Stabilitás és kibontakozás - Dr. Szőllősi László

1. Stabilitás és kibontakozás gazdasági környezet 2011-ben VI. Építésgazdasági Fórum 2011. április 5.

2. 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Tel.: (+36-1) 374 2700 www.ngm.gov.hu Az előadás felépítése

3. Versenyképességi helyzetünk 2002-2010

4. Versenyképességi helyzetünk nemzetközi viszonylatban (World Economic Forum (WEF), Institut für Management-Entwicklung (IMD)) A WEF rangsorában 23, az IMD rangsorában 12 helyet romlott Magyarország relatív versenyképességi helyzete az elmúlt 8 évben.

5. Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) alakulása (EU-átlag = 100) Forrás: Eurostat

6. Beruházási volumen alakulása 2000-2010 Forrás: KSH

7. A GDP változása 2002-2010 Forrás: KSH

8. Gazdaságpolitika 2011 -> 2014 „ Gazdaságilag gyönge nemzet sem igazán szabad, sem politikailag súllyal bíró nem lehet.” Gróf Széchenyi István

9. Az új gazdaságpolitika 2 pillére

10. Széll Kálmán Terv 2011

11. Államadósság alakulása Jövő Múlt

12. Államadósságok alakulása

14. Új Széchenyi Terv

15. Új Széchenyi Terv Programjai Otthonteremtési Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Egészségipari Program Vállalkozás-fejlesztési Program Tudomány - Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedés-fejlesztési Program Forrás: NGM Új Széchenyi Terv A hét kiemelt területen keresztül az ÉPÍTÉSI igények horizontálisan jelennek meg

19. Építésgazdaság h elyzete hazánkban

21. É p í tőipar teljes í tm é ny é nek alakul á sa Magyarorsz á gon (2000-2009) Építőipar teljesítményének alakulása Magyarországon (2000-2009)

22. Az építőipari vállalkozások új szerződései (2000-2010) Forrás: KSH

23. 2007 óta több, mint 50.000 fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma kontraszelektáló árverseny -> alacsony vállalási árak -> közterhek kitermelése szinte lehetetlen -> következmény: szürke- és feketefoglalkoztatás. Foglalkoztatás, közterhek

24. Az elmúlt két évtizedben a szakképzés sokat veszített vonzerejéből, egyes szakmákban minimálisra csökkent a képzésben részt vevők száma. Ebben szerepet játszik: - a várható (nem kifejezetten vonzó) jövedelemszint - és a fizikai dolgozók nem túl magas társadalmi presztízse. A piaci igények figyelmen kívül hagyása is felelős a szakképzésben kialakult egyensúlytalanságokért. A munkaerő-kínálat színvonalát és szerkezetét is javítani kell , ezzel párhuzamosan a cégeket is ösztönözni kell új, stabil, jövedelmező állások létrehozására. A szakmunkás képzés tekintetében a duális képzési modell meghonosítása jelenthet áttörést, ami alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig a vállalatoknál történik. Humán erőforrások, munkaerőhelyzet

27. Ezen beruházások legtöbb esetben nemzetközi összehasonlításban is túl drágán épültek . Ezek a projektek az ország pénzügyi teljesítőképességét meghaladták, így a folyamat nem volt fenntartható. Az érintett projektek a jövő generációk közpénzei terhére még évtizedekig görgetik az adósságot, ráadásul olyan megkérdőjelezhető műszaki tartalmak valósultak meg, mint alagút építése dombokba, hidaké a síkságon, stb. PPP beruházások Az állam (és az adófizetők) számára rendkívül előnytelen - PPP beruházások leállításra kerültek

29. Forrás: MNB Már látszik a fény az alagút végén!

30. Új Széchenyi Terv + 7 000 mrd Ft beruházási forrás = évi 5 % beruházási ráta emelkedés Beruházási ráta 17 % -> 25 % GDP növekedés 1% -> 4- 6 % Munkahelyek + 250-300 ezer Államháztartási hiány 3 % alatti szint Csökkenő államadósság 82 % -> 60-70 % Javuló versenyképesség 2011 2011 Forrás: NGM Széll Kálmán Terv

31. Sereghajtóból Legstabilabb politikai rendszer 2/3 2010. április Legalacsonyabb társasági adó 10 % 2010. július 1. Legerősebb gyermekvállalást ösztönző SZJA Legegyszerűbb SZJA rendszer 2011. január 1. 2011 - 2014 2012 2014 Leggyorsabb adósság csökkentés 3 % alatti deficit Legrugalmasabb munkaerőpiac Egyik leghatékonyabb állam Leggyorsabb versenyképesség emelkedés Forrás: NGM Új Széchenyi Terv Éllovas Széll Kálmán Terv