1. Médiajog I
8
2013 ősz

2. A rendőrség által betiltott, de bírósági döntéssel utóbb engedélyezett demonstráción Vona Gábor, a
Jobbik elnöke több száz fős hallgatóság előtt arról beszélt, szerinte Orbán Viktor kormányfő visszaélt
hatalmával, amikor a rendezvény megakadályozására utasította a belügyminisztert.
Vona Gábor a nemzeti színű, jobbikos és árpádsávos zászlók alatt álló – szerinte ezer fős – tömeg előtt
arról beszélt, ha azt akarnák, hogy ne legyen ilyen tüntetés, akkor Simon Peresz izraeli elnöknek
bocsánatot kellene kérnie a magyaroktól, amiért Magyarország felvásárlására hívott fel. Le kellene
mondania minden izraeli-magyar állampolgárságú országgyűlési képviselőnek és államigazgatási
dolgozóknak, tartsák be az ENSZ határozatait és adják meg a palesztin nép jogát a szabad és független
államhoz, továbbá a hazai zsidóság kérjen bocsánatot „a Tanácsköztársaság idején és a Rákosirendszer által elkövetett, zsidók által elkövetett magyar-gyilkosságokért” – folytatta.

3. Holokauszt tagadás (2008. március)
„Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt
tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. (Btk)
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be
kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten
tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
Az előterjesztést a Fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista
és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a
jogszabály.
A módosítási javaslat azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban.
Az SZDSZ-s és az MSZP-s képviselők elutasították a módosítást, de például Gyurcsány Ferenc,
illetve Kóka János igent mondott a fideszes javaslatra. Az Országgyűlés végül 146 igen 178
ellenében 7 tartózkodás mellett elvetette.

4. 2010. május 17-én Dr. Lázár János, Kósa Lajos, Dr. Balsai István,Dr. Rubovszky György Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja nevében a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításával
kapcsolatban nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti szocialista
és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának büntetendővé tételére irányult. A
törvényjavaslatot a T/25 számon iktatták. A törvényt az Országgyűlés június 8-án 253 igen, 61 nem
szavazattal és 45 tartózkodás mellett fogadta el.
A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által
elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy
jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett
népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen
színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

5. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek
nyilvános tagadásának kriminalizálása miatt. Azt kértük, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg
a büntető törvénykönyv 269/C.§-át.
1. Normavilágosság követelménye - A tényállás nem felel meg a normavilágosság követelményének.
A Btk. 269/C.§ szövege olyan összetett, definiálatlan szavakat használ („más emberiség elleni
cselekmény”), amelyek tartalma a jogrendszer más normái által nem definiáltak.
Nem lehet pontosan értelmezni, hogy mely nemzeti szocialista és mely kommunista rendszerekre
vonatkozik a tiltás.
A nemzeti szocialista rendszer Magyarországon 1944 októberétől, a Szálasi kormány hatalomra
jutásától regnált. Ily módon értelmezhető úgy is, hogy a munkaszolgálattal és koncentrációs
táborokkal kapcsolatban, kizárólag erre az időszakra vonatkozna a tiltás.
A kommunista rendszerek 1917 óta a világ számos országában léteznek. Ezek a rendszerek ma nem
mind ismerhetőek meg teljességükben. Csak egy példával élve: az észak-koreai megsemmisítő
táborokról nincsenek pontos és megbízható információink. Azonban ezek tagadása vagy
kétségbevonása is büntetőjogi felelősséget keletkeztet.
2. Az öncenzúra veszélye
3.Büntetőjog ultima ratio jellege
4. Kutatás szabadsága

6. XIII. FEJEZET
AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Népirtás
142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberiesség elleni bűncselekmény
143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,
e) mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn,
f) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra kényszerít,
g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz
tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában
foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának
végrehajtása vagy elősegítése érdekében.

7. Apartheid
144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása,
illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetve a csoportok teljes vagy
részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid bűncselekmény súlyos
következményekre vezet.
(4) Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az
apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén,
1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid
bűncselekményeket kell érteni.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
145. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a
tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben
meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott
körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló
intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett;
b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali
vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e
fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha
ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen
erre utaló körülményeket,
bb) a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza elkövetését,
vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.

8. Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság Biszku Bélát.
A BRFK kommunikációs osztálya lapunk kérdéseire adott válaszából kiderül: az 1957 és 1961
között belügyminiszterként tevékenykedő férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, amelynek
megalapozottságáról az ügyészség dönt majd.
A rendőrség augusztus 11-én rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nemzetiszocialista és
kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt.

