- A magyar turizmus új irányai és ezen belül a budapesti konferenciaturizmus fejlesztése - Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár-helyettese
1. A magyar turizmus új irányai – a budapesti
konferenciaturizmus fejlesztése
Dr. Horváth Viktória
turizmusért felelős helyettes államtitkár
Budapest, 2014. február 27.
2. Vendégforgalom 2013-ban: ismét rekordév
Érték
Vendégszám
Külföldi
Belföldi
Vendégéjszaka-szám
Külföldi
Belföldi
Bruttó szállásdíj-bevétel
Külföldi
Belföldi
Változás
2013/2012
8,8 millió
4,4 millió
4,4 millió
22,8 millió
11,9 millió
10,9 millió
166,5 Mrd Ft
106 Mrd Ft
60,5 Mrd Ft
+5,3
+5,1
+5,5
+4,6
+4,6
+4,5
+9,4
+9,2
+9,7
2
5. A SZÉP Kártya tavalyi eredményei
2014. január 31-én
52.530 elfogadóhelyi szerződés
22.984 munkáltatói szerződés
917.529 kártyabirtokos
2013-ban
•67,8 Mrd Ft feltöltés
•67,9 Mrd Ft költés
•20,2 millió tranzakció
•Június-augusztusban legalább 1 millió ember nyaralását,
pihenését szolgálta a SZÉP Kártya
5
6. ÜCS és SZÉP Kártya bevételek a kereskedelmi
szálláshelyeken: 20%-os növekedés tavaly óta
15 Mrd Ft
12,6 Mrd Ft
2013-ban ~20%-kal
több volt a SZÉP
Kártya beváltás, mint
2012-ben a SZÉP
Kártya és az Üdülési
Csekk együttesen
6
7. Bizakodva tervezhetünk
2010 óta évről évre
javulnak a vendégforgalmi
adatok
2013: közel tízszázalékos
bővülés
2007-2013: 1132 turisztikai
projekt 290 milliárd forint
EU-s támogatást nyert el
A sikerekért a köszönet
Önöket illeti!
7
8. A célok elérését megalapozó szakmai
dokumentum:
Nemzeti turizmusfejlesztési
koncepció tervezete
2014-24
8
9. Stratégiai céljaink 2024-ig
A turizmus teljes GDP hozzájárulásának
10%-ra növelése
A turizmus közvetlen foglalkoztatottai számának
növelése 50%-kal
9
10. A turizmus legfontosabb fejlesztési irányai - az
NTK célrendszere
• Innovatív, kreatív és minőségi kínálatfejlesztés
• Versenyképességet javító, vállalkozó és vendégbarát
szabályozói környezet, megújuló szolgáltatáskultúra
• Turisztikai intézményrendszer átalakítása
• Nemzetközi, különösen keleti
piaci nyitás, marketing
és értékesítés-ösztönzés
• Horizontális célok
10
11. A termékfejlesztések prioritásai
• Kiemelkedő jelentőségű, egyedi vonzerővel rendelkező
termékeink az egészség-, kulturális-, örökség és
hivatásturizmus (MICE)
• Meghatározó vonzerővel rendelkező termékek: vallási-,
fesztivál- és gasztronómai turizmus
• Tartózkodási idő meghosszabbítására alkalmas réspiaci
termékek: öko-, aktív-(lovas, kerékpáros, vízi), falusi és
agroturizmus
• a hiánypótló termékek és szolgáltatások hangsúlya
11
13. 2014-2020 között a turizmus fejlesztését
felölelő EU-s programok
A turizmus fejlesztésére több operatív programban is van
lehetőség:
•Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program
(GINOP),
•Terület és településfejlesztési operatív program (TOP),
•Versenyképes Közép-Magyarország operatív program
(VEKOP) támogatási lehetőségei
•Vidékfejlesztési program (VP)
13
14. A 2014-2020-as operatív
programok beavatkozásai a
