1. Az ukrán kisebbségi jogi
szabályozás és a nyelvtörvény
dilemmái
Előadás az MTA Társadalomtudományi
Kutatóközpontjának Jogtudományi
Intézetében
2013. március 28.

2. Ukrajna
Főváros: Kijev Kijev
Államforma: Parlamenti – prezidenciális
köztársaság -
lakosság (2006): 46 710 816
Terület: 603 700 км² Címere Zászlaja

3. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint
%
Nemzetiségek (az Nemzetiségük nyelvét
ukránok és a nagyobb 2001/1989 évhez tekintik
Ezer fő
lélekszámú 2001 1989 viszonyítva, % anyanyelvüknek
kisebbségek) (2001-ben, ezer fő/%)
ukrán 37541,7 77,8 72,7 100,3 31970,7/85,2
orosz 8334,1 17,3 22,1 73,4 7993,8/95,9
belorusz 275,8 0,6 0,9 62,7 54,5/19,8
moldován 258,6 0,5 0,6 79,7 181,1/70,0
krími tatár 248,2 0,5 0,0 5,3 x több 228,4/92,0
bolgár 204,6 0,4 0,5 87,5 131,2/64,2
magyar 156,6 0,3 0,4 96,0 149,4/95,4
román 151,0 0,3 0,3 112,0 138,5/91,7
lengyel 144,1 0,3 0,4 65,8 18,7/12,9
zsidó 103,6 0,2 0,9 21,3 3,3/3,1
örmény 99,9 0,2 0,1 1,8 x több 50,4/50,4
görög 91,5 0,2 0,2 92,9 5,8/6,4
tarár 73,3 0,2 0,2 84,4 25,8/35,2
cigány 47,6 0,1 0,1 99,3 21,2/44,7
azerbajdzsán 45,2 0,09 0,07 122,5 23,9/53,0
grúz 34,2 0,07 0,03 145,5 12,5/36,7
német 33,3 0,07 0,07 88,1 4,01/12,2
gagauz 31,9 0,07 0,06 100,1 22,8/71,5

4. A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogalkotás
periódusai és jelentősebb vonatkozó jogszabályai
1. A függetlenedés időszaka: Nyelvtörvény (1989), Szuverenitási
deklaráció (1990), Nemzetiségek jogainak deklarációja (1991)
2. A függetlenség első évei : Kisebbségi törvény (1992), Alkotmány
(1996), kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások
3. Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi
kötelezettségek: ET Parlamenti Közgyűlés ének 1201. sz. Ajánlása ,
Kisebbségi Keretegyezmény, Nyelvi Charta , az ET monitoring rendszere
4. Kisebbségi és nyelvi jogok szabályozása egyéb jogszabályokban
5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése:
Nyelvtörvény (2012)

5. Nemzetiségek jogainak deklarációjában kilátásba
helyezett jogok
E dokumentum szerint, a független Ukrajnában, a nemzetiségek
jogosultak lesznek:
- Az általuk hagyományosan lakott területek megőrzésére és e
területeken a nemzetiségi-közigazgatási egységek létrehozásra.
- Nemzeti szimbólumuk szabad használatára.
- Történelmi örökségük védelmére.
- Az anyanyelv szabad használatára a közélet minden területén,
különösen az oktatásban, a gazdaság és a hírközlés területein.
Előirányozza, hogy a Nyelvtörvény vonatkozó normáját úgy kell
értelmezni, miszerint nem csak azokban a közigazgatási egységekben
lehet a nemzetiség nyelvét az államnyelvvel egyenrangúként
használni, ahol valamely nemzetiség többséget alkot, hanem bárhol,
ahol hagyományosan, illetve egy tömbben él.

6. Kisebbségek törvényben szavatolt jogai
A nemzeti kulturális autonómiára, és annak keretében:
- az anyanyelv használatára és az anyanyelven történő oktatásra;
- a nemzeti kulturális hagyományok megőrzésére és fejlesztésére;
- a nemzeti szimbólumok használatára;
- nemzeti ünnepeik méltatására;
- hitük megvallására, gyakorlására;
- irodalmi, művészeti, tömeghírközlési igényeik kielégítésére;
- nemzeti-kulturális szervezetek és oktatási intézmények létrehozására.
Ezeken túl, a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak:
- választani, és megválasztatni, illetve kineveztetni bármelyik hatalmi szerv
bármelyik beosztásába, a nemzetiségi kulturális szervezetek jelölteket
indíthatnak a helyi és országos választásokon;
- meghatározni saját nemzetiségi hovatartozásukat;
- nemzetiségi nevük használatára;
- szabad kapcsolattartásra nemzettársaikkal, mint az országon belül, mint más
országokban.

