A godswindow birtok, paradicsomi zug a hegyek lábánál
Benczúr Gyula
1. (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva,
Szécsény városrésze), 1920. július 16.)
A történelmi festészet kiemelkedő alakja,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
Önarckép, 1917
2. Középiskolás korában a Klimkovics
testvérek, Ferenc és Béla
magánrajz iskolájában, Kassán
kezdett festeni és rajzolni. 1861-től
a müncheni Képzőművészeti
Akadémián Hermann Anschütz,
majd 1865-től 1869-ig Karl von
Piloty tanítványa volt.
1869-ben Olaszországban, 1874-
ben Franciaországban tett
tanulmányutat. 1876-tól 1883-ig a
müncheni akadémián tanított.
Hazatérésekor megalapította az
első magyar művészképzőt a
Benczúr-mesteriskolát, melyet
haláláig igazgatott.
Már életében elismert és
köztiszteletben álló festőművész
volt. 1906-ban a főrendiház örökös,
1910-ben a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja lett.
3. A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja.
Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus
életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének
hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc
elfogatása).
Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a
történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével.
II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XVI.
Lajos és Dubarry).
Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó
alkotói korszakát a monumentális történelmi kompoziciók jellemzik. A
millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj
egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert
a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával,
amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben
befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete
utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú
képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa
követeit, A diadalmas Mátyás).
Pályafutása során műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben
(1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).
4. BENCZÚR Gyula
Hunyadi László búcsúja
1866
Olaj, vászon, 147 x 121 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
5. BENCZÚR Gyula
II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban
1869
Olaj, vászon, 44,5 x 58,8 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
6. BENCZÚR Gyula
Vajk megkeresztelése
1875
Olaj, vászon, 360 x 245 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
44. Önarckép (1861)
Kislány pojácával (1863)
Balatoni halásztragédia (1864)
Hunyadi László búcsúja (1866)
Etelka (1868)
II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869)
Gizella (1870)
Benczúr Géza (1872)
Nő erdőben (1873)
XV. Lajos és Dubarry (1874-től több változatban)
Olvasó nő (1875)
Vajk megkeresztelése (1875)
XVI. Lajos és családja (1875)
Szerecsen fejedelem (1876)
Kun László halála (1880)
Nárcissus (1881)
Bacchánsnő (1882)
Andrássy Gyula (1884)
Trefort Ágoston (1885)
Budavár visszavétele (1896)
Károlyi Lászlóné (1898)
Batthyány Elemér (1898)
Erzsébet királyné (1899)
Schlauh Lőrincz (1900)
Szent István felajánlja a koronát (1901)
Ezredéves hódolat (1907)
Ádám és Éva (1909)
Petőfi Sándor (1909)
Háromkirályok imádása (1910)
Mikszáth Kálmán (1910)
Wekerle Sándor (1911)
Kleopátra (1911)
Mátyás fogadja a pápa követeit (1915)
IV. Károly koronázása (1916)
Krisztus az Olajfák hegyén (1919)
A diadalmas Mátyás (1919)
45. Zene:
Liszt Ferenc - Szerelmi álmok
Képek, adatok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bencz%C3%BAr_Gyula
http://www.hung-
art.hu/frames.html?/magyar/b/benczur/muvek/
http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=707
Összeállította:
Kapitán József
Benczúr Gyula szobra a szegedi Patheonban
Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1930