PhD. értekezés tervezet, 2014.06.26.

1. Informatikaoktatás a
gazdálkodástani
felsőoktatásban
Ph. D. értekezés tervezet
Baksa-Haskó Gabriella

2. Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdálkodástani Doktori Iskola
Számítástudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Gábor András
Budapest, 2014. június 26.
2
2014.06.26.

3. A cél
Az út
A remélt
eredmény
3
2014.06.26.

4. A cél
Pontosítás: elsődleges célom az alapozó informatika tárgy
céljának és tartalmának meghatározása
4
2014.06.26.

5. Kutatási kérdések
 (K1) Milyen informatikai tananyagot kell nyújtani a
felsőoktatásban a gazdálkodástani képzési területen?
 (K2) Mennyiben felel meg a jelenlegi magyar
felsőoktatási gyakorlat a képzési és kimeneti
követelményeknek, illetve a munkahelyi elvárásoknak a
gazdálkodástani szakokon az informatikaoktatás
területén?
 (A1) Milyen kiinduló ismeretekre és képességekre
támaszkodhatunk a képzés során?
 (A2) Milyen informatikai ismeretekre és képességekre
van szüksége a hallgatóknak a felsőfokú képzésük
során?
 (A3) Milyen informatikai ismeretekre és képességekre
van szüksége a munkába lépő diplomásoknak?
 (A4) A különböző szaktárgyak keretében milyen
informatikai támogatásban, képzésben részesülnek a
hallgatók?
5
2014.06.26.

6. Az út
Szakirodalmi
áttekintés
Pedagógiai elméletek,
tananyagfejlesztés
A Bologna folyamat
A gazdálkodástani képzési
terület szakjainak tartalma
Képzések határterületei
ECDL
Áttekintés a középiskolai
informatika tananyagról
Empirikus
adatok
A jelenlegi gyakorlat
áttekintése
dokumentumelemzéssel
A bejövő hallgatók
informatikai előismereteinek
kérdőíves felmérése
A szaktárgyak és a
módszertani tárgyak
oktatóival készített interjúk
A végzet hallgatók
tapasztalatainak kérdőíves
felmérése
6
2014.06.26.

7. A szakirodalom címszavakban
Bloom
Tanulási
eredmé-
nyek
Tanuló
központú
tanulás
Kom-
peten-
cia
BolognaECTS
Tuning
KKK
ECDLInformatika
érettségi
7
2014.06.26.

8. A jelenlegi gyakorlat
 A gazdálkodástani felsőoktatás infromatikatanítási
gyakorlata Magyarországon
 Már nem teljsen jelenlegi, a kutatás 2010-ben zajlott
 21 intézmény (11 egyetem és 10 főis-kola) 65 szakjának 244
tantárgyát tudtam bevonni a vizsgálatba.
 A különböző szakokon tanított azonos tárgyakat leszámítva
131 különböző tantárgy adatai álltak rendelkezésemre
(előadások és gyakorlatok száma, kredit, számonkérés
módja, felelős tanszék).
 A tantárgyi hálókat (operatív tanterveket) és a
tantárgyleírásokat az intézmények honlapjáról gyűjtöttem,
így sajnos az adataim nem teljes körűek.
 17 intézmény 83 tárgyánál találtam tantárgyleírást is, bár
nagyon különböző terjedelemben. A tantárgyleírások
alapján szövegbányászati elven a tárgyak tartalmát is
elemeztem és összehasonlítottam.
 A Budapesti Corvinus Egyetem és az Általános
Vállalkozási Főiskola gyakorlatának összehasonlítása -
2013
8
2014.06.26.

