SlideShare uma empresa Scribd logo
1 de 131
Baixar para ler offline
Személyiség és
egészségpszichológia
• A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a
  személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb
  elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges
  testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék
  meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az
  egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai
  vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a
  tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a
  hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat.
  Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel,
  amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében
  felhasználhatnak
• A személyiség fogalma, összetevői,
• A személyiség tipológiai megközelítése, a big five
• A fontosabb személyiséglélektani elméletek
  (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus
  pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése,
  mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges
  személyiségről, annak fejlődéséről
• Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a
  tudományok rendszerében, kapcsolata más
  területekkel, a mentálhigiénével.
• A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció
  szintjei
• Az egészségmagatartás fogalma
• A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési
  stratégiák, coping mechanizmusok
• Az egészség nevelés területei: - lelki, testi, szociális szint
• Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az
  egészséges életmódra nevelés korosztályspecifikus lehetőségei
• A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés
  intézményi háttere
Irodalom

• Buda Béla: A lélek egészsége. A
  mentálhigiéné alapkérdései. Budapest,
  Nemzeti Tk., 2003., p. 7-229.
• Carver, Charles S. - Scheier Michael F.:
  Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris
  K., 1998., pp. 22-404.
• Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia.
  Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11-
  211.
Ajánlott irodalom:

• Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards
  a new social epidemology. WHO Regional Publications, European
  series No.37. Coppenhagen, 1991.
• Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai
  mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
• Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice.
  Routledge. London, New York, [é. n.]
• Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest,
  Animula, 1997.
• Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde:
  Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger,
  EKF, Líceum Kiadó, 2001.
• Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions.
  New York, John Willey, 1990.
• ALAPTERÜLETEK:            • ALKALMAZOTT
  o   Általános lélektan      TERÜLETEK:
  o   Szociálpszichológia     o   Klinikai pszichológia
  o   Személyiséglélektan     o   Pedagógiai pszichológia
  o   Fejlődéslélektan        o   Munkalélektan
                              o   Egészségpszichológia
                              o   stb.
Személyiséglélektan

• a pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a
  lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan
  szerveződnek egy egységes egésszé, egy
  személyiséggé.
  o Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a
    személyiség működésének.
  o Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes
    emberek között,
  o és mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az
    oka.
• Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi
  személyiség.
Egészséglélektan

• A pszichológia speciális edukációs,
  tudományos és gyakorlati hozzájárulása
  o   az egészség elősegítéséhez és fenntartásához,
  o   a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez,
  o   az egészség és a betegség és a különböző
      működési zavarok etiológiai és diagnosztikus
      összefüggéseinek azonosításához
  o   valamint az egészségvédelem rendszeréhez.
      (Matarozzo)
A személyiség fogalma, összetevői
• a személyiség olyan tényezők, - különböző
  testi és lelki tulajdonságok dinamikus és
  egységes egésze -, amely az egyes embert
  megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti
  másoktól, és meghatározza a viselkedését és
  gondolkodását.
• A személyiség kifejezés angolul personality,
  németül Personalitat, franciául personalité
  a latin persona szóból származik.
• A persona eredetileg azt az álarcot
  jelentette, amit az ókori színházban a
  színészek viseltek, később a szerepre, majd
  magára a szerepet játszó színészre értették.
• A szó mai jelentését a felvilágosodás korában
  szerezte.
• A személyiség a társadalmi fejlődés
  eredménye.
• Minden személyiség egy meghatározott
  szerepet tölt be a társadalom életében,
  cselekvő részese annak.
• A személyiséget mindig befolyásolja kora
  filozófiája, uralkodó eszmerendszere,
  társadalmi – történelmi berendezkedése.
• A személyiséget nemcsak társas –társadalmi
  tényezők befolyásolják, hanem a
  veleszületett testi –lelki adottságok, az
  öröklött tényezők is.
• A személyiséget jellemzi az éntudat.
• A személyiséget jellemzi az aktivitás.
• A személyiség egy önszabályozó, nyílt
  rendszer.
A személyiség tipológiai
megközelítése, a big five
Hippokratész –Galénosz vérmérsékleti
tipológiája


• Két és félezer évvel ezelőttről származik, és
  Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel
  később Galénosz dolgozta át.
• Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi
  életének sajátosságait választották. Az emberek
  vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza,
  hogy az egyes vérmérsékleti típusokra más-más
  testnedv túlsúlya jellemző.
• Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz,
  föld, tűz) is összekötötték. Így a következő négy
  típust különböztethetjük meg:
• Szangvinikus vérmérséklet. Testnedve a vér,
  eleme a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen
  keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak.
  (szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny
  emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges
  arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket.
• Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe,
  eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek,
  erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran
  elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet,
  sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük
  tetterőt fejez ki.
• Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete
  epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és
  nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig
  fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a
  levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek
  arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny.
• Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka,
  eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan
  jönnek létre, gyengék, és nem tartósak.
  Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, fát
  lehet vágni a hátukon” Tekintetük, megjelenésük
  jellegtelen, kifejezéstelen.
Kretschmer alkati tipológiája

• Kretschmer meggyőződése szerint a
  temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel
  egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív
  idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a
  hormonok közvetítésével hozza létre.
• Így megkülönböztethetünk három testalkati típust,
  amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges,
  kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel
  köthetünk össze.
Testalkat    Vérmérséklet   Pszichiátriai
                            megbetegedés

Piknikus     Ciklotím       Mániás depresszió


Aszténiás    Skizotím       Schizofrénia
/leptoszom

Atletikus    Viszkózus      Epilepszia
• A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök,
  kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú
  törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus
  ezeknél az embereknél.
• A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű,
  társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak
  a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki
  örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és
  mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes,
  búskomorságra hajlamos emberek.
• Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok,
  henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a
  jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük
  gyenge.
• A skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a
  valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A
  többi embertől, a világtól akár sértődékenysége,
  akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért
  gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem
  törődik másokkal, egoista.
• Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles
  izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik.
• A viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka
  náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis
  előfordul leginkább kirobbanó harag formájában
  mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak.
  Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó
  barát, szerelmes.
Pavlov idegrendszeri tipológiája

• Pavlov szerint az idegrendszert a következő
  tulajdonságok mentén lehet jellemezni:
  o Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy
    gyengesége.
  o A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás
    kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága.
  o Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire
    gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok.
• Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy
  lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül
  –Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy
  figyelhető meg.
• élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott
  gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így
  gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós
  cselekvések, reakciók várhatóak.
• Féktelen típus. Erős gyorsan terjedő izgalmi
  folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik így
  a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan.
  Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan
  reagál, gyakori a környezettel való konfliktus,
  alkalmazkodási nehézség.
• Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott
  gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció
  cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt
  kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek).
  Idegrendszerük a stresszt jól tűri.
• Gyenge típus. Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott
  izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik.
  Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az
  idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz
  vezethet.
Jung tipológiája:

• A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi
  típusok kérdését :
• Egyik oldalról Jung szerint az embereket hajtó nagy
  számú motiváció dacára két alapvető pszichés
  beállítódást, attitűdöt lehet megkülönböztetni az
  extraverziót és az introverziót.
• Másik oldalról az embereket úgy is típusokba lehet
  osztani, hogy megnézzük a négy pszichés funkció
  közül, kinél melyik dominál.
Ezek a funkciók a követezőek:

• Gondolkodás: Az intellektuális megismerés,
  logikai következtetés.
• Érzés. Szubjektív értékelés.
• Érzékelés: Érzékszervek segítségével
  történő észlelés.
• Intuíció: A tudattalanul végbe menő észlelés,
  a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok
  észlelése.
Jung összesen 8 típust feltételez

•   Extravertált gondolkodó
•   Extravertált érző
•   Extravertált érzékelő
•   Extravertált intuitív
•   Introvertált gondolkodó
•   Introvertált érző
•   Introvertált érzékelő
•   Introvertált intuitív
Eysenck tipológiája

• Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre
  alapozta.
• 1947-ben 700 neurotikus katona vizsgált meg. A
  vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált,
  amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett.
• A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek
  segítségével számos tulajdonság együtt járását
  lehet vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot
  néhány csoportba –faktorba – rendezhetünk,
  egyszerűsíthetünk.
Eysenck két – egymástól független
dimenziót talált:

• extraverzió - introverzió
• érzelmi stabilitás, labilitás
Extraverzió –introverzió

• Az extravertált ember társaságkedvelő, sok
  barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a
  kockázatot. Impulzív, hajlamos az
  agresszióra.
• Az introvertált ember ezzel szemben
  nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés
  barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az
  izgalmakat, a kalandot.
Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás

• Az érzelmileg stabil ember nyugodt,
  kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem
  aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói
  lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az
  alapszintre.
• Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben
  aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd
  „pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakció
  gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az
  alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen
  kialakulnak náluk neurotikus tünetek.
Vonáselméletek - Allport

• A vonás: nem más, mint a pszichológiai
  szerveződés, a személyiség alapvető
  építőköve.
• A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra,
  amely integrált egységgé fogja össze az
  egyébként egymáshoz nem hasonlító
  ingereket és válaszokat”, vagyis a
  viselkedéseket.
A vonás lehet:

• Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások,
  amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak.
  Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes
  emberről keveset mondanak. Ilyen például a
  büszkeség is.
• Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre
  jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet
  termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden
  embernél más – más módon ágyazódnak be
  egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz.
  Például a büszkeség másként jellemez egy
  zárkózott embert, mint egy nyitottabbat.
A személyes vonások:
• Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember
  rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan
  vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket, életüket
  meghatározza.
• Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik. 4 – 5 olyan
  diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét
  befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet.
• Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző,
  specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag
  állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy
  következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az
  öltözködési stílus, vagy a modor stb
Big five

•   Extraverzió – introverzió
•   Barátságosság - barátságtalanság
•   Lelkiismeretesség – felelőtlenség
•   Emocionalitás
•   Intellektus
Szűktartományú elméletek

• Ezeket az elméleteket azért nevezik szűktartományú
  elméleteknek, mivel nem az emberi személyiség
  egészét tipizálják, hanem csupán egy-egy
  tulajdonság alapján próbálják meg az embereket
  csoportosítani.
  o   Külső –belső kontroll dimenzió
  o   Mezőfüggőség- mezőfüggetlenség
  o   Kudarckerülés –sikerorientáltság
  o   Represszió -szenzitizáció
A fontosabb személyiséglélektani
           elméletek
A freudi pszichoanalízis
Személyiség szerkezete

• Tudat          • Ösztönén –id
• Tudatelőttes   • Én –ego
• Tudattalan     • Felettes én –szuperego
Tudatos és tudattalan
• A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben
  használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat
  tudomásunk van.
• A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de
  könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál
  emlékezetnek feleltethető meg.
• A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem
  hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai
  folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben
  azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia
  révén a felszínre hozhatóak.
AZ ÖSZTÖNÉN
• Az ösztönén a legrégibb, öröklött, lelki tartomány.
• Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes
  pszichés energia.
• Az ösztönén túlnyomó a tudattalanban van.
• Az id az örömelv a (Lustprinzip) alapján működik, azonnali
  szükséglet kielégítésre törekszik.
• Az ösztönénnek két féle eszköze van: A reflextevékenység és
  az elsődleges megmunkálás.
   o   A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus
       reakciók például tüsszentés, hunyorgás.
   o   Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését
       szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását
       és e képzet mentális megszállását jelenti
AZ ÉN

• Az én az ösztönénből fejlődik ki és feladata a
  valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás.
• Az én kapcsolatot tart a külvilággal.
• A valóságelv (Realitatprinzip) alapján működik
• Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a
  realitás követelményei miatt annak késztetéseit
  késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja.
• Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás,
• Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.
A FELETTES ÉN
•   A felettes én fejlődik ki utoljára.
•   A szülői hatásokra alakul ki.
•   Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban ítéljen.
•   Mindig tökéletességre törekszik.
•   Két alrendszere van:
    o   Énideál
    o   A lelkiismeret
• A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása,
  amelyeket a társadalom leginkább rosszal, másrészt, hogy az
  ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak
  rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.
Személyiség dinamikája

• A személyiség rendelkezésére álló összes
  ösztön adja a lelki energiák összességét. Az
  összes energia az ösztönénből származik, a
  másik két lelki tartomány az ösztönéntől
  kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban
  rendelkezésre álló energia mennyisége
  korlátozott, így a három lelki tartomány
  állandó harcban van egymással az energiáért
Két alapösztönkör:

• Az életösztön az erosz. Ez az ön és a fajfenntartás
  ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia
  mennyiséget nevezik libidónak A libidót a
  közgondolkodás gyakran a szexuális energiával
  azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben
  használja, az összes faj és létfenntartást szolgáló
  ösztönre érti.
• A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön
  a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami
  fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.
A pszichoszexuális fejlődés

• Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában
  különösen a kora gyermekkornak van nagy szerepe.
• Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről
  kapták a nevüket, amelyek az adott kor legfontosabb
  örömforrását jelentik.
• Minden szakasznak megvan a maga problémája,
  konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani fixáció
  jön létre.
•   Az orális szakasz
•   Anális szakasz
•   Fallikus szakasz
•   Latencia vagy lappangás
•   Genitális szakasz
A szorongás és az elhárító
mechanizmusok

• Freud a szorongás három formáját különbözteti
  meg:
  o A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális
    veszélyei miatt érzett félelem.
  o A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét
    jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően
    szabályozni.
  o A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük, vagy
    megakarjuk szegni a felettes én parancsait.
• A szorongást az ego két féle módon
  próbálhatja meg kezelni:
  o   Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a
      veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális
      szorongás esetén segít.
  o   Az elhárító mechanizmusok segítségével.
• Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások, vagy
  taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy
  könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az
  elhárítás jól működik akár a szorongás fellépését is
  megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak
  két közös tulajdonságuk van (1) tudattalanul
  működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják,
  átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”
Néhány fontosabb elhárító
mechanizmus:

• Az elfojtás. Az elfojtás elfelejtést, a kínos,
  elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba
  száműzését jelenti.
• Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi
  fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent.
• Meg nem történtté tevés (anulláció) A meg nem
  történtté tevés lényege, hogy egy későbbi
  cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal
  érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi
  cselekvést.
• Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven
  projekció azt jelenti, hogy saját elfogadhatatlan
  vágyainkat, gondolatainkat, kivetítjük, másoknak
  tulajdonítjuk.
• Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az
  elhárított indulattal ellentétes irányú szokást
  alakítunk ki, ami a személyiségünkbe beépülve
  személyiségjeggyé válhat.
• Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy
  impulzust, egy késztetést átalakítunk valami
  társadalmilag elfogadható impulzussá.
BEHAVIORIZMUS
A klasszikus behaviorizmus
• A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést
  jelent.
• Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a
  behaviorista a pszichológiát?„ című cikke megjelent.
• Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való
  elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet.
• A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik,
  azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a
  személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés
  tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották
  fontosnak.
• A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának
  egyedül viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami
  objektíven vizsgálható.
• A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz.
• A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre
  eljussanak, mikor egy a szervezetet ért ingerből egyértelműen
  tudnak a válaszra következtetni, és viszont.
• Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában
  gondoltak.
• Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem
  alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell
  foglalkozni.
• A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból
  következik, hogy az állatokon végzett
  kutatásaik eredményeit egy az egyben az
  emberekre átvihetőnek gondolták.
• Fő kutatási területük a tanulás volt.
Neobehaviorizmus

• Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy
  hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az
  egybeni megfelelésének a keresésével.
• Ezért elkezdtek a különböző - általuk közbülső
  változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az
  agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között
  közvetítenek.
• Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb,
  Osgood és Hull.
• Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a
  látens tanulás, a kognitív térképek stb.
A kognitív pszichológia

• A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében
  nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a
  behaviorizmus harmadik korszakának tekintik.
• A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a
  megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása
  középpontjába.
• Főkérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja,
  hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja,
  rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását,
  hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.
Walter Mischel kognitív
személyiségelmélete

• Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi
  figyelembe.
• Ezek a személyiség részét képezik és a külvilági
  tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel
  szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét
  a személyiség meghatározásában. A kognitív
  változók a viselkedés alakítása során
  kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel,
  így határozzák meg a konkrét viselkedést.
Ezek a kognitív változók a következők:

• A személyiség kompetenciái, azok a készségeink
  és problémamegoldó stratégiáink, amelyek
  segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk.
  A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a
  választ, hogy mire is vagyunk képesek.
• A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók,
  amik nem mások, mint a világ az ember által
  létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák
  meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot,
  hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló
  információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az
  eseményeket.
• A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy
  eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni
  utána.
• Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el
  akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre az
  egyént. Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak
  viselkedés ugyanolyan eredménynek is.
• Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink terveink
  tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses
  szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek
  reális terveket kidolgozni
A humansztikus pszichológia
• A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a
  pszichoanalízis, mind a behaviorizmus emberképére.
• A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad
  döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény.
• A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista
  filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az
  ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és
  nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg
  ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig
  felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.
1962-ben a Humanisztikus
Pszichológiai Társaság

• Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell
  állítani, annak szubjektív világképével együtt.
• Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény.
• Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk,
  annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való
  fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az
  adott problémát objektíven kutatni..
• A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a
  pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük
Rogers selfelmélet”

• Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint
  az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot
  az egyén. Ez egy szervezett képet jelent
  önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések,
  attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát,
  amelyek az egyénre vonatkoznak.
• Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az
  embernek, amilyen lenni szeretne.
• Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént
  jelenti. Az organizmus alapvető célja az
  önmegvalósítás.
• A viselkedés meghatározásában mind a self, mind
  az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha
  az organizmus tapasztalatai alátámasztják az
  énképet, és a self és az én-ideál összhangban van,
  akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat
  és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem
  illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső
  feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.
• Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait
  változtatja meg, és így énképét megőrizheti.
• Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében.
• Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az
  énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatjuk a tudatunkból, ez a
  freudi elfojtáshoz hasonló jelenség.
• Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja,
  akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő
  elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító
  mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi
  modell elhárító mechanizmusainak.
Maslow

