SlideShare uma empresa Scribd logo
1 de 21
Instruktura ng Wika
MGA BAHAGI NG PANANALITA
PAG-UURI-URI
1. PANGNGALAN
2. PANGHALIP
3. PANDIWA
4. PANG-URI
5. PANG-ABAY
6. PANTUKOY
7. PANGATNIG
8. PANG-UKOL
9. PANG-ANGKOP
10. PANDAMDAM
A. MGA SALITANG PANGNILALAMAN (CONTENT WORDS)
1. MGA NOMINAL
A. PANGNGALAN B. PANGHALIP
2. PANDIWA
3. MGA PANURING
A. PANG-URI B. PANG-ABAY
B. MGA SALITANG PANGKAYARIAN (FUNCTION WORDS)
1. MGA PANG-UGNAY
A. PANGATNIG B. PANG-ANGKOP C. PANG-UKOL
2. MGA PANANDA
A. PANTUKOY B. PANGAWING
- ANG GANITONG PAGPAPANGKAT AY UMAAYON SA TUNTUNIN NG SIMPLIKASYON NA
SINISIKAP NA MASUNOD SA PAGLALARAWANG PANGWIKA.
- MAPAPANSIN DIN ANG PINAGSASAMA-SAMA NG DATING MAGKAHIWALAY NA MGA BAHAGI
NG PANALITA SA ILALIM NG MALAKING KATEGORYA AY BATAY DIN SA GAMIT NG MGA ITO SA
LOOB NG WIKA.
- NOMINAL – PANGHALIP AT PANGNGALAN: SAPAGKAT KAPWA GINAGAMIT NA PANAWAG SA
TAO, HAYOP, BAGAY, POOK O PANGYAYARI
- PANURING – PANG-URI AT PANG-ABAY: GINAGAMIT NA PANURING BAGAMAT MAGKAIBA
ANG BINIBIGYANG TURING.
- PANG-UGNAY – PANGATNIG, PANG-ANGKOP, PANG-UKOL: ANG MGA ITO AY NAGPAPAKITA NG
KAUGNAYAN O RELASYON NG ISANG SALITA O PARIRALA SA IBA PANG SALITA O PARIRALA SA
LOOB NG PANGUNGUSAP.
ANG PANGATNIG AY MAAARING MAGPAKITA NG RELASYON NG PAGSASALUNGATAN
NG PAGIGING SANHI AT BUNGA, ATB.
SA PAGGAMIT NAMAN NG PANG-UKOL AY MAIPAPAKITA ANG KAUKULAN NG ISANG
TAO, BAGAY, ATB. SA ISANG TAO, BAGAY ATB.
ANG MGA PANG-ANGKOP AY NAGPAPAKITA NAMAN NG RELASYON NG PANURING SA
SALITANG BINIBIGYANG TURING
SA SUBKATEGORYANG PANANDA AY KABILANG NAMAN ANG MGA PANTUKOY AT
PANGAWING, ISANG BAGONG SUBKATEGORYANG IMINUMUNGKAHI SA AKLAT NA ITO. ANG
TINUTUKOY NA PANGAWING AY ANG KATAGANG “AY” NA MAY KAKANYAHAN AT GAMIT NA HINDI
MAUURI SA ALINMAN SA MGA NAUNANG SUBKATEGORYA.
KABILANG SA PANGNILALAMAN ANG MGA SALITANG MAY MGA TIYAK NA
KAHULUGAN AT NAGSISILBING MAHAHALAGANG SALITA SA LOOB NG PANGUNGUSAP. KABILANG
SA PANGKAYARIAN ANG MGA SALITA O KATAGANG NAGKAKAROON LAMANG NG TIYAK NA
KAHULUGAN KAPAG NASA PANGUNGUSAP, AT ANG TUNGKULIN AY MAPAGSAMA-SAMA AT
MAPAGUGNAY-UGNAY ANG MGA SALITANG PANGNILALAMAN UPANG MAKABUO NG
PANGUNGUSAP.
TULAD NG KAKABANGGIT LAMANG, SA BAGONG PAG-UURI AY IPINAPASOK ANG ISANG BAGO AT
MALIIT NA KATEGORYANG TATAWAGIN NATING PANGAWING, ANG AY. SA DATING BALARILA, ANG AY AY
ITINUTURING NA PANDIWANG WALANG BANGHAY NA MAY DALAWANG GAMIT: PANDIWANG PANGAWING AT
PANDIWANG PANTULONG.
PANGAWING ANG AY KUNG NAG-UUGNAY NG SIMUNO AT PANAGURING PANGNGALAN,
PANAGURING PANGHALIP, PANAGURING PANG-URI O PANAGURING PANG-ABAY.
PANTULONG ANG GAMIT NG AY KUNG KASAMA NG PANDIWA SA PANAGURI.
SA AKLAT NA TO, ANG AY AY ITINUTURING NA ISA NA LAMANG PANANDA NA NAGPAPAKITA NA
ANG SIMUNO NG PANGUNGUSAP AY NAUUNA SA PANAGURI NITO. ANG AY, SAMAKATWID, AY PALATANDAAN
NG AYOS NG PANGUNGUSAP.
AT SA DALAWANG SUBKATEGORYANG PANTUKOY AT PANGAWING, ANG AY AY TATAWAGIN
NATING PANGAWING SAPAGKAT ITO’Y NAGSISILBING KAWING SA SIMUNO AT PANAGURI NG PANGUNGUSAP.
HINDI ITO IBINIBILANG SA MGA PANG-UGNAY SAPAGKAT HINDI ITO NAGPAPAKITA NG RELASYON NG
DALAWANG ELEMENTO SA PANGUNGUSAP, KUNDI NAGSISILBI LAMANG NA PARANG KADENA UPANG MABUO
ANG PANGUNGUSAP KUNG ITO AY NASA AYOS NA UNA ANG SIMUNO KAYSA PANGUNGUSAP KUNG ITO AY
NASA AYOS NA UNA ANG SIMUNO KAYSA PANAGURI. NAWAWALA ANG AY KAPAG NAUUNA ANG PANAGURI SA
SIMUNO. ANG AY, SAMAKATWID, AY TIYAK NA PALATANDAAN LAMANG NG AYOS NG ISANG PANGUNGUSAP.
HINDI ITO PANDIWA, SAPAGKAT ANG PANDIWA AY HINDI DAPAT MAWALA KAHIT BAGUHIN ANG AYOS NG
PANGUNGUSAP.
SA ATING KLASIPIKASYON, ANG PANDIWA AY NANANATILIING BUKOD O SEPERADONG KATEGORYA.
HINDI ITO MAAARING ISAMA SA IBA PANG SUBKATEGORYA. HINDI ITO MAAARING ISAMA SA IBA PANG
SUBKATEGORYA SAPAGKAT NAG-IISA ITO SA TAGLAY NA GAMIT—NAGPAPAKITA O NAGSASAAD NG KILOS O
KALAGAYAN.
SA ATING KLASIPIKASYON AY HNDI NA ISINASAMA ANG MGA PANDAMDAM. KAHIT NA ANONG
SALITA AY MAGAGAMIT NA PANDAMDAM. ANG ISANG PANGNGALAN, PANGHALIP, PANDIWA ATB. AY
MAGAGAMIT SA PAGBUBULALAS NG MATINDING DAMDAMIN.
DAPAT DIN NATING MAPANSIN NA ANG ISANG BAHAGI NG PANALITA AY MAAARING BUUIN NG ISA
O HIGIT SA ISANG MORPEMA. MAY MGA BAHAGI NG PANALITA NA BINUBUO NG ISANG MORPEMA LAMANG;
MAY BINUBUO NG HIGIT SA ISA.
HAL, ANG MGA KATAGANG ANG, SI, NG, AT, KO, ATB., AY IISAHING MORPEMA LAMANG. MGA
MORPEMANG PANGKAYARIAN ANG MGA ITO.
IISAHING MORPEMA RIN ANG MGA PANGNGALANG BARO, ISIP, GANDA ATB. MGA MORPEMANG
PANGNILALAMAN ANG MGA ITO.
SAMANTALA, ANG MGA PANGNGALANG PAG-ASA, KAGANDAHAN, ATB. AY MAY DALAWANG
MORPEMA. ANG PAG-ASA AY BINUBUO NG MORPEMANG DI-MALAYANG [PAG-], AT NG MORPEMANG
MALAYANG [ASA]. ANG KAGANDAHAN AY MAY DALAWA RING MORPEMA, ANG [KA-…-HAN] NA MORPEMANG
DI-MALAYA AT ANG [GANDA] NA ISANG MORPEMANG MALAYA.
2. MGA SALITANG PANGNILALAMAN
A. MGA NOMINAL – SA PANLAHAT NA KATUTURAN, ANG SALITANG NOMINAL AY
NAGANGAHULUGANG PANGLAN O ANUMANG SALITANG NAUUKOL SA PANGNGALAN. SA
BALARILANG ITO, ANG TINUTUKOY NA MGA NOMINAL AY ANG MGA PANGNGALAN AT ANG MGA
PANGHALIP. ANGKOP NA TAWAGING NOMINAL ANG DALAWANG ITO SAPAGKAT KAPWA
TUMUTUKOY SA NGALAN NG TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI, ATB.
1. MGA PANGNGALAN – SA PAGBIBIGAY NG KATUTURAN NG PANGNGALAN AY
DALAWANG PANANAW ANG ATING GAGAMITIN: (1) YAONG KATUTURANG BATAY SA
KAHULUGANG PANSEMANTIKA NA GINAMIT SA BALARILANG TRADISYUNAL AT (2) YAONG BATAY
SA LINGGWISTIKANG ISTRUKTURAL.
SA PANANAW NA PANSEMANTIKA, ANG DEPINISYON NG ISANG BAHAGI NG PANALITA