9. Operatív tantervek (2010)
 Szakonként a kötelező tárgyak száma 1 és 6 között változott,
átlag 2,01 kötelező informatika tárgyuk volt a hallgatóknak.
 Iskolán belül általában nagyobb volt a hasonlóság, mint
szakokon belül, az intézményekben általában ugyanazok
voltak a kötelező tárgyak a különböző szakokon, de a
tantárgyak számában volt eltérés:
 a gazdálkodás és menedzsment szakon és a pénzügy és
számvitel szakon többnyire több volt a kötelező informatika (átlag
2,5).
 A legkevesebb tárgy a közszolgálat szakirányon volt (átlag 1,4).
 Néhány helyen a gazdálkodás és menedzsmenten belül a
szakirányok között szerepel információmenedzsment, itt
szakiránytárgyként több informatika tárgy is szerepelt.
 A kötelező tárgyak kreditszáma 1 és 5 között változott
 Az óraszám hetente maximum 2 óra előadás vagy 4 óra
gyakorlat, néhol vegyesen is voltak előadások és
gyakorlatok.
2014.06.26.
9

10. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
10

11. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
11
1. kezdő informatika tárgyak(n=8): első
évfolyamon kötelező tárgyak,
tartalmukban jellemzően
alapismeretek, hardver,
opeációsrendszer ismeretek, sok
elmélet, kevés irodai szoftver gyakorlat
(szövegszerkesztés, táblázatkezelés,
prezentációkészítés) szerepelt.

12. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
12
2. alap (haladóbb) informatika tárgyak
(n=2): első évfolyamon kötelező
tárgyak, az elméleti anyagban nincs
operációsrendszer, viszont van
adatvédelem, adatbiztonság, a
gyakorlatban nincs szövegszerkesztés és
prezentáció, csak táblázatkezelés,
kiemelve a statisztikai feladatokat.

13. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
13
4. vállalatirányítási és egyéb
informatikai rendszerek (n=28): szintén
nagy, de egységesebb csoport.
Különböző, gyakran szakspecifikus
(számviteli, emberi erőforrás, logisztikai)
informatikai rendszereket bemutató
tárgyak. Többnyire választható, vagy
szakiránytárgy, csak egy negyede
szerepel kötelező tárgyként.

14. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
14
5. modellező tárgyak (n=5): általában
haladó táblázatkezelés, statisztikai,
matematikai, pénzügyi modellek,
valóban gazdasági felhasználás. 2
kötelező és 3 választható tárgy került
ebbe a csoportba.

15. Tantárgyleírások (2010)
 A tárgyak tartalmát vizsgálva klaszteranalízissel (a
csoporton belüli kapcsolatok módszerével) az alábbi
csoportok alakultak ki a tárgyak között:
 1. kezdő informatika tárgyak(n=8)
 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2)
 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29)
 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28)
 5. modellező tárgyak (n=5)
 6. adatbázis-kezelés (n=10)
 7. átfogó (n=1)
 A tantárgyak elnevezéséből nagyon korlátozottan lehet
csak a tárgyak tartalmára következtetni, azonos
csoporton belül is számtalan teljesen különböző
elnevezésű tantárgy szerepelt, és hasonló elnevezésű
tárgyak is egészen eltérő tartalmakat takartak.
2014.06.26.
15
6. adatbázis-kezelés (n=10): némelyik
tárgy információrendszer név alatt fut,
de valójában azok tartalma is
adatbáziskezelés. Az adatbázistervezés
elmélete mellett gyakorlati
ismeretekkel, gyakran az SQL nyelv
használatával. 4 kötelező, 4 választható
és 2 szakiránytárgy.