10. A Btk. 269/C. § alapján ezt a bűncselekményt az követheti el, aki „a nemzeti szocialista vagy
kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét
tagadja. Kérdésként merül fel, hogy milyen szerv, milyen eljárásban és mi alapján dönti el, hogy egy
bizonyos esemény mikor minősült népirtásnak vagy emberiség elleni cselekményeknek.
A Btk. ugyan tartalmazza a népirtás bűncselekményét, de olyat, hogy „emberiség elleni
cselekmények” nem ismer. Ez a megfogalmazás a normavilágosság követelményének nem felel meg,
ezért valószínűleg alkotmányellenes.
„A Budai Központi Kerületi Bíróság - mint helyi bíróság - bírája mi alapján foglalhatna állást olyan
cselekmények vonatkozásába, amelyek elbírálására egyébként nem volna jogosult, illetve amelyek
vonatkozásában a nemzetközi jog szabályai az irányadóak.”
(a bírónő beadványából)
Álláspontjának kifejtése során utalt az egyes emberiség elleni, illetőleg háborús bűncselekmények
büntethetőségének nemzetközi jog szerinti elévülhetetlenségére és jelezte, hogy egyes, az 1956-os
forradalom és szabadságharc leverésében, majd az azt követő megtorlásban utasítást adó vezetőként
érintett személyek esetében a „kommunizmus bűneinek” elismerése, avagy azok „fel nem tüntetése
jelentéktelen színben”, éppen a saját felelősségük elismerését jelentené.
Az indítványozó utal arra, hogy a megtorlás időszakának aktív résztvevői másképpen ítélik meg a
történteket, mint mások, ezért az ő nyilatkozataik – elfogultságuk miatt – sokkal inkább „egyfajta
saját, személyes véleményként értékelendők”.

11. 16/2013. (VI. 20.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 2011. évi CLI. törvény 25. §-a alapján az egyedi ügyben
alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló bírói
kezdeményezés tárgyában – Dr. Balogh Elemér, Dr. Salamon László, Dr. Szalay Péter és Dr. Pokol
Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint Dr. Bragyova András, Dr. Kovács
Péter és Dr. Lévay Miklós különvéleményével – meghozta a következő h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a
alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
A jogalkalmazónak konkrét esetben azt kell tehát eldöntenie, hogy az adott esemény (amelyet az
elkövető tagad stb.) a nemzeti szocializmus, avagy a kommunizmus ideológiájához és időszakához
köthető-e, illetőleg azt, hogy – a civilizált világ felfogása szerint – a népirtáshoz hasonló súlyú és
ezért hasonló megítélés alá eső történelmi bűnről van-e szó. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy
ezen utóbbi kérdések eldöntése a konkrét ügyben eljáró bíró feladata.
…a vizsgált törvényi tényállás megalkotása mögött az a jogalkotói szándék áll, miszerint azokat a
magatartásokat szükséges büntetőjogi eszközökkel visszaszorítani, amelyek objektíve alkalmasak
arra, hogy a köznyugalomban zavart okozzanak.
… a Btk. 269/C. § szerinti bűncselekményt meg nem valósító magatartást tanúsít tehát az is, aki a
szóban forgó diktatúrák bűneit kifejezetten nem tagadja, nem vonja kétségbe, nem bagatellizálja, azaz
hallgat. A vizsgált törvényi tényállás nem kötelez tehát a nemzeti szocialista, vagy kommunista
bűnök elkövetésének elismerésére, csupán ezen bűnök megtörténtének a tagadásától való
tartózkodásra hív fel. A jogszabály tehát nem azt várja el a norma címzettjeitől (azaz mindenkitől),
hogy az akár általa, akár más által elkövetett bűnt beismerje, hanem azt, hogy a szóban forgó bűn
megtörténtét (mint evidens történelmi tényt) tagadó, kétségbe vonó stb. aktív magatartást ne
tanúsítson.

12. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más
bűncselekmény miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez.
A vádirat lényege szerint a Magyarországon 1956 októberében kezdődött forradalom, majd
szabadságharc leverését követően Biszku Béla vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja
volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi
irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző
Bizottságnak.
A karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket
követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös
zászlós” tüntetésen, ahol három ember vesztette életét, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban,
ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.
A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése az ügyészség közleménye szerint: az 1954. évi 32.
törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi
egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból,
több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús
bűntett, amelynek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.

