Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba

1. Varga Csaba
Az információs kor új tudása
(A 2002. évi Szegedi Nyári Egyetemen tartott el adás téziseinek rövidített
változata)
Minimum egy évtizede új globális világ van: az információs kor. Ennél is meghökkent bb,
hogy evvel párhuzamosan, de ett l függetlenül is a földi civilizációban új tudás jött létre.
Az információs kor új tudása nem egyéb, mint a globálisan új korszak – sok szempontból
gyökeresen - új tudása, amelyet a konferencia címe után nevezhetjük szükséges tudásnak is. A
21. századhoz szükséges tudásnak. Az új gondolkodás megtanulásához türelem, nyitottság is
kell. A tárgyalt kérdésre nem egyszer válaszolni, mert Magyarországon az új tudásról -
különösen a közkultúrában - rendkívül keveset tudnak, s bizonyos értelemben az összefügg
új tudásokat az egyetemeken sem tanítják. Mindenesetre Magyarország jelene és jöv je
f ként attól függ, hogy az új tudásokat képesek vagyunk-e széles körben megismertetni és
hasznosítani.
Az új tudások csoportjai (1)
1. Új szuperparadigma és új valóságelmélet
2. Új természettudományos világkép (avagy például a kvantumelmélet)
3. Globalizáció és monetarizmus elmélet
4. Lokalizációelmélet s ennek részeként helyi autonómia koncepció
5. Tudáselmélet - az új tudások elmélete
6. Új hipotézisek emberr l és tudatról
7. Régi tudástársadalmak ismeretei (tágabban: az új történelem-, az új múltelmélet)
8. Információs és tudástársadalom elmélet
9. Technológiaelmélet és az el rejelzések
10. Új gazdaságelmélet, avagy az Új Gazdaság elmélete
1

2. Az új tudások rendszerezéséhez el ször gondoljuk végig, hogy az átfogó szuperparadigma-
elmélet jegyében az elmúlt két-három évtizedben milyen fontos, új, tudományos,
tudományközti, s tudományok fölötti paradigmák rajzolódtak meg. Ez elméleti keretet adna
egy olyan integrált tudáselmélethez, amelyen belül a különböz kérdéskörök rendszerszer en
vizsgálhatók. A globalizáció és a lokalizációelmélet, a tudáselmélet, az új hipotézisek
emberr l és tudatról, a hagyományelmélet, vagy a teljes történelemelmélet újragondolása
nagyon sok tudományágnak volt központi témája az elmúlt két-három évtizednek.
Az aktuális kérdés most az információs társadalom és/vagy tudástársadalom elmélete, amely
csak akkor érthet meg, ha egyúttal van egy technológiaelméleti kiindulópontunk is. Az
aktualitás oka az, hogy az elmúlt évtizedekben az emberi civilizációban elindult egy
valóságos szuperparadigma-váltás: a pénzközpontú újkapitalizmus modelljét folyamatosan és
fokozatosan váltja fel az információs kor modellje.
Az új tudások csoportjai (2)
11. Új állam és e-demokrácia elmélet
12. Az új, hálózati társadalom felfogásai
13. Új hagyományelmélet és hagyományalapú tudástársadalom
14. Kozmológia – új világegyetem képek
15. Isten és új isten felfogások
16. Új térelmélet – intelligens régiók
17. A tudás”osztály” alternatívái
18. Az értelem visszaszerzése – a poszt-posztmodern után értelemadások
19. Jöv forgatókönyvek 2100-ig
20. stb.
A következ lépés az új gazdaságnak, vagy egyben új gazdaságelméletnek a felvázolása, mert
az utóbbi id ben, f ként a dotkom cégek válásai miatt, ez a kérdés kiélez dött, s külön
izgalmas kérdéskör az új állam, új demokrácia gyakorlatának és elméletének
megfogalmazása.
2

3. Jómagam és munkatársaim immár harminc éve a hagyomány-központúságot is képviseljük,
így számunkra a hagyományalapú (új) korelmélet különösen érdekes, hiszen állandóan feszít
dilemma a hagyomány-továbbvítel és a modernizáció összeegyeztetése.
Az elmúlt században az új tudások jó részét a természettudományok produkálták. Az elméleti
fizika eredményeinek továbbgondolása azonban még nem történt meg, tehát kellene egy új
fizikaelmélet, új biológia- vagy genetika-elmélet, s jó lenne mindezeket egyesíteni az új
kozmológia felfogásokkal is. Magam úgy látom, hogy közeledünk az egységes
természetelmélet felé.
Érdemes figyelemmel kísérni, hogy a vallásoktól is függetlenül a tudományok milyen új
Isten-, vagy valláselméleteket fogalmaznak meg. Szellemtörténetileg mintha újra közeledne
egymáshoz tudomány és teológia.
Hol is tart a magyar térelmélet? Nagyon érdekes kérdés, hogy körülbelül harminc éve van
talonban van ez az elméleti probléma. Magyarországon ugyanis zömében még mindig régi
gondolatok, megközelítések - a posztfordista, vagy ipari régiók elmélete – alapján beszélnek
régiókról, megyékr l, egyáltalán a társadalmak térszerkezetér l. A posztmodern szociológia
pedig továbbra is adós a társadalmak új leírásával, értelmezésével.
Hasonlóan fontos az is, hogy a jöv kutatások, f leg a Nyugat-európai kutatások alapján, a
szakért k hogyan vélekednek a következ száz év különböz trendjeir l. A globalizációnak
például legalább húsz-harminc alternatívája fogalmazható meg.
3

4. A 21. század új jellemz i
Utópiák utáni valóság
Két évezred elmerülése
Káosz jelleg globalizáció
Tudásünnep és tudássokk
Tudatközpontú- és fejleszt kor
Térid típusú történelem
Kreatív társadalomipar
Találkozás a rokonnal
Istenkirály országában
Beléptünk a 21. századba, s mára már mindenkinek – függetlenül attól, hogy mely szakmában
dolgozik, vagy melyik tudományág képvisel je - meg kellene tudni fogalmaznia, hogy a
következ száz évnek feltehet en melyek lesznek azok a f bb jellemz i, amelyeket
összefoglalóan lehetne érzékeltetni. Ennek a feladatnak már a mentális akadályai is er sek,
hiszen a magyar társadalom vagy értelmiség nem jöv -orientált és nem képzel el pozitív
forgatókönyveket.
Emlékszünk még arra, hogy a nyolcvanas években melyek voltak a magyar társadalm(ak),
vagy a magyar elit(ek) jöv képei, vagy milyen utópiákban gondolkodtak. Most 2002-ben (ha
megnézzük, hogy mi is történt) megállapíthatjuk, hogy minden válságtünet ellenére az
utópiákhoz képest a valóság jóval túllépett minden nyolcvanas évekbeli közép-európai
jöv elképzelésen. Az már más kérdés, hogy a jelenlegi állapot jó vagy nem jó fejlemény, de a
várható trendekhez képest sokkal tovább haladt Közép-Európa. Ami született, az egy utópia
utáni valóság. Ezek alapján – minden berzenkedésünk ellenére – azt mondhatjuk, hogy amit a
következ húsz évr l gondolunk, az akár legyen bármilyen merész, vagy ambiciózus
gondolat, feltehet en eltörpül majd amellett, ami következni fog. A jöv falaira ma felrajzolt
elképzeléseket, jöv képeket, utópiákat várhatóan messze meghaladja majd az akkori valóság.
Magyarországon is érzékelhet , az általános (funkcionális és szubsztanciális) globalizáció
hatására elindult a globális méretben való gondolkodás, a földi civilizáció egységes jelenének
4