16. BCE és ÁVF 2013
 A BCE az egyetlen hazai intézmény, amely mind a 9
szakot indítja.
 Az ÁVF egyike azoknak a főiskoláknak, melyek a
gazdálkodástani képzési területen is indítanak szakokat:
 Gazdálkodás és menedzsment
 Nemzetközi gazdálkodás
 Közszolgálati (kifutó módon, 2009-es mintatantervet tudtam
vizsgálni).
 Következtetések
 a 2010-es felméréshez hasonlóan most is nagyobb
hasonlóság mutatkozik intézményen belül (akár a két kart is
külön intézménynek tekintve), mint szakok között.
 Az egyetemen kevesebb a kötelező gyakorlati oktatás
informatikából, ugyanakkor jóval szélesebb a választható
tárgyak köre.
 A Gazdálkodás és menedzsment szakon a főiskolán úgy tűnik
nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakirányspecifikus, a
munkahelyen közvetlenül alkalmazható informatikai
ismeretek átadására.
2014.06.26.
16

17. BCE Informatika tárgyak 2013 G kar I.
 Kötelező: Informatika (1. félév, 4 kredit, 1+1, ill. 1+2)
 Kötelezően választható: Üzleti informatika (4. félév, 3
kredit) (4 tárgyból 3-at kell választani)
 Szakmai kötelező tárgyak és szakiránytárgyak:
 Gazdálkodás és menedzsment
 szakmai kötelező tárgy: E-business (6. félév, 4 kredit)
 Német nyelvű DSG szakirány: Wirtschaftsinformatik (4. félév, 3
kredit)
 Többi szakirányon nincs
 Nemzetközi gazdálkodás szak: nincs
 Kereskedelem és marketing: nincs
 Turizmus és vendéglátás: nincs
 Pénzügy és számvitel
 kötelező szakmai tárgy: Pénzügyi-számviteli informatika I. (4. félév,
3 kredit ) (Pénzügyi számvitel tanszék)
 kötelezően választható szakmai tárgy: Pénzügyi-számviteli
informatika II. (5. félév, 3 kredit ) (Pénzügyi számvitel tanszék)
2014.06.26.
17

18. BCE Informatika tárgyak 2013 G kar II.
 Választható tárgyak:
 Wirtschaftsinformatik (3 kredit)
 Alkalmazott informatika - Üzleti modellek (4 kredit)
 Adatbáziskezelés a gyakorlatban (4 kredit)
 Internet (4 kredit)
 Cases on Business IT Management (5 kredit)
 Vállalati gazdálkodás támogatása SAP nagyvállalati
megoldással (3 kredit)
2014.06.26.
18

19. BCE Informatika tárgyak 2013 K kar I.
 Kötelező: Informatika I. (1. félév, 4 kredit, 1+2)
 Emberi erőforrások szakon kötelező: Üzleti informatika
(2. félév, 3 kredit)
 Kritérium tárgy: Prezentációs- és kommunikációs
készségek fejlesztése (1. félév, 0 kredit)
(Mikroökonómia tanszék)
 Kötelező szaktárgy:
 Emberi erőforrások
 Személyügyi informatika (5. félév, 3 kredit)
 A többi szakon (közgazdasági szakok) nincs ilyen
 Választható szaktárgy:
 Gazdaságelemzés: Informatika II. (4. v. 6. félév, 3 kredit,
0+2)
 Közszolgálati: Informatika II. (4. v. 6. félév, 3 kredit, 2+0)
2014.06.26.
19

20. BCE Informatika tárgyak 2013 K kar II.
 Választható tárgyak:
 Üzleti informatika (Alkalmazott közgazdaságtan,
Gazdaságelemzés és Közszolgálati szakon) (3 kredit)
 Informatika II. (előadásos változat) (Alkalmazott
közgazdaságtan és Emberi erőforrások szakon) (3 kredit)
 Programozási gyakorlatok (LaTex és MATLAB)
(Alkalmazott közgazdaságtan) (6 kredit, Matematika
tanszék)
 Alkalmazott informatika - Üzleti modellek (3+3 kredit)
 Adatbáziskezelés a gyakorlatban (3+3 kredit)
 Internet (3+3 kredit)
2014.06.26.
20