• szükségleti hierarchia.
• A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az
  önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi,
  hogy a
  o   valóságot gyakorlatiasan észleli
  o   jól tűri a bizonytalanságot
  o   önmagát és másokat is elfogadja olyannak amilyenek
  o   kreatív
  o   törődik az emberiséggel
  o   mélyen átéli az élet alapélményeit
  o   erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.
• Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait
  Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt
  számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat,
  olyan élmény, amelyet boldogság és
  kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél
  elérésének egy időleges, nem mások ellen
  irányuló és nem éncentrikus állapota.”
Az egészséglélektan
Fogalmak:

• Egészségpszichológia: A pszichológia speciális
  edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása
  az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a
  betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az
  egészség és a betegség és a különbözőműködési
  zavarok etiológiai és diagnosztikus
  összefüggéseinek azonosításához valamint az
  egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
• Egészségfejlesztés: egészséges
  magatartásra törekvés
• Egészségnevelés: ugyanez a nevelés
  oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek,
  készségek,életmód, hogy a gyermek
  egészséges maradjon – aktív, saját sorsa
  felett kontrollt gyakorló ember
• Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem,
  egészségmegőrzés
  o   Testi-lelki –szociális harmóniára törekvés
Az egészségpszichológia létrejöttének
okai (Gentry):

• Biomedikális modell kudarca
• Életminőséggel való fokozott foglalkozás
• A hangsúly a fertőző betegségekről a
  krónikusbetegségekre tolódik át
• Viselkedéstudományok fejlődése
• Egészséggondozás emelkedő költségei
• Első konferencia:1983
Egészségpszichológia célja:

• Egészség és betegség értelmezése, kurrens
  pszichológiai ismeretekkel való integrálása
• Egészséggel és betegséggel kapcsolatos
  pszichológiai oktatás és szolgáltatás
  fejlesztése
• A közvélemény, a pszichológiai és a
  biomedikális társaságok tájékoztatása az
  eredményekről
Egészségpszichológia emberképe

• Az XX. sz.első fele: passzív, responder
  típusú emberképe – klasszikus
  behaviorizmus
• 50-es évek: interaktív modell (közbülső
  változók) – neobehaviorizmus
• 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a
  coping és az aktív kontroll kutatása)
A prevenció és az egészségpromóció
    fogalma, a prevenció szintjei
Prevenció

• Az elsődleges prevenció:
  o Aspecifikus módszerek. Ezek az általános
    egészség fenntartását, a megbetegítő
    tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak.
  o Specifikus módszerek. Ezek a különböző
    specifikus betegségek például depresszió
    megelőzését tűzik ki céljuknak.
• Másodlagos prevenció
• Harmadlagos prevenció
Egészségpromóció

• Gordon 1950: egészséggrádiens:
  o az egészség és a betegség nem egymást kizáró,
    hanem komplementer fogalmak.
  o Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség
    kialakulásáért, függetlenek lehetnek a
    betegségért felelős tényezőktől. Egészség nem
    egyenlő betegség hiányával
  o Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében
• Egészségtudatos magatartás
Az egészségmagatartás fogalma
• Egészségorientáltság a
  betegségközpontúsággal szemben
• Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata-
  betegségek és halálokok jelentős aránya
  visszavezethető viselkedéses tényezőkre:
  viselkedés módosítása hosszútávon az
  egészség alakulását módosíthatja
Életmódbeli kockázati tényezők:

•   Dohányzás
•   alkohol
•   Drog
•   Nem megfelelő táplálkozás
•   Kevés fizikai aktivitás
•   Közlekedési biztonság elhanyagolása
•   Stb.
Egészségvédő viselkedés

• Minden olyan viselkedés, amit a személy
  azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse,
  vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül
  azáltal észlelt egészségi állapottól és attól,
  hogy az adott viselkedés objektíven
  hatékony-e? (Harris, Guten)
Egészség viselkedés és
szociokulturális háttér:

• Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek:
   o   Rosszabb várható élettartam
   o   Több egészségkárosító magatartás
• USA:
   o   Kisebb születési súly
   o   Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság
   o   Több krónikus felnőttkori betegség
   o   Több 65 év alatti haláleset
   o   Több korlátozott aktivitású nap
Oka:

• Rosszabb egészségszokások
• Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz
  abban,hogy aktívan tehetne valamit
• Külső kontrollosság
• Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről
• Magyar férfiak 64%-a éri meg a 65 évet
Életkori kockázati tényezők:

• Magzati kor:
  o   anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin
      ártalmak
• Csecsemő és kisgyerek:
  o   baleseti kockázat,
  o   egészségszokások kialakításának kezdetei
• Serdülőkor:
  o   sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik,
  o   balesetek,
  o   Szociális kiscsoportok hatása
Nemi különbségek:

• Nőknek nagyobb a várható élettartalma
  o   Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig
  o   Fiúknál
         nagyobb a csecsemőhalandóság
         Fiúknál több baleset,
         kockázati viselkedés,
         veszélyesebb munkahelyek,
         veszélyesebb szabadidő tevékenységek
Egészséghiedelem modell

• Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos
  az adott betegségre
• Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon
• Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső
  vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség
• Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek
• Demográfiai és pszichoszociális tényezők
Védekezési motiváció modell

• Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő
  viselkedést folytassunk.
• 3 faktora:
  o   Sérülékenység
  o   Észlelt súlyosság
  o   Válaszhatékonyság
• A védekezési motiváció intenzitását a három faktor
  szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke
  0, a motiváció is 0 lesz
Rogers:

• a faktorok nem összeszorzódnak,hanem
  összeadódnak az adott kiértékelési
  folyamaton belül
  o   Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak
  o   Megküzdés= válaszhatékonyság +
      énhatékonyság- költségek
• A kettő viszont a a végső értékelésnél
  összeszorzódik
• Későbbi kutatások bebizonyították a
  viselkedési szándék valóban pozitívan
  korrelál
  o   az énhatékonysággal,
  o   válaszhatékonyságal,
  o   sérülékenységgel,
  o   Súlyossággal.
Szakaszmodellek

• Elővigyázatosság - elfogadási
  folyamatmodellje (Weinstein)
  o   Nincs tudatában a problémának
  o   Nem érdekli a probléma
  o   Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen)
  o   Döntés a konkrét cselekvésről
  o   Cselekvés
  o   fenntartás
Elméletközi modell

• Szakaszai:
  o   szemlélődés
  o   Felkészülés
  o   Cselekvés
  o   Fenntartás
• Ez azonban spirálisan zajlik
Konfliktuselméleti modell – a
hiedelemmodell módosítása

• Beteg = aktív (racionális vagy irracionális)
  döntéshozó.
• Döntés 5 fázis:
   o Jelen viselkedés megkérdőjelezése
   o Alternatív megoldások keresése
   o Mérlegelésük, döntés valami mellett
   o Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta
     a környezettel
   o Teljes elköteleződés
• A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat
A stressz szerepe a döntésben –döntési
konfliktus

• 3 faktor befolyásolja:
  o   Kockázat,
  o   remény,
  o   Időnyomás
• Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:
• Konfliktus átélés hiánya, nem észleli
  viselkedése kockázatait,marad az eredeti
  viselkedésnél
• Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál
  olyan alternatívát ami ezt csökkenti és
  amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus
  átélés, jelentős viselkedés módosulás –
  átalakító önkontroll
• Defenzív elhárítás: sajátviselkedését
  kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit
  csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz
  fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása
• Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi
  nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz,
  kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva
  elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér
• Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz
  megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a
  racionális döntésre
„Egészségvédő” személyiség

• Szívósság
  o Elkötelezett – hisz saját cselekvése
    fontosságában
  o Kontroll - személyes felelősség és hatékonyság
    érzése
  o Kihívás
• Koherencia
A stressz hatása a testi-lelki egészségre,
     megküzdési stratégiák, coping
            mechanizmusok
Stressz

• Ember és környezete kölcsönhatásában
  újszerű magatartást igénylő helyzet.
• Típusai:
  o   Eustressz
  o   distressz
• Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai
  jólétünket veszélyeztető esemény
Adaptációs szindróma

• Selye: nem specifikus károsító hatásokra a
  szervezet az un. Adaptációs szindrómával
  reagál.
• 3 szakasza:
  o   Alarm vagy vészreakció
  o   Ellenállás
  o   kimerülés
Összetevői:

• Stresszor
• Stresszreakció
• Egyén pszichológiai adottságai -
  személyisége
Stresszor

•   Befolyásolhatóság
•   Bejósolhatóság
•   Próbatételek – képesség, énkép
•   Belső konfliktusok:
    o   Függetlenség – függőség
    o   Intim kapcsolat – magány
    o   Együttműködés – versengés
    o   Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása
Holmes, Rhoe életesemény lista