AY IBINABATAY SA KAHULUGANG IBINIBIGAY NITO.
HAL: ANG MGA SALITANG NENENG, JOSE, AKLAT, AY MGA NGALAN NG TAO AT BAGAY;
ANG MGA SALITANG ITO AY PANGNGALAN. ANG MGA SALITA NAMANG MABAIT AT MARUNONG
AY NAGLALARAWAN KAYAT ANG MGA ITO AY PANG-URI.
SAMAKATWID, SA PANANAW NA PANSEMANTIKA AT TRADISYUNAL NA BALARILA, GANITO ANG KATUTURAN NG PANGNGALAN:
1. ANG PANGNGALAN AY PASALITANG SIMBOLONG ANG TINUTUKOY AY TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI,
ATB.
2. ANG PANGNGALAN AY NGALAN NG TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI, ATB.
ANG UNANG KATUTURAN AY GUMAGAMIT NG KATAWAGANG PANSEMANTIKA, PASALITANG SIMBOLO; ANG
IKALAWA AY ANG KARANIWANG KATUTURANG IBINIBIGAY NG BALARILANG TRADISYUNAL.
HAL:
1. MGA PANGNGALANG NGALAN NG TAO
MANOLO AMA GURO
BONG ANAK MANANANGGOL
2. MGA PANGNGALANG NGALAN NG HAYOP
TAGPI ASO TANDANG
MUNING PUSA KATYAW
3. MGA PANGNGALANG NGALAN NG BAGAY
MONGOL LAPIS PAGKAIN
BAGONG BALARILANG FILIPINO AKLAT LARUAN
4. MGA PANGNGALANG NGALAN NG KATANGIAN
BAIT KABAITAN PAGKAMABAIT
TAPANG KATAPANGAN PAGKAMATAPANG
5. MGA PANGNGALANG NGALAN NG POOK
PILIPINAS LUNGSOD KAPARANGAN
BUNDOK NG APO BUNDOK KAMAYNILAAN
6. MGA PANGNGALANG NGALAN NG PANGYAYARI
IKALAWANG DIGMAANG PANDAIGDIG
UNANG PAMBANSANG SEMINAR SA BILINGGWALISMO
KASALANAN PULONG
PAG-AAWAY SUNTUKAN
KAYARIAN NG PANGNGALAN
1. PANGNGALANG PAYAK – KUNG ITO AY SALITANG-UGAT LAMANG.
• ARAW • BATAS •PRUTAS
2. PANGNGALANG MAYLAPI – KUNG ITO AY BINUBUO NG SALITANG-UGAT AT PANLAPING MAKANGALAN.
• KASAPI • DINUGUAN
3. PANGNGALANG INUULIT – KUNG ANG KABUUAN NITO O ANG BAHAGI NITO AY INUULIT.
• BALI-BALITA • LIMA-LIMA • BALI-BALIGTAD •SAPIN-SAPIN
4. PANGNGALANG TAMBALAN – BINUBUO ITO NG DALAWANG MAGKAIBANG SALITANG PINAG-ISA
• BAHAGHARI •SINAGTALA •PALAKANG-BUKID •BAHAY KALAKAL
- TINUTUKOY PA RIN NG KAYARIAN ANG GAMIT NG SALITA SA LOOB NG WKA O ANG KAYARIAN NG
MGA PARIRALANG MAAARING MABUO NITO, KASAMA NG IBA PANG SALITA O KATAGA.
KAUKULAN NG PANGNGALAN
PALAGYO – KUNG ITO AY GINAMIT NA SIMUNO
HAL: SI AMANDO V. HERNANDEZ ANG MAKATANG TAGAPAGTANGGOL NG
MGA MAGSASAKA
PALAYON – KUNG ITO AY GINAMIT BILANG LAYON NG PANDIWA O PANG-UKOL.
HAL: SI ARTHUR AY NAG-AAYOS NG SIRANG BARKO (LP)
: INILIKAS NI VIC ANG PAMILYA SA PAARALAN. (LPU)
PAARI – KUNG MAY INAARING ANUMAN ANG PANGNGALAN
HAL: IBINILI NI NIDA NG DAMIT ANG KANYANG APO.
KATUTURAN NG
PANGNGALAN
• ANG ANUMANG SALITA NA MAAARING ISUNOD SA ANG/SI, NG/NI, SA/KAY AT MGA
ANYONG MARAMIHAN NG MGA ITO, AY ISANG PANGNGALAN O DILI KAYA AY ISANG
SALITANG GUMAGANAP NG TUNGKULIN NG PANGNGALAN.
• ANG TATLONG PARES NA NABANGGIT AY MGA PANANDA.
• ANG UNANG PARES – KAUKULANG PALAGYO
• ANG HULING DALAWANG PARES – KAUKULANG PALAYON.
• HAL: (ANG, NG, O SA): ANG ANAK, NG ANAK O SA ANAK.
• HAL: (SI, NI, O KAY): SI MARIA, NI MARIA, KAY MARIA
• DALAWANG KRITERYA O PAMANTAYAN, SAMAKATWID, ANG DAPAT GAMITIN UPANG
MALAMAN NA ANG ISANG SALITA AY PANGNGALAN:
– ANG INTERNAL NA KAYARIAN NG SALITA
– PAGKAMAAARING GAMITIN NITONG KASAMA NG ANG/ SI, NG/ NI, SA/ KAY.
UNANG KATAGA (PALAGYO)
1. NAKATAPOS NG PAGDODOKTOR ANG ANAK NA MATIYAGA.
2. ANG TAGUMPAY NG ANAK AY TAGUMPAY RIN NG MGA MAGULANG
3. HINDI MATATAPATAN NG SALAPI ANG PAGTINGIN NG MAGULANG SA ANAK.
4. PANGULO NG KLASE SI MARIA.
5. NAGING INSPIRASYON NG BUONG KLASE ANG KASIPAGAN NI MARIA.
6. HINDI NABIGO ANG PAGTITIWALA NG LAHAT KAY MARIA.
- ANG ANYONG MARAMIHAN NG
ANG/SI - MGA/SINA
NG/NI - MGA/NINA
SA/KAY - SA MGA/KINA.
- KUNG ANG MGA PARIRALANG ISAHAN SA MGA HALIMBAWA SA ITAAS AY ILALAGAY NATIN SA
MARAMIHAN, GANITO ANG MGA PARIRALANG MABUBUO NATIN:
- 1. ANG MGA ANAK 2. SINA MARIA
NG MGA ANAK NINA MARIA
SA MGA ANAK KINA MARIA
- SA MGA PADRON NG ATING MGA PARIRALA AY MAPAPANSIN NATIN NA ANG MGA SALITANGANAK AT
MARIA AY HINDI MAAARING MAGKAPALITAN NG GAMIT. HINDI MAAARI ANG MGA KUMBINASYONG:
- *ANG MARIA *SI ANAK *NG MARIA *NI ANAK *SA MARIA *KAY ANAK
- MALIBAN SA DALAWANG TILA TALIWAS NA GAMIT NG ANG SA MGA PANGUNGUSAP NA SUMUSUNOD:
1. ANG MARIANG SINASABI KO SA IYO AY TAONG ASAWA NI MANG TIAGO, HINDI YAONG ASAWA
NI MANG ADOR
2. NAGPALABAS NG KAUTUSAN ANG BAGONG PANGULO NA LINISING LAHAT ANG MGA ESTERO.
SA ATING OBSERBASYON NA ANG ANAK AT MARIA AY HINDI MAAARING
MAGKAPALITAN NG GAMIT AY MAKABUBUO TAYO NG ISANG KONGKLUSYON: MAY MGA
PANGNGALANG NAGAGAMIT LAMANG NA KASAMA NG ANG, NG, O SA AT MAY MGA
PANGNGALANG NAGAGAMIT LAMANG SA SI, NI O KAY.
KUNG MAGPAPATULOY TAYONG MAGHANAP NG MGA SALITANG MAAARING ISUNOD
SA UNANG PANGKAT NG MGA KATAGA (ANG, NG, SA), MAKIKITA NATING ANG MGA
SUMUSUNOD NA SALITA AY MAAARI RING GAMITIN: AKIN, MABAIT, UMAWIT.
MAKABUBUO TAYO NG MGA SUMUSUNOD NA PARIRALA:
1. ANG AKIN ANG MGA AKIN
NG AKIN NG MGA AKIN
SA AKIN SA MGA AKIN
2. ANG MABAIT ANG MGA MABAIT
NG MABAIT NG MGA MABAIT
SA MABAIT SA MGA MABAIT
3. ANG UMAWIT ANG MGA UMAWIT
NG UMAWIT NG MGA UMAWIT
SA UMAWIT SA MGA UMAWIT
1. MGA PARIRALANG ANG
A. SA OPISYAL NA PULONG KO NA IUULAT ANG AKIN.
B. LAGING PINAGPAPALA NG DIYOS ANG MABAIT.
C. ANG UMAWIT SA ATING PALATUNTUNAN AY TANYAG SA BUONG DAIGDIG.
2. MGA PARIRALANG NG
A. KALIHIM KO ANG BUMASA NG AKIN SA OPISYAL NA PULONG
B. KARANIWANG TAHIMIK AT WALANG BAGABAG ANG BUHAY NG MABAIT.
C. ANG PANGALAN NG UMAWIT AY TANYAG SA BUONG DAIGDIG.
3. MGA PARIRALANG SA
A. HINDI KO MALILIMOT ANG KANYANG GINAWANG TULONG SA AKIN.
B. ANG DIYOS AY LAGING MAY GANTIMPALA SA MABAIT.
C. WALANG KATAPUSAN ANG PAPURI NG MGA NAKINIG SA UMAWIT.
MGA KLASIPIKASYON NG
PANGNGALAN