21. Bejövő ismeretek – 3 felmérés
2005-2006 2012-0123 2013-2014
Intézmények BCE BCE, ÁVF, BKF BCE
Képzési
forma
nappali nappali és levelező nappali és levelező
Kitöltési arány 92%
(a kérdések egy része
csak a második félévben
szerepelt, 40%)
BCE nappali 46%
ÁVF nappali 94%
ÁVF levelező 94%
BKF nappali 95%
BKF levelező 37%
feldolgozás alatt
A vizsgálat
területei
1. félév: tanították-e az
egyes informatikai
területeket
2. félév: tanították-e az
egyes informatikai
területeket és milyen
szintűnek érzi az ismereteit
tanították-e az egyes
informatikai területeket és
milyen szintűnek érzi az
ismereteit
tanították-e az egyes
informatikai területeket
és milyen szintűnek érzi
az ismereteit
+ teszt az ismeretek
szintjének felmérésére
A kitöltés
módja
elektronikusan tanórán elektronikusan tanórán
vagy otthon (BCE),
elektronikusan tanórán
(BKF) és papíron
beiratkozáskor (ÁVF)
elektronikusan otthon,
pontszám ösztönzéssel
21
2014.06.26.

22. Összehasonlítás 2005-2012
2014.06.26.
22

23. 2012 – Néhány érdekesség
MEGKÉRDEZETT TÉMAKÖRÖK
ÉRETT-
SÉGI
ECDL
Szövegszerkesztővel egyszerű szöveg
készítése + +
Szövegszerkesztővel hosszú
dokumentum készítése
- -
Szövegszerkesztővel kiadvány készítése
- +
Szövegszerkesztő haladó használata
-
csak
k.l.
Táblázatkezelővel táblázat készítése
+ +
Táblázatkezelővel egyszerű képletek,
függvények használata + +
Táblázatkezelővel haladó függvények
- -
Táblázatkezelővel adatok elemzése + +
Táblázatkezelő haladó használata - -
Prezentációkészítés + +
Internethasználat + +
Webszerkesztés + -
Multimédia szerkesztés - -
Adatbázis-kezelés + +
Programozás - -
 Összefüggés a középiskolai
tananyaggal
 Az internethasználat kivételével
mindenhol szignifikáns, de nem túl szoros
 Legszorosabb az adatbáziskezelsénél
(Pearson: 0,615)
 Legalacsonyabb a szövegszerkesztővel
egyszerű szöveg készítése(Pearson: 0,138)
 Összefüggés az ECDL bizonyítvány
meglétével
 3 területen mutat szignifikáns összefüggést
az egyes területek önbevallott
tudásszintjével
 Internethasználat: az ECDL vizsgával nem
rendelkezők vallják magukat jobbnak.
 A két pozitív eltérés: táblázatkezelővel
egyszerű képletek használata, adatbázis-
kezelés
 Összefüggés az informatika
érettségivel
 Negatív irányú eltérés: egyszerű szöveg
készítése, szövegszerkesztő haladó
használata, táblázatkezelő haladó
használata, internethasználat, multimédia
szerkesztésben
 Pozitív az eltérés: táblázatkezelővel
táblázat készítése, adatelemzés,
webszerkesztés, adatbázis-kezelés
2014.06.26.
23

24. Összefüggés a középiskolai tananyaggal
VÁLTOZÓ
PEARSON
CORRELATION
SIG.
(2-TAILED)
Adatbázis-kezelés(saját átlagtól) 0,615 0,00
Táblázatkezelővel adatok elemzése(saját átlagtól) 0,550 0,00
Táblázatkezelővel egyszerű képletek, függvények
használata(saját átlagtól)
0,496 0,00
Webszerkesztés(saját átlagtól) 0,464 0,00
Táblázatkezelővel haladó függvények(saját átlagtól) 0,412 0,00
Programozás(saját átlagtól) 0,380 0,00
Szövegszerkesztő haladó használata(saját átlagtól) 0,361 0,00
Szövegszerkesztővel kiadvány (pl. plakát, meghívó)
készítése(saját átlagtól)
0,360 0,00
Táblázatkezelővel táblázat készítése(saját átlagtól) 0,356 0,00
Táblázatkezelő haladó használata(saját átlagtól) 0,314 0,00
Prezentációkészítés(saját átlagtól) 0,285 0,00
Multimédia szerkesztés(saját átlagtól) 0,208 0,00
Szövegszerkesztővel hosszú dokumentum
készítése(saját átlagtól)
0,149 0,00
Szövegszerkesztővel egyszerű szöveg készítése (saját
átlagtól)
0,138 0,00
Internethasználat(saját átlagtól) -0,050 0,31
2014.06.26.
24