• Házastárs halála100       • Állásvesztés 47
• Válás 73                  • Nyugdíjazás 45
• Különélés 65              • Családtag betegsége
• Börtön 63                   44
• Közeli családtag halála   • Terhesség 40
  63                        • Szex. Problémák 39
• Baleset v. betegség 53    • Új családtag 39
• Házasság 50               • Anyagi helyzet
                              változása 38
• Közeli barát halála 37   • Alvási szokások
• Iskola kezdete-vége 26     változása 16
• Életkörülmények          • Étkezési szokások
  változása 25               változása 15
• Vita főnökkel 23         • Üdülés 13
• Költözés 20              • Karácsony 12
• Iskolaváltás 20          • Apróbb szabálysértés
• Templomba járási           11
  szokások változása 19
Stresszreakciók

• Szorongás
• Harag
• Agresszió
• Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség
  (Seligmann)
• Kognitív károsodások:
    o   Összpontosítás
    o   Logika
    o   Elterelhetőség
• Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció
Coping mechanizmusok

• Probléma központú
  o   Meghatározni a problémát
  o   Alternatív megoldások kitalálása
  o   Ezek mérlegelése
  o   Választás
  o   Kivitelezés
• Érzelemközpontú megküzdés
  o   Átértékelés
  o   támogatáskeresés
• Tartós stressz - pszichés problémák – testi problémák –
  pszichoszomatika
• 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak:
   o   Asztma
   o   Colitis
   o   Gyomorfekély
   o   Magas vérnyomás
   o   Reumatid artitis
   o   Anorexia nervosa
   o   Pajzsmirigy túlműködés
• Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak
Ingerspecifikus elmélet

• Egyén valamelyik szerve, szervrendszere
  érzékenyebb
Pszichoanalitikusok:

• Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség
  társul (ma már nem elfogadott):
  o   Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul
      alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó
  o   Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes
• A típus: szív és érrendszeri betegségek –agresszív,
  nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló,
  ellenséges, türelmetlen
• B típus: nyugodt,kiegyensúlyozott
• C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség,
  szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás,saját
  érdekek háttérbe szorítása
• D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív
  érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése,
  aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív
  affektivitás
• Coping:                      • Savoring:
• Negatív állapotok és         • Folyamatos állapot ami
  problémák kezelése             azokat az erőfeszítéseket és
• Stresszkezelés                 kompetenciákat jelenti
   o   Érett énvédő              amelyek a szubjektív jólét
       mechanizmusok             növekedésére és a pozitív
   o   Reaktív alkalmazkodás     élményállapot létrehozására
                                 irányul
                                  o   Megbocsátás
                                  o   Hálaadás
                                  o   Optimizmus
                                  o   Apró örömök
                                  o   Pozitív cselekedetek
Az egészségnevelés módszerei
• Testi- lelki – szellemi harmóniára nevelés
• Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél
  egészségesebb lenni, megszerzett egészséget megőrizni
• Függ:
   o   adott tanuló életkorától
   o   Egészségi állapotától
• Konkrét területei:
   o   Táplálkozás
   o   Testápolás
   o   Testedzés
   o   Családi élet
   o   Mentális élet
6-10 évesek

• Felmérés (megfigyelés) –tisztaság,
  viselkedéskultúra –tükrözi anyagi, lélektani, szociális
  helyzetet
• Személyes elbeszélgetés –család szociális
  viszonyai
• Szoktatás – családból hozott jó szokások
  megőrzése, hiányzóak kialakítása
• Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára
• Egyéni és közös alkotó munka –művészi
  nevelés,közös tevékenység a szociális harmóniáért
10-14 évesek

• Ld. Előzőek
• Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való
  viszonyát, visszafejlődést
• Egyéni elbeszélgetés- közvetett indirekt módszerek
  hasznosabbak, élethelyzethez kötni
• Szoktatás helyett racionális meggyőzés
• Mintakövetés – általában ő választja a példaképet
• Egyéni és közös alkotómunka –tudatos önépítés,
  egyéni érdeklődés
14-18 évesek

• Megfigyelés
• Egyéni beszélgetés –nagy igény rá
• Szoktatás helyett egzakt tudományos
  feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés
• Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi
  hősök
A mentálhigiéné- egészségpszichológia-
  egészségnevelés intézményi háttere
• Laikus intézmények
  o   Család
  o   Szomszédok
  o   Közösségi kapuőrök
  o   Önsegítő csoportok
• Professzionális intézmények
  o   Egészségügyi intézmények
  o   Szociálpolitika intézményei
  o   Oktatási-nevelési intézmények
Család

• Információ rendszerezése, gyűjtése
  értelmezése
• Visszajelentő, útmutató
• Életfilozófia, identitás forrása
• Referencia és kontrollcsoport
• Gyakorlati segítség
• Pihenés, regeneráció
Önsegítő csoport

•   Támogat
•   Érték közös tevékenység
•   önkéntes
•   Laikusok
•   Sem egyéb laikus sem professzionális
    segítók nem használnak
Az iskola

• A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja:
  o Személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését.
  o oktató ismeretátadó funkciót
  o a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló
    funkció
  o zavarfelismerő, diagnosztikai funkció
  o családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció
  o a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát
    helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda):

 • A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami
   önmagában kevéssé hatékony.
 • Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok
   tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen
   tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha
   droggal kínálják stb..
 • Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek
   például azok a programok amelyek a kommunikációs
   készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját
   testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást
   testnevelés óra során stb..
• Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy
  mozgásfejlesztő programok stb..
• Önsegítés, kortárs segítők. A kortárssegítők olyan
  speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a
  társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában
  segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük,
  hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az
  önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik
  úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget,,
  mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.
• Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az
  esetmegbeszélés, a , a szupervízió módszerei tartoznak.
• Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a
  módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését
  célozzák.
• Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros
  kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés
  problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és
  a korrekcióban is.
• Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például
  ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb.
  megrendezésével. Így az iskola az adott közösség
  mentálhigiénés centrummává válhat.
Burn out - kiégés
Fogalma:

• A fáradtság vagy frusztráció állapotaként definiálja,
  ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak,
  életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés
  nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg).
• A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A
  beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi
  kimerüléshez (Kulcsár).
Tünetei:
• Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a
  pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési
  zavar, alvászavar.
• Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a
  félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény,
  tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése.
• Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a
  munkához, kollégákhoz.
• A munka morál romlása. Például a késések számának
  növekedése, a határidők be nem tartása stb
• A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.
Megoldási lehetőségek:

• feladás, pálya módosítás.
• szakmán belül új állás keresése
• szakmán belül de adminisztratív munkakörbe
  elhelyezkedés
• továbbtanulás,
• a személyiség erejének növelésével aktív
  megküzdési technikák:
  o   szakmai támasz keresése
  o   más aktivitásokba, mint például hobbyk bekapcsolódás
  o   egészségesebb életstílust kialakítása

Mais conteúdo relacionado

Mais procurados

хил зураг
хил зурагхил зураг
хил зурагGeoMedeelel
 
Eshz ba niitelgee 7
Eshz ba niitelgee 7Eshz ba niitelgee 7
Eshz ba niitelgee 7oyunaadorj
 
гэр бүлийн эрх зүй №3
гэр бүлийн эрх зүй №3гэр бүлийн эрх зүй №3
гэр бүлийн эрх зүй №3Battulga Bayrmagnai
 
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...Galbaatar Lkhagvasuren
 
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задрал
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задралLekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задрал
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задралAriuntulga Byambadorj
 
Differenciálás és adaptivitás
Differenciálás és adaptivitásDifferenciálás és adaptivitás
Differenciálás és adaptivitásDr. Ollé János
 
15цаг хугацааны хүртэхүй )
15цаг хугацааны хүртэхүй )15цаг хугацааны хүртэхүй )
15цаг хугацааны хүртэхүй )Tsuntsaga Ch
 
Гэр бүлийн эрх зүй №2,
Гэр бүлийн эрх зүй №2,Гэр бүлийн эрх зүй №2,
Гэр бүлийн эрх зүй №2,Battulga Bayrmagnai
 
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгаа
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгааГантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгаа
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгааerdmiinshuvuu
 
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрө
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрөномын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрө
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрөaltanuushkaa
 
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜bjo_tok
 
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүд
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүдтүүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүд
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүдOtgon-Erdene Bazarkhand
 
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus Suomessa
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus SuomessaKeskitetty neuvonta ja asiakasohjaus Suomessa
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus SuomessaTHL
 
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлт
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлтBatjargal-tusuwlult төсөвлөлт
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлтBachkana Enhbat
 
лекц 9.10 pptx
лекц 9.10 pptxлекц 9.10 pptx
лекц 9.10 pptxoyunsuren84
 

Mais procurados (20)

хил зураг
хил зурагхил зураг
хил зураг
 
Eshz ba niitelgee 7
Eshz ba niitelgee 7Eshz ba niitelgee 7
Eshz ba niitelgee 7
 
гэр бүлийн эрх зүй №3
гэр бүлийн эрх зүй №3гэр бүлийн эрх зүй №3
гэр бүлийн эрх зүй №3
 
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...
ҮНДСЭН ХУУЛИЙН ЗАРЧМЫГ ТОДОТГОХ НЬ: Хууль тогтоогч хуулиар дамжуулан хөндлөнг...
 