5. és jöv jének újragondolkodása. Ebben a tekintetben az elemz k többsége azt állítja, hogy
most egy olyan átfogó történelmi, s t történelem fölötti váltás, vagy paradigmaváltás elején
vagyunk, amelynek során nem egyszer en ötven, száz vagy 200 év tudása változik meg
fokozatosan, hanem az a kétezer évnyi egységes tudás alakul át egyszerre és egységesen,
amelyre egész európai civilizációnk és m ködésünk épül. A következ ötven évben - úgy
t nik - kétezer év tudása cserél dik ki (épül tovább) egészen új tudásra, s t gyökeresen új
tudatra. Ilyen típusú, méret és intenzitású váltás nemcsak Magyarországon, de talán
Európában sem volt még, így tehát érdemes err l, el nyeir l és hátrányairól komolyan
gondolkodni.
Az egyetemeken, f ként a jobb természettudományi karokon már tanítanak káoszelméletet.
Káoszon általában azt értik, hogy a valóság, s talán nemcsak a fizikai valóság rendezett
rendezetlenség. Ez az anyagnak, vagy a természetnek alapvet jellemz je, alapvet létezési
formája. A magyar értelmiség mégsem próbálja meg úgy felfogni a globalizációt, mintha az
rendezett rendezetlenség lenne, holott a korábbi mechanikus, gépanalógiákhoz kötött
gondolkodások sikertelenek. Elég biztosnak látszik, hogy a következ száz évben, bármilyen
típusú globalizáció is lesz a fejlett civilizációkban, az nem a hagyományos világképeken
alapuló régi rend, hanem valamilyen új rend/rendetlenség lesz. Ez pedig nem fogható fel csak
a káoszelmélet alapján, így nem lehet valamilyen technikai, mechanikai, hierarchikus, vagy
bármilyen típusú hagyományos rendet feltételezni.
A jöv kutatás már régóta jelzi, hogy az emberiségre információ és tudás-sokk vár. Ez most
elérte nemcsak a harmadik világbeli országokat, de az összes fejlett vagy közepesen fejlett
országot is. Magyarországon ez a krízis még nem üt eléggé, pedig a végtelennek látszó –
egyébként alig szelektált - tudáskínálat már egyre ijeszt bb. Ha egy rendszeresen internetez
szakembernek azt mondanánk, hogy két-három nyelven minden nap kutassa és olvassa
legalább az utóbbi félévszázad új tudásait, minden bizonnyal meglehet sen megrémülne, és
néhány hét után kedvét szegné az információkínálat, hiszen a kutatásnak sosem érhetne a
végére. Számítások szerint az emberiség össztudása két-három évenként duplázódik.
Tudatkutató csoportunk például olyan internetes adatbázisokra bukkant, amelyekben az
elmúlt id szakban született új tudatkutatási eredmények teljes terjedelemben megtalálhatók –
több száz és ezer tanulmány. Hihetetlen mennyiség magas szint tudás jött és jön létre. Egy
részkérdés tanulmányozásához akár fél életen keresztül is olvashat egy ember. Nemcsak
ebben az értelemben nagy és riasztó ez a tudás, hanem abban is, hogy teljesen más, mint az
5

6. egyetemi éveinkben (a hatvanas-nyolcvanas években) kapott tudás Ez tehát kemény sokkot
okozhat mindenkiben, aki igazán belegondol az új tudás világállapotba. Ugyanakkor azt kell
mondanom, Magyarországon a vezet értelmiségi csoportok nagy része is alapvet en el volt,
és mai napig is el van zárva fontos tudásoktól, pedig akinek kicsit is kedve és lehet sége van
belemerülni az óriási tudáshalmazokba, belül fantasztikus szellemi örömöket, tudásünnepeket
élhet meg. Meglehet sen kellemes érzés az a csodálatos élmény, amikor az ember
megvilágosodásként foghat fel számtalan új jelenséget, dolgot, ismeretet
Ha kicsit is átfogóan tekintjük az új információkat, rögtön megállapíthatjuk, hogy új
tudáscsoportok jelentek meg a tudáspalettán.
Új szuperparadigma elmélet
• Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb.
• Új múlt – id számítás el tti és utáni évezredek új egységes hipotézisei
• Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora
• Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság
• Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója
• Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom
• Új tudás – régi és az új tudás új szerepben
• Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása
• Új jöv – az új civilizáció és az új tudat teljesen új jöv t teremt
• Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális életbe
A valóság és új valóság fogalmáról hosszan értekezhetnénk: mi az, hogy valóság, valóság-e,
ami van, létezik-e új valóság vagy valóságkép, s ha nem merülünk tudományos mélységekig,
akkor is azt mondhatjuk, hogy amit a földi civilizáció elmúlt húsz évében valóságnak hívtunk,
annak valóságelemeit, összefüggéseit most a globalizációval, lokalizációval,
informatizációval és még sok minden mással az eddiginél pontosabban megnevezhetjük.
Új múlt. Magyarországon az egyszer állampolgár és a szakember is küszködik a magyar
történelem feldolgozásával, a számos új kutatási eredmény és felvetés értelmezésével. A
világtörténelem kutatása most ott tart, hogy az emberiség elmúlt kétezer évér l lassan képes
6

