1. ELTE Médiajog I
2013 ősz

2. Három alapvető jogforrás:
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ
Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozata, mely összefoglalja a világszervezet
álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966) - ENSZ
A nyilatkozat alapján született kötelező erejű ENSZ-egyezmény.
Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről
(Európai Emberi Jogi Egyezmény) (1950) - Európa Tanács

3. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a
jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát,
valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a
nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján
való kifejezésre juttatásának jogát.
19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában
foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra
való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket
bármilyen kifejezési módon.
20. cikk
Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.

4. 29. cikk
A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében
egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más
korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai
elismerésének és tiszteletbenntartásának biztosítása érdekében, valamint a
demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos
követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek
céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

5. Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
18. cikk
1. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog
magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és
azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és
szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy
magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa.
2. Senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbítaná azt a szabadságát, hogy
saját vallása vagy meggyőződése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon.
3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben
megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend,
közegészség, az erkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének
érdekében szükségesek.
4. Az Egyezségokmány részes államai kötelezik magukat a szülők és adott esetben a
törvényes gyámok ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és
erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák.

6. 19. cikk
1. Nézetei miatt senki sem zaklatható.
2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja
mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban,
nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is.
3. Az e cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges
kötelezettségekkel és felelősséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethető
alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és
amelyek
- mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg
- az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme
érdekében szükségesek.
20. cikk
1. Minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani.
2. Törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését,
amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.

7. Közös elemek:
a) véleményalkotás szabadsága
b) információk, vélemények megismerése, terjesztése (országhatárok nélkül)
c) a és b miatt senki nem zaklatható – általános tilalom
- az állam nem vonhat felelősségre,
- az egyén sem zaklathat, mert az állam ezért felelősségre vonja

8. A legfontosabb különbségek
- Bekerülnek konkrétabb fogalmak: állambiztonság, közrend, közegészség,
közerkölcs
- A mások jogai mellett nevesíti a jóhírnév tiszteletben tartását
- Nevesíti a háborús propaganda tilalmát
- Nevesíti a nemzeti, faji, vallási gyűlölet hirdetésének tilalmát

9. Európai Emberi Jogi Egyezmény
1. Cikk
Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a
jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
9. Cikk
Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog
magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a
vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság
előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való
kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben
meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus
társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások
jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek

10. 10. Cikk
Véleménynyilvánítás szabadsága
1. Mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában
foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és
közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági
szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízióvagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben
meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy
szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy
demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a
zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó
hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a
bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

11. 11. Cikk
Gyülekezés és egyesülés szabadsága
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való
egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és
az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet
alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy
közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök,
illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem
tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által
történő gyakorlását a törvény korlátozza.

12. Európai Emberi Jogi Bíróság (Strasbourg)
Ítélkezés alapja az Európai Emberi Jogi Egyezmény
Eljárás indítására jogosultság:
• áldozati státusz (személyes vagy hozzátartozó és végig ment az összes fórumon)
• a sérelem az egyezmény által védett jogot érintette
Eljárás: egyfokú
Jogkövetkezménye: igazságos elégtétel vagy kártérítés megítélése a sértett számára
Nem kötelezheti az országokat a szabály megváltoztatására, ahogy nem
változtathatja meg a hazai bíróságok ítéleteit sem.
Legfontosabb eszköze a nyilvánosság, de kártérítést is
megítélhet a panaszos javára.
Baka András
Sajó András

13. Európai Emberi Jogi Bíróság (Strasbourg)
Teszt az arányos és szükséges korlátozásról :
1. Törvény szabályozza ("prescribed by law„)
2. Kényszerítő ok az egyezmény alapján
("protection of the reputation or rights of others„)
3.
Szükségesség ("necessary in a democratic society„)

14. 120 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság Vajnai Attilát, a Magyarországi
Munkáspárt 2006 nevű szervezet vezetőjét, mert több alkalommal viselt vörös
csillagos kitűzőt. A bíróság elutasította a Vajnai Attila által az utolsó szó jogán is
megismételt érvelést, amely szerint ők oktató-tájékoztató jelleggel viseltek vörös
csillagot.
Strasbourg 2008
Sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi
jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében.
"A strasbourgi bíróság elfogadta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a vörös csillag
nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. A bíróság
megállapította, hogy a vörös csillag sokrétű jelentéstartalommal bír. Egyes jelképek
által megjelenített eszmék propagálásának tilalma elfogadható lehet demokratikus
társadalmakban, azonban az adott szimbólum használatának általános tiltása a
szólásszabadság aránytalan korlátozását jelenti"