14. Nagy György 42 éves informatikus, budapesti lakos még 2011. október 23-án látogatott ki a
különböző csoportok „Nem tetszik a rendszer” elnevezésű tüntetésére, kezében egy „Nem volt
holokauszt” héber nyelvű táblával.
A perbe fogott Nagy György később hiába bizonygatta, hogy ő csak „a sajtó- és véleményszabadság
hiánya ellen” tüntető „millások” toleranciaszintjét kívánta megvizsgálni.
Btk. 269/C „nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása”
A rendőrség által rögzített esetek száma: 2010 – 1; 2011 – 6; 2012 első féléve – 4
Vádemelések száma: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 1
Bírósági ügyek száma: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 0
Terheltek száma, akikkel szemben büntetést alkalmaztak: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 0
Az adatokat részben az Egységes Nyomozóhatósági es Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai rendszerből (ENYUBS),
részben pedig a Vádkepviseleti Informatikai Rendszerből (VIR) gyűjtöttük.
Balogh Lídia – Dinók Henriett – Pap András László: A jog által láthatatlan? - Fundamentum 2012/4

15. 2013. május
A Jobbik parlamenti képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás „A nemzetiszocialista vészkorszak
történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az
emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről" című
szocialista határozati javaslat vitájában egy ponton arról kezdett el beszélni, hogy az auschwitzi
emlékhely kialakítása kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott
események teljes mértékben összhangban vannak-e a történelmi tényekkel.
A felszólaláskor a levezető elnök a szintén jobbikos Balczó Zoltán volt, sem tőle, sem a többi
képviselő részéről sem érkezett semmiféle reakció.
Rogán Antal este közleményben reagált: „A Fidesz frakcióvezetőjeként a leghatározottabban
elítélek minden olyan kétértelmű kijelentést, mint ami elhangzott ma a Parlamentben GaudiNagy Tamás felszólalásában. Senkinek nincs joga megkérdőjeleznie a holokauszt tényét,
milliók szenvedését és halálát."

16. „Ha már itt vagyunk, nyilván fontos felvetni azt, hogy miért jó az, és jó-e az, hogy a büntető
törvénykönyv jelenleg teljes mértékben korlátot állít azzal szemben, hogy a múltbéli népirtások
kérdésében akár még tudományos kutatások is folyjanak, vagy nyílt viták folyjanak arról, hogy
lényegében milyen mértékű és milyen módszerekkel folyó sebek ejtődtek különböző
népcsoportokon. Ebben a körben azt is el kell mondanom azért, és előre jelzem, hogy azért ezt ne
tekintse senki annak, hogy itt egyfajta holokauszttagadási kísérlet zajlik, de azért az auschwitzi
haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani
emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek; vajon teljeskörűen összhangban
áll-e azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői
vélemények is rendelkezésre állnak.”
Gaudi Nagy Tamás
Feljelentés holokauszt tagadás miatt – Nem történt bűncselekmény.
„A felszólalásban dr. Gaudi-Nagy Tamás nem részletezte, hogy milyen kritika merült fel az
auschwitzi emlékhely kialakításával kapcsolatban. Önmagában e szó használata nem
tényállásszerű, ugyanakkor még utalás szintjén sem vonta e körbe a holokauszt megtörténtének
tényét vagy áldozatainak számát, továbbá azt nem állította be olyan eseményként, amely az
utókor számára említésre nem méltó. Ezért nem valósította meg a nemzetiszocialista rendszer
bűnei nyilvános tagadása bűntettének egyik elkövetési magatartását sem, cselekménye tehát nem
bűncselekmény.”
Polt Péter Legfőbb Ügyész