7. egységes, új múltképet felmutatni, olyat, amely az eddigiekhez képest alapvet en más
összefüggéseket világít meg. Ennek része a több ezer éves globalizációtörténet megértése.
Az új technológia. A magyar értelmiség nagyon sokáig technológiaellenes volt, az új
technológia fejlesztési projekteket rájuk zúduló gondként, problémaként érzékelték.
Magyarországon technológiaelméletet talán még a m szaki egyetemen se nagyon tanítanak,
pedig az ország elmúlt húsz évének történetét, akár a rendszerváltást és az azt követ tíz évet
akkor dolgoztuk fel, ha világossá vált, hogy a technológiai változások kényszerítették ki egy
sereg gazdasági, társadalmi, tudati, emberi változást. Két globális világhatalom, Japán és
Németország kétévenként kiadja a következ húsz évre szóló technológiai el rejelzést. Ezek a
vastag kötetek mindig több ezer tételben el revetítik, hogy a tudomány, a kutatás, vagy a
technológia mit fog hozni két évtizeden belül. Eddigi el rejelzéseik legnagyobb része
helyesnek bizonyult. Ezek tehát nagyon komoly, jól megalapozott el rejelzések, s azt ma már
tisztán lehet látni, hogy a következ húsz év technológiája szinte semmiben nem emlékeztet
majd a mai technológiára. A ma használt projektorok például tíz év múlva olyanok lesznek,
mint most a tölt toll, tehát jórészt elavultaknak min sülnek. Félhetünk, borzonghatunk e
gondolatsortól, de felfoghatjuk úgy is ezt a víziót, hogy jó, ha ez jön, így készüljünk fel,
tanuljuk meg jól hasznosítani az emberiség számára az eljövend technológiák lehet ségeit,
mert az biztos, hogy ezen a területen elképeszt áttörések lesznek.
Ebben értelemben mondjuk, hogy a mesterséges intelligencia, például a m vel désben is,
kulcsszerephez jut. Vajon van-e most akár egy népm vel nek is valamilyen víziója arról,
hogy hogyan fogja saját intézményében alkalmazni a mesterséges intelligenciát?
Az Új Gazdaságról sok mindent hallottunk az elmúlt öt évben. Az alapfogalom Amerikából
került át Európába. Nagyjából a tudásalapú gazdaságnak felel meg, nem teljesen, de
körülbelül azt fejezi ki, hogy a gazdaság lényege változott meg. Az ipari gazdaság
korszakából átlépünk az információs kor gazdaságába.
Ember és tudat integrált jelentésér l hiába kérdezzük akár a pszichológia, akár a biológia
vezet magyar elméit, átfogó konkrét választ nem tudnak adni. A Magyar Tudomány tavaly
szi tematikus számában nyolc-tíz magyar tudós tanulmánya jelent meg a tudat
problémájáról, s ezekb l ismételten kiderült, hogy igazából sem itthon, sem külföldön nem
tudják pontosan megfogalmazni, hogy mi a tudat. Annyi talán már nem képezi vita tárgyát,
hogy a korábbi sematikus tudatképek, miszerint az agy terméke a tudat, nem tartóhatók fent.
7

8. Továbbra is kérdés: mi a tudat. Nagyjából kezdenek létrejönni az emberr l szóló integrált,
diszciplináris tudások és a világ tudománya egyre inkább megérti a tudatot. Ez néhány
egyszer dolgot jelent, például azt, hogy minden világvallás si tudását egyesítették és
összehasonlították, valamint az összes új tudomány, mondjuk például az elméleti fizika, a
genetika és a modern pszichológia eddigi eredményeit összegezték, és ma ezeket próbálják
egységesen értelmezni, így keresve a választ a kérdésre. Az emberrel sok szakterület
foglalkozik (az idegtudományoktól a közm vel désig), de hogyan tehetnénk ezt jól és
eredményesen, ha a tudathoz hasonlóan szintén nem tudjuk pontosan, hogy ki és mi az ember.
A tudásátadás, a tudásközvetítés pedig a tudatra próbál hatni, azt alakítja, akár
ismeretterjesztésként, akár oktatásként vagy, akár lelki nevelésként. A közm vel dés célja és
tárgya: az ember, aki tudást kap és értelmez, s ebben a folyamatban a kulcsszerep a tudaté. A
most indult század központi témája a tudat lesz, mert a tudat megértésén és fejlesztésén
keresztül eljutunk a komplex, fizikai-szellemi és spirituális lényig, az emberig. Ezen az átfogó
tudományos és teológiai területen azonban hihetetlen tudáshiány van nemcsak
Magyarországon, hanem egész Európában. Ázsia és talán Észak-Amerika is felkészültebb,
ami napjainkban okozhatna igazi tudáshiány-sokkot is, s ennek csökkentése érdekében
nekünk is most kellene igazán elsajátítani az emberr l-tudatról szóló új tudásokat.
Új társadalom? A szociológia régebben a társadalom szerkezetér l, osztályokról, rétegekr l,
csoportokról beszélt, úgy mintha ez jelentené a társadalom egészér l szóló tudást. Ezek a
szerkezeti elemek azonban csak strukturális jellemz i lehetnek a társadalomnak, s ett l senki
számára nem derülhet ki, hogy valójában mi is a társadalom. Az elmúlt évben itthon is
megjelent jó néhány könyv nyugati-európai vagy amerikai szerz kt l, s így talán most már
több dolgot lehet tudni a társadalom-egészr l, de a különböz szociológiai irányzatok és
személyes álláspontok tudományos összehasonlítása és egyesítése még hátra van. Tehát
például Európában sincs semmiféle komplex társadalomelmélet, még akkor se, ha külön-
külön kommunikációs társadalomról, nyelvtársadalomról, információs társadalomról,
csoportközi tudás viszonyokról, vagy éppen virtuális társadalmi jelenségrendszerekr l
beszélünk. Akárhogy nézzük, a társadalomkép egésze nem áll össze.
Az információs és tudástársadalom
• Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek
8

9. társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom
(egyúttal a jelenelmélet alaptézise)
• A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely
potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a
tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat
(egyúttal a közeljöv -elmélet alaptézise)
Új tudás. A tudástársadalom modell Európa szinte egyetlen lehetséges pozitív jöv képe a
következ húsz-harminc évre. Mit jelent ebben az összefüggésben a tudás, s milyen formában
létezik? Beszélhetünk személyes tudásról, családi tudásról, társadalmi tudásról, vagy más
megközelítésb l tudományos tudásról, vagy vallási tudásról. Ilyen, és ehhez hasonló
kategóriák kavaroghatnak fejünkben, de az bizonyára nyilvánvaló, hogy ezekkel nem lehet
meghatározni magát a tudást. A korábbi XIX. századi alapelméletekre épített
tudásfelfogásokat túlhaladva kellene tudnunk megmondani mi az, hogy tudás.
Az új értelemadás is érdekes kérdés, akár önálló témaként is szerepelhetne. A
tudásszociológia megszületése, kialakulása, vagy meger södése (például Mannheim Károly
idevágó munkássága) óta, tehát körülbelül hetven-nyolcvan éve elemzi a tudomány, hogy
minden korszak kivétel nélkül próbál értelmet adni saját korának. Eszerint próbálja meg a
kormányzást, folytat gazdasági-társadalmi fejlesztéseket, fogalmazza meg népek, kultúrák
identitását és vezérli általában az emberi cselekvéseket. Az értelemadás és ennek sikere tehát
alapvet kulcskérdés.
Az egyik, két évvel ezel tti kutatásunk arra irányult, nézzük meg, hogy a világban milyen
tipikus, egymástól is eltér értelemadások voltak az elmúlt tíz-húsz évben. A globális térben
körülbelül huszonöt egymással ellentétes átfogó értelemadást találtunk, mert nyilván mások
jutottak érvényre a posztszocialista Közép-Európában, vagy a viszonylag magasan m velt és
jó életszínvonalú német társadalmi csoportokban, vagy mondjuk az indiai négy elemit végzett
és még mindig agrárvilágban él , de már gazdálkodást folytató szegény rétegekben, vagy Dél-
Amerikában a spanyol-indián kultúrában, ahol nagyon er s a spirituális kötödés. Nagyon
sokféle értelemadás volt és van és ezeket elemezve próbáltunk közös, hangadó modelleket
találni.
9

