A Fidesz a korábbi években adócsökkentést javasolt, valamint hangsúlyozta, hogy nem lesznek megszorítások. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Fidesz-KDNP 2012-ben adót emel, illetve növeli a magánszemélyek, illetve a vállalkozások terheit. A prezentáció ezeket az adóemeléseket foglalja össze. Szekeres Imre az MSZP Gazdaságpolitikai Kabinet vezetője
„ Egy-többkulcsossá” válik a rendszer (2012-ben marad a 27%-os adóalap-kiegészítés a havi bruttó 202.000 Ft feletti jövedelmekre), az adójóváírás megszűnik, vagyis a kis-és közepes keresetűek azután a jövedelműk után is 16% adót fizetnek, amelyért korábban 0%-t fizettek . A béren kívüli juttatások rendszere kedvezőtlen lesz: csökken, illetve átalakul az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatás. A meleg-étkezés igénybevétele a jövőben csak a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyájának segítségével történhet, míg az ún. hideg utalványok csak kisebb összegben adhatók (maximum 5.000 Ft/hó), megszűnik az internet-elérés támogatása. A nem pénzbeni juttatások esetében ahol nem állapítható meg a juttatás mértéke 16% SZJA, 27% EHO, 1,19 szeres a közteher alapja, melyet a kifizetőnek kell teljesíteni. Kedvezményezett béren kívüli juttatások legfeljebb 500.000 Ft támogatás erejéig nyújthatók. Kifizetőt terheli a 16% SZJA, a közteher alapja 1,19 szeres. A nem kedvezményezett béren kívüli juttatások esetében a magánszemély a bérre vonatkozó szabályok szerint adózik. A reprezentációs juttatás és az üzleti ajándék értékének 1,19-szeresét 16% Szja és 27% EHO terheli. A munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 5.400 forintra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék esetében a járulékalap a minimálbér másfélszerese lesz.
A 27%-os ÁFA kulcs a legmagasabb lesz az EU-ban, növeli az inflációt, és az alacsonyabb jövedelműek számára jelent nagyobb terhet. A baleseti adó a kötelező felelősségbiztosítási díjfizetési kötelezettséghez kötődik , vagyis az is fizet, akinek nincs balesete, tekintve. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, alapja pedig a „kgfb” éves díja, mértéke 30%. A Chips-adó esetében bővül a termékkör az ízesített sörrel és az alkoholos frissítőkkel, ezen termékek esetén az adó összege 20 Ft/liter lesz, az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén nem a hozzáadott cukor, hanem az összes cukortartalom lesz az irányadó abban a tekintetben, hogy a termék adóköteles vagy sem. Emelik a kormány javaslatára a meglévő termékkörben: a 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú üdítőitalok esetén 5 Ft/literről 7 Ft/literre, a sós snackek és ételízesítők esetén 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra és az extrudált sótartalmú termékek is adókötelesek lesznek. Az adómértékeket esetenként a Számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára az Országgyűlés tovább emelte. A chipsadó összegét az eredeti elképzelés szerint csökkentették volna, ha az előző adóévhez képest az adóalany növeli foglalkoztatottak létszámát (2 millió Ft/többletfoglalkoztatott). Ezt az tervet visszavonták, a még hatályba nem lépett adókedvezményt hatályon kívül helyezték. A cégautó-adó mértéke teljesítményhez és környezetvédelmi besoroláshoz kapcsolódik. Az eddigi, havi 7000, vagy 15 000 Ft-os mérték helyett 7700 és 44 000 Ft lesz az alsó és a felső érték. Az általános tételű eljárási illeték mértéke 2200 forintról 3000 forintra emelkedik.
Az eva kisvállalkozók széles körének tette egyszerűbbé az adózást és szüntette meg az adminisztrációt úgy, hogy közben anyagilag sem jártak rosszul, de ennek az adóemeléssel vége.
A környezetvédelmi termékdíj mértéke jelentősen emelkedik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 6.390 forintra emelkedik. A hatályos szabályozás szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértéke 5.100 forint. Matolcsy György törvényjavaslata ezt kívánta emelni 5.400 forintra. Koszorús László javaslatára ez a járulék 6.390 forintra emelkedik 2012-től. Ezt a járulékot abban az esetben kell megfizetni – függetlenül a jövedelemtől – amennyiben a magánszemély társas vállalkozónak minősül: azaz a társaság tevékenységében ténylegesen (nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban) közreműködik, illetve a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget ír elő a számára. Az említett jogszabályi hely tehát nem az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését, hanem a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységre tekintettel. 40000 Ft/ezer literről 70000 Ft/ezer literre nő a bioetanol jövedéki adója. A jövőben nem nyújthatja az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként az alábbi szolgáltatásokat: fürdőszolgáltatás támogatása, gyógyüdülés támogatása, egészségügyi üdülés támogatása, a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása rekreációs üdülés, életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
Bővül az adókötelezettség alá eső termékkör az ún. gyümölcsízzel (alacsony gyümölcstartalmú lekvárok), melynél az adó összege 500 Ft/kg lesz.
Drágul a pereskedés illetéke akkor, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg. A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok előtt az elsőfokú peres eljárás illetékalapja 450.000 forintról 600.000 emelkedik, míg a nem peres eljárásoké 250.000 emelkedik 350.000. A Legfelsőbb Bíróság előtt a felülvizsgálat illetékalapja 600.000 700.000 forintra emelkedik. Jelentősen emelkednek az egyéb bírósági eljáráshoz kapcsolódó illetékek is (munkaügyi perek, házassági bontóperek, jogorvoslati kérelemhez kapcsolódó illetékek).