17. Reagálás Steiner Pál monomániájára
2011. november 26.,
Steiner Pál ismét bebizonyította, hogy a magyarság helyett csak a zsidók érdekképviseletét tekinti
feladatának. Hazánk Izrael által történő felvásárlását nem tekinti problémának, ahogyan a magyar föld
alkotmányos védelmét sem támogatta. Sőt az Országgyűlés alakuló ülésén izraeli kitűzővel jelent meg a
hazaáruló képviselő.
Míg a nemzetközi együttműködés kormánya az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetésre
1,7 milliárd forintot fizettet az adófizetőkkel – tovább sulykolva a bűnös nép tudatot a magyar népben
–, addig a Jobbik a magyarság legnagyobb tragédiájának nem az úgynevezett holokausztot, hanem a
trianoni békediktátumot tartja. Hazánk egyetlen Trianon-múzeumának ötvenmilliós állami támogatását
a jövő évre megvonná a kormány, míg a Holocaust Dokumentációs Központra 170 milliót nem sajnál,
és számtalan hasonló jogcímen kapnak még támogatást zsidó szervezetek. Ha mindezek kritikája miatt
Gaudi-Nagy Tamásnak vagy a Jobbik bármely képviselőjének büntetésre kell számítania, akkor azt a
nemzeti ellenzék honatyái vállalják; Steiner Pál vádjával szemben épp a magunkfajták nem bújnak soha
a mentelmi joguk mögé, csak a Jobbik szeretné eltörölni ezt az jogintézményt.
Steiner Pál izraeli kitűzőjének szóvá tétele miatt már első országgyűlési felszólalásomban kikapcsolta
mikrofonomat az izraelita tagozattal is rendelkező KDNP házalelnöke, így a házvezetést sem szidhatja
az MSZP képviselője, akinek ugyanakkor inkább Izrael parlamentjében, a Knesszetben lenne a helye.
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője

18. „Kellett nektek büntethető holokauszttagadás?! Parancsoljatok! Itt az első jogerős ítélet! Az első fokút
a nyilvánosság észre sem vette. A jogerőset sem. Hét hét telt el az ítélethirdetés után, mire valaki
levette a történetet a kurucinfóról.
Minden bejött, amivel a holokauszttagadás kriminalizálása ellen érveltünk.”
„Mondtuk: a szólásszabadság ilyetén szűkítésének semmilyen pozitív hozadéka nem lesz, mert a
magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus mértékét befolyásoló számottevő tényezők közül semmit
nem lehet ezen az úton kiszűrni. A nácik, a nyilasok leglelkesebb híveit, a magyarországi zsidóság
kiirtásának szorgalmazóit, üdvözlőit, a náci hadsereg legutolsó, lelkes és önkéntes fegyvertársait, a
legsötétebb rasszista törvények megalkotóit, a rasszista erőszak hőseit a legnagyobb nyugalommal
lehet dicsőíteni, hamvaikkal demonstrálni, némelyikük előtt szoborral és utcanévvel tisztelegni; a
legharsányabb és legöntudatosabb antiszemiták antiszemitizmusát pofátlanul tagadni, őket hivatalosan
példaképül a tanulóifjúság elé állítani stb. Mindez nyilvánvalóan nem kriminalizálható. S ugyancsak
nyilvánvalóan: ezek azok a tényezők, amelyek a rasszizmus terjesztése és szalonképesítése
szempontjából számot tesznek. Ez kötődik ismert közszereplőkhöz, magasrangú, tekintélyes, ismert
emberekhez és fórumokhoz.”
Révész Sándor

19. „Osztom Révész Sándor felháborodását a Magyarországot a náci hadsereg legutolsó lelkes és
önkéntes fegyvertársává tevő ideológiai és politikai gyakorlatok rehabilitálását illetően. Nyilvánvalóan
nem állítható azonban, hogy ez bármilyen értelemben a holokauszttagadás 2010-ben bevezetett
tilalmából vagy akár a tagadás tilalmát a kommunista rendszerek bűneire is kiterjesztő választások
utáni törvénymódosításból fakadna. Azt viszont lehet állítani, hogy a nyilvános, politikai célú
holokauszttagadás, mint a szélsőjobboldali politikai diskurzus eleme, visszaszorult a tiltás törvénybe
foglalása óta. Én legalábbis nem tudok arról, hogy valaki nyilvánosan tagadta volna a holokauszt
megtörténtét ezt az esetet megelőzően az elmúlt években. Ez szerintem jó dolog.
Azt természetesen senki nem állította, hogy ettől a törvényi passzustól az antiszemiták majd kevésbé
antiszemitává válnak, vagy hogy a politikai jobboldalnak megváltozik a viszonya a Horthyrendszerhez. Azt állították többen, köztük én is, hogy a legkirívóbb, gyűlöletkeltésre leginkább
alkalmas megnyilvánulások egyikének büntetőjogi szankcionálása jót tesz a közbeszédnek és a
közmorálnak, mert jelzi, hogy a társadalom az ilyen megnyilvánulásokat tolerálhatatlannak tartja. Nem
látom, hogy ezt az álláspontot miért kellene a mostani eset fényében felülvizsgálni. A
holokauszttagadót nem a Magyar Nemzet és még csak nem is a Magyar Hírlap ünnepli nyilvánosan,
hanem a Kurucinfó, ami nagy és fontos különbség.”
Ádám Zoltán

