15. Őshaza – nyelv A magyar krónikák a mai honfoglalás kifejezést nem használják. Az eseményt úgy említik, mint a magyarok első, második, harmadik bejövetelét. Ezek a krónikák mind úgy írnak le bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok”.

34. Mellkeresztek ősmagyar sírokból (Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)

41. II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta. (csonkít, hamisít)

43. Dukász Mihály császár A Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani. Szegecsek, amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik.

44. 1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van

51. Lehetett máshol is: a királyi központ a Pilisben volt, hegyek övezték, folyó vette körül.

52. Ezek a korabeli rajzok nem hasonlítanak Székesfehérvárra. Hegyek és folyó látható a város körül.

54. Székesfehérvári leletek: Szent István kardja és jogara ? Ez a kard egy gyerekjáték. Nem egy államalapító király kardja. Sok lelet került elő (oda) Székesfehérvá- ron (-ra), ami megpróbálja igazolni a királyi koronázási székhelyet, mint tényt.

60. De mi is lehet az igazság Atilláról?

61. Ezt már a könyvből lehet megtudni!