kínálat fejlesztése érdekében
Attrakciófejlesztés (hálózatok)
Szolgáltatásfejlesztés (minőség)
Marketing
Intézményrendszer (TDM)
14
16. • zarándok hálózatok,
vallási turizmus
fejlesztés:
–
pl. Mária út (MariazellCsíksomlyó, CzestochowaMedjugore) magyarországi
szakaszai, kisebb zarándokutak
• tematikus hálózatok:
–
–
–
–
lovas
vízi
kerékpáros
természetjárás
16
17. • Természeti örökségek,
értékek fejlesztése:
– Nemzeti parkok , értékek
megőrzése és
látogathatóvá tétele
– Élményközpontú bemutatás
17
18. • Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások
fejlesztése:
– Gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése
– Nem az alap gyógy-szolgáltatást, hanem annak környezetét
fejleszti
– Egységes kínálat, egységes arculat a gyógyhelyi profilnak
megfelelően
18
21. Piacot is építünk …
• Belföldi turizmus: Bejárható Magyarország program
• Beutazó turizmus: többezer fős budapesti
kongresszusi központ
21
22. Budapest súlya
• A fővárosi
vendégéjszakák az összes
magyarországinak 34%-át
teszik ki.
• Budapesten csapódik le az
összes külföldi
vendégéjszaka 58%-a
Budapesten képződik a
külföldiektől származó
szállásdíj bevétel 70%-a
(68,4 Mrd Ft).
22
23. Városok és
helyezések …
• Budapest előkelő
helyen a népszerű
konferencia
helyszínek között
• A ranglistákon
még az első húszban
szerepel…
UIA 2012.
UIA 2011.
ICCA 2012.
ICCA 2011.
1.
Szingapúr
Szingapúr
Bécs
Bécs
2.
Brüsszel
Brüsszel
Párizs
Párizs
3.
Bécs
Párizs
Berlin
Barcelona
4.
Párizs
Bécs
Madrid
Berlin
5.
Szöul
Szöul
Barcelona
Szingapúr
6.
Tokió
Budapest
London
Madrid
7.
Barcelona
Tokió
Szingapúr
London
8.
Koppenhága Barcelona
Koppenhága
Amszterdam
9.
Madrid
Berlin
Isztambul
Isztambul
10.
London
Genova
Amszterdam
Peking
…
12.
…
Budapest
…
…
11. Budapest
20. Budapest
A Nemzetközi Szervezetek Uniója és a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége rangsorai
23
24. Nemzetközi konferenciák legfontosabb
mutatói, 2009-12.
2010
2011
2012
2012/
2011
Konferenciák száma 356 db
537 db
602 db
505 db
-16,1%
Résztvevők száma
82 000
fő
125 600
fő
125 404
fő
135 340
fő
+7,5%
Résztvevők átlagos
száma
230 fő
234 fő
209 fő
268 fő
+ 28 %
Összesített
konferencianapok
átlagos időtartam
1175
2002 nap 2069 nap 1717 nap
nap
3,3 nap 3,7 nap 3,4 nap
3,4 nap
Mutatók
2009
-17%
0%
Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda
24
25. Miért indokolt a többezer fős fővárosi
kongresszusi központ építése?
• A külföldi konferencialátogató
költése a duplája szabadidős
turistáénak
• 2012-ben a konferenciaturisták
több mint 12 milliárd forintot
költöttek el Magyarországon.
• Konferenciaturizmusunk
teljesítménye megduplázható a
megépítésével
• Tovagyűrűző hatásai révén az
egyik legjelentősebb fejlesztés
25
26. Start előtt…
• Kormányhatározat a beruházás
előkészítéséről
• Cél: megvalósítása kiemelt kormányzati
beruházásban, hazai források bevonásával
• Tízmilliárdos nagyságrendű beruházás
• Állami tulajdonú létesítmény
26