15. 2011. November
Vörös csillag – Magyarország: 2-0
Csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 4000 euró (1.250.000 forint) kártérítésre
kötelezte a magyar államot Fratanolo Jánossal szemben, és további 2400 euró perköltségét is
térítenie kell.
Fratanolo János azért kap kártérítést, mert tavaly márciusban a Pécsi Ítélőtábla megrovásban
részesítette egy ötágú vörös csillag viselése miatt. Ez a perében már a harmadfokú ítélet volt.
Fratanolo János még 2004. május 1-jén, egy pécsi rendezvényen zakója hajtókájára tűzve viselte a
Magyarországon betiltott jelképet.
Fratanolo a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű párt tiszteletbeli elnöke (a párt 2006-ban szakadt
ki a Thürmer Gyula vezette Munkáspártból).

22. „A határozati javaslat jogi értelemben véve természetesen nonszensz. Az 1969-es bécsi egyezmény
— amely a nemzetközi szerződésekre irányadó alapvető szabályokat tartalmazza — 26. cikkében
rögzíti a pacta sunt servanda elvét, vagyis „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és
a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok”.
Tehát a bíróság ítéletét már csak azért is végre kellene hajtanunk, mert az emberi jogi
egyezményben — amely formáját tekintve egy nemzetközi szerződés — erre kötelezettséget
vállaltunk.
E kötelezettség alól nem lehet kibújni azzal, hogy a magyar szabályozás a magyar alkotmányosság
követelményeinek megfelel, mert ez nemzetközi jogi szempontból irreleváns. A bécsi egyezmény
27. cikke ezt úgy fogalmazza meg, hogy „Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának
rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.”
Július 10-én a Kúria felülvizsgálati eljárásában bűncselekmény hiányában felmentette Fratanolót
az ellene önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól. Július 18-án az
államkincstár átutalta az őt megillető összeget.

23. Büntető Törvénykönyv (2012)
335. §
(1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy
ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt ,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

24. 2013. Február
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista
és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető
törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az Ab a ma meghozott határozatában megállapította,
hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a
jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.
"A testület figyelembe vette, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban korábban már
döntött a Btk. 269/B. paragrafusának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy
az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásolt jogszabályhellyel kapcsolatosan azóta
hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az
ismételt vizsgálatot”.

25. Az Ab határozata szerint az önkényuralmi jelképek betiltása a politikai
véleménynyilvánítás korlátozása.
Ennek természetesen lehet helye, különösen, hogy „a XX. század szélsőséges
politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt
érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az
Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel”.
A Btk-ban szereplő tiltás azonban az Ab szerint túlságosan tágan határozta meg a
büntetendő magatartások körét, „mert nem differenciál, hanem a jelképhasználatot
általában rendeli büntetni". Pedig a határozat indoklása szerint vizsgálni kellene a
jelképek használatának célját, az elkövetés módját vagy annak hatását.
Ennek hiányában viszont „olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek
bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás
szabadságát” - írja az indoklás.

26. Önkényuralmi jelkép használata
335. §35 Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú
vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti
jogát sértő - módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

27. Közerkölcs – Anglia (1976)
HANDYSIDE vs. THE UNITED KINGDOM
Iskolásoknak szánt felvilágosító könyv.
Obscene Publication Act alapján tiltás.
Más országokban is megjelent.
A közerkölcs megítélésében nagyobb szerepet kap az
adott ország bíróságának értékítélete.
„Originally written in Danish for European
teenagers in 1971. The Little Red School
Book is a very straightforward,
informative book about sex. It's highly
unusual in its approach - not preachy or
clinical. It offers very matter-of-fact details
that might shock some American parents
even today. It's so unusual in its
approach it was never distributed to
American teens. It's quite rare but for
people who love unusual and rare books,
I recommend this one highly. My guess is
you've never read anything quite like it.”
Amazon.com . leírás

30. Bernáthy Sándor (Bernáth/y Sándor)
Autodidakta művész, az avantgárd művészeti életnek 1975 óta
volt képviselője.
1977-ben tagja lett a Leninvárosi Kísérleti Műhelynek, 1978ban pedig belépett a Fölöspéldány csoportba. 1980-ban
megalapította az A.E. Bizottság együttest, később a Dr.
Újhajnal, a Matuska Silver Sound valamint a Konnektor
zenekarokban is játszott. Az avantgárd zenében mint szerző és
előadó egyaránt fontos szereplő volt.
Ő szerkesztette és tervezte az Új Hölgyfutár című művészeti
magazint. 2011-ben Munkácsy Mihály-díjat nyert.

