VárosoIvasatok II: Ikonikus helyek Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottsága (VEAB), Anglisztika Munkabizottság. Veszprém, 2013.10.26.

1. A tudásátadás oktatási-intézményi terei
Somogyvári Lajos
PTE Neveléstudományi Intézet, „Oktatás és
Társadalom” Doktori Iskola
PhD hallgató
Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskola, Tab
Középiskolai tanár
Vágó Elemér: Képek a jubiláló Budai Tanítóképző életéből
A Tanító, 1969/10, 6. oldal

2. A kutatás keretei
 A tudásátadás tereinek összekapcsolása a fényképek értelmezésével
 1960-1970 közötti, országos terjesztésű, minisztériumi fenntartású




-
képes pedagógiai szaklapok vizsgálata: Család és Iskola, Gyermekünk,
Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A Tanító Munkája
5371 antropológiai fénykép képezi a forrásbázist
Ebből 1338 fotó egyértelműen beazonosíthatóan az oktatási
intézmények tereiről szól
Vizuális információk jelentősége
Interdiszciplináris módszertan:
Antropológia
Ikonográfia
Oktatástörténet
Narratológia
A terek jelentősége

3. Tér és pedagógia
 Pedagógiai terek tisztázatlansága (Jelich – Kemnitz, 2003, Hercz – Sántha,
2009),
megközelítések sokfélesége:
- A tér, mint iskolakörzet, régió - oktatásirányítás, rendszerszint
(Forray, 1988, Forray - Kozma, 2011)
- Környezetpszichológia, iskolai eredményesség-vizsgálatok (Dúll, 2009,
Meleg, 2005)
- Történeti antropológia: az osztályterem és a berendezés változásai
(Boreczky, 1997, Géczi, 2010, Németh, 2004)
- Iskolaépítészet (Sanda, 2006, 2008, 2009, 2012)
- Pedagógiai terek és képek kapcsolatának, jelentéseinek középpontba
állítása ritka.
- Szükséges a vizsgálatok kiterjesztése – egyéb intézménytípusokra,
intézményen kívüli tudásátadási terekre - 863 kép intézményen kívüli
tudásátadás, 270 kép a munkára nevelés körébe tartozik

4. Egy ikonikus hely felbukkanásai a képanyagban
 A Parlament, mint a magyar államiság és történelmi hagyomány
jelképe négy alkalommal fordul elő hangsúlyosan a képanyagban:
1., Az 1961-es iskolareform
2., Pedagógusnapi ünnepségek
3., Diákparlament (1970)
4., V. Nevelésügyi Kongresszus (1970)
A vizsgált korszakot keretbe foglalja az 1961-es törvény és az 1970-es
kongresszus.
• A vizuális ábrázolások közös jellemzői:
ünnepélyesség
részvétel
reprezentáció
az oktatásügy fontossága
kilépés a tudásátadás hagyományos terei közül

5. Az 1961-es oktatási törvény
 A vizuális elemek egymáshoz és



-
a szöveghez való viszonya
Grafika és fotó szerepe
Ideológiai szimbólum
jelentkezése
A törvény jelentősége:
reform vagy álreform?
(Kelemen, 2003)
- „Közelebb az iskolát az élethez!”
(munka, termelés, 5+1-es képzés)
- Szocialista világnézeti nevelés
fontossága
Család és Iskola, 1961/11, 5. oldal

6. Pedagógusnapi kitüntetések
 Konvencionális tabló:

-
•
•
Óvodai Nevelés, 1961/6, borító I.
virág, ünnepség, Parlament képe
Két eltérő interpretáció:
A pedagógus, mint az
államhatalom képviselője
A pedagógiai tér kiterjesztése, a
pedagógus, mint
érdekérvényesítő-közéleti
szereplő megjelenése
Rítusok és ünnep szerepe az
identitás kialakításban és
fenntartásában (Wulf, 2004)
Újdonság: a pedagógus külső
környezetben való megjelenése

7. Diákparlament
 Önkormányzatiság – KISZ
 DIVSZ, CIMEA, VIT
 Makarenko: önigazgató közösség






Friedmann Endre: III. Országos Diákparlament.
A főváros I. kerületének küldötte felszólal.
Köznevelés, 1970/9, borító I.