7. Az állam kötelezettségei a kisebbségek jogainak szavatolása terén
- Az állam polgárai számára, nemzetiségi származásuktól
függetlenül a jogegyenlőség garantálása.
- Megfelelő intézményi háttér, így országos szinten, Nemzetiségi
Ügyek Minisztériumának létrehozása.
- Minden nemzeti kisebbség számára a nemzeti-kulturális
autonómia jogának garantálása.
- Intézkedések foganatosítása a nemzetiségi oktatási és
kulturális intézmények megfelelő káderellátására.
- Ott, ahol az adott nemzetiség többséget alkot, a nemzetiségi
nyelv hivatalos használatának biztosítása.
- A kisebbségek élettere megőrzésének garantálása mind azok
történelmi, mint jelenkori szálláshelyén.
- A kisebbségek társadalmi szervezetei működésnek elősegítése.
- Az állami költségvetésben a kisebbségek fejlődésére
pénzösszeg biztosítása.

8. Az Alkotmánynak a kisebbségi jogok vonatkozásában releváns
tételei
- A preambulum szerint az alkotmányozás alanya az Ukrán
Nép – Ukrajna minden nemzetiségű állampolgára.
Az Alkotmány :
- garantálja az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad
fejlődését és alkalmazását (10. cikkely);
- meghatározza, hogy a nyelvek alkalmazása Alkotmány által
garantált, és annak rendjét törvény állapítja meg (10.
cikkely);
- elősegíti minden őshonos nép és nemzeti kisebbség etnikai,
kulturális, nyelvi és felekezeti önazonosságának a
megőrzését (11. cikkely);
- garantálja az anyanyelven való oktatást, illetve az anyanyelv
tanulását állami és önkormányzati oktatási
intézményekben, illetve a nemzetiségi-kulturális
szervezetek által (53. cikkely).

9. Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi
kötelezettségek
- Az ET PK 190 (1995) sz. döntése Ukrajna csatlakozásáról: „a kisebbségekkel
kapcsolatos politikáját a Parlamenti Közgyűlés 1201. sz. Ajánlása, és ezen
okmány elveinek megfelelően alakítani, beépíteni ezeket jogrendszerébe
és közigazgatási gyakorlatába”.
- 1997 december 9-én a Verhovna Rada ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek
Védelméről szóló Keretegyezményt.
- A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájáról 1999
decemberében a Verhovna Rada által elfogadott ratifikációs okmány nem
kerül letétbehelyezésre az ET Főtitkáránál. 2000 júniusában az Ukrán
Alkotmány Bíróság ügyrendi hibára való hivatkozással hatályon kívül
helyezi azt.
- A 2003 májusában elfogadott ratifikációs törvény által meghatározott
követelményszint jelentősen elmarad a meglévő és gyakorolt nyelvi
jogoktól.
- A Keretegyezményt illetően, folyamatban van a végrehajtást ellenőrző
monitoring harmadik, míg a Nyelvi Charta tekintetében második köre.

10. Jogalkalmazási problémákról
A nemzeti kisebbségek fogalmának tág meghatározása: „az
állampolgárok azon csoportjai, akik nem ukrán
nemzetiségűek, nemzeti önérzetről és közösségi
összetartozásról tesznek tanúbizonyságot” (Törv. 3.cikk).
A törvényben garantált kulturális autonómiának a
meghatározatlansága.
Törvényi előírások be nem tartása, többek között:
- az állami intézményi háttér tejes hiánya;
- a választásokat szabályzó törvények figyelmen kívül hagyják a
kisebbségi törvény vonatkozó szabályait (jelöltállítási jog);
- nincs, illetve elenyésző mértékű a kisebbségi szervezetek
állami támogatása.
Esetenként, a nemzetközi kötelezettségek következetes és
lelkiismeretes végrehajtása szándékának hiánya.