• ANG MGA PANGNGALAN AY MAUURI AYON SA KAHULUGAN O KAYARIAN NG MGA ITO
BILANG ISANG SALITA. ANG UNANG PAG-UURI AY KLASIPIKASYONG PANSEMANTIKA, ANG
IKALAWA AY PANGKAYARIAN O PANG-INSTRUKTURA.
• MGA URING PANSEMANTIKA
SA ILALIM NG PAG-UURING PANSEMANTIKA AY MAY DALAWANG PARAAN NG
KLASIPIKASYON. ANG UNA AY BATAY SA KUNG ANG PANGNGALAN AY MAY DIWANG
PANLAHAT O HINDI PANLAHAT, AT ANG IKALAWA AY BATAY SA KUNG ANG PANGNGALAN AY
TUMUTUKOY SA ISANG BAGAY NA TAHAS O HINDI TAHAS.
AYON SA UNANG BATAYAN, ANG MGA PANGNGALAN AY MAAARING (1)
PANGNGALANG PANTANGI (2) PANGNGALANG PAMBALANA. AYON NAMAN SA IKALAWANG
BATAYAN, ANG PANGNGALAN AY MAAARING (1) TAHAS O (2) BASAL.
PANTANGI ANG PANGNGALAN KUNG TUMUTUKOY SA ISANG TANGING TAO, HAYOP,
BAGAY, POOK O PANGYAYARI. ANG IBIG SABIHIN NG TANGI AY PARTIKULAR NA TAO, HAYOP,
BAGAY, POOK O PANGYAYARI. SUMASAGOT ITO SA TANONG NA: ANO ANG PANAWAG SA O
NGALAN NG PARTIKULAR NA TAONG ITO, O PUSANG ITO, ATB.; NG PARTIKULAR NA AKLAT NA
ITO, O LAPIS NA ITO, ATB.; NG PARTIKULAR NA DAGAT NA ITO O ILOG, ATB.?
NARITO ANG ILANG
HALIMBAWA
1. MGA PANGNGALANG NGALAN NG PARTIKULAR NA TAO
MIGUEL Bb. LUZ DE GUZMAN CARISA DR. VILLAROMAN
2. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG IBA’T IBANG URI NG HAYOP
TAGPI SPOT MUNING BROWNIE
3. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG IBA’T IBANG BAGAY
BIIC MONGOL BAGONG BALARILANG FILIPINO MAGASING PANORAMA
4. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG POOK
TALON NG MARIA CRISTINA ILOG PASIG BUNDOK NG MAKILING BAGUIO
5. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA PANGYAYARI
PALIGSAHANG Bb. UNIVERSE NG TAONG 1975 UNANG PAMBANSANG KILUSAN SA
PAGPAPLANO NG PAMILYA
TIGNAN NAMAN NATIN ANG KAHULUGAN NG PANGNGALANG PAMBALANA
PAMBALANA – ANG MGA PANGNGALANG TUMUTUKOY SA PANGKALAHATANG DIWA. HAL, ANG
PANGNGALANG TAO AY TUMUTUKOY SA LAHAT NG NILALANG NA MAY KATAWAN AT KALULUWANG RASYUNAL.
NARITO ANG LANG HALIMBAWA
1. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG TAO
BATA GURO LALAKI ABOGADO
2. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG HAYOP
ASO PUSA BAKA INSEKTO
3. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG BAGAY
LAPIS BAHAY RADYO RELO
4. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG POOK
ILOG KAPATAGAN BULUBUNDUKIN LUNGSOD
5. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG PANGYAYARI
SAYAWAN GULO BANGGAAN
ANG MGA PANGNGALANG PANTANGI AY SINISIMULAN SA MALAKING TITIK KAPAG ISINUSULAT. ANG MGA
PANGNGALANG PAMBALANA AY SINISIMULAN NAMAN SA MALIIT NA TITIK MALIBAN KUNG SIMULA NG PANGUNGUSAP.
AT TULAD NG NAPAG-ARALAN NA NATIN, ANG MGA PANGNGALANG PANTANGING NGALAN NG TAO AY
PINANGUNGUNAHAN NG PANTUKOY NA SI O SINA, NI O NINA, KAY O KINA, AYON DIN SA KINAKAILANGANG KAILANAN.
NGAYON AY KUNIN NAMAN NATIN ANG ISA PANG PAG-UURING PANSEMANTIKA NG PANGNGALAN: (1) ANG TAHAS
AT (2) ANG HINDI TAHAS O BASAL.
TAHAS - ANG PANGNGALAN KUNG TUMUTUKOY SA BAGAY NA MATERYAL
MGA HALIMBAWA: TAO PUNO PAGKAIN HAYOP GAMOT KASANGKAPAN
BAHAL - ANG PANGNGALAN KUNG ANG TINUTUKOY AY HINDI MATERYAL KUNDI DIWA O KAISIPAN.
MGA HALIMBAWA: BUTI SAMA PAG-ASA GANDA BAIT KALIGAYAHAN
ANG MGA PANGNGALANG TAHAS AY MAUURI PA RIN SA DALAWA: (1) PALANSAK AT (2) DI-PALANSAK. ANG PALANSAK AY
TUMUTUKOY SA PANGKAT NG IISANG URI NG TAO O BAGAY.
MGA HAL: BUWIG HUKBO TUMPOK KUMPOL LAHI TANGKAL
ANG DI-PALANSAK AY TUMUTUKOY LAMANG SA MGA BAGAY NA ISINASAALANG-ALANG NANG ISA-ISA.
MGA HAL: SAGING SUNDALO KAMATIS BULAKLAK TAO MANOK
MGA URING PANGKAYARIAN
ANG MGA URI NG PANGNGALAN, BATAY SA KAYARIAN NITO, AY ANG MGA SUMUSUNOD: (1) PAYAK
(2) MAYLAPI (3) INUULIT (4) TAMBALAN
PANGNGALANG PAYAK
PAYAK ANG PANGNGALAN KUNG ITO AY ISANG SALITANG-UGAT LAMANG. WALA ITONG
KASAMANG PANLAPI O KATAMBAL NA SALITA, HINDI RN INUULIT ANG KABUUAN O BAHAGI NITO. ANG
PANGNGALANG PAYAK AY BINUBUO NG ISANG MORPEMA LAMANG.
MGA HALIMBAWA: ASIN BUNGA BALAK BUNGA DIWA
PANGNGALANG MAYLAPI O HINANGO
ANG PANGNGALAN AY TINATAWAG NA MAYLAPI O HINANGO KUNG BINUBUO NG SALITANG-UGAT
AT PANLAPING MAKANGALAN. SA BAGONG PANANAW, SINSABING ANG PANGNGALANG MAYLAPI AY BINUBUO
NG ISANG MORPEMANG MALAYA AT ISANG MORPEMANG DI-MALAYA. ANG MORPEMANG MALAYA AY ANG
SALITANG-UGAT; ANG MORPEMANG DI-MALAYA AY ANG PANLAPI.
MGA HALIMBAWA: KAKLASE KABUHAYAN PAGBASA DINUGUAN
TINATAWAG NATING PANLAPING MAKANGALAN ANG MGA PANLAPING GINAGAMIT SA PAGBUBUO NG
PANGNGALAN. IBA ITO SA IBA PANG PANLAPI NA GINAGAMIT NAMAN SA PAGBUBUO NG IBA PANG BAHAGI NG
PANANALITA, TULAD NG PANG-URI AT PANDIWA.
PANGNGALANG INUULIT
INUULIT ANG PANGNGALAN KUNG ANG KABUUAN NITO O ANG BAHAGI NITO AY INUULIT, MAY
DALAWANG URI NG PAG-UULIT: (A) ANG PAG-UULIT NA DI-GANAP O PAG-UULIT NA PARSYAL AT (B) ANG PAG-
UULIT NA GANAP.
PAG-ARALAN NATIN ANG PAGKAKAIBA NG DALAWANG ITO.
ANG PAG-UULIT NA DI-GANAP O PAG-UULIT NA PARSYAL AY YAONG BAHAGI LAMANG NG
SALITANG-UGAT ANG INUULIT.
MGA HAL:
BALI-BALITA TAGU-TAGUMPAY SALI-SALITA KAPA-KAPATID
MAY MGA PANGNGALANG MAYLAPI NA ANG INUULIT AY ANG UNANG (KATINIG) AT PATINIG NG
SALITANG-UGAT.
MGA HAL:
PAGTUTURO PAGKAKARPINTERO MAG-A-MAG-ASAWA PAGPAPLANO
MAY MGA SALITANG ANG LIKAS NA KAYARIAN AY MAY PAG-UULIT. ANG MGA GANITONG
PANGNGALAN AY HINDI KABILANG SA MGA PANGNGALANG INUULIT.
MGA HAL:
ALAALA PARUPARO BULAKLAK SARISARI LAPULAPU GAMUGAMO
PAG-UULIT NA GANAP ANG TAWAG SA PAG-UULIT NG BUONG PANGNGALAN. MGA
PANGNGALANG PAYAK LAMANG NA BINUBUO NG DALAWANG PANTIG ANG NAUULIT NANG GANAP.
MGA HAL:
KURU-KURU BUHAY-BUHAY BAYAN-BAYAN SABI-SAB