eszméje (Kiss, 1961)
Szocialista nevelőiskola, Szentlőrinc
Demokratizmus elvi érvényesülése az
úttörőmozgalomban
1967-től diákparlamentek rendszere
Politikai
szocializáció, közélet, szocialista
állampolgár
A közélet az állam gondoskodásának
védő ernyője alatt valósul meg (ld. a
címer a falon)
Felszólalások, ülés
vezetése, interpellációk – parlamenti
munka imitációja
Találkozók jelentősége

8. V. Nevelésügyi Kongresszus
 A nevelésügyi kongresszusok
története (Kelemen, 2007)
 Kontinuitás, hagyomány
felvállalása
 Reformjavaslatok kidolgozása, a
fejlődésre való reakció
 A professzionalizáció egyik
jellemzője a szakmai
kommunikáció és a
tudományosság kialakítása
 A pedagógusok a Parlament
padsoraiban – behelyettesítés és
szerepcsere
Szimbolikus és reprezentatív tér
következményei – egyneműsítés,
önértelmezés és külső kép
megváltozása
(Low-Lawrence-Zúñiga, 2003)
MTI, Köznevelés, 1970/21, borító I.

9. Befejezés
 A közéleti-politikai tér és a pedagógiai tér közös metszete
 Ritka kivételek a képi anyagban
 Parlament szerepének és a pedagógus szakmának a felértékelése
 Az oktatás, tudásátadás hagyományos képzeteihez újabbak társulnak –




ezzel a tanár és a diák státusa is átformálódik
A pedagógus és a diák személye a magyar államiság és történelem
középpontjába kerülnek így
A Parlament funkciója és képe is átértelmeződik
Kölcsönös térkiterjesztések és határátlépések
Döntések legitimációja

10. Irodalom
 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Letöltés helye, ideje:









http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8436, 2013. 03. 02. 16:48.
Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. In.: Németh András: Nevelés, gyermek, iskola
- Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Neveléselmélet és nevelésszociológiai
bevezetés. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997, 159-186.
Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés.
L’Harmattan, Budapest, 2009.
Forray R. Katalin: Társadalmunk és középiskolája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Új Mandátum
Kiadó, Budapest, 2011.
Géczi János: A térszimbolizáció megjelenítése a hazai szaksajtóban. 1960-as évek. In.: Uő.:
Sajtó, kép, neveléstörténet. Veszprém-Budapest, 2010, 167-184.
Hercz Mária – Sántha Kálmán: Pedagógiai terek iskolai implementációja. In.:
Iskolakultúra, 2009/9, 78-95.
Jelich, Franz-Joseph – Kemnitz, Heidemarie (hg.): Die pädagogische Gestaltung des Raums.
Geschichte und Modernität. Verlag Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn, 2003.
Kelemen Elemér: Oktatáspolitikai irányváltozások Magyarországon a 20. század második
felében (1945-1990). In.: Új Pedagógiai Szemle, 2003/9., 25-32.
Kelemen Elemér: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20.
századi történetéből. Iskolakultúra, Pécs, 2007.

11. Irodalom
 Kiss Béla: A közösségi nevelés és az úttörőmozgalom. In.: Pedagógiai Szemle, 1961/12, 1095-1104.
 Lawrence-Zúñiga, Denise – Low, Setha M.: Locating Culture. In.: Lawrence-Zúñiga, Denise –







Low, Setha M. (ed.): The Anthropology of Space and Place. Blackwell, Carlton – Malden –
Oxford, 2003, 1-49.
Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet. In.: Új Pedagógiai Szemle, 2005/11, 58-70.
Németh András: Az osztályterem és berendezésének történeti alakulása. In.: Németh András –
Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004, 507-527.
Sanda István Dániel: Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon. In.:
Iskolakultúra, 2006/5, 128-135.
Sanda István Dániel: A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. In.:
Iskolakultúra, 2008/9-10, 129-145.
Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata. Különös tekintettel a XX. századi magyar
iskolára. Doktori disszertáció, Budapest, 2009.
Sanda István Dániel: A pedagógiai tér minőségi dimenziói. Értelmezési lehetőségek – elmélet és
gyakorlat. In.: Képzés és Gyakorlat, 2012/1-2, 144-159.
Wulf, Christoph: Einleitung: Bildung in schulischen, religiösen und jugendkulturellen Ritualen.
In.: Bildung im Ritual. Schule, Familie, Jugend, Medien. Hrsg. Wulf et al., Springer
DE, Wiesbaden, 2004, 7-23.