1. A közlekedési közszolgáltatások érdekeinek megjelenítése a megújított gazdasági-társadalmi párbeszéd keretein belül Dr.-Ing. Sárközi György Elnök STRATOSZ
2. Cui bono? Marcus Tullius Cicero beszédében, a Pro Roscio Amerinóban emlegetését Lucius Cassius Longinus Ravillának tulajdonítja „ Lucius Cassiusnak, akit bölcs és igazságszerető bíróként tart számon az emlékezet, gyakori szokása volt megkérdeni: »No és vajon kinek használt ez az egész?«” Cui prodest? Seneca Medea című drámájából Cui prōdest scelus, is fecit ; azaz: „ Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”
3.
4.
5. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER (TB) ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRBESZÉD SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB
7. Az európai szociális párbeszédben résztvevő szervezetek Munkaadói oldal BUSINESSEUROPE , The Confederation of European Business (korábban: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe , Európai Munkáltatók és Gyáriparosok Szervezeteinek Szövetsége) UEAPME (European Association for Small and Medium Businesses and Crafts , Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetsége) CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of General Economic Interest , Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja) Munkavállalói oldal ETUC ( European Trade Union Confederation , Európai Szakszervezeti Szövetség)
9. A párbeszéd formái Konzultáció Az Európai Unió jogalkotó intézményei a döntés-előkészítő folyamat során felmérik a szociális partnerek véleményét. A konzultációban a témától függően a szociális partnerek európai csúcsszervei, az európai ágazati szintű, és nemzeti szervezetei vesznek részt. Intézményei: Tanácsadó bizottságok, melyek tripartit felépítésűek, munkájukban a tagországok 3x2 fővel vesznek részt. 1998-ig az Ágazati Közös Bizottságok, a mai Ágazati Párbeszéd Bizottságok elődei is konzultatív fórumként működtek, és a jelenlegi bizottságokban is folyik konzultáció .
10. A párbeszéd formái Concertation (fr.) Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös, háromoldalú intézése; elsősorban a foglalkoztatáspolitikában nyert teret. Az Európai Unió intézményei és a szociális partnerek együtt fogalmaznak meg célokat, választják ki az azok eléréséhez szükséges eszközöket, és végrehajtásáért is közösen felelősek. Fő intézménye: Foglalkoztatási Állandó Bizottság (1970), mely évente kétszer ülésezik. Fő tevékenysége: évente tárgyalja a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak tervezetét és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentést.
11. A párbeszéd formái Szociális párbeszéd Közösségi szinten a szociális párbeszéd kétoldalú (bipartit) párbeszédet jelent. A kétoldalú párbeszéd célja közösségi szinten: a munkaadók és a munkavállalók európai szervezetei közötti információcsere, viták, tárgyalások a konszenzus elérése érdekében. Meghatározó eseményei: Szociális Párbeszéd Csúcstalálkozók, ahol az európai szociális partnerek legfelsőbb szinten találkoznak. Eredményei: közös állásfoglalások, melyek nem kötelező érvényűek, de közös célokat, prioritásokat rögzítenek. Az 1993-ban aláírt Szociálpolitikai Megállapodás és Szociálpolitikai Jegyzőkönyv lehetővé tette, hogy a szociális partnerek közvetlenül tárgyaljanak, és bizonyos kérdéseket európai szintű megállapodásokkal szabályozzanak. A szociális párbeszéd Európában nemcsak közösségi, de ágazati szinten is zajlik. Intézményei: Ágazati Párbeszéd Bizottságok, melyek kétoldalúak.
13. „ Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás” 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 2010. évi CXXXI. Törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról T/4866. (2011) számú Törvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m ű ködésér ő l és támogatásáról
14. Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Alakuló ülés 2011.10.11 .
15. Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
16.
17. Az ÁPB-k intézményrendszerének működésében résztvevő szervezetek és testületek (2005-2006) Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
18. Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) 2007-2010 Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
19. Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