11. 5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése:
Nyelvtörvény (2012)
• Ukrajnában, a törvényekben deklarált, és nemzetközi szerződésekben is
szavatolt kisebbségi jogok választékos érvényese nem jelentkezik fajsúlyos
problémaként az országos szintű belpolitikában, hiszen az érdekeltek, az orosz
„mega” kisebbséget leszámítva az ország lakosságának alig 2%-át teszik ki,
külön-külön egyik sem haladja meg a 0,6%-ot.
• Ugyanakkor, az országban meglévő sajátságos kétnyelvűség miatt „perdöntő”
súllyal bír a nyelvi kérdés. Míg az 1996-2010, különösen a 2005-2010 között, a
született jogszabályok, függetlenül az Alkotmány, az érvényes 1989. évi
Nyelvtörvény, és az ország nemzetközi-jogi kötelezettségeitől, kizárólagosan az
államnyelv pozícióinak erősítésére irányultak, a 2010 évi Államelnök választás
után e kérdést illetően gyökeres fordulat állt be. Történetesen, kiiktatásra
kerültek a kisebbségi oktatást hátrányosan érintő miniszteri rendeletek, az
újonnan elfogadásra kerülő PEK (polgári eljárás kódex) már az Alkotmánnyal és
a nemzetközi kötelezettséggel összhangban határozza meg a kisebbségi
nyelvek alkalmazásának lehetőségeit.
• Ezt a fordulatot koronázta meg Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló 5029-
VI sz. 2012. július 3-án elfogadott Törvény. E jogszabály a helyi hagyományok
(1989. évi Nyelvtörvény) és a Nyelvi Charta ötvözete. Megőrizve előbbi
strukturális jegyeit, utóbbi elveire épülve alkalmazza annak mechanizmusait .

12. Ukrajna lakosságának nemzetiség és az anyanyelv szerinti
viszonyítása
NEMZETISÉG ÉS ANYANYELV FŐ %
ukrán nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 31970728 66,27
orosz nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 328152 0,68
ukrán anyanyelvű nemzeti kisebbségek 278588 0,58
UKRÁN ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 32577468 67,53
orosz nemzetiségű orosz anyanyelvűek 7993832 16,57
ukrán nemzetiségű orosz anyanyelvűek 5544729 11,49
orosz anyanyelvű nemzeti kisebbségek 735109 1,52
OROSZ ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 14273670 29,59
kisebbségek, akiknek anyanyelve és
1129397 2,34
nemzetisége megegyezik
kisebbségek, akik valamely más kisebbség
260367 0,54
nyelvét tekintik anyanyelvüknek
KISEBBSÉGI ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 1389764 2,88
UKRAJNA MINDÖSSZESEN 48240902 100

13. Nyelvi sajátosságok
• Az országban jóval nagyobb az ukrán nemzetiségűek aránya (közel 78%), mint
azoké, akik az államnyelvet anyanyelvüknek tekintik (kevesebb, mint 68%).
• Nemzetiségi szempontból az ország összlakosságának kevesebb mint negyede
tekinti magát valamely kisebbséghez tartozónak (22,18%), nyelvi alapon
csaknem minden harmadik ukrajnai állampolgár (32,47%) valamely nyelvi
kisebbséghez tartozik.
• Az orosz nemzetiségűek aránya sokkal kisebb, mint azoké, akik az oroszt
nevezték meg anyanyelvként. A mindennapi nyelvhasználat tekintetében,
országos általánosításban még ma is az orosz nyelv túlsúlya mutatható ki,
szociológiai felmérések szerint meghaladja a 60%-ot.
• Az ország közigazgatási egységeinek (megye) zömében jelentős számú nyelvi
kisebbség él. Így 13 közigazgatási egységben az oroszt anyanyelvüknek tekintők
száma meghaladja a 10%-ot. E százalékhatár fölött van Kárpátalján a magyar,
Csernivci megyében a román, és Krím-félszigeten a krími tatár nyelvet
anyanyelvűkként vallók aránya.
• Jelentős a számottevőbb nyelvi kisebbségek területi koncentráltsága –
regionális jellege: a krími tatárok 98,1%-a a Krím-félszigeten, a magyarok
96,8%-a Kárpátalján, a gagauzok 86,5%-a és a bolgárok 73,3%-a Odessza
megyében, a görögök 84,7%-a Donyeck megyében, a románok 75,9%-a
Csernyivci megyében él.