10. Egy biztos, a közös értelemadás-mintáknak gyakran semmi köze a mai értelemadásokhoz! Ma
Magyarországon is az uralkodó értelemadások egyike a vagyongyarapítás, a tulajdon, a pénz,
a státusz, a presztízs elérése; és ez jelenti az élet stratégiai értelmét, s akkor érzik jól magukat
az emberek, ha ez a program megvalósulhat. Az emberiség szempontjából azonban ez a
minta, ez az értelmezésvízió nem tekinthet a f értelemadások legjobbikának. A világ zöme
eddigi is túl volt, ma is túl lépett a gazdasági javak megszerzését célul t z önlegitimációkon.
Új jöv . Az elmúlt ötszáz év Európájában született néhány nagyon fontos jöv vízió, de
bármilyen szellemi keretben is született, többször el fordult, hogy a valóság messze túlhaladta
és egészen más eredményt hozott, mint amit a jöv víziók megfogalmaztak. Az is biztos, hogy
a következ húsz évre szóló jöv víziókkal is hasonló történik majd - jó lenne hát az új jöv t
jobban felfedezni, mint ahogyan eddig tettük. A jöv ma ugyanis radikálisan új jöv k
együttese, amelyek ráadásként új módón jönnek létre.
Új transzcendencia. Ma a modern elméleti fizika, biológia és genetika, vagy a kozmológia és
pszichológia egyre inkább tudományos érvekkel képes alátámasztani egy olyan
valóságtartomány létezését, amit hívhatunk abszolút tudatnak, transzcendens szellemi
közegnek, sokdimenziós térid nek, kvantumtérnek és kvantumelméletnek, vagy nevezhetjük
új Istenképnek, vagy bármi másnak. Ez az, ami az eddigi egész európai kultúrát izgatta és
izgatja kétezer éve. A régi kérdésfelvetések így hangoztak:: az elme és tudat, a szellem és
anyag, az objektum és szubjektum, az isteni valóság vagy a földi valóság? Szerintem és még
sokak (de közel sem mindenki) szerint ezeket és az ehhez hasonló ellentéteket a tudomány
mára feloldotta. A válasz lényege talán metaforikusan is abban ragadható meg, hogy nem az
agy szüli a tudatot, hanem a tudat fejezi ki magát az agyon keresztül (is): a „vagy”-ok helyett
újra az „és”-ek korszaka jöhet el.
A kérdés gyakorlati része az, hogy például Ázsiához és az egész amerikai kontinenshez
hasonlóan Európa és az európai ember hogyan tudja visszatanulni, és ugyanakkor meg rizni
azt a képességet, hogy az egyén transzcendens lény, akinek transzcendens/spirituális
kapcsolatai vannak, mert ez ráadásul az emberi élet mindennapjainak túléléséhez is
alapvet en fontos. Az új tudások rendszerében ez tehát egy olyan új, s egyben si, nagy
tudásblokk, amelyet érdemes lenne megint mélységesen komolyan, metatudományos szinten
értelmezni.
10

11. Új elmélet, új filozófia irányai
A természettudományok egységes elmélete?
A társadalomtudományok egységes elmélete?
A szellemtudományok egységes elmélete?
Az integrált egységes elmélet?
Elméletalkotás új módon:
Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához
(tudomány, m vészet, vallás újra együtt)
Igazság és hipotézis
Az elméleti fizikusok között szenvedélyes vita folyik arról, hogy lesz-e a világon bármikor is
egységes természettudományos elmélet, azonban a hangadó fizikusok, vagy kozmológiával
foglalkozó szakért k egyik tábora szerint ez már a jelenlegi vagy a következ évtizedben
megszülethet. A természettudományos egységes elmélet integrálásával állunk még a
legjobban. A társadalomtudományok egységes elméletér l viszont csak úgy beszélhetünk,
hogy belátható id n belül majd valamikor egyszer lesz. A meta-társadalomelméletek
létrejötte, kifejl dése sem kizárt. A tudástudományok, vagy a szellemtudományok egységes
elmélete ugyanakkor tulajdonképpen mindig is volt, de sosem volt eléggé jól, meggy z en
megfogalmazva, egyébként is mindig minden gondolatrendszer újrafogalmazásra szorul.
Ebb l a három tudásrendszerb l születhet meg aztán – valamikor a 21. században - egy új
integrált egységes tudományos (egyúttal teológiai) elmélet, amely az egészet, a
valóságot/nemvalóságot próbálja meg értelmezni. Természetesen a metaelméletre is
különböz hipotézisek vannak, de abban szinte mindenki egyetért, függetlenül attól, hogy
milyen kultúrába tartozik, hogy ennek az elméletnek elkészítése, megalkotása a 21. század
feladata, talán legfontosabb feladata lehet. Még akkor is, ha számos tudós ezt feleslegesnek
vagy éppen lehetetlennek tartja.
Egyik módszertani újdonság, hogy az elméletalkotás nem úgy történik, mint korábban,
miszerint, ha valamilyen kutatási, vagy kísérleti eredményt közzétettek, akkor annak alapján
az egész világ úgy vélekedett, hogy az elért felfedezés örök vagy legalább is hosszan tartó
11

12. igazság. Az elméletalkotás új módjának egyik nagyon fontos jellemz je, hogy a tudomány,
m vészet és vallás közötti hihetetlen válaszfalak összecsuklottak, vagy fokozatosan
elmorzsolódnak az elmúlt és a következ néhány évtizedben. Máshonnan induló felfogások,
eltér kutatások, különböz tudások egymásra vetítése, kontrollja folyik a globális
gondolkodásban, s senki sem állítja egyetlen tudományágban, vagy tudásparcellában sem,
hogy a végs eredményt kizárólagosan és véglegesen tudja; mindenki csak azt közölheti, hogy
az igazság helyett hipotézist állapít meg.
Lehet, hogy egy-egy hipotézis csak öt-tíz évig tartható fent, lehet, hogy a valóságegész
valamelyik korlátozott szeletében hosszú távon is fenntartható, de mindenképpen tudomásul
kell vennünk, hogy a tudásépítés, vagy a valóság/nemvalóság felfedezése, vagy megértése
mindig halad el re, s szerencsére nincs olyan, hogy egy-egy földi tudás bizonyos értelemben
örökké ugyanaz maradjon.
12

13. Egy egyszer kis elméleti lecke: Ma mi egy normális értelmiségi ember szellemi feladata,
akár saját magával szemben, akár saját munkahelyén vagy a közpolitikában? Kiindulásképpen
értse meg a jelent, amelynek aktuális neve: információs kor és jöv képe a tudástársadalom. A
filozófiában létezik a jelenelmélet, amely azt mondja, hogy ma az egész fejlett világ az
információs korban van. Lényegét tekintve már viszonylag kevés köze van a pénzközpontú
újkapitalizmus elmúlt húsz évéhez, amely ugyan még b ven itt van a jelenben, de már nem az
egyetlen uralkodó és hangadó világállapot. Ha a jelen az információs kor, meg kellene
értenünk, hogy mi az és miért az? Ehhez azonban – mint az ábra mutatja - meg kellene
értenünk a globalizációt és a lokalizációt. Magyarországon a globalizációt úgy tekintik, mint a
nagy gazdasági világtársaságoknak valamilyen nemzetek fölötti rendszerét, de a
globalizációnak ez csak egy sajátos jelensége a sok domináns elem közül.
A globalizáció az elmúlt tíz évben új fejleményt vívott ki az európai kontinens minden
szögletében, nem csak Finnországban vagy Ausztriában, hanem mondjuk Belorussziában is,
mégpedig azt, hogy a lokális világok kezdenek szerephez jutni, s t globális szerepük
fokozatosan növekszik.
A globalizáció törvényei
• A globalizáció új fogalma
• Globalizáció és lokalizáció
• Globalizáció:
o funkcionalitás
o szubsztancialitás (egységesülés)
• Kvantitatív és kvalitatív globalizáció
• 21. század els felét l: globlokál világ
Mit értünk lokális világon? Minden olyan térségi szintet, ami a nemzetállami szint alatt van:
tehát régió, megye, kistérség, település, településrész, tanya. Ezek együtt a lokális világok, és
általában minden egyes régió és bels világai önálló lokalitásnak számítanak.
A lokális világ globális szerepe gyökeresen átalakul, és ezért a lokális világ bels világa is
teljes mértékben megváltozik. A közm vel dés, a népm velés, minden kultúra terjesztés a
13