Mais conteúdo relacionado

Mais procurados

Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayan
Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayanPaghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayan
Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayanmichael saudan
 
Group 6 mga salitang pangnilalaman
Group 6   mga salitang pangnilalamanGroup 6   mga salitang pangnilalaman
Group 6 mga salitang pangnilalamanJohn Ervin
 
Mga Simulain sa Pagsasaling Wika
Mga Simulain sa Pagsasaling WikaMga Simulain sa Pagsasaling Wika
Mga Simulain sa Pagsasaling WikaChristine Baga-an
 
Mga Istruktura ng Wikang Filipino
Mga Istruktura ng Wikang FilipinoMga Istruktura ng Wikang Filipino
Mga Istruktura ng Wikang Filipinoeijrem
 
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)Antonnie Glorie Redilla
 
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at Panitikan
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at PanitikanMga Natatanging Diskurso Sa Wika at Panitikan
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at PanitikanAraAuthor
 
Pagtuturo ng filipino (1)
Pagtuturo ng filipino (1)Pagtuturo ng filipino (1)
Pagtuturo ng filipino (1)Elvira Regidor
 
Ang linggwistika at ang guro
Ang linggwistika at ang guroAng linggwistika at ang guro
Ang linggwistika at ang guroRosalynDelaCruz5
 

Mais procurados (20)

Pares minimal
Pares minimalPares minimal
Pares minimal
 
Ponolohiya
PonolohiyaPonolohiya
Ponolohiya
 
Morpolohiya
MorpolohiyaMorpolohiya
Morpolohiya
 
Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayan
Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayanPaghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayan
Paghahambing ng Pagsasaling Ingles-Filipino alinsunod sa simulain at batayan
 
Group 6 mga salitang pangnilalaman
Group 6   mga salitang pangnilalamanGroup 6   mga salitang pangnilalaman
Group 6 mga salitang pangnilalaman
 
Mga Prinsipal na Sangkap sa Pananalita
Mga Prinsipal na Sangkap sa PananalitaMga Prinsipal na Sangkap sa Pananalita
Mga Prinsipal na Sangkap sa Pananalita
 
Mga Simulain sa Pagsasaling Wika
Mga Simulain sa Pagsasaling WikaMga Simulain sa Pagsasaling Wika
Mga Simulain sa Pagsasaling Wika
 
Fil1 morpema
Fil1 morpemaFil1 morpema
Fil1 morpema
 
ang panitikan ng rehiyon 1
ang panitikan ng rehiyon 1ang panitikan ng rehiyon 1
ang panitikan ng rehiyon 1
 
Mga Istruktura ng Wikang Filipino
Mga Istruktura ng Wikang FilipinoMga Istruktura ng Wikang Filipino
Mga Istruktura ng Wikang Filipino
 
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)
Introduksyon sa pag aaral ng wika (mga yugto sa pagkatuto ng wika)
 
Mga tuntunin sa pagbabaybay
Mga tuntunin sa pagbabaybayMga tuntunin sa pagbabaybay
Mga tuntunin sa pagbabaybay
 
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at Panitikan
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at PanitikanMga Natatanging Diskurso Sa Wika at Panitikan
Mga Natatanging Diskurso Sa Wika at Panitikan
 
Pagbabagong Morpoponemiko
Pagbabagong MorpoponemikoPagbabagong Morpoponemiko
Pagbabagong Morpoponemiko
 
MORPOLOHIYA
MORPOLOHIYAMORPOLOHIYA
MORPOLOHIYA
 
Pagtuturo ng filipino (1)
Pagtuturo ng filipino (1)Pagtuturo ng filipino (1)
Pagtuturo ng filipino (1)
 
Ang sugnay
Ang sugnayAng sugnay
Ang sugnay
 
Sintaks
SintaksSintaks
Sintaks
 
PONEMANG MALAYANG NAGPAPALITAN
PONEMANG MALAYANG NAGPAPALITANPONEMANG MALAYANG NAGPAPALITAN
PONEMANG MALAYANG NAGPAPALITAN
 
Ang linggwistika at ang guro
Ang linggwistika at ang guroAng linggwistika at ang guro
Ang linggwistika at ang guro
 

Destaque

Gay Lingo-isang pananaliksik
Gay Lingo-isang pananaliksikGay Lingo-isang pananaliksik
Gay Lingo-isang pananaliksikGrasya Hilario
 
Yunit 2 kasaysayan ng wikang filipino
Yunit 2  kasaysayan ng wikang filipinoYunit 2  kasaysayan ng wikang filipino
Yunit 2 kasaysayan ng wikang filipinoRita Mae Odrada
 
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansa
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansaKonstitusyonal na batayan ng wikang pambansa
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansaMj Aspa
 
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit PangwikaSining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwikakennjjie
 
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term Paper
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term PaperEbolusyon ng Alpabetong Filipino- Term Paper
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term PaperElyka Marisse Agan
 
Batas ng Wikang Filipino
Batas ng Wikang FilipinoBatas ng Wikang Filipino
Batas ng Wikang FilipinoAllan Ortiz
 
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit PangwikaSining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwikakennjjie
 
Sulating pananaliksik
Sulating pananaliksikSulating pananaliksik
Sulating pananaliksikAllan Ortiz
 
Ang Tungkulin Ng Wika
Ang Tungkulin Ng WikaAng Tungkulin Ng Wika
Ang Tungkulin Ng WikaPersia
 
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryo
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryoPagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryo
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryoDenni Domingo
 
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHON
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHONTHESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHON
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHONMi L
 

Destaque (14)

Wika
WikaWika
Wika
 
Gay Lingo-isang pananaliksik
Gay Lingo-isang pananaliksikGay Lingo-isang pananaliksik
Gay Lingo-isang pananaliksik
 
Yunit 2 kasaysayan ng wikang filipino
Yunit 2  kasaysayan ng wikang filipinoYunit 2  kasaysayan ng wikang filipino
Yunit 2 kasaysayan ng wikang filipino
 
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansa
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansaKonstitusyonal na batayan ng wikang pambansa
Konstitusyonal na batayan ng wikang pambansa
 
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit PangwikaSining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
 
Filipino
FilipinoFilipino
Filipino
 
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term Paper
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term PaperEbolusyon ng Alpabetong Filipino- Term Paper
Ebolusyon ng Alpabetong Filipino- Term Paper
 
Batas ng Wikang Filipino
Batas ng Wikang FilipinoBatas ng Wikang Filipino
Batas ng Wikang Filipino
 
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit PangwikaSining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
Sining at Agham ng Pagsusulit Pangwika
 
Sulating pananaliksik
Sulating pananaliksikSulating pananaliksik
Sulating pananaliksik
 
Ang Tungkulin Ng Wika
Ang Tungkulin Ng WikaAng Tungkulin Ng Wika
Ang Tungkulin Ng Wika
 
wikang pambansa
wikang pambansawikang pambansa
wikang pambansa
 
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryo
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryoPagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryo
Pagsusuri sa panitikang pilipino sa panahon ng kontemporaryo
 
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHON
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHONTHESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHON
THESIS - WIKANG FILIPINO, SA MAKABAGONG PANAHON
 

Semelhante a Instruktura ng wika

Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptx
Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptxAnyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptx
Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptxJhemMartinez1
 
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptx
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptxFILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptx
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptxmarielouisemiranda1
 
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptx
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptxARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptx
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptxCHRISTINEMAEBUARON
 
Ang pangungusap
Ang pangungusapAng pangungusap
Ang pangungusapseth cueva
 
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8Edwin slide
 
Mga tamang gamit ng salita
Mga tamang gamit ng salitaMga tamang gamit ng salita
Mga tamang gamit ng salitaFhoyzon Ivie
 
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01Dexter Reyes
 
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptx
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptxPunawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptx
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptxKrizelEllabBiantan
 
Mission impossible modyul 2
Mission impossible modyul 2Mission impossible modyul 2
Mission impossible modyul 2Florence Valdez
 
