1. A vezeték nélküli távíró
Készítette: Kovács Erika
II. évfolyam
informatikus könyvtáros szak
távoktatásos tagozat

2. A vezeték nélküli táviró feltalálója
Guglielmo Marconi
- a Hertz által felfedezett elektromágneses hullámok természetének
hasznosítása
- Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta kutatásait
és annak eredményeit

3. A vezeték nélküli távíró feltalálása
 1896. július 2-án Marconi elektromágneses
hullámokon alapuló távközlési rendszerének
szabadalmi bejegyzése
 1909-ben (Braunnal megosztva) Nobel-díjat kap

4. A vezeték nélküli távíró
feltalálásához hozzájárultak
(időbeli sorrendben):
Gilbert, Newton, Franklin, Volta,
Oersted, Ampere, Ohm, Faraday,
Morse, Lindsay, Edison, Bell, Hughes,
Hertz, Tesla, Popov

5. A távíró
A távíró célja: az adattovábbítás nagy
távolságra.
A vezetékes távíró az első széles körben
elterjedt, folyamatosan használható
távírórendszer volt. Előtte a különböző
mechanikus, optikai távírórendszerek
drágák, nehezen használhatóak voltak,
működésüket az időjárás, és a napszakok is
befolyásolták.

6. A vezeték nélküli távíró
Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró,
szikratávíró
A Marconi-féle "szikratávíróval" további s
mozgó adatátviteli állomásokat is ki
lehetett alakítani.

7. A vezeték nélküli távíró
jellemzői, előnyei
• egyszerű, olcsó
• a lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros)
átvitellel működik.
• egyszerű kódrendszer (morzekód), amely
megtanulható, emberi aggyal (megfelelő
sebességhatárok között) kódolható, dekódolható
• adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló
• a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra
elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett
kódokat

8. A vezeték nélküli távíró működése
1.
Távíró üzemmódú adatátvitelhez két
állapotot megkülönböztetni tudó
csatorna szükséges. Ez az ki-be-
kapcsolós (egybites digitális) működés.
A két állapot előállítására,
továbbítására, tárolására, átalakítására
külön megkötés nincs.

9. A vezeték nélküli távíró működése
2.
Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space),
míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.
„Távírójel” alatt a távíróüzemmódban használt egyik
állapotot (be, on, make) értjük, ellentétben a
távírókódrendszer egy elemével, szimbólumával.
„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break)
értjük, ellentétben a távíró üzemmódú adás
szünetével.

10. A vezeték nélküli távíró működése
3.
A két állapot előállítás lehetséges módjai:
 nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda,
számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
 csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő,
távírógyakorló),
 két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek
megfelelő 1200 és 2200 Hz),
 vibráció és annak hiánya (például siketeknek),
 fel-le mozgás (például siketeknek),
 billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros
billentyű),
 távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,

11. A vezeték nélküli távíró működése
4.
 sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
 két különböző színű (frekvenciájú) fény,
 zászlójelzés,
 két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek
különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
 két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek
különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
 rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os
amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval (A1A, A1B, A2A,
A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
 papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
 papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).

12. A vezeték nélküli távíró működése
5.
A két állapot egymást váltja (nincs
olyan, hogy két például szünet
következik egymás után, mert az egy
szünetnek számít).
Jel-áramú üzemben (és ez az
elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram,
míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú
üzemben fordítva.

13. A vezeték nélküli távíró működése
6.
Éppen az egymást váltó jelek és szünetek
hosszának aránya a távírás lényege.
Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első
karakter adásának kezdő) időpontja
tetszőleges, nincs egy óragenerátor
üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát
aszinkron csatornán történik.

14. A vezeték nélküli távíró működése
7.
A két állapot közötti váltások nem akármikor
követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási
ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott
egész számú többszöröse lehet.
Pontosabban (ICC szerint) a szünet 1, 3 és 7 elemi
idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb
idejű lehet, a jel 1 és 3 elemi idejű lehet.
Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt
azt értjük, hogy magában a szövegben,
összeköttetésben van szünet.
Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit.

15. Távírósebesség
Távíró üzemmódban az elemi idő
értékére – illetve inverzére, az
adatátviteli sebesség és a modulációs
sebesség értékére – külön megkötés
általában nincs. A sebességet a
technikai lehetőségek határolják be.
(Elemi idő a legrövidebb távírójel
és/vagy távírószünet hossza.)

16. Távírósebesség
 Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő
mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).
 A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az
adatátviteli sebesség mértékegysége a baud, jele a
B. A baud az elemi távírójel másodpercben
kifejezett idejének reciproka.

17. Távírósebesség
mértékegységei
 WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz
 WPM (1 szó = 9 T) 52 T
– baud = 13/15 * szó/perc
– baud = 13/75 * betű/perc
 WPM 54 T
– baud = 9/10 * szó/perc
– baud = 9/50 * betű/perc
 „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T
– baud = 1 * szó/perc
– baud = 1/5 * betű/perc

18. Morze- féle kódrendszer
A vezeték nélküli távíró feltalálásához hozzájárult volt a morzekód
Morse kódrendszer.
A morzekódot Samuel Finley Breese Morse találta fel a
telegráffal együtt, 1835-ben (még a rádió feltalálása előtt). A
kód a rádióamatőr szolgálatokban manapság is használatos.

19. Morze- féle kódrendszer
A morzekód olyan kommunikációs kód, mely latin
betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé
kétállapotú kommunikációs csatornán (a
kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy
ki-, vagy bekapcsolt állapotban van (ilyen eszköz
például a távíró).

20. Köszönöm a figyelmet!