Gyerekszoba - pszichológus szemmel

Kölyökvár Webáruház Gyerekszoba pszichológus szemmel

Gyerekszoba - pszichológus szemmel

A babaváró családok egyik legfontosabb problémája, hogy milyen legyen a
gyerekszoba, hogyan, milyen bútorokat válasszanak, milyen tapétát, függönyt vagy
kiságyat vásároljanak. Az üzletek sokezer féle terméket kínálnak, sokszor csak
kapkodjuk a fejünket, mit vásároljunk meg elıször. Van, aki már hónapokkal a szülés
elıtt készre berendezi születendı gyermeke szobáját, és van, aki azt mondja, majd
szépen, lassan, sorjában megvásárolja a hozzávalókat.

Végiggondolva a teendıket mindenkiben
felmerül, hogy

• Hogyan oldjuk meg az alvást, hogy a
család minden tagjának nyugodt
éjszakái legyenek?
• Hogyan válasszam ki a nekünk
megfelelıt a bútordömpingbıl?
• Milyen színekkel fessük, dekoráljuk
ki a szobáját?
• Mikortól legyenek együtt a testvérek,
és meddig viselik el egymást egy
szobában?
• Hogyan és mikor szoktassam rendre
a csemetéimet?

Ugye mindenki kapott már tanácsokat az
ismerısöktıl, barátoktól és a
családtagoktól, általában ezekre a
kérdésekre mindenkinek van egy „tuti”
bevált ötlete.

De vajon mit gondol minderrıl a szakember?
Szıdy Judit pszichológussal, szoptatási szaktanácsadóval beszélgettünk.

Kölyökvár Webáruház www.kolyokvar.hu


A gyerekszoba az arisztokrácia találmánya

Az arisztokrata édesanyák már újszülött koruktól külön
szobába tették a gyermekeiket. İk alig vettek részt a
nevelésükben, ez a feladat inkább a dajkákra hárult. Nekik
volt külön szobájuk, ahol a gondjaikra bízott gyerekekkel
együtt aludtak, így nagyon különleges kapcsolat alakult ki
kettejük között.

A szülık a gyerekekkel szinte csak az utánpótlást
biztosították. A lényeg az volt, hogy a gyerek észrevétlen
legyen, és ne zavarja a felnıtteket.

A „jól tartott csecsemı”

Ezt nálunk a 40-es évek óta az is erısítette, hogy az anyuka
nagyon hamar, általában 6 hét után visszament dolgozni. Az volt
a cél, hogy minél hamarabb önállóságra szoktassák a
gyerekeket, és ezt ráadásul különbözı tudományos irányzatok is
támogatták.

Nálunk a legerısebb a Pikler Emmi-féle vonulat volt, amikor az
anyáknak azt tanították, hogy a „jól tartott csecsemı” mindig idıre
eszik és alszik, aki nem így csinálta, annak hamar a fejére
olvasták, hogy nem jól neveli a gyerekét. Még a mostani anyák is
így nevelkedtek, például nem szoptatták ıket éjszaka, és sokan
hamar bölcsibe kerültek.

Ma már sokan meg akarják és meg is tudják tenni, hogy otthon
maradjanak a gyerekkel egy-két, akár három évig is. Egyre
erısödik az az irányzat, akik az ısi, ösztönös dolgokat tartják
fontosnak, és akik úgy gondolják, hogy fontos, hogy gyermekeket
minél közelebb engedjük magunkhoz. Ez még kb. 20 éve is nagyon újszerő volt, akkor
még csak olvasni lehetett néha ilyen szemlélető írásokat, de nem nagyon alkalmazták
ezt az anyukák. Ma már sokkal gyorsabb az információáramlás: felmegy az anyuka a
netre, és bármirıl pár perc alatt elolvashatja azt, ami érdekli.



Külön szoba: a gyerek vagy a szülı igénye?

Az, hogy szükség van-e külön szobára, elıször is a gyerek személyiségétıl is
függ. Van, aki kicsi korától szeret elvonulni, és sokszor elfoglalja magát, szeret
egyedül játszani. Nincs akkora szüksége, hogy állandó kontaktusba legyen a
szüleivel. De van olyan is, aki mindig körülöttük szeret lenni, ott van a nyomukban,
szeret velük aludni.

Egy idı után úgyis látszik rajtuk, ha szeretnének többet magukban lenni,
elvonulni. Viszont egy gyerek ilyenkor is csak fokozatosan távolodik el a szüleitıl. Hat
éves kor elıtt igazából a szülınek van csak igénye arra, hogy a gyereknek külön
szobája legyen. Utána már mind a két fél szeretne kicsit függetlenedni a másiktól.