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задрал
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задралLekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задрал
Lekz 6 юан гүрэн ба эзэнт гүрний задрал
 
Vuorovaikutus asiakaspalvelutilanteissa
Vuorovaikutus asiakaspalvelutilanteissaVuorovaikutus asiakaspalvelutilanteissa
Vuorovaikutus asiakaspalvelutilanteissa
 
地域志向のケア
地域志向のケア地域志向のケア
地域志向のケア
 
Kaksoisdiagnoosi päivitetty 2.7.2021
Kaksoisdiagnoosi päivitetty 2.7.2021Kaksoisdiagnoosi päivitetty 2.7.2021
Kaksoisdiagnoosi päivitetty 2.7.2021
 
Differenciálás és adaptivitás
Differenciálás és adaptivitásDifferenciálás és adaptivitás
Differenciálás és adaptivitás
 
15цаг хугацааны хүртэхүй )
15цаг хугацааны хүртэхүй )15цаг хугацааны хүртэхүй )
15цаг хугацааны хүртэхүй )
 
Гэр бүлийн эрх зүй №2,
Гэр бүлийн эрх зүй №2,Гэр бүлийн эрх зүй №2,
Гэр бүлийн эрх зүй №2,
 
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгаа
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгааГантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгаа
Гантөмөр овогтой Баттогтох-Эрүүл мэндийн даатгалын судалгаа
 
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрө
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрөномын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрө
номын сангийн үйлчилгээнд хэрэглэгддэг техник, тоног төхөөрө
 
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜
チラ見隣のOTさん 〜OTは何を考えて支援しているのか〜
 
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүд
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүдтүүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүд
түүхийн судлах зүйлийн хөгжлийн үндсэн чиглэлүүд
 
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus Suomessa
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus SuomessaKeskitetty neuvonta ja asiakasohjaus Suomessa
Keskitetty neuvonta ja asiakasohjaus Suomessa
 
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлт
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлтBatjargal-tusuwlult төсөвлөлт
Batjargal-tusuwlult төсөвлөлт
 
Nuudliin irgenshil
Nuudliin irgenshilNuudliin irgenshil
Nuudliin irgenshil
 
лекц 9.10 pptx
лекц 9.10 pptxлекц 9.10 pptx
лекц 9.10 pptx
 
Tyreesin geree
Tyreesin gereeTyreesin geree
Tyreesin geree
 

Destaque

Intézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérIntézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérdbotond13
 
Kórházi mentálhigiéné
Kórházi mentálhigiénéKórházi mentálhigiéné
Kórházi mentálhigiénédbotond13
 
Gestalt terapia jegyzet
Gestalt terapia jegyzetGestalt terapia jegyzet
Gestalt terapia jegyzetErika Antal
 
Marton Zsolt: Típustanok
Marton Zsolt: TípustanokMarton Zsolt: Típustanok
Marton Zsolt: TípustanokSinka Csaba
 
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részére
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részéreNemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részére
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részéreDr. Jakab András
 
Refresh Austin - Intro to Dexy
Refresh Austin - Intro to DexyRefresh Austin - Intro to Dexy
Refresh Austin - Intro to Dexyananelson
 
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István Erdei
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István ErdeiSzínpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István Erdei
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István ErdeiTimotei Robotics
 
Jung&tp deák zsolt
Jung&tp deák zsoltJung&tp deák zsolt
Jung&tp deák zsoltZsolt Deak
 
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): BevezetésDr. Jakab András
 
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületekDr. Jakab András
 
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszere
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszereDigitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszere
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszereDr. Ollé János
 

Destaque (14)

Intézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérIntézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettér
 
Kórházi mentálhigiéné
Kórházi mentálhigiénéKórházi mentálhigiéné
Kórházi mentálhigiéné
 
Gestalt terapia jegyzet
Gestalt terapia jegyzetGestalt terapia jegyzet
Gestalt terapia jegyzet
 
Document
DocumentDocument
Document
 
Dok1
Dok1Dok1
Dok1
 
Marton Zsolt: Típustanok
Marton Zsolt: TípustanokMarton Zsolt: Típustanok
Marton Zsolt: Típustanok
 
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részére
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részéreNemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részére
Nemiszervek anatómiája - OLKD hallgatók részére
 
Refresh Austin - Intro to Dexy
Refresh Austin - Intro to DexyRefresh Austin - Intro to Dexy
Refresh Austin - Intro to Dexy
 
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István Erdei
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István ErdeiSzínpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István Erdei
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István Erdei
 
Pszicho1
Pszicho1Pszicho1
Pszicho1
 
Jung&tp deák zsolt
Jung&tp deák zsoltJung&tp deák zsolt
Jung&tp deák zsolt
 
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés
01 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Bevezetés
 
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek
02 - Funkcionális Anatómia (OLKD, I. évf.): Izomtan, ízületek
 
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszere
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszereDigitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszere
Digitális kompetencia, a digitális állampolgárság kompetenciarendszere
 

Semelhante a Személyiség és egészségpszichológia

Szemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegSzemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegekftanar
 
Szem zavar2015 2
Szem zavar2015 2Szem zavar2015 2
Szem zavar2015 2avkftothjo
 
Szem zavar 2.0
Szem zavar 2.0Szem zavar 2.0
Szem zavar 2.0avkftothjo
 
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdfGyrgyNagy16
 
Transzperszonális pszichológia válsága
Transzperszonális pszichológia válságaTranszperszonális pszichológia válsága
Transzperszonális pszichológia válságaZsolt Deak
 
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
 
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények Után
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények UtánÉlet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények Után
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények UtánExopolitics Hungary
 
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda BolenBennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda BolenSzep Oromok
 
Táplálék intolerancia
Táplálék intolerancia Táplálék intolerancia
Táplálék intolerancia Ágnes Riskó
 
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Zoltán Szűcs
 
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem Esélyei
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem EsélyeiDaubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem Esélyei
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem EsélyeiBela Daubner
 
Pozitív pszichológia jelentősége
Pozitív pszichológia jelentőségePozitív pszichológia jelentősége
Pozitív pszichológia jelentőségeLaszlo Balazs PhD
 
AQAL - A tudat integrál szemlélete
AQAL - A tudat integrál szemléleteAQAL - A tudat integrál szemlélete
AQAL - A tudat integrál szemléleteZsolt Kulcsár
 
Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Laszlo Balazs PhD
 
Merre megyünk.Segíts magadon
Merre megyünk.Segíts magadonMerre megyünk.Segíts magadon
Merre megyünk.Segíts magadonMeshi77
 
52838472 betegsegek-lelki-okai
52838472 betegsegek-lelki-okai52838472 betegsegek-lelki-okai
52838472 betegsegek-lelki-okaizsoltinfo
 
Mi fán terem a gyógypedagógus
Mi fán terem a gyógypedagógusMi fán terem a gyógypedagógus
Mi fán terem a gyógypedagógusAnett Toth
 
Transpersonal coaching deakzsolt
Transpersonal coaching deakzsoltTranspersonal coaching deakzsolt
Transpersonal coaching deakzsoltZsolt Deak
 

Semelhante a Személyiség és egészségpszichológia (20)

Szemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegSzemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszseg
 
Szem zavar2015 2
Szem zavar2015 2Szem zavar2015 2
Szem zavar2015 2
 
Szem zavar 2.0
Szem zavar 2.0Szem zavar 2.0
Szem zavar 2.0
 
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf
1._2._Termeszetgyogyaszati_Alapismeretek.pdf
 
Transzperszonális pszichológia válsága
Transzperszonális pszichológia válságaTranszperszonális pszichológia válsága
Transzperszonális pszichológia válsága
 
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
 
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények Után
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények UtánÉlet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények Után
Élet a Halálközeli, Az Ufó- És a Megvilágosodás Élmények Után
 
Fantom a hasban
Fantom a hasbanFantom a hasban
Fantom a hasban
 
Serdülőkor
SerdülőkorSerdülőkor
Serdülőkor
 
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda BolenBennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
 
Táplálék intolerancia
Táplálék intolerancia Táplálék intolerancia
Táplálék intolerancia
 
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
 
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem Esélyei
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem EsélyeiDaubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem Esélyei
Daubner Béla - Az Igaz Barátság és Szerelem Esélyei
 
Pozitív pszichológia jelentősége
Pozitív pszichológia jelentőségePozitív pszichológia jelentősége
Pozitív pszichológia jelentősége
 
AQAL - A tudat integrál szemlélete
AQAL - A tudat integrál szemléleteAQAL - A tudat integrál szemlélete
AQAL - A tudat integrál szemlélete
 
Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra
 
Merre megyünk.Segíts magadon
Merre megyünk.Segíts magadonMerre megyünk.Segíts magadon
Merre megyünk.Segíts magadon
 
52838472 betegsegek-lelki-okai
52838472 betegsegek-lelki-okai52838472 betegsegek-lelki-okai
52838472 betegsegek-lelki-okai
 
Mi fán terem a gyógypedagógus
Mi fán terem a gyógypedagógusMi fán terem a gyógypedagógus
Mi fán terem a gyógypedagógus
 