Jövőre egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíjhozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget. Az új adón belül változik az egészségbiztosítási- valamint a munkaerő-piaci célú felhasználás megoszlása is. Az egészségbiztosítási alap 78,26 százalék helyett 82,4 százalékot kap, a maradék kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz. A költségvetési bizottság T/4662/169. módosító javaslata tartalmazza a minimálbér-emeléshez kapcsolódó kompenzáció szabályait. A javaslat szerint a 300.000 forint alatti bérek nettó értékét megőrző munkaadók – ha ezt minden alkalmazottnál megtették − adókedvezményt kaptak volna . Ehhez kompenzálni kell a legfeljebb 12.500 forint adójóváírást, ami juttatásban adókkal együtt nagyjából havi húszezer forint költséget jelent. A szabályozás szerint azonban bruttó 190.000 forint bér felett már nem jár kompenzáció. Az adókedvezmény számítási módja megegyezik a kivezetett adójóváírás számítási módjával. Havi 75.000 forint bruttó jövedelemig az adókedvezmény a bruttó jövedelem 21,5 százaléka, de legfeljebb 16.125 forint. 75.000 forint felett 14 százalékos mértékkel fogy el a kompenzáció. Ez azt jelenti, hogy 10.000 forintonként 1.400 forinttal kevesebb adókedvezmény jár a munkáltatónak. 190.000 forintos bruttó jövedelem után már nem jár kompenzációs adókedvezmény. A munkáltatónak legfeljebb 5,1 százalékos bérköltség növekedést jelent a kompenzációs rendszerben a nettó bérek szinten tartása. Havi 216.800 forint feletti fizetéseknél már nincs szükség béremelésre ahhoz, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. A munkaadóknak ésszerűen két választási lehetőségük van . Vagy változatlanul hagyják a béreket, vagy valamennyi dolgozójuk tekintetében az elvárt mértéknek megfelelően emelik a bruttó béreket. Ez legfeljebb 5,1 százalékos bérköltség növekedést jelent a cégeknek. A törvénymódosítási javaslat az adókedvezmény igénybevételéhez feltételül szabja a dolgozók száz százalékánál a kompenzáció végrehajtását, ám a törvény nem ad egzakt meghatározást arra, hogy mit is jelent ez. Az adóhatóság utólagos ellenőrzés keretében azt fogja vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeket. Tekintettel az adóhatóságnál utóbbi időben tapasztalt önkényes jogértelmezésekre, törvényi garancia nélkül óriási rizikót vállal az a munkáltató, aki él az első ránézésre rendkívül kedvező kompenzációs adókedvezménnyel. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítása szerint ezentúl a bruttó 300.000 forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkaadónak kell megőriznie . Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.
A béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke, ha azt a munkáltató által működtetett étteremben használják fel, havi 18.000 forintról 12.500 forintra csökken. Minden más esetben csak 5.000 forint lehet béren kívüli juttatás. Az alábbi változások következnek be 2012. január 1-jétől a népegészségügyi termékadó rendelkezéseiben a benyújtott törvényjavaslathoz képest az elfogadott módosító indítványok következtében: Pontosításra került az energiaital fogalma oly módon, hogy a koffein és taurintartalom együttes jelenléte esetén a termék akkor is adóköteles, ha ezen összetevők közül bármelyik meghaladja a határértéket. A sós snackek körében csak a 2 százaléknál magasabb sótartalmú előrecsomagolt Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termékek lesznek adókötelesek. Változnak a meglévő termékkörben az adómértékek: a 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú szörpök, sűrítmények, koncentrátumok esetén 200 Ft/liter lesz az adó mértéke a jelenlegi 5 Ft/literről. Előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén 100 Ft/kg-ról 130 Ft/kg-ra nő az adómérték (az eredeti módosító szerint 150Ft/kg lett volna), kivéve a kakaóital-porok esetén, ahol a mérték 100 Ft/kg-ról 70 Ft/kg-ra csökken. Baleseti adó mértékének napi 83 forintban történő maximalizálása (legfeljebb 30.265 Ft/év) Tehát akinek a negyedéves kötelező biztosítása 25.246 Ft vagy annál több, annak legfeljebb ennyit kell fizetnie baleseti adóként. Az állami gépjárművekre nem kell kötelező biztosítást kötni (így ezek után baleseti adót sem kell fizetni), lesz egy központi szervezet, amely ezeknek az autóknak a kárügyeit intézi.
Kötelezővé válik a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kamarai regisztrációja, és évi 5.000 forintos fizetési kötelezettséget ír elő számukra a törvény. Az indokolás szerint a javaslattal bevezetendő regisztrációs rendszer a gazdálkodó szervezetek egységes nyilvántartása révén „biztosítja a gazdaság szervezéséhez szükséges adatok begyűjtését”. A módosítás alapján a települési önkormányzatok mégsem vethetnek ki új helyi adót. Az általuk bevezetett adó sem haladhatja meg az arra előírt törvényi maximumot. A magánszemélyek kommunális adóját ugyanakkor adótárgyanként évi 12.000 forintról 17.000 forintra lehet emelni. A javaslat megemel bizonyos illetékeket: az ismételt névváltoztatás illetékét 30.000-ről 50.000 forintra növeli , illetve hatályon kívül helyezi a személyigazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállításának illetékmentességét (vagyis a jövőben ezért is illetéket kell fizetni).
![KORMÁNYZATI JAVASLATRA BEVEZETETT ADÓEMELÉSEK - 2012 Dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter NŐ A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ-TEHER, EMELKEDNEK A JÁRULÉKOK ,[object Object],[object Object],[object Object],[object Object],[object Object],2]()