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptx
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptxFILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptx
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptxSittieAinahSabar
 
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptx
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptxAralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptx
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptxRenanteNuas1
 
Musika sa mindoro
Musika sa mindoroMusika sa mindoro
Musika sa mindoroJen S
 
Aralin1 ESP8.pptx
Aralin1 ESP8.pptxAralin1 ESP8.pptx
Aralin1 ESP8.pptxgeraldluna1
 

Semelhante a Instruktura ng wika (20)

Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptx
Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptxAnyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptx
Anyo ng Pangngalan at Uri ng Panghalip.pptx
 
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptx
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptxFILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptx
FILIPINO 7 IKATLO AT IKAAPAT NA LINGGO 3RD QUARTER.pptx
 
Tayutay
TayutayTayutay
Tayutay
 
retorika.pptx
retorika.pptxretorika.pptx
retorika.pptx
 
Grade 7 ebulosyon ng tao
Grade 7   ebulosyon ng taoGrade 7   ebulosyon ng tao
Grade 7 ebulosyon ng tao
 
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptx
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptxARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptx
ARALIN 3.1 Filipino 10 Kwarter 3 Modyul 1pptx
 
Ang pangungusap
Ang pangungusapAng pangungusap
Ang pangungusap
 
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8
Mga uri at mga aspekto ng pandiwa GRADE5-8
 
Mga tamang gamit ng salita
Mga tamang gamit ng salitaMga tamang gamit ng salita
Mga tamang gamit ng salita
 
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01
Yamangtaongasya 140728104353-phpapp01
 
G8 orchids team socrates
G8 orchids team socratesG8 orchids team socrates
G8 orchids team socrates
 
Isip at kilos-loob
Isip at kilos-loobIsip at kilos-loob
Isip at kilos-loob
 
ANTAS-NG-WIKA.pptx
ANTAS-NG-WIKA.pptxANTAS-NG-WIKA.pptx
ANTAS-NG-WIKA.pptx
 
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptx
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptxPunawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptx
Punawa o patalastas, Babala AT Anunsyo.pptx
 
Mission impossible modyul 2
Mission impossible modyul 2Mission impossible modyul 2
Mission impossible modyul 2
 
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptx
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptxFILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptx
FILIPINO-SA-PILING-LARANG-2023-2024.pptx
 
Yamang tao ng asya
Yamang tao ng asyaYamang tao ng asya
Yamang tao ng asya
 
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptx
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptxAralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptx
Aralin 3.1 Kaligirang pangkasaysayan.pptx
 
Musika sa mindoro
Musika sa mindoroMusika sa mindoro
Musika sa mindoro
 
Aralin1 ESP8.pptx
Aralin1 ESP8.pptxAralin1 ESP8.pptx
Aralin1 ESP8.pptx
 

Último

Measures of Central Tendency: Mean, Median and Mode
Measures of Central Tendency: Mean, Median and ModeMeasures of Central Tendency: Mean, Median and Mode
Measures of Central Tendency: Mean, Median and ModeThiyagu K
 
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...christianmathematics
 
Introduction to Nonprofit Accounting: The Basics
Introduction to Nonprofit Accounting: The BasicsIntroduction to Nonprofit Accounting: The Basics
Introduction to Nonprofit Accounting: The BasicsTechSoup
 
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdf
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdfAn Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdf
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdfSanaAli374401
 
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptx
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptxBasic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptx
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptxDenish Jangid
 
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...EduSkills OECD
 
Application orientated numerical on hev.ppt
Application orientated numerical on hev.pptApplication orientated numerical on hev.ppt
Application orientated numerical on hev.pptRamjanShidvankar
 
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy Consulting
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy ConsultingGrant Readiness 101 TechSoup and Remy Consulting
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy ConsultingTechSoup
 
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptx
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptxICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptx
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptxAreebaZafar22
 
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SD
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SDMeasures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SD
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SDThiyagu K
 
psychiatric nursing HISTORY COLLECTION .docx
psychiatric  nursing HISTORY  COLLECTION  .docxpsychiatric  nursing HISTORY  COLLECTION  .docx
psychiatric nursing HISTORY COLLECTION .docxPoojaSen20
 
The basics of sentences session 2pptx copy.pptx
The basics of sentences session 2pptx copy.pptxThe basics of sentences session 2pptx copy.pptx
The basics of sentences session 2pptx copy.pptxheathfieldcps1
 
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17How to Give a Domain for a Field in Odoo 17
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17Celine George
 
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptx
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptxSeal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptx
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptxnegromaestrong
 
Class 11th Physics NEET formula sheet pdf
Class 11th Physics NEET formula sheet pdfClass 11th Physics NEET formula sheet pdf
Class 11th Physics NEET formula sheet pdfAyushMahapatra5
 
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptx
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptxUnit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptx
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptxVishalSingh1417
 
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptx
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptxUnit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptx
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptxVishalSingh1417
 
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdf
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdfActivity 01 - Artificial Culture (1).pdf
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdfciinovamais
 

Último (20)

Measures of Central Tendency: Mean, Median and Mode
Measures of Central Tendency: Mean, Median and ModeMeasures of Central Tendency: Mean, Median and Mode
Measures of Central Tendency: Mean, Median and Mode
 
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...
Explore beautiful and ugly buildings. Mathematics helps us create beautiful d...
 
Introduction to Nonprofit Accounting: The Basics
Introduction to Nonprofit Accounting: The BasicsIntroduction to Nonprofit Accounting: The Basics
Introduction to Nonprofit Accounting: The Basics
 
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdf
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdfAn Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdf
An Overview of Mutual Funds Bcom Project.pdf
 
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptx
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptxBasic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptx
Basic Civil Engineering first year Notes- Chapter 4 Building.pptx
 
Mattingly "AI & Prompt Design: The Basics of Prompt Design"
Mattingly "AI & Prompt Design: The Basics of Prompt Design"Mattingly "AI & Prompt Design: The Basics of Prompt Design"
Mattingly "AI & Prompt Design: The Basics of Prompt Design"
 
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...
Presentation by Andreas Schleicher Tackling the School Absenteeism Crisis 30 ...
 
Application orientated numerical on hev.ppt
Application orientated numerical on hev.pptApplication orientated numerical on hev.ppt
Application orientated numerical on hev.ppt
 
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy Consulting
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy ConsultingGrant Readiness 101 TechSoup and Remy Consulting
Grant Readiness 101 TechSoup and Remy Consulting
 
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptx
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptxICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptx
ICT Role in 21st Century Education & its Challenges.pptx
 
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SD
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SDMeasures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SD
Measures of Dispersion and Variability: Range, QD, AD and SD
 
psychiatric nursing HISTORY COLLECTION .docx
psychiatric  nursing HISTORY  COLLECTION  .docxpsychiatric  nursing HISTORY  COLLECTION  .docx
psychiatric nursing HISTORY COLLECTION .docx
 
Mehran University Newsletter Vol-X, Issue-I, 2024
Mehran University Newsletter Vol-X, Issue-I, 2024Mehran University Newsletter Vol-X, Issue-I, 2024
Mehran University Newsletter Vol-X, Issue-I, 2024
 
The basics of sentences session 2pptx copy.pptx
The basics of sentences session 2pptx copy.pptxThe basics of sentences session 2pptx copy.pptx
The basics of sentences session 2pptx copy.pptx
 
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17How to Give a Domain for a Field in Odoo 17
How to Give a Domain for a Field in Odoo 17
 
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptx
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptxSeal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptx
Seal of Good Local Governance (SGLG) 2024Final.pptx
 
Class 11th Physics NEET formula sheet pdf
Class 11th Physics NEET formula sheet pdfClass 11th Physics NEET formula sheet pdf
Class 11th Physics NEET formula sheet pdf
 
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptx
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptxUnit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptx
Unit-IV- Pharma. Marketing Channels.pptx
 
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptx
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptxUnit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptx
Unit-IV; Professional Sales Representative (PSR).pptx
 
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdf
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdfActivity 01 - Artificial Culture (1).pdf
Activity 01 - Artificial Culture (1).pdf
 

Instruktura ng wika

  • 2. MGA BAHAGI NG PANANALITA PAG-UURI-URI 1. PANGNGALAN 2. PANGHALIP 3. PANDIWA 4. PANG-URI 5. PANG-ABAY 6. PANTUKOY 7. PANGATNIG 8. PANG-UKOL 9. PANG-ANGKOP 10. PANDAMDAM
  • 3. A. MGA SALITANG PANGNILALAMAN (CONTENT WORDS) 1. MGA NOMINAL A. PANGNGALAN B. PANGHALIP 2. PANDIWA 3. MGA PANURING A. PANG-URI B. PANG-ABAY B. MGA SALITANG PANGKAYARIAN (FUNCTION WORDS) 1. MGA PANG-UGNAY A. PANGATNIG B. PANG-ANGKOP C. PANG-UKOL 2. MGA PANANDA A. PANTUKOY B. PANGAWING
  • 4. - ANG GANITONG PAGPAPANGKAT AY UMAAYON SA TUNTUNIN NG SIMPLIKASYON NA SINISIKAP NA MASUNOD SA PAGLALARAWANG PANGWIKA. - MAPAPANSIN DIN ANG PINAGSASAMA-SAMA NG DATING MAGKAHIWALAY NA MGA BAHAGI NG PANALITA SA ILALIM NG MALAKING KATEGORYA AY BATAY DIN SA GAMIT NG MGA ITO SA LOOB NG WIKA. - NOMINAL – PANGHALIP AT PANGNGALAN: SAPAGKAT KAPWA GINAGAMIT NA PANAWAG SA TAO, HAYOP, BAGAY, POOK O PANGYAYARI - PANURING – PANG-URI AT PANG-ABAY: GINAGAMIT NA PANURING BAGAMAT MAGKAIBA ANG BINIBIGYANG TURING. - PANG-UGNAY – PANGATNIG, PANG-ANGKOP, PANG-UKOL: ANG MGA ITO AY NAGPAPAKITA NG KAUGNAYAN O RELASYON NG ISANG SALITA O PARIRALA SA IBA PANG SALITA O PARIRALA SA LOOB NG PANGUNGUSAP.
  • 5. ANG PANGATNIG AY MAAARING MAGPAKITA NG RELASYON NG PAGSASALUNGATAN NG PAGIGING SANHI AT BUNGA, ATB. SA PAGGAMIT NAMAN NG PANG-UKOL AY MAIPAPAKITA ANG KAUKULAN NG ISANG TAO, BAGAY, ATB. SA ISANG TAO, BAGAY ATB. ANG MGA PANG-ANGKOP AY NAGPAPAKITA NAMAN NG RELASYON NG PANURING SA SALITANG BINIBIGYANG TURING SA SUBKATEGORYANG PANANDA AY KABILANG NAMAN ANG MGA PANTUKOY AT PANGAWING, ISANG BAGONG SUBKATEGORYANG IMINUMUNGKAHI SA AKLAT NA ITO. ANG TINUTUKOY NA PANGAWING AY ANG KATAGANG “AY” NA MAY KAKANYAHAN AT GAMIT NA HINDI MAUURI SA ALINMAN SA MGA NAUNANG SUBKATEGORYA. KABILANG SA PANGNILALAMAN ANG MGA SALITANG MAY MGA TIYAK NA KAHULUGAN AT NAGSISILBING MAHAHALAGANG SALITA SA LOOB NG PANGUNGUSAP. KABILANG SA PANGKAYARIAN ANG MGA SALITA O KATAGANG NAGKAKAROON LAMANG NG TIYAK NA KAHULUGAN KAPAG NASA PANGUNGUSAP, AT ANG TUNGKULIN AY MAPAGSAMA-SAMA AT MAPAGUGNAY-UGNAY ANG MGA SALITANG PANGNILALAMAN UPANG MAKABUO NG PANGUNGUSAP.
  • 6. TULAD NG KAKABANGGIT LAMANG, SA BAGONG PAG-UURI AY IPINAPASOK ANG ISANG BAGO AT MALIIT NA KATEGORYANG TATAWAGIN NATING PANGAWING, ANG AY. SA DATING BALARILA, ANG AY AY ITINUTURING NA PANDIWANG WALANG BANGHAY NA MAY DALAWANG GAMIT: PANDIWANG PANGAWING AT PANDIWANG PANTULONG. PANGAWING ANG AY KUNG NAG-UUGNAY NG SIMUNO AT PANAGURING PANGNGALAN, PANAGURING PANGHALIP, PANAGURING PANG-URI O PANAGURING PANG-ABAY. PANTULONG ANG GAMIT NG AY KUNG KASAMA NG PANDIWA SA PANAGURI. SA AKLAT NA TO, ANG AY AY ITINUTURING NA ISA NA LAMANG PANANDA NA NAGPAPAKITA NA ANG SIMUNO NG PANGUNGUSAP AY NAUUNA SA PANAGURI NITO. ANG AY, SAMAKATWID, AY PALATANDAAN NG AYOS NG PANGUNGUSAP. AT SA DALAWANG SUBKATEGORYANG PANTUKOY AT PANGAWING, ANG AY AY TATAWAGIN NATING PANGAWING SAPAGKAT ITO’Y NAGSISILBING KAWING SA SIMUNO AT PANAGURI NG PANGUNGUSAP. HINDI ITO IBINIBILANG SA MGA PANG-UGNAY SAPAGKAT HINDI ITO NAGPAPAKITA NG RELASYON NG DALAWANG ELEMENTO SA PANGUNGUSAP, KUNDI NAGSISILBI LAMANG NA PARANG KADENA UPANG MABUO ANG PANGUNGUSAP KUNG ITO AY NASA AYOS NA UNA ANG SIMUNO KAYSA PANGUNGUSAP KUNG ITO AY NASA AYOS NA UNA ANG SIMUNO KAYSA PANAGURI. NAWAWALA ANG AY KAPAG NAUUNA ANG PANAGURI SA SIMUNO. ANG AY, SAMAKATWID, AY TIYAK NA PALATANDAAN LAMANG NG AYOS NG ISANG PANGUNGUSAP. HINDI ITO PANDIWA, SAPAGKAT ANG PANDIWA AY HINDI DAPAT MAWALA KAHIT BAGUHIN ANG AYOS NG PANGUNGUSAP.
  • 7. SA ATING KLASIPIKASYON, ANG PANDIWA AY NANANATILIING BUKOD O SEPERADONG KATEGORYA. HINDI ITO MAAARING ISAMA SA IBA PANG SUBKATEGORYA. HINDI ITO MAAARING ISAMA SA IBA PANG SUBKATEGORYA SAPAGKAT NAG-IISA ITO SA TAGLAY NA GAMIT—NAGPAPAKITA O NAGSASAAD NG KILOS O KALAGAYAN. SA ATING KLASIPIKASYON AY HNDI NA ISINASAMA ANG MGA PANDAMDAM. KAHIT NA ANONG SALITA AY MAGAGAMIT NA PANDAMDAM. ANG ISANG PANGNGALAN, PANGHALIP, PANDIWA ATB. AY MAGAGAMIT SA PAGBUBULALAS NG MATINDING DAMDAMIN. DAPAT DIN NATING MAPANSIN NA ANG ISANG BAHAGI NG PANALITA AY MAAARING BUUIN NG ISA O HIGIT SA ISANG MORPEMA. MAY MGA BAHAGI NG PANALITA NA BINUBUO NG ISANG MORPEMA LAMANG; MAY BINUBUO NG HIGIT SA ISA. HAL, ANG MGA KATAGANG ANG, SI, NG, AT, KO, ATB., AY IISAHING MORPEMA LAMANG. MGA MORPEMANG PANGKAYARIAN ANG MGA ITO. IISAHING MORPEMA RIN ANG MGA PANGNGALANG BARO, ISIP, GANDA ATB. MGA MORPEMANG PANGNILALAMAN ANG MGA ITO. SAMANTALA, ANG MGA PANGNGALANG PAG-ASA, KAGANDAHAN, ATB. AY MAY DALAWANG MORPEMA. ANG PAG-ASA AY BINUBUO NG MORPEMANG DI-MALAYANG [PAG-], AT NG MORPEMANG MALAYANG [ASA]. ANG KAGANDAHAN AY MAY DALAWA RING MORPEMA, ANG [KA-…-HAN] NA MORPEMANG DI-MALAYA AT ANG [GANDA] NA ISANG MORPEMANG MALAYA.
  • 8. 2. MGA SALITANG PANGNILALAMAN A. MGA NOMINAL – SA PANLAHAT NA KATUTURAN, ANG SALITANG NOMINAL AY NAGANGAHULUGANG PANGLAN O ANUMANG SALITANG NAUUKOL SA PANGNGALAN. SA BALARILANG ITO, ANG TINUTUKOY NA MGA NOMINAL AY ANG MGA PANGNGALAN AT ANG MGA PANGHALIP. ANGKOP NA TAWAGING NOMINAL ANG DALAWANG ITO SAPAGKAT KAPWA TUMUTUKOY SA NGALAN NG TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI, ATB. 1. MGA PANGNGALAN – SA PAGBIBIGAY NG KATUTURAN NG PANGNGALAN AY DALAWANG PANANAW ANG ATING GAGAMITIN: (1) YAONG KATUTURANG BATAY SA KAHULUGANG PANSEMANTIKA NA GINAMIT SA BALARILANG TRADISYUNAL AT (2) YAONG BATAY SA LINGGWISTIKANG ISTRUKTURAL. SA PANANAW NA PANSEMANTIKA, ANG DEPINISYON NG ISANG BAHAGI NG PANALITA AY IBINABATAY SA KAHULUGANG IBINIBIGAY NITO. HAL: ANG MGA SALITANG NENENG, JOSE, AKLAT, AY MGA NGALAN NG TAO AT BAGAY; ANG MGA SALITANG ITO AY PANGNGALAN. ANG MGA SALITA NAMANG MABAIT AT MARUNONG AY NAGLALARAWAN KAYAT ANG MGA ITO AY PANG-URI.