14. Regionális nyelvek megyék, járások és városok
szintjén Ukrajnában

15. 5.1. A Nyelvtörvény elvi jellegű rendelkezései :
• Kinyilatkozza és meghatározza az egyén nyelvi önmeghatározásának jogát, történetesen: az
egyén jogát eldönteni azt, hogy melyik nyelvet tartja anyanyelvének, szabadon megválasztani
a kapcsolattartás nyelvét, elismeri a többes nyelvi identitást (3. cikk).
• Az állami nyelvpolitika egyik céljaként határozza meg a regionális vagy a kisebbségi nyelvek
szóbeli és írásbeli alkalmazásának elősegítését az oktatásban, a tömegtájékoztatási
eszközökben, és alkalmazásuk lehetőségének megteremtését az államhatalmi szervek és a
helyi önkormányzatok tevékenységében, a bírósági eljárásokban, a gazdasági és a szociális
tevékenységben, kulturális rendezvények lebonyolításában és a társadalmi élet egyéb
szféráiban (5. cikk 3. p).
• Előírja, hogy a kisebbségi-regionális nyelv a saját területének határain kívül is szabadon
alkalmazható (7. cikk 8. p.).
• Lehetőséget biztosit, a törvényben meghatározott jogok bírósági védelmére, illetve
érvényesítésre (8. cikk 3.p).
• Az oktatás és a tudományos tevékenység nyelvének szabad megválasztását az állampolgár
elidegeníthetetlen jogaként határozza meg (20. cikk 1. p., 21. cikk).
• Meghatározza a tömegtájékoztatási eszközök nyelvének szabad megválasztásnak jogát, és az
államhatalom kötelezettségét a kisebbségi nyelveken való tájékoztatásra (24. cikk),
• Meghatározza a személy család és utónevének anyanyelve hagyományai (szabályai) szerinti
használatának jogát (28. cikk),
• Meghatározza a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven (nyelveken) való
megjelenítésének kötelezettségét (27. cikk).

16. 5.2. Rendelkezések, melyek elősegítik az egyértelmű, korrekt
alkalmazást:
• Pontos értelmezését adja az alkalmazott
szakkifejezéseknek: államnyelv, regionális vagy
kisebbségi nyelv, anyanyelv, régió, terület stb. (1. cikk).
• A nyelvhasználatot érintő társadalmi viszonyok
területére előírja e törvény elsőbbségét (4. cikk).
• Tartalmazza az ország regionális vagy kisebbségi
nyelveinek felsorolását, melyek: az orosz, a belorusz, a
bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a
moldáv, a német, az újgörög, a lengyel, a roma, a román,
a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak (7. cikk
2 p.).

17. 5.3.A törvény alkalmazási mechanizmusai:
• a Törvényben előirt opciók abban az esetben kerülnek kötelező
érvénnyel alkalmazásra, amennyiben az adott területen (régió), az
adott kisebbségi nyelv hordozóinak az összlakossághoz viszonyított
aránya a lakosság legalább 10%-át teszi ki.
• A fenti kritérium nem kizárólagos , a törvény előírásai
alkalmazhatóak megfelelő helyi önkormányzati döntés, illetve helyi
népszavazás eredménye alapján, abban az esetben is, ha az adott
nyelvi kisebbség aránya nem éri el a 10%-ot. (7. cikk 3.p.).
• Bár a Törvény 10%-ban határozza meg az alkalmazási küszöböt,
ugyanakkor, a helyhatalmi szervek számára előirt kötelezettségek,
csak egy része lép életbe közvetlenül, mások esetében
önkormányzati döntés szükséges az érvényesülésükhöz – vagyis
vannak automatikus normák, és olyanok, melyeket illetően az
önkormányzat képviseleti szervének mérlegelési joga van – ami
normál körülmények között „kisebbségi” többséget feltételez ezen
opciók érvényesüléséhez. Számos, az egyéni jogokkal kapcsolatos
rendelkezés, az egyén szándékától függően kerül alkalmazásra.

