1. A demokrácia, egyre inkább valami diabolikus rendszer jeleit mutatja. A szabadság
rendszerének, a szólásszabadság rendszerének titulált rendszerben, egyebet sem hallasz,
hogy vigyázz, mit közölsz a netten, mert kirúgnak, vagy nem vesznek fel, és akkor éhen
döglesz. Tehát, be kell fognod a szád. A szekusok is azt verték annak idején a fejemhez,
amikor kihallgattak, hogy mit mondtam.
De tudom, jönnek a demokrácia hívői, mert a demokráciának sem más az alapja, mint a
vallásnak, a hit az alapja, annyi különbséggel, hogy ez utóbbi szekularizált hit, de
magatartásban, még irracionálisabb, mint a legprimitívebb vallás. A primitív, ha a lélek
belső mintáit nézzük, nem mondhatjuk, hogy hülyét csinál magából, de a modern ember
igen, a demokrácia hívője igen.
Hitének alapja a redukáló minimalizmus, a modern ember minimalista maximalizmusa,
mely így hangzik: de azért jobb a demokrácia, mint a kommunizmus. Ezt elfogadni, csak
pavlovi reflexek szükségesek, nem is kell gondolkodni, itt kezdődik a demokrácia, ilyen
egyszerű, nem is kell tanulni csak utánozni, hagyni, hogy ezek a bölcsességek csak hassanak
ránk, úgy kell tenni, mintha napoznánk, a nap is csak hat, ha kiállsz. Igen a tényekre
leredukált ember minimalizmusa, melynek semmitmondó minimalista bölcsessége, olyan
bölcsességeket szül, mint az udemeré tesz a legtöbbet az erdélyi magyarságért, vagy
Orbánék tesznek legtöbbet a magyarságért. Ez a biztonság jelszavának, minimalista
biztonsága, a minimum biztonsága. Ezt az az ember keresi, mely elveszítette az Egész
biztonságát a talpa alól. Kinek már léte sincsen, csak tényekre redukált élete, ezért szereti a
tények látszatbölcsességét, látszat nyilvánvalóságát. Ez a bölcs a következmények előre
látásával bölcs, hogy, ha nem hagyatkozunk a biztos minimumra, nagy veszélynek tesszük
ki a nációt, létébe kerülhet, mint a népszámláláskor. A rettegés korában, mert a Lét-hiány,
rettegéssel jár, a biztonság válik az ember, legégetőbb problémájává, mert Lét-hiányában
egyre inkább fenyegetve érzi magát, tudattalanul, és így válik a minimum biztonsága
melletti legfontosabb érve a veszéllyel való riogatás.
Ő a dolgos középszerűség minimuma. Nagy reklámtáblákon hirdeti, mint udemerés
polgármester, mint Antal Árpád András, sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy mit tesz,
mert, amit tesz a minimum maximuma, ez az ő logikája, a 89 utáni logika, a modern ember
logikája amúgy. A tett a fontos, azt hangoztatják, vagyis, ami nem más, mint a Lét
minimuma. A Lét minimuma konkrét, tárgyi, objektív, mert ő cselekvésében ezzel
foglalkozik, ez a tartalma cselekvésének, mert a Létet nem cselekedheti, mert Lét-
hiányában, benne nem cselekvő a Lét - gőgjében megszűnt a Lét elszenvedője lenni, hogy a
Lét fölé emelkedjék, a Létben jelen lévő isteni teremtetlen energiákkal. A Létből, csak a
minimumot engedi közel, amit lát, a konkrétat, a Lét teljességét, ami túl van rajta, nem
engedi közel, tehát az nem is létezik, csak a minimum, amit lát, érzékel. Létének garanciája
ez a biztos minimum, így lesz ő tárgy, mert tárgyiasságából kifolyólag, nem ismeri létét,
mert a tárgyiassággal elzárja maga elől a lét teljességét.
Ahol nem ismeri az ember a Lét teljességét, ott léte, a tárgyi léte is, egyre vékonyodik, már
nem is tárgy, hanem puszta benyomás, mit a technika egyre élesebb képsugárzói hoznak
létre. Az egyre tökéletesebb képek, egyre nagyobb felbontások kiégetik, a transzcendencia, a
Lét, belső képet az emberből, mivel kapcsolatot teremt a természet képeivel, realitásaival,
ami által benne él a világban. A tökéletes képernyők képei, teljesen irreálissá teszik az

2. ember létét a világban. Az ember egyre zsugorodik a világban, mint a mesebeli
királykisasszony, a rossz varázslat következtében az ágyában, míg már nem lesz látható.