31. MN: Közben 1991-ben újabb rendőrségi ügyed volt: feljelentettek, amiért az
Új Hölgyfutár címlapján kissé elidegenítetted a szentkoronás címert, és
aláírtad, hogy "a magyarok zsenik". Torgyán doktor meg is lobogtatta a
parlamentben.
BS: Igen, és eléggé büszkén örültem is annak, hogy egy művészi ötlettel
politikusok figyelmét is rá lehet irányítani a művészetre. A rajz egyébként nem a
magyar címer volt, hanem egy címer; azt pedig, hogy a magyarok zsenik, a mai
napig vállalom, idézőjel nélkül, mert amerre járok a világban, meg itthon,
mindenhol ezt tapasztalom. Viszont az ügyészségtől jöttek a lakásomra
házkutatást tartani "közösség elleni izgatás" miatt, ezt a bírósági tárgyaláson
aztán többféleképpen módosították, a vallást is belekeverték, a Jurta
Színházban pedig a "hazafiak" követelték a fejem "címer- és nemzetgyalázás"
miatt. Aztán 1991-ben megcsináltam életem utolsó performance-át, amikor
láttam, hogy itt, a házban, a házmester mindennap tart négy performance-t, és
nincs értelme, hogy a művészek utánozzák a házmestereket.
"A gépekben van a kábítószer" (Bernáth/y Sándor festő- és technoművész)
Magyar Narancs 1997/9 - interjú

32. Torgyán József képviselő
"...hivatkozom az 1978. évi IV. törvényre, a büntető törvénykönyv 2. cím 269.
szakaszára, amely az ilyen jellegű, a magyar nemzet elleni gyalázkodó tartalmú akár
grafikát is vétségként, illetőleg bűntettként rendeli büntetni, és ezért innen, erről a helyről
szólítom föl a legfőbb ügyész urat, hogy ne csak egyes faji csoportok, hanem az egész
nemzet sérelmére elkövetett bűntett esetében is járjon el.
Intézkedjen az Új Hölgyfutár számainak azonnali lefoglalása iránt, azokat zúzassa össze,
a felelős kiadó s a grafika szerzője ellen indítson büntetőeljárást, szorgalmazza
nevezettek példás megbüntetését; mert ha ezt nem tenné, akkor [...] valamennyien, a
magyar Parlamentbe megválasztott, szabad választások útján bekerült parlamenti
képviselők külön-külön is tegyünk büntető feljelentést ennek a szennylapnak a
szorgalmazója ellen, hogy többet ebben az országban senkinek ne jusson eszébe a mi
ezeréves állami szimbólumunkként valamennyiünk által tisztelt Szent Koronát gyalázni."

33. Sajtótörvény
15. § (3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek vagy
sajtóterméknek nem minősülő iratnak a nyilvános közlését, amely a 3. § (1)
bekezdésébe, valamint a 12. § (2) bekezdésébe ütközik. Az ilyen sajtótermék vagy
irat nyilvános közlését az ügyész azonnal felfüggesztheti. Az ügyész nyilvános
közlést felfüggesztő határozata a bíróság érdemi határozatának a jogerőre
emelkedésével veszti hatályát.
BTK 269§ - Közösség elleni izgatás (akkor hatályos szöveg)
• 269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt
• a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség,
• b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen
gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
• (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet,
felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen
cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javítónevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes eljárásban, soron kívül
határoz. Az eljárás költségmentes.

34. Az ügyészség a lap közlését felfüggesztette, majd kérte a bíróságtól a lap
közlésének megtiltását.
I. fok – elmarasztal
- „a meztelenség ilyen kirívó ábrázolása”
- „a nemzeti szimbólumok feltétlen tisztelete”
- „az emberek túlnyomó többségének erkölcsi érzéke”
II. fok - felment
„ a sajtótermék közerkölcsbe ütközését akkor lehet megállapítani, ha
ezen jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan”.
- A grafika közerkölcsöt sértő jellege nem művészeti, esztétikai kérdés.
- A grafikai ábrázolás mondanivalójának megállapítása értelmezést
igényel, mely számos szubjektív elemtől függ.
- Nem mondható ki, hogy megvalósul az egyértelmű és vitathatatlan
sérelem.
(BH1992.454)

