÓ
utcai kerítés részlet
A korábbi építészeti értékvizsgálatban õsi
beépítést õrzõ portaként említett épület-
együttesbõl mára csak a meszelt tömör
kerítés egy része és az épített kiskapu,
valamint a kovácsoltvas mezõ maradt meg
eredeti állapotában. Ezek védendõ értékek.
A befalazott kerítéskapu helyett tömör deszka
kapu elhelyezése jelentõsen javítaná a
kerítés megjelenését.

CÍM
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
360 H2
FUNKCIÓ
kapu
A múlt század második felében átalakított
homlokzatú polgárház kapuja eredeti
állapotban megmaradt. Védendõ rész
értékként mintaként szolgálhat a többi épület
hiányzó kapujának pótlásánál.
Felújítás.

CÍM
Kõvágószõlõs, Széchenyi u. 5.
HELYRAJZI
SZÁM
JAVASOLT
VÉDETTSÉG
327/2 H2
FUNKCIÓ
pince ajtó kõkeret
Az átalakított hagyományos népi lakóépület
pincéjének utcai bejáratánál az eredeti
faragott homokkõ keret megmaradt. Védendõ
rész értéket képvisel.

9. ÖSSZEFOGLALÁS
9.1. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG SZEREPE, MINT FEJLESZTÉSI ERÕ
Az Önkormányzat fontos feladata, hogy a település épített és természeti értékeit megõrizze,
azt tovább fejlessze és az átalakítások során gondoskodjon a védelemrõl. Az épített és a
természeti környezet elemei határozzák meg alapvetõen a település lakhatóságát. Állapotuk,
minõségük, esztétikai megjelenésük jelentõsen befolyásolják a lakosok komfort érzetét és a
település arculatát. Ebbõl adódóan fõ feladat az értékek megõrzése és védelme, meghagyva
a település fejlõdéséhez szükséges lehetõségeket.
9.2. JAVASLATOK
Az 1999-2000 évben készített helyi építési szabályzathoz építészeti értékvizsgálat készült,
melynek nyomán helyi védelemben részesültek az arra érdemes épületek, építmények és
részletek. A jelenleg 2013-ban készülõ szabályozási tervhez a korábbi építészeti
értékvizsgálatot felülvizsgáltuk, kiegészítettük (pl.: utcai kerítések) ill. az idõközben értéküket
vesztett leromlott állapotú, átalakított, vagy lebontott épületeket töröltük. Javaslatainkat a
Képviselõ-testülettel elõzetesen egyeztettük, melynek során a védendõ építészeti értékeket
illetõen egyetértés született. A vizsgálat eredményét jelen dokumentációban ismertetjük a
helyi védelemre a továbbiakban is érdemes építményeket védendõ értékeik és korrekciós
javaslataink rövid felsorolásával.
A helyi védettségû építmények több csoportba oszthatók. Védelmet érdemelnek a település
belterületének jellemzõ teljes épületegyüttesei, épületei és az utcakép meghatározó elemei,
mint a kerítések, kapuk, feszületek.
A település építészeti arculatának megõrzése érdekében fontos hogy a védett épületek
mintaként szolgáljanak, hogy a leromlott állapotú (már nem védhetõ) lakóházak, gazdasági
épületek és foghíjak helyén a hagyományokhoz igazodók épüljenek. Igazak ezek a meglévõ
épületek bõvítésére is.
9.3. INTÉZKEDÉSEK
Javaslat a helyi védettségû épületekkel és építményekkel kapcsolatos elõírásokra
• Helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos
homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások
osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk.
• Helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati
kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum
árán a legkisebb kárt szenvedje.
• Az épület bõvítése az épület mögött, fésûs beépítés esetén az oldalhatár mentén
hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetõvé teszi, udvari keresztszárnnyal is
lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny
szélessége a fõépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos
hajlásszögû és anyagú, szimmetrikus nyeregtetõvel fedhetõ.
• A belsõ átalakításokat az eredeti szerkezet és belsõ értékek tiszteletben tartásával kell
megoldani.
• Védett részérték az új épületbe visszaépítendõ, védett kerítés megtartandó.
• Helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet
sor, az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését és a védettség
megszüntetését követõen.

Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat

Recomendados

Recomendados

Mais conteúdo relacionado

Destaque

Destaque (12)

Semelhante a Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat

Semelhante a Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat (20)

Mais de Önkormányzat Kővágószőlős

Mais de Önkormányzat Kővágószőlős (20)

Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat