1. Lorschi evangeliarium, 810 körül. Gyulafehérvár, Vivian-Biblia, 845. Párizs, Bibliothèque nationale de France,
Biblioteca Batthyányeum, Ms. R. II,1, p. 36. Ms. lat. 1

2. Sevillai Izidor: De natura rerum, 798. Köln, Sevillai Izidor: De natura rerum, 818 körül. Bécs,
Erzbischöfliche Diözesan- und Dombibliothek Österreichische Nationalbibliothek
Cod. 83(II), fol. 129v Cod. 387, fol. 134r

3. Hoc uisibile imaginatum
figurat illud inuisibile uerum
cuius splendor penetrat mundum
cum binis candelabris
ipsius noui sermonis
Hitda-Codex, 1020–1030 körül. Darmstadt,
Universitäts- und Landesbibliothek, Hs. 1640,
fol. 7r

4. St.-Victor-i Hugó: De arca Noe mystica
Primum ad mysticam arcae Noe descriptionem, Noé misztikus bárkájának ábrázolásához
in planitie ubi arcam depingere uolo, medium először megkeresem a közepét a felületnek,
centrum quaero, et ibi fixo puncto paruam amelyre a bárkát festeni akarom, és rögzítek ott
quadraturam aequilateram ad similitudinem egy pontot. E pont köré csinálok egy kis
illius cubiti, in quo consummata est arca, ei négyzetet, annak a cubitusnak a
circumduco. Itemque illi quadraturae aliam hasonlatosságára, amellyel a bárkát
paulo maiorem circumscribo. Ita ut id spatium, konstruálták. E köré a négyzet köré csinálok
quod est inter exteriorem et interiorem egy másikat, nagyobbat is, úgy hogy a belső és
quadraturam, quasi limbus cubiti esse uideatur. a külső négyzet köze mintegy szegélyként a
Hoc facto in interiori quadratura crucem pingo, cubitusnak felel meg. Ezzel elkészülvén a belső
ita ut cornua eius singula latera quadraturae négyzetbe keresztet festek, úgy hogy a kereszt
attingant, eamque auro superduco. Deinde szárai a négyzet egyes oldalait érintik; ezt a
spatia illa, quae in superficie quadraturae keresztet arannyal húzom ki. Ezután a
remanent, colore uestio, duo superiora flammeo, felületeket, amelyek a négyzetből
et duo inferiora sapphirino. Ita ut medietas una fennmaradnak, beszínezem, a két felsőt
cubiti in flammeo colore ignem, et altera lángszínnel, a két alsót zafír színnel. Így az egyik
medietas in sapphirino colore nubem cubitus közepe a lángszínnel tüzet, a másiké a
repraesentare uideatur. Post haec in limbo cubiti zafír színnel felhőt jelenít meg. Ezután a cubitus
supra crucem scribo alpha, quod est principium. szegélyére a kereszt fölött alfát írok, ami a
Econtrario subiter crucem scribo omega, quod kezdet. Szemben pedig a kereszt alá omegát
est finis. írok, ami a vég.

5. St.-Victor-i Richárd: In Ezechielem, 1150–1175 körül. Párizs, Bibliothèque nationale de France, lat. 14516, foll. 212r és
213r

6. St.-Victor-i Richárd: In Ezechielem, 1150–1175 körül. Párizs, Bibliothèque nationale de France, lat. 14516, foll. 225v,
240r és 240v

7. A világegyetem mint tojás; Bingeni
Hildegard: Liber Scivias I,3. Egykor
Wiesbaden, Hessische Landesbibliothek,
Ms. 1, fol. 14r

8. A makrokozmosz és az ember A mikrokozmosz
Bingeni Hildegard: Liber divinorum operum. Lucca, Biblioteca Statale, ms. 1942, foll. 9r és 38r

9. A teremtés, Ádám megkapja a hódolat virágát, Bűnbeesés; Bingeni Hildegard: Liber Scivias I,1
Egykor Wiesbaden, Hessische Landesbibliothek, Ms. 1 Heidelberg, Universitätsbibliothek, Cod. Sal. X,16

10. A világegyetem mint tojás; Bingeni Hildegard: Liber Scivias I,3
Egykor Wiesbaden, Hessische Landesbibliothek, Ms. 1 Heidelberg, Universitätsbibliothek, Cod. Sal. X,16

11. Et illa serena lux perfundit totum
illum rutilantem ignem, et ille
rutilans ignis totam illam serenam
lucem, ac eadem serena lux et idem
rutilans ignis totam speciem
eiusdem hominis, ita lumen unum in
una ui possibilitatis existentes.
Krisztus a Szentháromságban; Bingeni
Hildegard: Liber Scivias II,2. Egykor
Wiesbaden, Hessische Landesbibliothek,
Ms. 1, fol. 47r

12. Deinde uidi in angulo occidentali
demonstrati aedificii mirabilem et
secretam atque fortissimam columnam
colorem purpureae nigredinis
habentem, eidemque angulo ita
impositam ut et intra et extra ipsum
aedificium appareret.
A Szentháromság pillére; Bingeni Hildegard:
Liber Scivias III,7. Egykor Wiesbaden, Hessische
Landesbibliothek, Ms. 1

13. Et imago hec dicebat: Ego summa et ignea uis, que omnes
uiuentes scintillas accendi et nulla mortalia efflaui, sed illa
diiudico ut sunt; … sed et ego ignea uita substantie
diuinitatis super pulchritudinem agrorum flammo et in
aquis luceo atque in sole, luna et stellis ardeo.
Az isteni szeretet; Bingeni Hildegard: Liber divinorum operum I,1.
Lucca, Biblioteca Statale, ms. 1942, fol. 1v

14. Bingeni Hildegard: Liber divinorum operum. Lucca, Leonardo da Vinci: Vitruviusi ember, 1490 körül. Velence,
Biblioteca Statale, ms. 1942, fol. 9r Gallerie dell'Accademia

15. Methodus varias aegritudines cauteriis
curandi 22 figuris illustrata. Corporis
humani arteriae et venae duabus figuris
exhibitae, 1158. München, Bayerische
Staatsbibliothek, clm 13002, fol. 7v

16. De planetis cum figuris, 12. század vége. Bécs,
Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 12600, fol.
29r

17. Hrabanus Maurus: In honorem sanctae crucis,
9. század közepe. Párizs, Bibliothèque
nationale de France, lat. 2423, fol. 15v

18. Hrabanus Maurus: In honorem sanctae
crucis, 840 körül. Róma, Biblioteca Apo-
stolica Vaticana, Reg. Lat. 124, fol. 8v

19. Bingeni Hildegard: Liber divinorum operum. Lucca,
Biblioteca Statale, ms. 1942, fol. 9r