35. Ellenérvek:
-
nem az állami címer
a meztelenség nem pornográf
nem valósult meg a vallásos érzület sérelme és a pornográfia
+ a lap el is fogyott
LB ítélete:
-
nem az állami címert ábrázolja a kép, egyes elemei emlékeztetnek rá
a két alak durva meztelensége önmagában nem ütközik a közerkölcsbe
a grafika mondandója elemzést igényel

36. Alkománybíróság ( 20/1997. AB határozat)
A 20/1997. számú határozatával hatályon kívül helyezte a sajtótörvény 15. § (3)
bekezdését mely lehetőséget adott az ügyészségnek a sajtótermékek közlésének
felfüggesztésére, illetve a bíróságnak az ügyész kérelme alapján a sajtótermék
közlésének megtiltására. A határozattal az egész 15. § (3) megsemmisítette.
Az AB részben látta alkotmánysértőnek a szabályt. Csak abban a részében, hogy
személyhez fűződő jog megsértése esetén adott lehetőséget az ügyészi fellépésre.
Ez sérti az emberi méltóságból levezethető önrendelkezési jogot ezért alkotmányellenes.
Mivel technikailag nem volt lehetőség arra, hogy csak a személyhez fűződő jogok
tekintetében semmisítse meg a szabályt az egész bekezdést megsemmisítette.
Ugyanakkor a közerkölcs sérelme esetére megállapított bírósági megtiltást nem tartotta
alkotmánysértőnek. Azzal érvelt, hogy mivel a közerkölcs fogalmának meghatározása a
jogrend szerint a mindenkori jogalkalmazó feladata és az LB az 1992-es döntésében
kifejtette a szabály értelmezési keretét (az a közlés ütközik a közerkölcsbe, melynek e
jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan), ami miatt a korlátozás nem
minősíthető szükségtelennek és aránytalan mértékűnek.

38. Sunday Times – Contergan (Anglia - 1972)
Folyamatban lévő bírósági ügy, amelynek tárgya:
kártérítés a Contergan nyugtató szedése miatt
fogyatékkal született gyerekek családjának.
A forgalmazó kezdeményezte a további cikkek közlésének ideiglenes
megtiltását, hivatkozva a bírósági eljárások pártatlanságának biztosítására.
Teszt:
törvény tette lehetővé a beavatkozást - IGEN
egyezményben meghatározott ok – IGEN
szükséges-e a korlátozás egy demokratikus országban – NEM
(11-9 szavazási arány)

39. Jens Olaf Jersild vs. Denmark
1985 –1992
"In recent years, a great deal has been said about racism in Denmark. The papers are
currently publishing stories about distrust and resentment directed against minorities.
Who are the people who hate the minorities? Where do they come from? What is their
mentality like? Mr. Jens Olaf Jersild has visited a group of extremist youths at
Osterbro in Copenhagen.”
•Megfelelő bevezetés
•Komoly hírcsatorna
•Érdeklődő, jól informált közönség számára
•Elkülönült a riporter és a riportalany

40. Bruno Kreisky vs. Profil
1975
Az osztrák kancellár becsületsértés miatt büntetőeljárást kezdeményezett, mert az
egy volt SS tiszttel való tárgyalása miatt „erkölcstelen, méltatlan, a politikai
erkölcs minimális követelményeivel ellentétes” kifejezésekkel illette a lap.
A lapot az osztrák bíróság 15.000 schillingre büntette.
A politikus, az őt politikai szereplése kapcsán ért bírálatot nem háríthatja el.
(300.000 schilling kártérítés)
(New York Times szabály)

41. Miguel Castells vs. Espagna (1979)
Baszk ellenzéki képviselő – bírálta a spanyol kormányt.
„Kormány megsértése” – büntetőjog, egy év felfüggesztett börtön.
A bírálat megengedhető határa tágabb a kormányzat tekintetében, mint a
politikusok esetében.
A kormány tevékenységének kontrollját a sajtó és a közvélemény részéről is biztosítani kell.

42. Kémfogó – könyv (Anglia – 1987)
A titkosszolgálat volt ügynökének visszaemlékezése.
A titkosszolgálat kezdeményezésére ideiglenes megtiltották a közlést.
(Az Observer és a Guardian közölt részleteket a könyvből)
A könyv már megjelent az Egyesült Államokban, ezért a korlátozás – amely a
nemzetbiztonsági érdekre hivatkozott - szükségtelen.