  • 9. SAMAKATWID, SA PANANAW NA PANSEMANTIKA AT TRADISYUNAL NA BALARILA, GANITO ANG KATUTURAN NG PANGNGALAN: 1. ANG PANGNGALAN AY PASALITANG SIMBOLONG ANG TINUTUKOY AY TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI, ATB. 2. ANG PANGNGALAN AY NGALAN NG TAO, HAYOP, BAGAY, POOK, PANGYAYARI, ATB. ANG UNANG KATUTURAN AY GUMAGAMIT NG KATAWAGANG PANSEMANTIKA, PASALITANG SIMBOLO; ANG IKALAWA AY ANG KARANIWANG KATUTURANG IBINIBIGAY NG BALARILANG TRADISYUNAL. HAL: 1. MGA PANGNGALANG NGALAN NG TAO MANOLO AMA GURO BONG ANAK MANANANGGOL 2. MGA PANGNGALANG NGALAN NG HAYOP TAGPI ASO TANDANG MUNING PUSA KATYAW 3. MGA PANGNGALANG NGALAN NG BAGAY MONGOL LAPIS PAGKAIN BAGONG BALARILANG FILIPINO AKLAT LARUAN 4. MGA PANGNGALANG NGALAN NG KATANGIAN BAIT KABAITAN PAGKAMABAIT TAPANG KATAPANGAN PAGKAMATAPANG 5. MGA PANGNGALANG NGALAN NG POOK PILIPINAS LUNGSOD KAPARANGAN BUNDOK NG APO BUNDOK KAMAYNILAAN 6. MGA PANGNGALANG NGALAN NG PANGYAYARI IKALAWANG DIGMAANG PANDAIGDIG UNANG PAMBANSANG SEMINAR SA BILINGGWALISMO KASALANAN PULONG PAG-AAWAY SUNTUKAN
  • 10. KAYARIAN NG PANGNGALAN 1. PANGNGALANG PAYAK – KUNG ITO AY SALITANG-UGAT LAMANG. • ARAW • BATAS •PRUTAS 2. PANGNGALANG MAYLAPI – KUNG ITO AY BINUBUO NG SALITANG-UGAT AT PANLAPING MAKANGALAN. • KASAPI • DINUGUAN 3. PANGNGALANG INUULIT – KUNG ANG KABUUAN NITO O ANG BAHAGI NITO AY INUULIT. • BALI-BALITA • LIMA-LIMA • BALI-BALIGTAD •SAPIN-SAPIN 4. PANGNGALANG TAMBALAN – BINUBUO ITO NG DALAWANG MAGKAIBANG SALITANG PINAG-ISA • BAHAGHARI •SINAGTALA •PALAKANG-BUKID •BAHAY KALAKAL - TINUTUKOY PA RIN NG KAYARIAN ANG GAMIT NG SALITA SA LOOB NG WKA O ANG KAYARIAN NG MGA PARIRALANG MAAARING MABUO NITO, KASAMA NG IBA PANG SALITA O KATAGA.
  • 11. KAUKULAN NG PANGNGALAN PALAGYO – KUNG ITO AY GINAMIT NA SIMUNO HAL: SI AMANDO V. HERNANDEZ ANG MAKATANG TAGAPAGTANGGOL NG MGA MAGSASAKA PALAYON – KUNG ITO AY GINAMIT BILANG LAYON NG PANDIWA O PANG-UKOL. HAL: SI ARTHUR AY NAG-AAYOS NG SIRANG BARKO (LP) : INILIKAS NI VIC ANG PAMILYA SA PAARALAN. (LPU) PAARI – KUNG MAY INAARING ANUMAN ANG PANGNGALAN HAL: IBINILI NI NIDA NG DAMIT ANG KANYANG APO.
  • 12. KATUTURAN NG PANGNGALAN • ANG ANUMANG SALITA NA MAAARING ISUNOD SA ANG/SI, NG/NI, SA/KAY AT MGA ANYONG MARAMIHAN NG MGA ITO, AY ISANG PANGNGALAN O DILI KAYA AY ISANG SALITANG GUMAGANAP NG TUNGKULIN NG PANGNGALAN. • ANG TATLONG PARES NA NABANGGIT AY MGA PANANDA. • ANG UNANG PARES – KAUKULANG PALAGYO • ANG HULING DALAWANG PARES – KAUKULANG PALAYON. • HAL: (ANG, NG, O SA): ANG ANAK, NG ANAK O SA ANAK. • HAL: (SI, NI, O KAY): SI MARIA, NI MARIA, KAY MARIA • DALAWANG KRITERYA O PAMANTAYAN, SAMAKATWID, ANG DAPAT GAMITIN UPANG MALAMAN NA ANG ISANG SALITA AY PANGNGALAN: – ANG INTERNAL NA KAYARIAN NG SALITA – PAGKAMAAARING GAMITIN NITONG KASAMA NG ANG/ SI, NG/ NI, SA/ KAY.
  • 13. UNANG KATAGA (PALAGYO) 1. NAKATAPOS NG PAGDODOKTOR ANG ANAK NA MATIYAGA. 2. ANG TAGUMPAY NG ANAK AY TAGUMPAY RIN NG MGA MAGULANG 3. HINDI MATATAPATAN NG SALAPI ANG PAGTINGIN NG MAGULANG SA ANAK. 4. PANGULO NG KLASE SI MARIA. 5. NAGING INSPIRASYON NG BUONG KLASE ANG KASIPAGAN NI MARIA. 6. HINDI NABIGO ANG PAGTITIWALA NG LAHAT KAY MARIA.
  • 14. - ANG ANYONG MARAMIHAN NG ANG/SI - MGA/SINA NG/NI - MGA/NINA SA/KAY - SA MGA/KINA. - KUNG ANG MGA PARIRALANG ISAHAN SA MGA HALIMBAWA SA ITAAS AY ILALAGAY NATIN SA MARAMIHAN, GANITO ANG MGA PARIRALANG MABUBUO NATIN: - 1. ANG MGA ANAK 2. SINA MARIA NG MGA ANAK NINA MARIA SA MGA ANAK KINA MARIA - SA MGA PADRON NG ATING MGA PARIRALA AY MAPAPANSIN NATIN NA ANG MGA SALITANGANAK AT MARIA AY HINDI MAAARING MAGKAPALITAN NG GAMIT. HINDI MAAARI ANG MGA KUMBINASYONG: - *ANG MARIA *SI ANAK *NG MARIA *NI ANAK *SA MARIA *KAY ANAK - MALIBAN SA DALAWANG TILA TALIWAS NA GAMIT NG ANG SA MGA PANGUNGUSAP NA SUMUSUNOD: 1. ANG MARIANG SINASABI KO SA IYO AY TAONG ASAWA NI MANG TIAGO, HINDI YAONG ASAWA NI MANG ADOR 2. NAGPALABAS NG KAUTUSAN ANG BAGONG PANGULO NA LINISING LAHAT ANG MGA ESTERO.
  • 15. SA ATING OBSERBASYON NA ANG ANAK AT MARIA AY HINDI MAAARING MAGKAPALITAN NG GAMIT AY MAKABUBUO TAYO NG ISANG KONGKLUSYON: MAY MGA PANGNGALANG NAGAGAMIT LAMANG NA KASAMA NG ANG, NG, O SA AT MAY MGA PANGNGALANG NAGAGAMIT LAMANG SA SI, NI O KAY. KUNG MAGPAPATULOY TAYONG MAGHANAP NG MGA SALITANG MAAARING ISUNOD SA UNANG PANGKAT NG MGA KATAGA (ANG, NG, SA), MAKIKITA NATING ANG MGA SUMUSUNOD NA SALITA AY MAAARI RING GAMITIN: AKIN, MABAIT, UMAWIT. MAKABUBUO TAYO NG MGA SUMUSUNOD NA PARIRALA: 1. ANG AKIN ANG MGA AKIN NG AKIN NG MGA AKIN SA AKIN SA MGA AKIN 2. ANG MABAIT ANG MGA MABAIT NG MABAIT NG MGA MABAIT SA MABAIT SA MGA MABAIT 3. ANG UMAWIT ANG MGA UMAWIT NG UMAWIT NG MGA UMAWIT SA UMAWIT SA MGA UMAWIT
  • 16. 1. MGA PARIRALANG ANG A. SA OPISYAL NA PULONG KO NA IUULAT ANG AKIN. B. LAGING PINAGPAPALA NG DIYOS ANG MABAIT. C. ANG UMAWIT SA ATING PALATUNTUNAN AY TANYAG SA BUONG DAIGDIG. 2. MGA PARIRALANG NG A. KALIHIM KO ANG BUMASA NG AKIN SA OPISYAL NA PULONG B. KARANIWANG TAHIMIK AT WALANG BAGABAG ANG BUHAY NG MABAIT. C. ANG PANGALAN NG UMAWIT AY TANYAG SA BUONG DAIGDIG. 3. MGA PARIRALANG SA A. HINDI KO MALILIMOT ANG KANYANG GINAWANG TULONG SA AKIN. B. ANG DIYOS AY LAGING MAY GANTIMPALA SA MABAIT. C. WALANG KATAPUSAN ANG PAPURI NG MGA NAKINIG SA UMAWIT.