Transpersonal coaching deakzsolt
Transpersonal coaching deakzsoltTranspersonal coaching deakzsolt
Transpersonal coaching deakzsolt
 

Mais de malacsik

Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Területfejlesztés mo kt (4 files merged)Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Területfejlesztés mo kt (4 files merged)malacsik
 
Foglalkozás tervezet
Foglalkozás tervezetFoglalkozás tervezet
Foglalkozás tervezetmalacsik
 
A magyarországi örmények
A magyarországi örményekA magyarországi örmények
A magyarországi örményekmalacsik
 
Pedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésPedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésmalacsik
 
Zarovizsga tetelek 2007.
Zarovizsga tetelek 2007.Zarovizsga tetelek 2007.
Zarovizsga tetelek 2007.malacsik
 
A+tanítás..[1]
A+tanítás..[1]A+tanítás..[1]
A+tanítás..[1]malacsik
 
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGONLENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGONmalacsik
 
Mikor szól így..
Mikor szól így..Mikor szól így..
Mikor szól így..malacsik
 
A+tanulás..[1]
A+tanulás..[1]A+tanulás..[1]
A+tanulás..[1]malacsik
 
pedképzés..[1]
pedképzés..[1]pedképzés..[1]
pedképzés..[1]malacsik
 
ÁLLAMVIZSGA A
ÁLLAMVIZSGA AÁLLAMVIZSGA A
ÁLLAMVIZSGA Amalacsik
 
Tananyagfejl
TananyagfejlTananyagfejl
Tananyagfejlmalacsik
 
Pedagógiai értékelés1
Pedagógiai értékelés1Pedagógiai értékelés1
Pedagógiai értékelés1malacsik
 
Pedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakPedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakmalacsik
 
Csop. besz. vez. értékelési lap Malácsik
Csop. besz. vez. értékelési lap MalácsikCsop. besz. vez. értékelési lap Malácsik
Csop. besz. vez. értékelési lap Malácsikmalacsik
 
AHBAR eger
AHBAR egerAHBAR eger
AHBAR egermalacsik
 
Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)malacsik
 
ÁLLAMVIZSGA B
ÁLLAMVIZSGA BÁLLAMVIZSGA B
ÁLLAMVIZSGA Bmalacsik
 

Mais de malacsik (20)

Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Területfejlesztés mo kt (4 files merged)Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
 
Foglalkozás tervezet
Foglalkozás tervezetFoglalkozás tervezet
Foglalkozás tervezet
 
A magyarországi örmények
A magyarországi örményekA magyarországi örmények
A magyarországi örmények
 
Pedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésPedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés és
 
Zarovizsga tetelek 2007.
Zarovizsga tetelek 2007.Zarovizsga tetelek 2007.
Zarovizsga tetelek 2007.
 
A+tanítás..[1]
A+tanítás..[1]A+tanítás..[1]
A+tanítás..[1]
 
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGONLENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON
LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON
 
Mikor szól így..
Mikor szól így..Mikor szól így..
Mikor szól így..
 
A+tanulás..[1]
A+tanulás..[1]A+tanulás..[1]
A+tanulás..[1]
 
pedképzés..[1]
pedképzés..[1]pedképzés..[1]
pedképzés..[1]
 
Subject
SubjectSubject
Subject
 
ÁLLAMVIZSGA A
ÁLLAMVIZSGA AÁLLAMVIZSGA A
ÁLLAMVIZSGA A
 
Tananyagfejl
TananyagfejlTananyagfejl
Tananyagfejl
 
Pedagógiai értékelés1
Pedagógiai értékelés1Pedagógiai értékelés1
Pedagógiai értékelés1
 
Pedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakPedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyak
 
Csop. besz. vez. értékelési lap Malácsik
Csop. besz. vez. értékelési lap MalácsikCsop. besz. vez. értékelési lap Malácsik
Csop. besz. vez. értékelési lap Malácsik
 
AHBAR eger
AHBAR egerAHBAR eger
AHBAR eger
 
piasan
piasanpiasan
piasan
 
Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)
 