14. lokális világ bels mozgását indítja el, tehát tudnunk kellene, hogy milyen is ez a világ, mi az
új lokalitás.
14

15. A lokalizáció elmélete
• A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás
• Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)
• A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)
• Az új társadalom els szintje
• A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?
• Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek
A globalizáció és a lokalizáció azonban önmagában csak korlátozottan szemlélhet és érthet .
Ezért a jelenelmélet szerves része a küls világegyetem és a bels emberi univerzum kutatása
és újragondolása. Mi több: a globalizáció vagy az emberelmélet szintén nem vizsgálható
elszigetelten és ezért a szellemi feladat b vül a tudás és innovációelmélet vagy az új
történelem és teológiai koncepciók nélkül. Íme, a korszak emberének egyszerre minimális és
maximális szellemi feladata.
Kozmosz és planéta elmélet. A Földr l és a naprendszerr l, s t a látható/nemlátható
világegyetemr l szóló tudásunk napról napra alaposan változik és bonyolódik, hiszen már
évtizedek óta napirenden van a párhuzamos világegyetemek hipotézise is. Ezekben a
kutatásokban napi kérdés például, hogy a földb l folytonosan sugárzó energiák hogyan
szabályozzák, rontják, vagy javítják minden ember személyes életét és saját energiavilágát. A
problémakör szükségképpen tágítandó az anyag kett s természete vagy a szubatomi világ
bels káoszának kutatása iránt.
Ember- és tudatelmélet. Ha valami igazán megváltozott az utóbbi évtizedben, az az ember- és
tudatelmélet, s t Magyarországon is készül dik egy tudományos szemléletváltás. Az elmúlt
ötven-hatvan év marxista (pontosabban: sztálinista) elmélete alapján olyan tételeket
sulykoltak mindenkibe emberr l és tudatról, amely szerint az ember önmagát csak primitív
anyagi lényként foghatta fel. Messze vagyunk már ett l? A tudományban valószín leg igen,
de a materialista anyagelméletek régi felfogásai nehezen lazulnak.
15

16. A tudás- és tudatelmélet, az információ-, s az innováció-elmélet, az új történelemfelfogás és
egy új vallásfilozófiai felfogás szellemi terében csak együttesen lehet önmagunkat szellemi-
fizikai és spirituális lényként értelmezni. Ahhoz tehát, hogy én magánemberként bármit
mondjak a saját világomról, családomról, munkámról, jöv mr l, az új tudásokat vagy
legalább lényegeiket magas szinten érteni, és magamra alkalmazni kellene. Ebb l következik,
hogy talán soha ekkora különbség nem volt a magánember tudása és az új magastudások, a
globális metatudások között. Nem volt ekkora eltérés a korábban szerzett diplomák vagy
egyetemi végzettségek tudása és a tudományok, m vészetek széleskör új tudása között sem.
Soha sem volt ilyen gyors ütem a tudástermelés, tudásteremtés, hiszen egyes számítások
szerint két-háromévenként duplázódik az emberiség tudása. Az öt évvel ezel tt tanultak tehát
ma már csak részben helytállóak. Ezt nevezhetjük tehát egyfel l tudás-sokknak, vagy
másfel l pedig ezt min síthetjük tudásünnepnek, hiszen soha ennyi új tudással nem birkózunk
és közben nagyon nehezen leszünk bölcsebbek.
A globális térszerkezetben a globalizáció egyik új eredménye a lokalizációs szerkezeti szint
emelkedése, mint egy új min ség globális térszerkezeti elem. A lokalitás potenciálisan nem
várt, bár remélt új önfejl dési pályára lépett. A globalizáció alapja és ellensúlya a sok-sok
lokális világ. Amikor egy-egy régió, vagy megye tudástársadalmi stratégiáján gondolkodunk,
mindenki el tt világossá válik, hogy a hazai régiókat meglep mértékben eléri, és a
kés bbiekben még jobban el fogja érni a strukturális emelkedés lehet sége. Minden régióba
szinte ömlik az új globális magastudás, és persze a tömegtudás is, s ez utóbbi részben
könnyebben észlelhet és dokumentálható.
A kérdés másik oldala, hogy minden lokális térid ben az adott lokális térség mondjuk
legalább ezeréves, vagy akár már kétezer éves és ezért él és halott hagyományok, értékek,
mentalitások befolyásolják. A lokális világ minden régi tudását is újra össze kell gy jteni, föl
kellene emelni a köznyilvánosságba, meg kell er síteni, mint hajtóer t és energiaforrást, és
vissza kell vinni a mindennapi életbe gyakorlati eszmeként.
Dominál egy harmadik tudástömb is, a mindennapi életben alkalmazott tudások együttese,
ami elvileg az el bbi kett b l is mélyen táplálkozik. Az új világgyakorlat, a globális mez
terjedése, a világintézmények – kezdve az ENSZ-t l, mondjuk a Világbankig – alapvet en
kifejezik és formálják az új elméleteket. Sorjáznak az új kérdések:: hogyan m ködik a
világgazdaságot vezet néhány tízezer nagy metavállalat metahálózata, vagy hogyan
m ködik, vagy nem funkcionál az egész világban a most már mindenütt elfogadott
16

