Baron Franz Nopcsa (1877-1933) Albanologist, Palaeontologist, Geologist, biography and Balkan one is his photo collection. Báró Nopcsa Ferenc (1877-1933) albanológus, paleontológus, földrajztudós életrajza és balkáni fotógyűjteménye.

1. Nopcsa Ferenc albán öltözetben, 1916 körül

2. A Nopcsa nemzetség ősi fészke Szacsalon, Erdély, Románia

3. Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc, Hunyadi
Mátyás távoli rokona, Fatia Negra unokája az
erdélyi Hátszeg melletti Szacsalon született
1877. május 3-án. Az ifjú tehetsége folytán a
legjobb iskolákban tanulhatott, hallgatója
volt többek között a bécsi Theresianumnak
is, ahova Erzsébet királyné főudvarmestere -
a szintén Nopcsa Ferenc nevet viselő
keresztapa - jutatta be. Az öntudatos
bárócska élete a Theresianumban eltöltött
évek alatt érkezett el első fordulópontjához:
nővére dinoszaurusz csontokat talált a család
birtokán (1895). Mivel a leleteket a világhírű
bécsi paleontológus Suess sem tudta
besorolni, felszólította az ifjút, hogy tegye
meg ezt ő maga. Az eredmény egy 1899-ben -
a Bécsi Tudományos Akadémia ülésén -
elhangzott előadás lett. Nopcsa Ferenc neve
A Nopcsa család címere ettől kezdve szorosan összefonódott a
[A hollós címer a Hunyadi családdal való paleontológiával, annak a mai napig egyik
rokonságra utal]
legnagyobb alakja lett. Az egyetemen az
őslénytan mellett geológiát tanult; 1903-ban
doktorált.

4. 1899-től több alkalommal
keresztül-kasul beutazta a Balkánt,
de 1905-ig megfordult az összes
jelentős nyugat-európai őslénytani
gyűjteményben - Milánóban,
Rómában, Brüsszelben, Párizsban,
Londonban - és megismerkedett a
kor vezető őslénytanászaival. 1904-
ben több hónapos ösztöndíjat
kapott a British Museumba. Útjai
során mindenhol fotózott,
kőzetmintákat gyűjtött,
térképvázlatokat és földtani
rajzokat készített. Diaképein
megörökítette a jellegzetes földrajzi
képződményeket is.
Triászkori gyűrődés Blinishti közelében, az
albániai Mirditában

5. A skopjei vár, Macedónia, 1903

6. Skopje, Macedónia. Elől a Vardar folyó, hátul a vár, 1903

7. Skopje, Macedónia, 1903

8. Török katonaság Skopjéban, Macedóniában, 1903-ban

9. A skopjei katolikus templom, 1903

10. A kuçevistei szerb kolostor Macedónia
központja, Skopje közelében, 1903-ban

11. Macedóniai Veshala falva a Sar-hegység lejtőjén, Tetovo és Prizren között, 1903-ban

12. Kacanik régi vára. Skopje és a Koszovó közötti szorosban (már nem létezik), 1903-ban

13. A koszovói ferizaji katolikus plébánia, 1903-ban

14. Ferizaj, Koszovó
A római katolikus plébánia és a plébános, 1903-ban

15. 1903 őszén Koszovóban elhatározta, hogy hazafelé kitérőt tesz és meglátogatja a rettegett
albánok által lakott hegyeket. Jezercében csodálatos panoráma fogadta, s ettől kezdve
életétnek jelentős részét ezeknek a hegyeknek és az itt élő emberek életének
tanulmányozására szentelte.
A koszovói Budakova falva a djakovai és rigómezei síkságok közötti
hegyekben, a Jezerce-hágótól nyugatra, 1903-ban