20. Tóth Gábor Attila
„[a] teszt szerint a szólás akkor büntethető, ha jogellenes tett közvetlen veszélyét idézi elő. Vagyis
ha fennáll az objektív valószínűsége, hogy a szólást jogsértés követi.” Tehát nem szükséges,
hogy az erőszak bekövetkezzen.
„A liberális megközelítés azt mondja, hogy a védelemre szoruló közösségek érdekében a szólás
várható konkrét következményeire tekintettel kell korlátozni a gyűlöletbeszédet. A rivális tanok
viszont azt, hogy a konkrét következmények veszélyétől függetlenül, a szólás durvasága alapján
kell beavatkozni.”

21. Auschwitz hazugság
1957 - Nieland ügy
„A két világháborúért, a harmadik tervezéséért, valamint hatmillió zsidónak a németek által Hitler
alatt történt lemészárlásáról szóló éktelen hazugságért a nemzetközi zsidóság a felelős.”
1979 - ”Aki a zsidók Harmadik Birodalomban történt megölésének történelmi tényét tagadja, nem
hivatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságának garanciájára” (LB)
1985 áprilisában bekövetkezett büntető törvénykönyv módosítás szerint: „a becsületsértésnek
minősített holokauszt-tagadó kijelentések esetében a torvény eltekint a magánindítvány
követelményétől, vagyis hivatalból üldözi azokat.”
Büntetőtörvénykönyv
- holocaust tagadás
- izgatás

22. Németországban egyértelmű törvény szankcionálja a Holokauszt-tagadást.
A hatmillió zsidó ellen elkövetett tömeggyilkosság történelmi tény. Aki ezt tagadja vagy
helyesli, zavarja a nyilvános békét, rendet és a BTK (StGB) 130. paragrafusának 3. és 4.
bekezdése szerint öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető.
Az utoljára 2005-ben módosított StGB idevágó passzusaiban a következőket olvashatjuk:
„§130 (3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki a
nemzetiszocializmus uralma alatt elkövetett cselekedeteket (....) úgy, hogy az a közbékét zavarja,
nyilvánosan vagy gyülekezet előtt elfogad, tagad vagy lekicsinyít.”
(4) „Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki nyilvánosan
vagy egy gyülekezet előtt a közbékét olyan módon zavarja az áldozatok méltóságának
sértésével, hogy a nemzetiszocialista erőszak- és elnyomórezsimet elfogadja, élteti vagy
legitimizálja.”

23. § 130 Gyűlöletkeltés (1985, módosítva 1992, 2002, 2005)
(1)Az aki a közrend megzavarására alkalmas módon ,
1. gyűlöletre bujt a népesség tagjai ellen vagy velük szemben erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy
2. mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait szidja vagy rosszindulatúan
becsmérli, rágalmazza, három hónaptól öt évig terjedő elzárással büntetendő.
(2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az
1.aki olyan írásokat, amelyek gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta,
vallás vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen, illetve ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel
vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot
szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza,
a. terjeszt,
b. nyilvánosan kiállít, közzétesz, bemutat vagy egyéb módon hozzáférhetővé tesz.
c. 18 év alatti személy számára felkínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz,
d. előállít, szállít, beszerez, raktáron tart, felkínál, hirdet, feldicsér , importálni vagy exportálni kezd
azért, hogy azokat vagy azokból kinyert részeket az a-c pontokban leírtak értelmében használjon,
illetve egy más hasonló felhasználást lehetővé tegyen, vagy
2. Az 1. pontban megjelölt tartalmak bemutatása műsorszórással, média- vagy távközlési szolgáltatásokon
keresztül.
(3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki valamely a nemzetiszocializmus
uralma alatt megtörtént, a nemzetközi büntetőtörvénykönyv (Völkerstrafgesetzbuch) 6. 1. (népirtásra vonatkozó)
bekezdésében megjelölt cselekményt nyilvánosan vagy összejövetelen helyesel, tagad vagy kisebbít, oly módon,
hogy az alkalmas a közrend megzavarására.
(4) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki nyilvánosan vagy
összejövetelen a köznyugalmat az áldozatok méltóságát sértő módon azáltal zavarja, hogy a nemzeti-szocialista
diktatúrát és önkényuralmat helyesli, dicsőíti vagy igazolni igyekszik.(...)