ÁLLAMVIZSGA B
ÁLLAMVIZSGA BÁLLAMVIZSGA B
ÁLLAMVIZSGA B
 

Személyiség és egészségpszichológia

  • 2. • A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat. Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel, amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében felhasználhatnak
  • 3. • A személyiség fogalma, összetevői, • A személyiség tipológiai megközelítése, a big five • A fontosabb személyiséglélektani elméletek (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése, mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges személyiségről, annak fejlődéséről • Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más területekkel, a mentálhigiénével.
  • 4. • A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei • Az egészségmagatartás fogalma • A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok • Az egészség nevelés területei: - lelki, testi, szociális szint • Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az egészséges életmódra nevelés korosztályspecifikus lehetőségei • A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés intézményi háttere
  • 5. Irodalom • Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk., 2003., p. 7-229. • Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris K., 1998., pp. 22-404. • Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11- 211.
  • 6. Ajánlott irodalom: • Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No.37. Coppenhagen, 1991. • Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. • Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n.] • Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, 1997. • Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde: Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger, EKF, Líceum Kiadó, 2001. • Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990.
  • 7. • ALAPTERÜLETEK: • ALKALMAZOTT o Általános lélektan TERÜLETEK: o Szociálpszichológia o Klinikai pszichológia o Személyiséglélektan o Pedagógiai pszichológia o Fejlődéslélektan o Munkalélektan o Egészségpszichológia o stb.
  • 8. Személyiséglélektan • a pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan szerveződnek egy egységes egésszé, egy személyiséggé. o Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a személyiség működésének. o Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes emberek között, o és mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka. • Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi személyiség.
  • 9. Egészséglélektan • A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása o az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, o a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, o az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához o valamint az egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
  • 10. A személyiség fogalma, összetevői
  • 11. • a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását.
  • 12. • A személyiség kifejezés angolul personality, németül Personalitat, franciául personalité a latin persona szóból származik. • A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek, később a szerepre, majd magára a szerepet játszó színészre értették. • A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte.
  • 13. • A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. • Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak. • A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.
  • 14. • A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is. • A személyiséget jellemzi az éntudat. • A személyiséget jellemzi az aktivitás. • A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.
  • 16. Hippokratész –Galénosz vérmérsékleti tipológiája • Két és félezer évvel ezelőttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel később Galénosz dolgozta át. • Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi életének sajátosságait választották. Az emberek vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza, hogy az egyes vérmérsékleti típusokra más-más testnedv túlsúlya jellemző. • Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz, föld, tűz) is összekötötték. Így a következő négy típust különböztethetjük meg:
  • 17. • Szangvinikus vérmérséklet. Testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak. (szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket. • Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki.
  • 18. • Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny. • Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, fát lehet vágni a hátukon” Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.
  • 19. Kretschmer alkati tipológiája • Kretschmer meggyőződése szerint a temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a hormonok közvetítésével hozza létre. • Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.
  • 20. Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotím Mániás depresszió Aszténiás Skizotím Schizofrénia /leptoszom Atletikus Viszkózus Epilepszia
  • 21. • A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. • A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra hajlamos emberek.
  • 22. • Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. • A skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista.
  • 23. • Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. • A viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát, szerelmes.
  • 24. Pavlov idegrendszeri tipológiája • Pavlov szerint az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni: o Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége. o A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága. o Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok. • Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül –Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.
  • 25. • élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak. • Féktelen típus. Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.
  • 26. • Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri. • Gyenge típus. Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.
  • 27. Jung tipológiája: • A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi típusok kérdését : • Egyik oldalról Jung szerint az embereket hajtó nagy számú motiváció dacára két alapvető pszichés beállítódást, attitűdöt lehet megkülönböztetni az extraverziót és az introverziót. • Másik oldalról az embereket úgy is típusokba lehet osztani, hogy megnézzük a négy pszichés funkció közül, kinél melyik dominál.
  • 28. Ezek a funkciók a követezőek: • Gondolkodás: Az intellektuális megismerés, logikai következtetés. • Érzés. Szubjektív értékelés. • Érzékelés: Érzékszervek segítségével történő észlelés. • Intuíció: A tudattalanul végbe menő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése.
  • 29. Jung összesen 8 típust feltételez • Extravertált gondolkodó • Extravertált érző • Extravertált érzékelő • Extravertált intuitív • Introvertált gondolkodó • Introvertált érző • Introvertált érzékelő • Introvertált intuitív
  • 30. Eysenck tipológiája • Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre alapozta. • 1947-ben 700 neurotikus katona vizsgált meg. A vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált, amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett. • A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek segítségével számos tulajdonság együtt járását lehet vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot néhány csoportba –faktorba – rendezhetünk, egyszerűsíthetünk.
  • 31. Eysenck két – egymástól független dimenziót talált: • extraverzió - introverzió • érzelmi stabilitás, labilitás
  • 32. Extraverzió –introverzió • Az extravertált ember társaságkedvelő, sok barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a kockázatot. Impulzív, hajlamos az agresszióra. • Az introvertált ember ezzel szemben nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az izgalmakat, a kalandot.
  • 33. Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás • Az érzelmileg stabil ember nyugodt, kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az alapszintre. • Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd „pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakció gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen kialakulnak náluk neurotikus tünetek.
  • 34. Vonáselméletek - Allport • A vonás: nem más, mint a pszichológiai szerveződés, a személyiség alapvető építőköve. • A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra, amely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat”, vagyis a viselkedéseket.
  • 35. A vonás lehet: • Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások, amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak. Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes emberről keveset mondanak. Ilyen például a büszkeség is. • Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden embernél más – más módon ágyazódnak be egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz. Például a büszkeség másként jellemez egy zárkózott embert, mint egy nyitottabbat.
  • 36. A személyes vonások: • Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket, életüket meghatározza. • Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik. 4 – 5 olyan diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet. • Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző, specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az öltözködési stílus, vagy a modor stb
  • 37. Big five • Extraverzió – introverzió • Barátságosság - barátságtalanság • Lelkiismeretesség – felelőtlenség • Emocionalitás • Intellektus
  • 38. Szűktartományú elméletek • Ezeket az elméleteket azért nevezik szűktartományú elméleteknek, mivel nem az emberi személyiség egészét tipizálják, hanem csupán egy-egy tulajdonság alapján próbálják meg az embereket csoportosítani. o Külső –belső kontroll dimenzió o Mezőfüggőség- mezőfüggetlenség o Kudarckerülés –sikerorientáltság o Represszió -szenzitizáció
  • 41. Személyiség szerkezete • Tudat • Ösztönén –id • Tudatelőttes • Én –ego • Tudattalan • Felettes én –szuperego
  • 42. Tudatos és tudattalan • A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat tudomásunk van. • A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál emlékezetnek feleltethető meg. • A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia révén a felszínre hozhatóak.
  • 43. AZ ÖSZTÖNÉN • Az ösztönén a legrégibb, öröklött, lelki tartomány. • Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes pszichés energia. • Az ösztönén túlnyomó a tudattalanban van. • Az id az örömelv a (Lustprinzip) alapján működik, azonnali szükséglet kielégítésre törekszik. • Az ösztönénnek két féle eszköze van: A reflextevékenység és az elsődleges megmunkálás. o A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus reakciók például tüsszentés, hunyorgás. o Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását és e képzet mentális megszállását jelenti
  • 44. AZ ÉN • Az én az ösztönénből fejlődik ki és feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás. • Az én kapcsolatot tart a külvilággal. • A valóságelv (Realitatprinzip) alapján működik • Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a realitás követelményei miatt annak késztetéseit késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja. • Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás, • Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.
  • 45. A FELETTES ÉN • A felettes én fejlődik ki utoljára. • A szülői hatásokra alakul ki. • Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban ítéljen. • Mindig tökéletességre törekszik. • Két alrendszere van: o Énideál o A lelkiismeret • A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása, amelyeket a társadalom leginkább rosszal, másrészt, hogy az ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.
  • 46. Személyiség dinamikája • A személyiség rendelkezésére álló összes ösztön adja a lelki energiák összességét. Az összes energia az ösztönénből származik, a másik két lelki tartomány az ösztönéntől kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban rendelkezésre álló energia mennyisége korlátozott, így a három lelki tartomány állandó harcban van egymással az energiáért
  • 47. Két alapösztönkör: • Az életösztön az erosz. Ez az ön és a fajfenntartás ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia mennyiséget nevezik libidónak A libidót a közgondolkodás gyakran a szexuális energiával azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben használja, az összes faj és létfenntartást szolgáló ösztönre érti. • A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.
  • 48. A pszichoszexuális fejlődés • Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában különösen a kora gyermekkornak van nagy szerepe. • Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről kapták a nevüket, amelyek az adott kor legfontosabb örömforrását jelentik. • Minden szakasznak megvan a maga problémája, konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani fixáció jön létre.
  • 49. Az orális szakasz • Anális szakasz • Fallikus szakasz • Latencia vagy lappangás • Genitális szakasz
  • 50. A szorongás és az elhárító mechanizmusok • Freud a szorongás három formáját különbözteti meg: o A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális veszélyei miatt érzett félelem. o A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően szabályozni. o A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük, vagy megakarjuk szegni a felettes én parancsait.
  • 51. • A szorongást az ego két féle módon próbálhatja meg kezelni: o Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális szorongás esetén segít. o Az elhárító mechanizmusok segítségével.
  • 52. • Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások, vagy taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az elhárítás jól működik akár a szorongás fellépését is megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak két közös tulajdonságuk van (1) tudattalanul működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”
  • 53. Néhány fontosabb elhárító mechanizmus: • Az elfojtás. Az elfojtás elfelejtést, a kínos, elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba száműzését jelenti. • Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent. • Meg nem történtté tevés (anulláció) A meg nem történtté tevés lényege, hogy egy későbbi cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi cselekvést.
  • 54. • Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven projekció azt jelenti, hogy saját elfogadhatatlan vágyainkat, gondolatainkat, kivetítjük, másoknak tulajdonítjuk. • Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az elhárított indulattal ellentétes irányú szokást alakítunk ki, ami a személyiségünkbe beépülve személyiségjeggyé válhat. • Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy impulzust, egy késztetést átalakítunk valami társadalmilag elfogadható impulzussá.
  • 56. A klasszikus behaviorizmus • A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést jelent. • Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?„ című cikke megjelent. • Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet. • A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik, azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották fontosnak.
  • 57. • A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának egyedül viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami objektíven vizsgálható. • A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz. • A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre eljussanak, mikor egy a szervezetet ért ingerből egyértelműen tudnak a válaszra következtetni, és viszont. • Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában gondoltak. • Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell foglalkozni.
  • 58. • A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból következik, hogy az állatokon végzett kutatásaik eredményeit egy az egyben az emberekre átvihetőnek gondolták. • Fő kutatási területük a tanulás volt.
  • 59. Neobehaviorizmus • Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az egybeni megfelelésének a keresésével. • Ezért elkezdtek a különböző - általuk közbülső változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között közvetítenek. • Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb, Osgood és Hull. • Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a látens tanulás, a kognitív térképek stb.
  • 60. A kognitív pszichológia • A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a behaviorizmus harmadik korszakának tekintik. • A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása középpontjába. • Főkérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja, hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja, rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását, hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.