  • 17. MGA KLASIPIKASYON NG PANGNGALAN • ANG MGA PANGNGALAN AY MAUURI AYON SA KAHULUGAN O KAYARIAN NG MGA ITO BILANG ISANG SALITA. ANG UNANG PAG-UURI AY KLASIPIKASYONG PANSEMANTIKA, ANG IKALAWA AY PANGKAYARIAN O PANG-INSTRUKTURA. • MGA URING PANSEMANTIKA SA ILALIM NG PAG-UURING PANSEMANTIKA AY MAY DALAWANG PARAAN NG KLASIPIKASYON. ANG UNA AY BATAY SA KUNG ANG PANGNGALAN AY MAY DIWANG PANLAHAT O HINDI PANLAHAT, AT ANG IKALAWA AY BATAY SA KUNG ANG PANGNGALAN AY TUMUTUKOY SA ISANG BAGAY NA TAHAS O HINDI TAHAS. AYON SA UNANG BATAYAN, ANG MGA PANGNGALAN AY MAAARING (1) PANGNGALANG PANTANGI (2) PANGNGALANG PAMBALANA. AYON NAMAN SA IKALAWANG BATAYAN, ANG PANGNGALAN AY MAAARING (1) TAHAS O (2) BASAL. PANTANGI ANG PANGNGALAN KUNG TUMUTUKOY SA ISANG TANGING TAO, HAYOP, BAGAY, POOK O PANGYAYARI. ANG IBIG SABIHIN NG TANGI AY PARTIKULAR NA TAO, HAYOP, BAGAY, POOK O PANGYAYARI. SUMASAGOT ITO SA TANONG NA: ANO ANG PANAWAG SA O NGALAN NG PARTIKULAR NA TAONG ITO, O PUSANG ITO, ATB.; NG PARTIKULAR NA AKLAT NA ITO, O LAPIS NA ITO, ATB.; NG PARTIKULAR NA DAGAT NA ITO O ILOG, ATB.?
  • 18. NARITO ANG ILANG HALIMBAWA 1. MGA PANGNGALANG NGALAN NG PARTIKULAR NA TAO MIGUEL Bb. LUZ DE GUZMAN CARISA DR. VILLAROMAN 2. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG IBA’T IBANG URI NG HAYOP TAGPI SPOT MUNING BROWNIE 3. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG IBA’T IBANG BAGAY BIIC MONGOL BAGONG BALARILANG FILIPINO MAGASING PANORAMA 4. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA NGALAN NG POOK TALON NG MARIA CRISTINA ILOG PASIG BUNDOK NG MAKILING BAGUIO 5. MGA PANGNGALANG PARTIKULAR NA PANGYAYARI PALIGSAHANG Bb. UNIVERSE NG TAONG 1975 UNANG PAMBANSANG KILUSAN SA PAGPAPLANO NG PAMILYA TIGNAN NAMAN NATIN ANG KAHULUGAN NG PANGNGALANG PAMBALANA PAMBALANA – ANG MGA PANGNGALANG TUMUTUKOY SA PANGKALAHATANG DIWA. HAL, ANG PANGNGALANG TAO AY TUMUTUKOY SA LAHAT NG NILALANG NA MAY KATAWAN AT KALULUWANG RASYUNAL. NARITO ANG LANG HALIMBAWA 1. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG TAO BATA GURO LALAKI ABOGADO 2. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG HAYOP ASO PUSA BAKA INSEKTO
  • 19. 3. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG BAGAY LAPIS BAHAY RADYO RELO 4. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG POOK ILOG KAPATAGAN BULUBUNDUKIN LUNGSOD 5. MGA PANGNGALANG PANGKALAHATANG NGALAN NG PANGYAYARI SAYAWAN GULO BANGGAAN ANG MGA PANGNGALANG PANTANGI AY SINISIMULAN SA MALAKING TITIK KAPAG ISINUSULAT. ANG MGA PANGNGALANG PAMBALANA AY SINISIMULAN NAMAN SA MALIIT NA TITIK MALIBAN KUNG SIMULA NG PANGUNGUSAP. AT TULAD NG NAPAG-ARALAN NA NATIN, ANG MGA PANGNGALANG PANTANGING NGALAN NG TAO AY PINANGUNGUNAHAN NG PANTUKOY NA SI O SINA, NI O NINA, KAY O KINA, AYON DIN SA KINAKAILANGANG KAILANAN. NGAYON AY KUNIN NAMAN NATIN ANG ISA PANG PAG-UURING PANSEMANTIKA NG PANGNGALAN: (1) ANG TAHAS AT (2) ANG HINDI TAHAS O BASAL. TAHAS - ANG PANGNGALAN KUNG TUMUTUKOY SA BAGAY NA MATERYAL MGA HALIMBAWA: TAO PUNO PAGKAIN HAYOP GAMOT KASANGKAPAN BAHAL - ANG PANGNGALAN KUNG ANG TINUTUKOY AY HINDI MATERYAL KUNDI DIWA O KAISIPAN. MGA HALIMBAWA: BUTI SAMA PAG-ASA GANDA BAIT KALIGAYAHAN ANG MGA PANGNGALANG TAHAS AY MAUURI PA RIN SA DALAWA: (1) PALANSAK AT (2) DI-PALANSAK. ANG PALANSAK AY TUMUTUKOY SA PANGKAT NG IISANG URI NG TAO O BAGAY. MGA HAL: BUWIG HUKBO TUMPOK KUMPOL LAHI TANGKAL ANG DI-PALANSAK AY TUMUTUKOY LAMANG SA MGA BAGAY NA ISINASAALANG-ALANG NANG ISA-ISA. MGA HAL: SAGING SUNDALO KAMATIS BULAKLAK TAO MANOK
  • 20. MGA URING PANGKAYARIAN ANG MGA URI NG PANGNGALAN, BATAY SA KAYARIAN NITO, AY ANG MGA SUMUSUNOD: (1) PAYAK (2) MAYLAPI (3) INUULIT (4) TAMBALAN PANGNGALANG PAYAK PAYAK ANG PANGNGALAN KUNG ITO AY ISANG SALITANG-UGAT LAMANG. WALA ITONG KASAMANG PANLAPI O KATAMBAL NA SALITA, HINDI RN INUULIT ANG KABUUAN O BAHAGI NITO. ANG PANGNGALANG PAYAK AY BINUBUO NG ISANG MORPEMA LAMANG. MGA HALIMBAWA: ASIN BUNGA BALAK BUNGA DIWA PANGNGALANG MAYLAPI O HINANGO ANG PANGNGALAN AY TINATAWAG NA MAYLAPI O HINANGO KUNG BINUBUO NG SALITANG-UGAT AT PANLAPING MAKANGALAN. SA BAGONG PANANAW, SINSABING ANG PANGNGALANG MAYLAPI AY BINUBUO NG ISANG MORPEMANG MALAYA AT ISANG MORPEMANG DI-MALAYA. ANG MORPEMANG MALAYA AY ANG SALITANG-UGAT; ANG MORPEMANG DI-MALAYA AY ANG PANLAPI. MGA HALIMBAWA: KAKLASE KABUHAYAN PAGBASA DINUGUAN TINATAWAG NATING PANLAPING MAKANGALAN ANG MGA PANLAPING GINAGAMIT SA PAGBUBUO NG PANGNGALAN. IBA ITO SA IBA PANG PANLAPI NA GINAGAMIT NAMAN SA PAGBUBUO NG IBA PANG BAHAGI NG PANANALITA, TULAD NG PANG-URI AT PANDIWA.
  • 21. PANGNGALANG INUULIT INUULIT ANG PANGNGALAN KUNG ANG KABUUAN NITO O ANG BAHAGI NITO AY INUULIT, MAY DALAWANG URI NG PAG-UULIT: (A) ANG PAG-UULIT NA DI-GANAP O PAG-UULIT NA PARSYAL AT (B) ANG PAG- UULIT NA GANAP. PAG-ARALAN NATIN ANG PAGKAKAIBA NG DALAWANG ITO. ANG PAG-UULIT NA DI-GANAP O PAG-UULIT NA PARSYAL AY YAONG BAHAGI LAMANG NG SALITANG-UGAT ANG INUULIT. MGA HAL: BALI-BALITA TAGU-TAGUMPAY SALI-SALITA KAPA-KAPATID MAY MGA PANGNGALANG MAYLAPI NA ANG INUULIT AY ANG UNANG (KATINIG) AT PATINIG NG SALITANG-UGAT. MGA HAL: PAGTUTURO PAGKAKARPINTERO MAG-A-MAG-ASAWA PAGPAPLANO MAY MGA SALITANG ANG LIKAS NA KAYARIAN AY MAY PAG-UULIT. ANG MGA GANITONG PANGNGALAN AY HINDI KABILANG SA MGA PANGNGALANG INUULIT. MGA HAL: ALAALA PARUPARO BULAKLAK SARISARI LAPULAPU GAMUGAMO PAG-UULIT NA GANAP ANG TAWAG SA PAG-UULIT NG BUONG PANGNGALAN. MGA PANGNGALANG PAYAK LAMANG NA BINUBUO NG DALAWANG PANTIG ANG NAUULIT NANG GANAP. MGA HAL: KURU-KURU BUHAY-BUHAY BAYAN-BAYAN SABI-SAB