24. A német Szövetségi Alkotmánybíróság első szenátusa 2009. november 4-én hozott döntésével
alkotmányosnak mondta a német büntető törvénykönyv 2005-ben megszigorított izgatási
passzusát, amely így korlátját jelentheti olyan újnáci gyűlések tartásának is, mint a Rudolf Hess
sírhelyénél, a bajorországi Wunsiedelben évente tartott emlékmenet.
A büntető törvénykönyv alkotmányosnak nyilvánított 130. §-ának új (4) bekezdése három évig
terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki nyilvánosan vagy egy
gyűlés keretében a közbékét az áldozatok méltóságát sértő módon azzal zavarja meg, hogy a
nemzetiszocialista erőszak- és önkényuralmi rendszert helyesli, dicsőíti vagy igazolja.
A gyülekezési jogban pedig úgy nyert jelentőséget a módosítás, hogy a hatóság megtilthatja a
gyűlést vagy a felvonulást, ha a jóváhagyáskor fennálló körülményekből arra következtet, hogy
annak megtartása közvetlenül veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet. Ez a
veszélyhelyzet pedig az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata értelmében elsősorban akkor
feltételezhető, ha büntetőjogi normák megsértése fenyeget.

25. Az alkotmánybírák többé-kevésbé elismerték, hogy a holokauszttagadás tiltásával
tartalmak között különböztet a jogalkotó, ami ellentétes a német Alkotmánybíróságnak
a véleményszabadság tartalomsemleges korlátozására vonatkozó általános doktrínájával.
A nemzetiszocialista múlt traumája miatt az Alkotmánybíróság úgy tekint az ezt felidéző
gyűlöletbeszéd korlátozására, mint „kivételes esetre”, amely Németországban igazolhatja a
hagyományos szólásszabadság-doktrína részleges újragondolását.

26. Holocaust tagadás
Holocaust tagadás jogsértő: Kanada, Franciaország, Belgium, Svájc, Németország,
Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovákia, Csehország, Litvánia, Lengyelország,
Magyarország és nem túl meglepően Izraelben
David Irving
David Irving and the Lipstadt Affair

27. Noam Chomsky
Bobby Fisher
Roger Garaudy

30. Rémhírterjesztés
2000 előtt
“270. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt – vagy való tényt oly módon
elferdítve – állít vagy híresztel, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására, vétséget követ
el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a
rémhírterjesztést közveszély színhelyén vagy háború idején követik el.”
18/2000 AB határozat
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
270. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a
alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az
elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.

31. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítási szabadságnak csupán igen
korlátozott lenne az értéke, ha nem jelentene többet, mint az igaz tények állításához való jogot.
Az Alkotmánybíróság a Btk. 270. § (2) bekezdését nem találta alkotmányellenesnek. Nincs
alkotmányos akadálya annak, hogy a törvényhozó büntetni rendelje a nagy nyilvánosság előtti
tudatosan hamis tényállítást (híresztelést, való tények elferdítését), ha rendkívüli helyzetben, pl.
közveszély színhelyén vagy háború idején követik el és a köznyugalom megzavarására vezethet.
Tekintettel azonban arra, hogy magát a bűncselekményt, azaz a rémhírterjesztés törvényi
tényállásának elemeit a Btk. 270. § (1) bekezdése határozza meg, a (2) bekezdés csupán a
“rémhírterjesztés” elnevezést használja, az Alkotmánybíróság – az alkalmazott kodifikációs
technika miatt – nem mellőzhette a Btk. 270. § (2) bekezdésének megsemmisítését.
A jogbiztonság szempontjából aggályos határozatlanság a köznyugalom megzavarására
alkalmasság megítélésében jelentkezik. A köznyugalom maga is bizonytalan és értelmezést
igénylő társadalmi jelenség.

32. 337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly
módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar
vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
-A rémhírterjesztés jogi tárgya a tényszerű információkon, a zavart keltő, valótlan híresztelésektől
mentes tájékoztatáson alapuló köznyugalom.
-Tényállításon a saját észlelet közlését, míg híresztelésen a mástól nyert információként való
továbbadást kell érteni.
-A puszta vélemény-nyilvánítás nem tényállásszerű.
-További feltétel, hogy a ténynek valótlannak vagy elferdítettnek kell lennie.
A tényállítás, híresztelés bármely fenti módon és eszközzel eljuthat a közveszély színhelyére, a
cselekmény ugyanis csak akkor tényállásszerű, ha közveszély színhelyén történik.
A rémhírterjesztés veszélyeztetési bűncselekmény, ugyanakkor a nyilvánvalóan hihetetlen,
komolyan nem vehető túlzások és általánosítások a köznyugalom megzavarására alkalmatlanok,
éppúgy mint a nem közérdekű hír sem.