16. Albán férfi nemzeti viseletben

17. Albán férfiak

18. Albán parasztasszony
Szkutari környékéről.

19. Muszlim férfi Albániában

20. A Crnoljeva-hágó (albánul Qafa e Caralevës) Koszovóban,
Rigómező és Prizren között, 1904-ben

21. A prizreni vár, Koszovó, 1905

22. Az Oroshi Szent Sándor Apátság temploma, Mirdita központja, Albánia, 1905

23. A Drin völgye az Ura e Vezirit mellett, Kukës, albánia, 1905

24. A Luma híd [Ura e Lumës] a Drin völgyében, Albánia, 1905

25. Az Ura e Vezirit [Vezír híd] a Drin felett az albániai Kukësnál,
a Szkutarit Prezinnel összekötő régi kereskedelmi úton, 1905-ben

26. Tömlő használata a Drinen való
átkeléshez, Raja, Albánia

27. Törzsi harcosok Ibaljából, Puka vidéke, Albánia, 1905

28. A gojáni panoráma Puka vidékén, Albánia, 1907

29. Qafa e Pejes (Peje-hágó) Thetitől északra, Szkutari vidéke, Albánia, 1907

30. Albánia. Szkutari látképe, a Drin-Bojan összefolyása és az Ólommecset

31. Albánia. A szkutari erőd

32. Az észak-albániai törzsek körében befolyásos ember lett, Szerbiában és Montenegróban
veszélyes emberként tartották számon. Tudományos munkái mellett kisebb diplomáciai
feladatokat is ellátott, utóbbi miatt a török hatóságok többször nem kívánatos személynek
nyilvánították, egy alkalommal még bérgyilkost is küldtek ellene. A báró azonban
szerencsésen kibújt minden neki állított csapdából.
Nopcsa háza Szkutariban, Albánia.

33. Montenegró. Antivári óvárosa

34. Antivári. az épülő kikötő

35. A török csapatok kegyetlenkedései miatt 1910-ben felkelés tört ki Albániában. Nopcsa a bécsi
külügyminisztérium teljhatalmú titkos ügynökének adva ki magát, saját szakállára próbálta
megoldani ezt a nemzetközivé dagadó problémát. Blöffje sokáig nem derült ki: csaknem egy
hónapig vezette az orruknál fogva a török tisztviselőket.
Blinishti férfiak Albánia Lezha vidékén

36. Ibaljai albánok Puka vidékén

37. Törökország. Konstantinápolyi látkép

38. Gjakova vidéki muszlim albán nők (Krasniqi törzs) a szerbek elöl
menekülve, Szkutari, Albánia, 1913

39. Az I. Balkán háborút (1912-13) követően a londoni
nagyhatalmi konferencián elhatározták az önálló
albán monarchia megteremtését. A trón
betöltésére számos jelentkező akadt, köztük a
felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc is, de terveit a
mérvadó bécsi körök elutasították, ezért
visszavonta trónigényét.
A trianoni sokk után többé nem avatkozott a
politikai életbe, kizárólag a tudománynak élt.
Báró Nopcsa Ferenc protréja

40. Nopcsa román pásztoröltözetben,
1913-ban

41. 1925-ben kinevezték a Földtani Intézet
igazgatójának, kutatásait több nyelven
publikálta, és 1929-ben kiadta Észak-Albánia
geológiáját feldolgozó monumentális
munkája.
1928-ban az Akadémia rendes tagjának
választották.
Báró Nopcsa Ferenc
1928-ban

42. Egy motor segítségével beutazza az Itáliai-félszigetet és 1932-ben megírta az Adria történetét.
Nopcsa Ferenc a motorkerékpárjával, 1930 körül
(Élet és Tudomány, Budapest, 12, 1957)

43. 1933. április 24-én először fejbe lőtte -
előzőleg elaltatott - hűséges titkárát, majd
végzett magával is.
Búcsúlevelében tettét idegi kimerültséggel
indokolta meg.
Nopcsa Ferenc
Márton Ferenc vázlata, 1926
(Magyarság, 1926_242)

44. Életrajz: Csaplár Krisztián
Fotók: Nopcsa Ferenc
http://www.albanianphotography.net/hu/nopcsa_photos1.html
Zene: UNESCO-Albanian Shqiptar-Polifon szabvány
Összeállította: Kapitán József