A kisbaba valódi szükségletei

Forrás: Schneiderné Diószegi Eszter http://www.lll.hu/node/301

„Amikor várva várt kisbabánk elıször jelentkezik,
természetesen elsı gondolataink egyike, hogy
szeretnénk neki mindent megadni, amit csak lehet.
De vajon tudjuk-e, hogy mi az a minden, amire
a kisbabának szüksége van?

Ha körülnézünk az üzletek kínálatában, elolvassuk
a mamáknak szóló hirdetéseket, megnézzük a
reklámokat, akkor könnyen azt a képet kaphat-
juk, hogy a babának minél drágább, és igazán
mindentudó szerkezetekre, rengeteg, pénzért
kapható felszerelésre van szüksége.
Csodálatosan dekorált, színben harmonizáló gye-
rekszobára, baldachinos ágyra. Fölötte az elma-
radhatatlan, forgó-zenélı szerkentyő, amibıl már
létezik távirányítós kivitelő is, hogy addig se kelljen
odamenni a baba ágyához, amíg azt felhúzzuk.
Szuper, többfunkciós, több fokozatban dönthetı, a
legújabb divatszínekben készülı babakocsira. Formatervezett kiskádra, amiben már
tartani sem kell a babát: helyettünk körülöleli a mőanyag. Bébiırre, ami helyettünk
figyel, amikor kisbabánk a család életétıl távol alszik a szobájában.

Ezért akár erınkön felül is költünk a babafelszerelésre, mert félünk attól, hogy netán
azon múlna a gyerekünk boldogsága, hogy nem kapott meg valamit. De valóban
ezektıl lesz boldog? Valóban ezekre lenne szüksége? Vagy egészen más
dolgokra, amikre nem készít fel minket senki? Mert ezek a más dolgok nem
kerülnek pénzbe, csupán idıbe és energiába, így egyetlen cégnek sem érdeke, hogy
reklámkampányt indítson mellettük.



Vajon mik a kisbaba valódi szükségletei?

Az biztos, hogy nagyon nagy szüksége van
testkontaktusra. A testkontaktus iránti igény a
táplálkozási szükséglettel egyenlı erısségő!
Semmilyen remekbe szabott babakocsi, kiságy,
zenélı szerkezet, szobahinta nem tudja pótolni
apa vagy anya ölelését és ringatását, és nem is
szabadna ennek kiváltására használni az
elıbbieket. A testkontaktus, az ölelés egy olyan
összetett helyzet, amiben a baba érzékeli a
szülı lélegzését, szívdobogását, illatát,
mozdulatait, amelybıl biztonságban meg tudja
figyelni az ıt körülvevı világot. És ezáltal tud
fejlıdni.”

Variációk együttalvásra

Az egész pici baba még úgy szeret aludni
– ezt kutatók is vizsgálták – hogy a mama felé
fordulva összegömbölyödik, odabújik, a
mama pedig szintén, és így kiegészítik
egymást. A mama így egy kis kuckót képez a
combja és a hasa között a babának, és ez szinte
minden kultúrában így van. Aztán amikor elkezd
forogni meg mozogni a gyerek, lehet, hogy ez
már kényelmetlen mindkettıjüknek, de át lehet
úgy alakítani az életünket, hogy mindenkinek jó
legyen.

Az ún. „oldalkocsis” megoldás is nagyon hasznos, amikor a felnıtt ágy mellé
állítjuk a babaágyat, és egy szintbe tesszük a két matracot. Tehát egy térben vannak,
de mégis külön. És ha a baba szopizni akar, akkor a mama csak átnyúl vagy közelebb
fekszik és megszoptatja. Vagy egy olyan variáció is, amikor a baba egy matracon
alszik a nagyágy mellett, ez is nagyon praktikus. Ez azért is nagyon kényelmes, mert a
babák nagy része még egy éves korában is szopik éjszaka, és elég fárasztó egy évet
úgy eltölteni, hogy mindig át kell menni a másik szobába.

Az együttalvás valamelyik formája nagyon be szokott válni, de ha
bármelyik szülı nagyon nem akarja, a szakemberek nem szokták javasolni. Mert mind
a hárman egyenrangúak, a mama, a papa és a gyerek, a család összes tagjának jól
kell éreznie magát, és olyan megoldást kell találni, ami mindenkinek jó. Van olyan
baba-mama páros, akik külön érzik jól magukat, és nem árt a tejmennyiségnek, ha



külön alszik a baba, de olyan is létezik, mikor csak úgy van elegendı tej, ha éjszaka is
gyakran szoptat a mama. Nincs általános recept, amely mindenkinél beválik.