17. demokráciamodell valamilyen konkrét típusa. A funkcionális és szubsztanciális globális világ
meglehet sen eltér képeket mutat, amelyekb l Magyarországon csak néhány uralkodó
nézetet lehet ismerni. De a globalizáció új kérdésköröket is felölel, például ilyen probléma-
együttes az egységesülés tényleges haladása.
Ma a tudományágak közül sokan azt mondják, hogy körülbelül id számítás el tt négy-hatezer
évt l kezd d en mindig is voltak globalizációs méret és hatású folyamatok, és a civilizáció
történelmében mindig is voltak különböz típusú globalizációk. A szovjet birodalmat a
korrekt elemzések ma már úgy írhatják le, mint egy részglobalizációs rendszert, ami annak
egy bizonyos sajátos (orosz? ázsiai? kelet-európai?) típusát jelenti. A globalizáció tehát nem
vadonat új dolog, csak egy új fogalmat használunk az egész folyamat egységes értelmezésére.
Az egységesülés viszont sok mindent újat-mást jelent. Az igazi disputa arról folyik, hogy a
földi civilizáció számos alapvet problémája csak globális szinten kezelhet és orvosolható.
Nem csak az ökológiai válságtünetek, hanem például a sorozatos pénzügyi válságok, vagy
éppen a globális tudások lassú hasznosítása esetén is. És aztán beszélnünk kell a föld népeinek
lelki-szellemi egymásra utaltságáról, spirituális azonosságtudatáról.
A globalizációnak így második célja a szubsztanciális, vagy lényegi folyamat. Magyarország
(és persze minden más ország is) örökre meg van áldva régi ideológiai vitákkal. A
világpolgárinak csúfolt nézetrendszer korábban arra utalt - kicsit széls séges formában - hogy
az ember létezése közös normarendszer szerint történik. Ma már ott tartunk, hogy a globális
világban, s t a harmadik világban is egységesen zajlanak standard fejl dések, a világ
vitathatatlanul egységesül. A szingapúri ember, vagy az Amazonasnál él , alig felfedezett
indián törzs, vagy az európai polgár egyre egységesebb, összefügg bb civilizációt és kultúrát
hoz létre; a közös tartalmak és törekvések együttes megértése és képviselete csak valamilyen
közös gondolkodás jegyében történhet. Ezért a globalizációnak van kvantitatív és kvalitatív
fejl dési trendje, ma a fejlett világ is még csak a mennyiségi trendek szerint él, így a
kvalitatív folyamatok elindulása még csak most várható.
Az európai közgondolkodás progresszív része az elmúlt tíz évben már nem beszél önmagában
globalizációról, mert bevezettek egy új fogalmat, ami már a lokalizáció globális beemelését
szentesíti, ez a globlokál világ kategóriája. Ez a kategória két alapszót egyesített, a globálist és
a lokálist, mert a két folyamat együtt és párhuzamosan is változik. Ma már az egész
problémakört globlokál világként érdemes a mérlegelés fókuszába állítani.
17

18. A népm vel k, közm vel d k tanúsíthatják, hiszen a szakma azt „halálosan” pontosan
érzékelte, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a lokalitás alávetett világ volt, s számos
tekintetben még ma is annak tartható. Csakhogy épp a globalizáció hatására felgyorsult egy
érdekes ellenfolyamat: a térségek önállósodása és identitásépítése. A globális nyomásokkal,
kényszerekkel szemben egy ellenhatás jön létre, s amire a nemzetállam lefelé már alkalmatlan
vagy gyenge, arra a cselekvésre már csak a lokális szféra lehet megfelel .
Lokalitás-szerkezet
• Fels életvilág (régió, megye)
• Alsó életvilág
a. Környez világ (kistérség, település)
b. Kéznéllév világ (család, egyén)
• Bels vált életvilág (a személyek felettes éne)
• A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai
• Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe
Néhány évtizede a német filozófia, különösen Heideggerék bevezettek számos olyan
fogalmat, amelyeket ma alkalmazhatunk a lokális bels világ elméleti-gyakorlati vizsgálatára.
Ezek a kategóriák arról szólnak, hogy a lokális világban van egy olyan térségi-társadalmi
szint, amiben még az emberek között sokszemközti viszony, kölcsönös és személyes
ismeretség van, és persze van a lokális világban is egy olyan másik szerkezeti szint, amikor
részben maradt a közvetlen egymás ismerése, de lehet, hogy ez már nem személyes
ismeretség. Az el bbi a környez világ, az utóbbi a kéznéllév világ, mint az alsó életvilág, a
forró valóság két szintje.
Ilyen értelemben például egy régióban, mondjuk Dél-Dunántúlon a népm vel k, ha nem is
személyesen, de arcról és életút tekintetében javarészt ismerik egymást. Minden
világteremtés, vagy lokalitás fejlesztés csak ebben a közegben mehet végbe, ahol ez a
bens séges ismeretség és együttm ködés még megvan, s t az új kommunikáció jóvoltából
még javulhat is. Nagyon érdekes, hogy sokak szerint a lokális világnak az egyik
különlegessége az, hogy az új (típusú) társadalom hoz létre, holott azt gondolnánk, hogy ez
csak a globális szinten történik meg.
18

19. TUDÁSELMÉLET
• tudat és tudás típusok
• globális tudás típusok
• társadalmi/nemzeti tudás típusok
• lokális tudás típusok
• családi tudás típusok
• személyes tudás típusok
Ha tudástársadalomról beszélnénk, lehet-e fontosabb fogalom, mint a tudás, s lehet-e
lényegesebb tudás, mint ami maga az új tudásról szól. Az európai tudomány az elmúlt
századokban is behatóan foglalkozott a tudásokkal, a tudástípusokkal, s t a befejez dött
században önálló, rangos tudományág, az ismeretelmélet jött létre. A huszadik század terméke
a tudásszociológia is, amely a tudások társadalomhoz és kultúrához kötöttségét vizsgálja, ám
ennek ellenére nem beszélhetünk arról, hogy a tudásoknak egységes, széles körben legitimmé
váló kategóriahálója született volna.
Arról talán nem mis kellene jelzést adnunk, hogy a tudásmodellek aligha szakíthatók el az
egyéni és közösségi tudatállapotoktól. Az ezredváltás pedig – szerintem - kiélezte azt a
kérdéskört, hogy tudásszociológiailag egyértelm en megkülönböztethetünk egymástól
globális, nemzeti, lokális vagy éppen családi tudásrendszerét.
A tudásfelfogások szerint is minden közm vel , minden népm vel alapvet en tudásokkal
dolgozik, hiszen munkájának lényege a tudásközvetítés, a tudások társadalmi-közösségi
integrálása, feldolgozása, s t a helyi tudások beemelése a fels bb – térbeli és társadalmi -
tudásrétegekbe. Ha tudja ezt, ha nem, ha teszi jól, ha nem, a közm vel tudásokat szelektál, és
tudásokat továbbít, méghozzá régi és új tudásokat közvetít különböz eszközökkel és
szolgáltatásokkal. Tudásforgalmazó iparág lett a közm vel dés, miközben a közm vel k nem
váltak eléggé tudástulajdonosokká.
A tudástípusok
19