  • 61. Walter Mischel kognitív személyiségelmélete • Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi figyelembe. • Ezek a személyiség részét képezik és a külvilági tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét a személyiség meghatározásában. A kognitív változók a viselkedés alakítása során kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel, így határozzák meg a konkrét viselkedést.
  • 62. Ezek a kognitív változók a következők: • A személyiség kompetenciái, azok a készségeink és problémamegoldó stratégiáink, amelyek segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk. A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a választ, hogy mire is vagyunk képesek. • A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók, amik nem mások, mint a világ az ember által létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot, hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.
  • 63. • A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni utána. • Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre az egyént. Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is. • Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink terveink tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek reális terveket kidolgozni
  • 65. • A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a pszichoanalízis, mind a behaviorizmus emberképére. • A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény. • A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.
  • 66. 1962-ben a Humanisztikus Pszichológiai Társaság • Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell állítani, annak szubjektív világképével együtt. • Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény. • Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk, annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az adott problémát objektíven kutatni.. • A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük
  • 67. Rogers selfelmélet” • Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot az egyén. Ez egy szervezett képet jelent önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések, attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát, amelyek az egyénre vonatkoznak. • Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az embernek, amilyen lenni szeretne. • Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént jelenti. Az organizmus alapvető célja az önmegvalósítás.
  • 68. • A viselkedés meghatározásában mind a self, mind az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha az organizmus tapasztalatai alátámasztják az énképet, és a self és az én-ideál összhangban van, akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.
  • 69. • Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait változtatja meg, és így énképét megőrizheti. • Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében. • Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatjuk a tudatunkból, ez a freudi elfojtáshoz hasonló jelenség. • Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja, akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi modell elhárító mechanizmusainak.
  • 70. Maslow • szükségleti hierarchia. • A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi, hogy a o valóságot gyakorlatiasan észleli o jól tűri a bizonytalanságot o önmagát és másokat is elfogadja olyannak amilyenek o kreatív o törődik az emberiséggel o mélyen átéli az élet alapélményeit o erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.
  • 71. • Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat, olyan élmény, amelyet boldogság és kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.”
  • 73. Fogalmak: • Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség és a betegség és a különbözőműködési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához valamint az egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
  • 74. • Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés • Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek, készségek,életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló ember
  • 75. • Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés o Testi-lelki –szociális harmóniára törekvés
  • 76. Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): • Biomedikális modell kudarca • Életminőséggel való fokozott foglalkozás • A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikusbetegségekre tolódik át • Viselkedéstudományok fejlődése • Egészséggondozás emelkedő költségei • Első konferencia:1983
  • 77. Egészségpszichológia célja: • Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása • Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése • A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről
  • 78. Egészségpszichológia emberképe • Az XX. sz.első fele: passzív, responder típusú emberképe – klasszikus behaviorizmus • 50-es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus • 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a coping és az aktív kontroll kutatása)
  • 79. A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei
  • 80. Prevenció • Az elsődleges prevenció: o Aspecifikus módszerek. Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. o Specifikus módszerek. Ezek a különböző specifikus betegségek például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. • Másodlagos prevenció • Harmadlagos prevenció
  • 81. Egészségpromóció • Gordon 1950: egészséggrádiens: o az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. o Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek a betegségért felelős tényezőktől. Egészség nem egyenlő betegség hiányával o Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében • Egészségtudatos magatartás
  • 83. • Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben • Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata- betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre: viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja
  • 84. Életmódbeli kockázati tényezők: • Dohányzás • alkohol • Drog • Nem megfelelő táplálkozás • Kevés fizikai aktivitás • Közlekedési biztonság elhanyagolása • Stb.
  • 85. Egészségvédő viselkedés • Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül azáltal észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e? (Harris, Guten)
  • 86. Egészség viselkedés és szociokulturális háttér: • Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: o Rosszabb várható élettartam o Több egészségkárosító magatartás • USA: o Kisebb születési súly o Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság o Több krónikus felnőttkori betegség o Több 65 év alatti haláleset o Több korlátozott aktivitású nap
  • 87. Oka: • Rosszabb egészségszokások • Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban,hogy aktívan tehetne valamit • Külső kontrollosság • Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről • Magyar férfiak 64%-a éri meg a 65 évet
  • 88. Életkori kockázati tényezők: • Magzati kor: o anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin ártalmak • Csecsemő és kisgyerek: o baleseti kockázat, o egészségszokások kialakításának kezdetei • Serdülőkor: o sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, o balesetek, o Szociális kiscsoportok hatása
  • 89. Nemi különbségek: • Nőknek nagyobb a várható élettartalma o Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig o Fiúknál  nagyobb a csecsemőhalandóság  Fiúknál több baleset,  kockázati viselkedés,  veszélyesebb munkahelyek,  veszélyesebb szabadidő tevékenységek
  • 90. Egészséghiedelem modell • Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre • Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon • Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség • Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek • Demográfiai és pszichoszociális tényezők
  • 91. Védekezési motiváció modell • Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk. • 3 faktora: o Sérülékenység o Észlelt súlyosság o Válaszhatékonyság • A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz
  • 92. Rogers: • a faktorok nem összeszorzódnak,hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül o Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak o Megküzdés= válaszhatékonyság + énhatékonyság- költségek • A kettő viszont a a végső értékelésnél összeszorzódik
  • 93. • Későbbi kutatások bebizonyították a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál o az énhatékonysággal, o válaszhatékonyságal, o sérülékenységgel, o Súlyossággal.
  • 94. Szakaszmodellek • Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein) o Nincs tudatában a problémának o Nem érdekli a probléma o Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) o Döntés a konkrét cselekvésről o Cselekvés o fenntartás
  • 95. Elméletközi modell • Szakaszai: o szemlélődés o Felkészülés o Cselekvés o Fenntartás • Ez azonban spirálisan zajlik
  • 96. Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása • Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. • Döntés 5 fázis: o Jelen viselkedés megkérdőjelezése o Alternatív megoldások keresése o Mérlegelésük, döntés valami mellett o Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel o Teljes elköteleződés • A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat
  • 97. A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus • 3 faktor befolyásolja: o Kockázat, o remény, o Időnyomás • Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:
  • 98. • Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait,marad az eredeti viselkedésnél • Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedés módosulás – átalakító önkontroll
  • 99. • Defenzív elhárítás: sajátviselkedését kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása • Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz, kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér • Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a racionális döntésre
  • 100. „Egészségvédő” személyiség • Szívósság o Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában o Kontroll - személyes felelősség és hatékonyság érzése o Kihívás • Koherencia
  • 101. A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok
  • 102. Stressz • Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. • Típusai: o Eustressz o distressz • Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény
  • 103. Adaptációs szindróma • Selye: nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az un. Adaptációs szindrómával reagál. • 3 szakasza: o Alarm vagy vészreakció o Ellenállás o kimerülés
  • 104. Összetevői: • Stresszor • Stresszreakció • Egyén pszichológiai adottságai - személyisége
  • 105. Stresszor • Befolyásolhatóság • Bejósolhatóság • Próbatételek – képesség, énkép • Belső konfliktusok: o Függetlenség – függőség o Intim kapcsolat – magány o Együttműködés – versengés o Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása
  • 106. Holmes, Rhoe életesemény lista • Házastárs halála100 • Állásvesztés 47 • Válás 73 • Nyugdíjazás 45 • Különélés 65 • Családtag betegsége • Börtön 63 44 • Közeli családtag halála • Terhesség 40 63 • Szex. Problémák 39 • Baleset v. betegség 53 • Új családtag 39 • Házasság 50 • Anyagi helyzet változása 38
  • 107. • Közeli barát halála 37 • Alvási szokások • Iskola kezdete-vége 26 változása 16 • Életkörülmények • Étkezési szokások változása 25 változása 15 • Vita főnökkel 23 • Üdülés 13 • Költözés 20 • Karácsony 12 • Iskolaváltás 20 • Apróbb szabálysértés • Templomba járási 11 szokások változása 19
  • 108. Stresszreakciók • Szorongás • Harag • Agresszió • Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) • Kognitív károsodások: o Összpontosítás o Logika o Elterelhetőség • Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció
  • 109. Coping mechanizmusok • Probléma központú o Meghatározni a problémát o Alternatív megoldások kitalálása o Ezek mérlegelése o Választás o Kivitelezés • Érzelemközpontú megküzdés o Átértékelés o támogatáskeresés
  • 110. • Tartós stressz - pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika • 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: o Asztma o Colitis o Gyomorfekély o Magas vérnyomás o Reumatid artitis o Anorexia nervosa o Pajzsmirigy túlműködés • Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak
  • 111. Ingerspecifikus elmélet • Egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb
  • 112. Pszichoanalitikusok: • Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): o Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó o Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes
  • 113. • A típus: szív és érrendszeri betegségek –agresszív, nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló, ellenséges, türelmetlen • B típus: nyugodt,kiegyensúlyozott • C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség, szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás,saját érdekek háttérbe szorítása • D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése, aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív affektivitás
  • 114. • Coping: • Savoring: • Negatív állapotok és • Folyamatos állapot ami problémák kezelése azokat az erőfeszítéseket és • Stresszkezelés kompetenciákat jelenti o Érett énvédő amelyek a szubjektív jólét mechanizmusok növekedésére és a pozitív o Reaktív alkalmazkodás élményállapot létrehozására irányul o Megbocsátás o Hálaadás o Optimizmus o Apró örömök o Pozitív cselekedetek
  • 116. • Testi- lelki – szellemi harmóniára nevelés • Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészséget megőrizni • Függ: o adott tanuló életkorától o Egészségi állapotától • Konkrét területei: o Táplálkozás o Testápolás o Testedzés o Családi élet o Mentális élet
  • 117. 6-10 évesek • Felmérés (megfigyelés) –tisztaság, viselkedéskultúra –tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet • Személyes elbeszélgetés –család szociális viszonyai • Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása • Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára • Egyéni és közös alkotó munka –művészi nevelés,közös tevékenység a szociális harmóniáért
  • 118. 10-14 évesek • Ld. Előzőek • Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést • Egyéni elbeszélgetés- közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni • Szoktatás helyett racionális meggyőzés • Mintakövetés – általában ő választja a példaképet • Egyéni és közös alkotómunka –tudatos önépítés, egyéni érdeklődés
  • 119. 14-18 évesek • Megfigyelés • Egyéni beszélgetés –nagy igény rá • Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés • Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök
  • 120. A mentálhigiéné- egészségpszichológia- egészségnevelés intézményi háttere
  • 121. • Laikus intézmények o Család o Szomszédok o Közösségi kapuőrök o Önsegítő csoportok • Professzionális intézmények o Egészségügyi intézmények o Szociálpolitika intézményei o Oktatási-nevelési intézmények
  • 122. Család • Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése • Visszajelentő, útmutató • Életfilozófia, identitás forrása • Referencia és kontrollcsoport • Gyakorlati segítség • Pihenés, regeneráció
  • 123. Önsegítő csoport • Támogat • Érték közös tevékenység • önkéntes • Laikusok • Sem egyéb laikus sem professzionális segítók nem használnak
  • 124. Az iskola • A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: o Személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. o oktató ismeretátadó funkciót o a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció o zavarfelismerő, diagnosztikai funkció o családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció o a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
  • 125. Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): • A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. • Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. • Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb..
  • 126. • Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb.. • Önsegítés, kortárs segítők. A kortárssegítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget,, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.
  • 127. • Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a , a szupervízió módszerei tartoznak. • Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. • Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. • Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrummává válhat.
  • 128. Burn out - kiégés
  • 129. Fogalma: • A fáradtság vagy frusztráció állapotaként definiálja, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). • A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár).
  • 130. Tünetei: • Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. • Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. • Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. • A munka morál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb • A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.
  • 131. Megoldási lehetőségek: • feladás, pálya módosítás. • szakmán belül új állás keresése • szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés • továbbtanulás, • a személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: o szakmai támasz keresése o más aktivitásokba, mint például hobbyk bekapcsolódás o egészségesebb életstílust kialakítása