„Be fog szokni az ágyunkba!”

Gyakran ijesztgetnek ezzel a szülık vagy
a rokonok. És ha már eleve vannak
párkapcsolati zavarok, akkor erre a szülık akár
öntudatlanul is úgy reagálnak, hogy a gyereket
használják arra, hogy a köztük levı távolság
megmaradjon. De ez nem azt jelenti, hogy az
együttalvás okozza a párkapcsolati zavart!

Ha a szülık egy idı után mégis szeretnék
külön szobába szoktatni a kisgyereket, azt sem
elvágólag érdemes csinálni, hogy „eddig érezted
a közelségemet, most meg külön szobában fogsz aludni”, hanem kell valamiféle
átmeneti állapotot létrehozni. Elıször kicsit messzebb tenni az ágyát, vagy az éjszaka
elsı felében ott aludni a szobájában egy matracon, hogy ne kelljen a teljes
összenövésbıl a teljes kitaszítottságba kerülnie.

Ha sírni hagyjuk altatás helyett, lehet, hogy egy idı múlva abbahagyja. De ez
nem azt jelenti, hogy megtanult elaludni és jó gyerek lett, hanem azt, hogy
megtört, és megtanulta: hiába szól, nem számíthat a szüleire.

Külön szoba a játékhoz, tanuláshoz?

A gyereknek teljesen mindegy, hol vannak a
játékai, akár a konyhában is kinevezhetünk nekik egy
játékospolcot. De ha már van egy testvér, akivel lehet
játszani, akkor a gyerekek nagyon szeretnek a szülık
nélkül elvonulni, kuckózni. Kb. 3 éves kor fölött, amikor
már igazán együtt tudnak játszani, akkor van inkább
szüksége arra, hogy a barátaival félrevonulhasson a
szülık szeme elıl. Az meg megint más kérdés, hogy a
szülıket mennyiben zavarja, hogy a lakás tele van
játékokkal. Sokszor akkor is szétpakolhatnak, ha ott a
gyerekszoba, de legalább egy idı után oda be lehet vinni a lakást elárasztó játékokat.

Az, hogy szükséges-e külön szoba a tanuláshoz, szintén fıképpen a gyerek
személyiségétıl függ. Van olyan, aki szeret elvonulni tanulni, és szívesen tanul
egyedül, de van olyan is, aki soha nem szeret egyedül lenni, és még a konyhába is a
mama után megy házi feladatot írni.



Bútorválasztás okosan

• A gyerekszoba bútorai közül az ágynak van a legfontosabb szerepe, azt
érdemes a legjobban kigondolni, megfontolni tehát, milyen ágyat is vásároljunk a
gyerkıcnek.

• A legpraktikusabb, ha olyan ágyat szerzünk be, ami megnövelhetı, átalakítható.
És jó, ha maga a bútor csak egyszerő, natúr színő, amihez késıbb sok jópofa
kiegészítı, színes textília vásárolható. A gyereknek is jobb, ha nem egy
túldíszített, zavaros környezetben nı föl.

• A járókát nem ajánlják a szakemberek, és egyébként is nagyon ritka az a
gyerek, aki egy ilyen kis helyen több idıt tud eltölteni.

• Ha kevés a helyünk, a pelenkázót praktikusan mással is meg lehet oldani, nem
szükséges külön megvásárolni: a kiságyra vagy a kádra ideiglenesen rátett
szivacsos deszka is megteszi arra a néhány hónapra, hogy az anyukának ne
kelljen mindig lehajolni.

• De az, hogy ki ilyen bútort vásárol, nemcsak a helytıl, hanem az igényektıl is
függ. Végig kell gondolni azt is, hogy a rokonoktól, ismerısöktıl mit tudnánk
néhány hónapra kölcsönkérni, vagy esetleg örökölni. Például kis mérető rácsos
ágyat sem érdemes vásárolni, mert hamar kinövik a gyerekek. A
legpraktikusabb az, ami késıbb gyerekággyá átalakítható, vagy lenyitható az
oldala, így könnyen odatolható a nagyágy
mellé, és pár hónap múlva a baba már
önállóan fog fel-le közlekedni rajta.

• A drága szoptatós fotelt is csak akkor
érdemes elıre megvásárolni, ha valóban
van a családnak hintaszékre szüksége,
ugyanis a szoptatás csak az elsı 3 hétben
bonyolult, aztán már olyan gyakorlatra
tesznek szert, hogy bárhol, bármilyen
helyzetben meg tudja szoptatni a mama a
babát.