33. A szólásszabadság győzelmével ért véget a mexikói Twitter-ügy. A helyi ügyészek rájöttek: talán
túlzás téves információ tweetelése miatt terrorizmussal vádolni „ártatlan” embereket.
Szabadon engedték a rémhírterjesztéssel vádolt két mexikói polgárt, akiket nemrég még
terrorizmussal és szabotázzsal vádoltak, harminc rács mögött eltöltendő év rémképével fenyegetve
őket. Nemrég mi is hírt adtunk arról, hogy augusztus végén Mexikó Veracruz államában ketten is
nagyot bakiztak, amikor egy iskola elleni támadásáról, öt gyermek elrablásáról hallva a hírt
elterjesztették a Twitteren; ami valóságos pánikhoz és káoszhoz vezetett a város utcáin.
Mint később kiderült, szerencsére semmilyen iskolát nem támadtak meg, ám a rémhírterjesztők
ellen terrorizmus vádja miatt 30 éves letöltendő szabadságvesztést indítványoztak a helyi ügyészek,
ami igencsak felháborította a nemzetközi közvéleményt és a jogvédőket (a tiltakozók közt volt az
Amnesty International is.)

34. Rémhírterjesztés miatt tenne feljelentést a putnoki polgármester - 2011. 07. 26.,
Meg kell vizsgálni, hogy történt-e rémhírterjesztés az állítólagos lövések ügyében - mondta Tamás
Barnabás, Putnok polgármestere kedden egy sajtótájékoztatón. Putnokon július 20-án egy férfi
bejelentést tett a rendőrségen, hogy rálőttek az egyik lakóházra.
A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy nem lőfegyverből kilőtt lövedékek okozhatták azt a két
sérülést, amit egy putnoki családi ház kapuján találtak.
Tamás Barnabás szerint néhány kérdés még válaszra vár az ügy kapcsán, például az, hogy "vajon
kinek állhat érdekében a dinamikusan fejlődő település életét felbolygatni, feszültséget gerjeszteni
az itt élők között", és az alaptalanul nyilatkozóknak eszükbe jutott-e, milyen károkat okoztak a
város megyei és országos megítélésében.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/26/19/Remhirterjesztes_miatt_vizsgalodna_a_
putnoki_polgarmester.aspx

35. Rémhírterjesztés miatt a jövő héten várhatóan feljelentést tesz Demszky Gábor ellen több
magánszemély a fővárosi Fidesz-MKDSZ jogi segítségével. Véleményük szerint a
főpolgármester kárt okozott azzal, hogy június 11-én egy közleményben azt írta, tornádó
erejű vihar várható Budapesten.
"Több civil megkeresés érkezett a frakcióhoz azzal a kéréssel, kérdéssel, hogy megtámadjuk-e
Demszky Gábort a rémhírek terjesztése miatt (...). Azoknak, akik feljelentést fognak tenni, a
Fidesz-frakció jogi segítséget fog adni, (...) ez a feljelentés a jövő héten várható" - mondta Kupper
András. Úgy tudja, "tömegével fordultak elő olyan esetek", hogy emiatt hajókirándulásokat
mondtak le, éttermek ürültek ki, pénzintézetekből, adóhivatalból küldtek haza dolgozókat. A
főpolgármester által jegyzett, említett közleményben az szerepelt, hogy "az előrejelzések szerint a
mai napon ismét tornádó erejű vihar várható Budapesten.".

36. Vasárnap 13 óra 14 perckor azonban Illés államtitkár tovább beszélt, immár a magyar és a
nemzetközi sajtó több mint száz képviselője előtt. Közölte: menthetetlen állapotban van a sérült
tározó. „Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala”. „Egy napon vagy egy héten
belül bekövetkezhet a tragédia.” „Minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala.” Illés
Zoltán többször hangsúlyozta: „számítanak a gátszakadásra, és az esetleg kiömlő iszaptól nem tudják
megvédeni sem a patakot, sem a Marcal folyót. Ezért a Duna fő ágának védelmére rendezkedtek be.”
Vasárnap 17 óra 38 perckor aztán, „a gát tetején folytatott több kilométernyi gyaloglást követően”
Illés Zoltán az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta: „azért mutatta meg az újságíróknak a gát
sérüléseit, hogy lássák és a híradásaikban érzékeltessék, mekkora a probléma, milyen veszély
fenyegeti a térség lakosságát. Hangsúlyozta, a gáttető sérülése nem olyan mértékű, hogy azon
tartózkodva az újságírók veszélyben lettek volna.”
Ezt persze Illés Zoltán csak akkor mondhatta, ha megbízható információja volt arról (ha
kereszténydemokrata politikus lenne, azt is tudnám, kitől), hogy bár a tragédia „egy napon vagy egy
héten belül bekövetkezhet”, az egy napon belül biztosan nem a „több kilométernyi gyalogláshoz”
szükséges időtartamot jelenti.

