5. Mi a „beyond state of art” kutatói
kérdés a digitális nemzedékkel
kapcsolatban?
• Nem az információs eszközkörnyezet birtoklásának
ill. használatának átalakuló mintázatai,
tartalomfogyasztásuk új szerkezete vagy
kommunikációs szokásaik és médiumaik
megváltozása
• Társadalmi létük totalitása az, amelynek
szerkezetváltását, mozgásirányait, szemünk láttára
formálódó jellegzetességeit le kell írnunk, meg kell
értenünk.
6. Leíró tézisek
• A gyermeki lét paraméterei javulnak
• A gyermeki léthelyzet alig változik (ipari
korszakos normák)
• A digitális kultúra részben ágense, részben
következménye a mindennapi élet és a
társadalmi cselekvés modifikációjának, de még
nem érzékelünk paradigmaváltást
• Egy új paradigma előjelei már megjelentek
7. Logokratikus tézisek
• A fejlett társadalmak gyermekközpontú forradalma
nem elég
• Az iskola ne a munkaerőpiacra képezzen
• A fiatal korosztályok bevonhatóak és bevonandóak
a civilizációs problémák és a lokális kihívások
kezelésébe
• A digitális generáció participatív partner legyen
• Az eszköz-és alkalmazáskörnyezet új társadalmi
szerepe(ke)t szolgáljon és kövessen – irányított
integráció
8. Tervezettség – design
thinking és jövőépítés
• A valóban új digitális írástudás – standard
(!) és inter-operábilis eszközkörnyezet nyelvként
való megtanítása
• Minden pedagógiai tett az Integrációs Pont elérését
és a személyiségfejlesztést szolgálja
• Minden tevékenység az Integrációs Ponton túlról
nyeri el az értelmét (lásd: Jane McGonigal és az új
Játékfilozófia)
• Társadalmi innováció
9. Az Integrációs Pont – beavatás
A logokratikus digitális nemzedék –
a „digitális beavatottak” (digital
initiates) generációja lesz