• A szoptatós párnát is lehet helyettesíteni más párnával is, és van, akinek nem is
jön be, mert olyan testalkata van, hogy nem tudja használni.



A színek hatása a gyerekekre

A babák az elsı 6 hétben a kontrasztot érzékelik, a színek közötti különbséget.
A kisbabának még minden új dolog, a látvány csak fokozatosan alakul rendszerré.
Tehát nem érdemes túlzsúfolni a környezetét mindenféle mozgó, csillogó-villogó
játékkal, neki az a legjobb, a legizgalmasabb, amikor azt láthatja és hallhatja,
amit a mamája. Erre a célra a legideálisabb a hordozókendı, amely a babának és
a mamának is a legkényelmesebb. A babának alapvetıen magára a passzív
mozgásra van szüksége.

Tehát nincs egy olyan ideális gyerekszoba,
amire azt lehetne mondani, hogy kifejezetten a
babának való. Neki a mozgás és a változás
az, ami izgalmas.

A bölcsı is egyfajta pótlás, az anyai hordozás,
a ringatás helyettesítése. Vagyis teljes
nyugalomra nincsen szüksége egy babának, az
alváshoz sem kell feltétlenül baldachinos
kiságyat beszerezni, a legjobban a pici baba az
anyukája hasán egy kendıben tud aludni.

Testvérek egy szobában

Az elsı pár hónapban a gyereknek az anyja
mellett a helye. A késıbbiekben pedig csak jó
hatással van a testvérekre, ha együtt alszanak:
megnyugtatja ıket, hogy hallják egymás
szuszogását vagy fogják egymás kezét. Sokan
attól félnek, hogy a kisebb majd felébreszti a nagyot,
de a tapasztalatok szerint a nagyobb testvér nem kel
fel a kicsi nyőglıdésére vagy felsírására.

Az anya azért ébred fel rögtön a legkisebb
mocorgásra is, mert hogy anya, és ı arra van
kitalálva, hogy felébredjen a babasírásra. Amikor



nagyobbak lesznek, már kiskamasz korban igényelhetik a külön szobát, kuckót. Fıleg,
ha már néha eljönnek hozzájuk a barátnık, barátok is. Tehát ha megvan erre a
lehetıségünk, hagyjuk kamasz gyerekeinket néha egy kicsit félrevonulni.

Hogyan és mikor szoktassam rendre?

A korai idıszakban, óvodás kor elıtt
semmiképpen nem lehet rendet követelni a
kicsiktıl. Ráadásul ha a szülı nem egy
rendrakós típus, akkor elég nehezen lehet
elvárni a gyerektıl, hogy maga után rendet
rakjon. Vagyis ha azt látja, hogy az anyánál se
mőködnek ezek a dolgok, akkor ı sem fog
mindig mindent a helyére tenni.

Sokkal jobb megoldás az, ha együtt csináljuk, ha
játékosan fogjuk fel, ha pl. rendrakóversenyt
rendezünk. De az nem mőködik, hogyha azt
mondjuk a gyerekünknek, hogy valamit nem
kaphat meg, míg nem lesz rend.

A késıbbiekben azonban már el lehet várni, hogy rendet tartson a szobájában.

Bár érdekes, hogy Vekerdy Tamás pszichológus például az mondja, hogy ha majd a
gyerek elkerül a háztól, akkor az új családjában úgyis rendet fog tartani, de addig
bátran gázoljunk át a szobájában a szétszórt holmik között.

Az viszont nagyon fontos, hogy a közös terek rendrakásában vállaljanak legalább
annyit, hogy elviszik onnan a dolgaikat. A bútorokkal is sokat segíthetünk, mert ha
nincs tárolókapacitás a szobában, akkor hiába mondjuk, hogy rakjon rendet, ha nincs
annyi szekrénye és tárolóbútora. A szülık abban is segíthetnek, hogy a fölöslegessé
vált dolgokat fölszabadítják, de ez is gyerekfüggı, ki mennyire ragaszkodik a
tárgyaihoz, játékaihoz.

Szıdy Judit pszichológus, szoptatási tanácsadó egyéb írásait, gyereknevelési
tanácsait a honlapjain is olvashatják: www.szody.hu www.amibabank.hu


Gyerekszoba - pszichológus szemmel

Recomendados

Recomendados

Mais conteúdo relacionado

Destaque

Destaque (20)

Semelhante a Gyerekszoba - pszichológus szemmel

Semelhante a Gyerekszoba - pszichológus szemmel (18)

Gyerekszoba - pszichológus szemmel