25. Interjúk
 Általános Vállalkozási Főiskola, 2012
 9 tanszéki interjú, idegennyelvi lektorátus, záróvizsga központ
 3 témakör:
 Hallgatói teljesítmény
 Informatika tárgyak tartalma: Excel (n=8), Access (n=3),
programozás nem kell (n=3)
 Oktatói elvárások
 Budapesti Corvinus Egyetem, 2013-14
 Több körös beszélgetés a szakirányfelelős tanszékek egy-egy
tagjával
 Táblázatkezelés stabilan, adatkezelés, adatelemzés
 Algoritmizálás, Excel makrók
 Az egyetemi beszélgetések még folyamatban, annyi már
most látszik, hogy a programozás megítélése élesen eltér
a két intézményben.
25
2014.06.26.

26. Alumni kutatás
 2012. február: kísérleti kutatás az ÁVF alumni körében
 3823 megkeresett végzett hallgató közül 189 fő töltötte ki
teljesen vagy részlegesen a kérdőívet
 ez alapján kerültek kidolgozásra a későbbi hallgatói és
alumni kérdőívek is
 2013-14: BCE alumni, az eredmények még feldolgozás
alatt
26
2014.06.26.

27. Néhány eredmény – ÁVF 2012
2014.06.26.
27

28. A szövegszerkesztés kategóriáinak
kialakítása sokdimenziós skálázással
2014.06.26.
28

29. Leggyakrabban használt
függvények – ÁVF 2012
FUNKCIÓ EMLÍTÉS SZÁM
(91 VÁLASZOLÓBÓL)
SZUM 69
HA 41
FKERES 38
DARABTELI 25
ÁTLAG 18
AUTOSZŰRŐ 14
SZUMHA 13
DARAB 11
2014.06.26.
29

30. A remélt eredmény
Javaslatot teszek egy korszerű, a
Bologna folyamatnak, a képzési és
kimeneti követelményeknek és a
munkahelyi elvárásoknak megfelelő,
a peremfeltételeket figyelembe
vevő tananyag összeállítására.
30
2014.06.26.

31. A tervezett tananyag
 Figyelembe veszi, hogy a hallgatók milyen informatikai
előképzettséggel rendelkeznek
 Hangsúlyosan tartalmazza azokat az ismeretelemeket
és készségeket, amelyek a kutatás különböző
forrásaiból kiderültek
 Szerepeltek a KKK-kban
 A szaktanszékek és a szakirányfelelősök fontosnak
tartották
 Az alumni kutatás során a munkahelyeken gyakran
használják
 A tervezett tananyagban kimeneti követelményeket
kívánok megfogalmazni
2014.06.26.
31

32. A tervezett tananyag validálása
 Rövid távon
 A dolgozat során felállított tételes követelménylistát
ellenőrzöm, hogy az általam tervezett tananyag annak
megfelel-e.
 A szakirányfelelősökkel tovább folytatott interjúk során a
kész tananyagtervet véleményeztetem
 Hosszú távon (ez már nem tud része lenni a
disszertációnak):
 Folyamatosan ellenőrzöm a hallgatói visszajelzéseket
 További kérdőíves felmérések a végzős hallgatók és az
alumni körében
2014.06.26.
32

33. 2014.06.26.
33
Köszönöm szépen
a figyelmet!