20. formafeletti tudások
formázott köztudások
formázatlan köztudások
személyes tudások
szuperformázott magastudások
+
uralkodó világtudások
alávetett domináns tudások
formázott egyenrangú tudások
Elég hajmereszt dolog néhány mondatban érzékeltetni, hogy a hagyományos tudás
felosztásokkal szemben talál jobb lenne a formázottság (közelfogadottság, formális közértés
mértéke és min sége) alapján rangsorolni a tudástípusokat. A formafeletti tudások
kifejezésben a „forma feletti” fogalma a Tibeti halottas könyvb l, az els évezred közepér l
származik, tehát nem éppen új fogalomról van szó. Azt jelenti, hogy olyan tudások tartoznak
ebbe a csoportba, amelyeket a vallások megnevezhetetlen, földi fogalmakkal nem leírható
tudásoknak mondanak a különböz világvallásokban. A formázott köztudás modell
legismertebb példája most a globális tömegkultúra, ahol a szavakba, értékekbe olyan
köztudások öltöztek, amelyet mindenki vagy legalábbis több milliárdan tudnak, tudni vélnek
és használnak. Az új tudományos tudások sokáig nem kerülnek be az uralkodó köztudásokba.
A formázatlan köztudást több tudományág írta már le különböz módon. Lényegét tekintve
azt jelenti, hogy nem csak egyéni tudatalatti (tudattalan) létezik, hanem a társadalomnak is
van tudatalattija, mert rengeteg olyan tudás rejlik bennünk, amit nem nevezünk meg, nem
használunk, mégis motivál bennünket. Ez is hatalmas tudásrendszer, sok tudásszociológus
szerint olykor keményebben hat ránk, mint a formalizált és rutinként használt köztudás. A
személyes tudás aztán egyrészt verg dik a globális és lokális tudások hálójában, másrészt a
formafeletti tudásokhoz észrevétlenül köt dik és mélyen befolyásolható a formázatlan
köztudásokkal.
A szuperformázott magastudások az uralkodó tudományos világtudások. Ez azért
kontinensenként rendkívül változó is lehet. Az európai magastudás mai napig is gyökeresen
más, mint mondjuk az ázsiai magastudás, s természetesen lokális szinten is egyszerre vannak
20

21. alávetett és ugyanakkor domináns tudás típusok. Magyarországon a kultúrakutatás logikája és
módszertana körülbelül még az ipari korszakra jellemz kategóriákkal dolgozik, míg a hazai
ismeretelmélet az elmúlt tíz évben virágzásnak indult.
Ízelít ül nézzünk meg, hogy a természettudományok (tehát az új szuperformázott
magastudások egyes csoportjai) merre haladnak és milyen új hipotéziseket vetnek fel:
Új természettudományos felismerések
• az észlel t nem lehet elkülöníteni az észlelt eseményt l
• az anyag egyszerre hullám és részecske természet
• a kvantumfolyamatok valószín eseményei: valószín séghullámok
(állapotvektorok) vagy valószín ségi hálózatok (EWG-modell)
• szupertér elmélet (párhuzamos, különböz világokban élünk) - John A.
Wheeler-elmélet
• a helyhez nem kötött hatások és események elve
• választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal,
mint egy Tervez (Isten?)
• végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, s t a vele járó rend
elmélete (Bohm-elmélet)
Az új természettudományok, f ként az elméleti fizikusok néhány alaphipotézisét soroltuk fel,
csupán jelzésként az új magastudásokból. Elképeszt en izgalmas, hogy az anyagkutatások hol
tartanak és merre haladnak. Ma már valószín leg senki nem vitatja, hogy az anyag egyszerre
részecske és hullám természet , miközben azt a felvetését a többség még nem igazolja vissza,
hogy párhuzamos világegyetemek vannak. Hihetetlen mérték tehát az el rehaladás a
kozmosz elméletek területén is, és éppen Magyarországon nagyon magas szinten fejtik ki
néhányan az úgynevezett emberarcú kozmosz paradigmát. Mindenesetre az elmúlt ötven-
hetven év a kvantumelméletek elterjedését és elfogadását hozta magával.
Nemcsak régi, hanem új gazdasági elmélet is rendkívül sok van. A fejlett gazdaságú
államokban egyre kevesebben beszélnek már neoliberális gazdaságfilozófiáról. Egy új
összetett szót vezettek be a közgondolkodásba: ez a társadalomgazdaság fogalma. Másképpen
21

22. nevezve: társadalom alapú, társadalom központú gazdaság, s t etikailag vezérelt gazdaság
koncepciója, ami messze többet jelent, mint a szociális piacgazdaság. Egészen más
gazdaságelmélet ez, mind amir l itthon a hangadó szakemberek vitatkoznak, az európai
kormányokban már nem egy olyan gazdasági miniszter van, aki a társadalomgazdaság
felel se. Mi ett l még gondolatban is távol vagyunk ett l, nemhogy ilyen funkciójú miniszter
legyen az egyébként még reformkori kormány-szerkezet végrehajtó hatalomban.
Az egyén (az egyes személy)
• Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat
• Az egyén csökken mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének
• Az egyén küls korlátok nélkül tudáshoz juthat
• A tudatfejleszt kor küszöbén vagyunk
A Hankiss Elemér és társai által vezetett kutatás eredménye szerint a nyolcvanas években
Magyarországon volt az egyik legszéls ségesebb individualizáció, akár Észak-Amerikához,
akár bármely más európai országhoz viszonyítva. Az a negatív individualizációs típus, amely
küls eszközökkel (hatalom, vagyon, média, presztízs, stb.) próbál magának tartalmat és
értéket teremteni, egyre inkább nem az egyetlen uralkodó minta, és már kifulladóban van.
Elkezd dött végre egy kvalitatív individualizáció, amely minden ember saját bels világán
(személyiségén, tudatán, magatartásán) végzett folyamatos munka és fejlesztés
eredményeként létrehozza a tudásalapú kor környezethez, közösséghez és tudáshoz kötött
további egyénesülését.
Az emberi vágy
• Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél)
• Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma)
• Természeti lét: a természeti javak meg rzése (leveg , víz, szárazföld,
energia, stb.)
• Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden
fontos betegség gyógyítható)
• Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthet az identitás
22

23. (család, barátság, lokalitás, stb.)
• Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál
utáni élet, stb.)
A Stratégiakutató Intézet által végzett kutatás és értelmezés azt nézte meg, hogy a kilencvenes
évek végén, Magyarországon az embereknek melyek a vágyai, szükségletei, amelyeket
gyakran maguknak sem fogalmaznak meg. Ez a szükségletháló még nem egy új szükséglet-
piramis, de mindenképpen jelzi a régi és új prioritásokat. Az emberi vágyaknak ez tömör
összegzése mutatja, hogy a sokféle veszélyeztetettség miatt az elemi vágy még ma is a biztos
fedél és a jóléti minimum után van. Ezekre a vágyakra kell mindennem szolgáltatásnak
válaszolni. Az elmúlt tíz év nem csökkentette a tudás utáni szükségletet, s t a környezet és és
az egészség iránti vágyat jelent sen növelte. Minden ellenkez hírrel szemben a spirituális
dimenziók újbóli felfedezése felgyorsult, bár ennek a mértékér l nehéz pontos adatokat
mondani. Ez a vágy-lista viszont markánsan jelzi, hogy a tudástársadalom iránti szükségletek
er sek.
Amennyiben az információs kort úgy tekintjük, mint egy egységes korszakot, ami legalább
ötven, vagy száz évet jelent, akkor ebb l még legalább harminc-ötven év hátra van, hiszen ez
az új globális metakor körülbelül 15-20 éve kezd dött. Tudom persze, hogy a korszak átfogó
neve, az információs kor nem a legtökéletesebb, hiszen az önfejl dés újabb állomásait ez a
fogalom nem tudja majd befogadni.
Információs kor szakaszai (1980-2050?)
információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20)
tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50)
tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)
Egységkor (2050-?)
egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz egységesülése
(2040-2070-90)
23