37. Közveszéllyel fenyegetés
270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy
közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt
bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
A törvényhely a Btk. 270. §-ban írt rémhírterjesztés speciális esete.

38. A vakcina ügy kapcsán két hete érkezett feljelentés az ügyészséghez. Székely Tamás egészségügyi
miniszter október 7-én jelentette be, hogy feljelentést tett az interneten és a sajtóban megjelent, az
új influenza elleni vakcinával kapcsolatban terjesztett alaptalan állítások miatt ismeretlen tettes
ellen.
A minisztérium szerint az egyre szélesebb körben terjedő rémhírek elbizonytalanítják a lakosságot,
ami a járvány elleni védekezés sikerét kockáztatja. A tárca szerint a légből kapott információk
szándékos terjesztése kimerítheti a közveszéllyel fenyegetés, illetve a törvény vagy hatósági
rendelkezés elleni izgatás bűncselekményét. A korábban megjelent hírek arról szóltak, hogy a
vakcina nem feltétlenül biztonságos.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint "a feljelentésben megjelölt cselekmények sem a
rémhírterjesztés, sem a közveszéllyel fenyegetés, sem a közveszélyokozás, sem pedig a törvény
vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettét, sem pedig más bűncselekményt nem
valósítanak meg," A feljelentést a kerületi ügyészség elutasította .
A politikus egy másik nyilatkozatban pedig felelevenítette, hogy az Egyesült Államokban 1976-ban már
felütötte a fejét a sertésinfluenza, és ugyanilyen kampány hatására tömegesével oltatták be magukat az emberek.
Az eredmény az lett, hogy harmincan meghaltak és több százan lebénultak a Guillain-Barré szindrómában.
A bulvársajtóban látott napvilágot tegnap az a rémhír, miszerint az oltóanyagtól rosszul lett és vért hányt egy
idős asszony. A nő egyidejűleg kapta meg a normál influenza elleni védőoltást és az új vírust megakadályozó
vakcinát, az ügyeletes orvos pedig a H1N1-vakcina szövődményének gyanújával küldte kórházba.

39. Közszemérem
„Engem mindenféle
meztelenkedés zavar,ami
nem az arra kijelölt
helyeken zajlik”
Blog bejegyezés
Szeméremsértés
205. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szabálysértés (2012. évi II. törvény)
146. Közerkölcs megsértése
192. § (1) Aki a közterületen, vagy nyilvános helyen, vagy közforgalmú közlekedési eszközön a
közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.
(2) Aki szexuális árut mások számára észlelhető módon, közterületen vagy kirakatban elhelyez,
vagy a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírásokat egyéb módon megszegi, szabálysértést
követ el.

40. Az egyeztető tárgyalások során a rendőrség felhívta a szervezők figyelmét arra,
hogy a "menetben résztvevők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely
alkalmas lehet a közerkölcs, közszemérem megsértésére". Amennyiben a helyszínen
a rendőrség ilyet tapasztal, úgy fel fogja szólítani a szervezőket arra, hogy azonnal
intézkedjenek a "jogellenes magatartás abbahagyásáról„ Népszabadság, 2010.
Az országos rendőrfőkapitány …arra is rámutatott… a közerkölcshöz kapcsolódó
fogalom a közszemérem. A Szeméremsértés tényállását a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény 208. §-a akként szabályozza, hogy „Aki magát nemi
vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget
követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendő.” A szeméremsértés vétségének jogi tárgya a
közszemérem, avagy a társadalomban kialakult nemi erkölcs.
A tájékoztatás szerint a Meleg Méltóság Menet résztvevőivel szemben eljárás nem
indult.

41. Reklámtörvény
9. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja,
különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográfreklám).
(2) Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának
további korlátozásait külön törvény állapítja meg.
(3) Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul.
(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdés szerinti tilalmat a szexuális terméken, továbbá a
szexuális termékek üzletén belül elhelyezett reklámra. A szexuális termék, illetve a szexuális
termékek üzlete fogalmát külön jogszabály állapítja meg.