18. 5.3.1. Közvetlenül alkalmazandó rendelkezések:
• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek rendeleteinek
kisebbségi nyelven való kihirdetésének kötelezettsége (10. cikk
2.p.);
• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek által nyújtott
lakossági szolgáltatások kisebbségi nyelven való nyújtásának
kötelezettsége (11. cikk 2. p.);
• a szóbeli és írásbeli kérelmeknek kisebbségi nyelven való
benyújtásának és e nyelveken való válasz igénylésének lehetősége
(11. cikk 3 p.);
• minden általános középfokú tanintézetben a kisebbségi nyelv
oktatásának biztosítása (20. cikk 7. p.);
• a kisebbségi oktatási nyelvű tanintézetekben, az ukrán nyelv és
irodalom tantárgyak kivételével minden tantárgy kisebbségi
nyelven való oktatása (20. cikk 8. p);
• a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven való megjelenítése
(27.cikk).

19. 5.3.2. Helyhatalmi döntés alapján kerül alkalmazásra:
• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában,
ügyintézésében és okmányaiban való alkalmazása (11. cikk 1
p.);
• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek által szervezett
konferenciák, gyűlések munkájában való alkalmazása (11. cikk
4. p.);
• a hivatalos hirdetmények közzététele, a pecsétek és
bélyegzők, fejléces űrlapok, cégtáblák kivitelezésénél (11.cikk
5, 6 p.);
• a választások és népszavazások dokumentációjának vitele,
szavazólapjainak elkészítése során (12. cikk 1, 2 p.);
• a kisebbségi nyelv oktatásának mértéke megállapításakor (20.
cikk 7. p.).

20. 5.3.3.A személy döntése, szándéka alapján kerül alkalmazásra :
• a választások, népszavasok agitációs anyagainak nyelvét (nyelveit) a jelölt
határozza meg (12. cikk 3 p.);
• a személyazonossági igazolványban a személy adatainak kisebbségi nyelven való
feltüntetése. E rendelkezés hatálya kiterjed az anyakönyvi kivonatokra és az
anyakönyvi hivatal által kiadott okmányokra, a végzettséget igazoló okmányra, a
munkakönyvre, a katonakönyvre és az egyéb hivatalos dokumentumokra (13.
cikk);
• a felek közös megegyezése alapján, kisebbségi nyelven is lefolytatható a polgári
peres eljárás, más jellegű perek és eljárások esetében is alkalmazható a kisebbségi
nyelv (14. cikk);
• az oktatás-nevelés nyelvének meghatározása (20. cikk);
• szabadon alkalmazhatják az oroszt és más kisebbségi nyelvet tevékenységük során
a vállalatok, intézmények, szervezetek (18 cikk);
• a magán oktatási intézményekben az oktatás nyelvéről az intézmény alapítója
(tulajdonosa) dönt (20. cikk 6. p.);
• a felsőoktatási felvételi tudásfelmérés tesztjeinek kisebbségi nyelvekre való
lefordítása, illetve alkalmazása (20. cikk 9. p.);
• a reklám és az árumarkírozás nyelvéről a termék előállítója dönt (26. cikk);
• a személyazonosságot igazoló okmányokban a személy nevének kisebbségi
nyelven történő beírása a tulajdonos előzetes jóváhagyásával történik (28. cikk 4.

21. Dilemmák
• Maradéktalan megvalósulásának akadályai, többek között:
• a kérdés politikai érzékenysége és az ukrán nemzeti vonal elkeseredett,
erőszaktól sem visszariadó ellenállása;
• a szükséges anyagi eszközök hiánya – pénzhiány;
• a bürokrácia inerciája, természetes tenni nem akarása;
• a többségi sovinizmus.
•
• Ezért részünkről:
• mindenképpen elismerés és köszönet illeti e jogszabály megalkotóit és
elfogadóit;
• következetesen törekedve jogaink érvényesítésére, a végrehajtás
folyamatában tekintettel kell lennünk a többség érzékenységére, belátást
kell tanúsítanunk;
• nem követelőznünk kell (helyi körülmények között ez egyébkén is
kontrproduktív magatartás), bátorítanunk kell a többséget, és tevőlegesen
(szervezetileg, módszertanilag, anyagilag stb.) hozzájárulni a
megvalósításához.