24. Az információs kornak - mai tudásunk szerint - négy-öt fejl dési etapja, lépcs je van, és lesz.
Az els szakasz az információs társadalom paradigma alapján m ködik, információt gy jt,
analóg vagy digitális jelként továbbít és értelmez. Ez mennyiségi adatforgalmon alapuló új
társadalmi forma, még nem sok köze van a tudástársadalomhoz. Magyarországon ma ez az
uralkodó modell. A második korszak már lassan megszületik, de talán a tízes években lesz
igazán látható, amikor a vezet fejlesztési tényez , mozgatóer már a tudás lesz. (A tudás
nagyon sok adat, információ, ismeret, ismeret-összehasonlítás egységes gondolati rendszerbe
szervezve: átfogó vízió a valóságról.)
A tudásközpontú társadalomról már néhány politikus érdemben beszél a magyar politikai
életben. Ez fogalom Európában már általánosan ismert kifejezés, és elég egyértelm , hogy
tartalmában, formájában új világot jelent: tudásvezérelte gazdaságot, hálózati államot,
szélessávú technológiát és f ként tudásközpontú államot, s magas szint tartalmakat. Ez tehát
a század els fele. A második fele már gyökeresen új korszak - a tudatfejleszt társadalmak
születése. Az igazi probléma viszont innent l kezd dik.
Tételezzük fel, hogy Magyarországon 2007-re, vagy legkés bb 2010-re, minden családi
házban, de legalább a lakások nyolcvan százalékában ott van az az infokommunikációs
végpont, ami összekapcsolja a rádiót, a videotelefont, a televíziót, az internetet.
Technológiailag minden egyes embernek adott lesz a hozzáférés. Tételezzük fel azt is, hogy
2010-ig minden eddigi tudást, kezdve mondjuk a magyar hagyományoktól a modern hazai
tudományig, vagy az indiánok kultúrájától a kínaiak tudásáig mindent digitalizálnak, és ezért
minden hozzáférhet és magyar nyelven is elérhet lesz. A fordító szoftverek jóvoltából a
nyelvi akadály megsz nik, és az emberiség össztudása elkezdi a társadalmi rendszereket
átalakítani.
Ha ez rendben mind megtörténik, igazából mégsem akkor sem történt áttörés, hiszen az ember
lényegileg nem változott, csak a küls világát alakítottuk át jól, vagy rosszul. Van egy
er teljes korlát tehát: a tudat. Vagy tágabban: a tudat által vezérelt személyiség. Ma is jól
érzékelhet már, hogy az igazi akadály mindenkinél saját tudatának állapota, legyen az illet
akár tisztes pártelnök, több milliárdot forgalmazó részvénytársaság elnöke, vidéki pedagógus,
vagy vezet , közismert tudós. Számos olyan információ, tudástöredék épül be az emberek
fejébe, ami keményen gátolja az új tudások befogadását. A felhalmozódott el ítéletek miatt az
új tudásokat végig sem gondolják, s így a tudati konklúziók sem vonhatók le. A tudatok nem
tudják a régi-új tudásokat mesteri szinten alkalmazni.
24

25. Ugyanilyen akadály a társadalmi tudat állapota is. Bármennyire is jól dolgozik most egy-két
generáció, elég tisztán látszik, hogy a teljesítmény ellenére bele fogunk ütközni egy olyan
köztudati falakba, amelyek a korlátást és a korcselekvést megnehezítik.
Valóban véget ért a kétezer év összes története, és az ezredforduló után valami egészen más
kezd dik? Még semmi sem d lt el véglegesen, s az egészen más egyaránt lehet jó és rossz,
vagy a kett valamilyen keveréke. Az esély megvan, de még az esély tudata is hiányzik
gyakran.
Ahhoz, hogy túllépjünk majd a tudásfejleszt társadalmon, egyénenként is meg kell tudnunk
érteni azt a titkot, hogy mi a tudat. Társadalmi formációktól és konkrét helyzetekt l
függetlenül szintén értenünk kell a társadalomtudatokat, lokális tudatokat, vagy akár a
globális tudatokat és a helyi csoporttudatokat, s t a formafeletti tudáscsoportokat is. S ha már
kicsit is jobban értjük a küls tudatokat, meg kellene tanulnunk mindezt alkalmazni a
társadalmi és emberi gyakorlatokban, például nemzeti szinten, helyi önkormányzatban,
családi életben, vagy például a népm vel i munkában.
A következ ötven évnek tehát az lehet a tétje, a pozitív tétje, hogy az új század közepére
eljutunk-e egy tudatfejleszt korszak küszöbére? Ezt kellene el készítenie a tudománynak, a
teológiának és a m vészetnek; számos szellemi és gyakorlati interakció, s t tudatfejlesztési
kísérlet során. Akár súlyos kudarcok árán is, hiszen a kudarcokból is nagyon sokat lehet
tanulni. De a tudattársadalommal sem ér véget a történelem, hiszen az sohasem ér véget. Ma
már szerintem látható, hogy a 21. század második felére egy úgynevezett egységközpontú
társadalom trendje körvonalazódik, amely az új tudatállapotok és az új társadalmi tudatok
alapján végképpen más (küls -bels ) világot produkál az emberi civilizáció történetében.
De err l még csak nagyon távoli víziók vannak. Mindegyikben metatrendben több tucat
altrend van. Negatív is és pozitív is. Mindez tehát lehet negatív és pozitív globális folyamat is,
vagy lehet a kett ijeszt vagy boldogító keveréke.
Az új tudások megértésének és alkalmazásának - most már térid ben gondolkodva -
körülbelül ez lehet az univerzális tétje.
IRODALOM:
ALVIN TOFFLER: A harmadik hullám (Typotex, 2001)
25

26. BARRY BARNES – DAVID BLOOR – JOHN HENRY: A tudományos tudás elemzése (Osiris, 2002)
BÍRÓ BÉLA: Véges végtelen (Frig, 2002)
FRANCIS FUKUYAMA: Bizalom (Európa,1997)
GÁSPÁR LÁSZLÓ: Általános innovációelmélet (Magyar Innovációs Szövetség, 1998)
Információs Világjelentés (Információs Társadalom Könyvek 4. ORTT, Magyar UNESCO
Bizottság, HÉA Stratégiakutató Intézet)
JOHN MADDOX: Ami a tudományban még felfedezésre vár (Vince Kiadó, 2000)
KISS ENDRE-VARGA CSABA: A legutolsó utolsó esély (Stratégiakutató, 2001)
MANNHEIM KÁROLY: Tudásszociológiai tanulmányok (Osiris, 2000)
MANUEL CASTELLS: The Information Age: Economy, Society and Culture (Blackwell,
1996)
MARTIN HEIDEGGER: Lét és id (Gondolat, 1989)
Mi a jöv ? (OMFB, ORTT, HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998)
RECHNITZER JÁNOS: Területi stratégiák (Dialóg Campus, 1998)
ROBERT ANTON WILSON: Kvantum pszichológia (Mandala-Veda, 2002)
The World in 2020 (OECD, 1997-1999)
Tudományfilozófia (Szerk: Forrai Gábor-Szegedi Péter, Áron Kiadó, 1999)
VARGA CSABA: Hagyomány és stratégia (Kapu Könyvek, 1998)
VARGA CSABA: Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélyei (Agroinform
Kiadóház, 2000)
WERNER HEISENBERG: A rész és az egész (Gondolat, 1975)
26