Bolivia is his presentation with a Hungarian language. Bolívia magyar nyelvű bemutatása.

5. Az Andok Peru északi határától kezdődően egymástól erősen eltávolodó 6000 m-nél is magasabb két fő vonulatot alkot, amely a Nyugati-Kordillerák és a Keleti-Kordillerák . A két Kordillerák között a Bolíviai-magasföld , másnéven Altiplano helyezkedik el, mely nagyjából 1000 km hosszú és átlagosan 250 km széles, 3600–4000 m magasan elterülő fennsík . A jégkorszakban tórendszer volt a területen, ennek maradványa a Titicaca-tó és a Poopó-tó . Ez az ország legsűrűbben lakott területe. Bolívia nyugati harmadán az Andok vonulatai, keleti kétharmadán hegy-, domb- és síkvidék terül el. Az Andoktól keletre fokozatosan lejtő hegy- és dombvidék ( Yungas ) található, amely északon az Amazonas-medence , délen a Gran Chaco alföldjébe simul. A Yungastól keletre alacsony domb- és sík vidék, az Ilano helyezkedik el.

12. A kormány és a parlament székhelye La Paz

27. Paso de Carrasco város specialitása a Churrasco

30. Titicaca -tó

35. Sótenger

37. Piaci szemlélődés

39. Mókusmajom

41. A Peru felől érkező indiánok i. e. 1500 körül kezdték el benépesíteni a Kordillerák ezen részeit. Az első korai társadalom i. e. 900–200 között a Chavín-kultúra volt. Az i. e. 200-tól i. sz. 600-ig – a korai átmeneti időszakban – a Titicaca-tó bolíviai oldalán az úgynevezett Tiahuanaco kultúra volt a meghatározó. Később, a 15. századtól az Inka Birodalom része lett ez a terület. A spanyol hódítás D. de Almagro nevéhez fűződik, aki Peruból induló chilei expedíciója (1535-37) során vágott keresztül Bolívián. A spanyolok 1538-ban alapították La Plata-Charcas (ma Sucre , a hivatalos főváros), 1548-ban Nuestra Señora de la Paz (ma La Paz ) városát. 1780-81-ben az utolsó inka uralkodó leszármazottja, Túpac Amaru vezetésével zajlott le a Latin-Amerika legnagyobb indián felkelése. A spanyol király hatalma a napóleoni háborúk idején gyengült meg. A terület az A.J. de Sucre tábornok vezetésével megvívott ayacuchói csata eredményeként szabadult fel. A függetlenséget 1825. augusztus 6-án a chuquisacai kongresszuson kiáltották ki. Ez az esemény Simón Bolívar nevéhez kötődik, mivel tiszteltére nevezték el az országot Bolivíának, melynek Bolivar lett a protektora, de Sucre pedig az első elnöke. 1936-tól sorozatos háborúk következtében Bolívia területének több mint felét, tengeri kijáratát, értékes ezüst és guano bányáit, jelentős gazdasági területét elvesztette. 1938-tól le kellett mondania Gran Chaco mintegy 70%-áról. Az 1952-es forradalmat katonai junták sora váltotta. Eluralkodott a korrupció, az illegális kokain termesztés, kialakultak a nyomornegyedek. 2007-ben Evo Morales elnök alkotmányos reformokat hajtott végre, de ez ellen a négy földgázban gazdag, többségében fehér lakosságú kelet-bolíviai tartomány december 16-án megelégelte, és egyoldalúan gazdasági autonómiát hirdetett: adóbevételeinek csak egyharmadát adja tovább a kormánynak, és az elnöki kormányzat a kétkamarás parlamenttel tehetetlen.

42. Potosi

43. Potosi

44. Santiago

45. Santiago

48. Souk - Cochabamba

49. Poncsóban La Pazban

50. Taquiswa

51. Sucre a hivatalos főváros

52. Tiwanaku

54. Erythrina crista-galli

56. Bol í vi ai kézműipar szőttese

57. Miss Bolivia 2005

59. Gary Huayna Képek: Internet Információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bol%C3%ADvia Zene: Folklore – Peru Pan Pipes – Flute Music of the Andes – Spirit of the Incas Magyar változat: Kapitán József