Az empátia nyelve az óvodában

Az empátia nyelve az óvodában
Országos Óvodapedagógiai Konferencia
Galánta
2012. november 8-9.

.

Névjegy
 Óvodapedagógus
 Gyógypedagógus
(oligofrén-szurdo szak)
 Önismereti tréning vezető
 Felnőttképzésben oktató
(humán OKJ szakmák)
 ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
tulajdonosa és vezetője

27 év pedagógiai tapasztalat
óvódás kortól a felnőtt korig
Katona Erzsébet - www.alitera.hu
Országos Óvodapedagógiai
Konferencia 2012. - Galánta 2

Vázlatosan
 Hétköznapi empátia
 Kiégve, de nem elégve
 Egy kis pszichográfia
 Önkép-Énkép, mi kép?
 Empátiára mindenki képes
 Hétköznapi empátia
 Az együttműködő kommunikáció
 Szívtől szívig – dobókocka
 Örömtréning hétköznapokra

Hétköznapi empátia

„A gyermekeknek
nagyobb szükségük
van példaképre, mint
bírálatra.”
Joseph Joubert
… és megértésre!


Az Óvónő életszínterei 1.


Az Óvónő életszínterei 2.


Bajban vagyunk?
Óvodapedagógus önvallomása
 „A változást a munkámban az utóbbi 5-6 év jelentette. Nem tudtam
elfogadni, hogy sok gyereknek egyetlen játéka a kardozás, az
agresszív játékok. A családokban az értékrendek erősen negatív
irányba változtak. A szülők már nem kérik a óvodapedagógus
tanácsait, inkább ők akarnak diktálni.”
 ”Kértem vezetőmet, ne bízzon rám több szakmai munkát. A
gyerekekkel még elvagyok. Mindeközben szégyelltem magam saját
magam előtt, kolléganőim előtt. Kívülről néztem a többiek
lelkesedését, de már nem érdekelt. Ez sem érdekelt. Szükségem lett
volna egy kis biztatásra, elismerésre. Tudom, mert ez régebben is
mindig szárnyakat adott. De akkor rám tört a feleslegesség érzése. A
„már nem vagyok jó semmire” biztos tudata.

Budapest, 2005. szeptember 6. Friedmann Ágnes
Forrás: http://www.lelkititkaink.hu/kieges.html


Kiégve, de nem elégve
A kiégés tünet együttes
1974. Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus
A jelenség: (burnout) kiégés - „elfogy az erő”, fizikai, érzelmi,
mentális kimerülés
Oka: „lelkes munka”, elismerés hiánya, megváltozott körülmények,
„személyes tér beszűkülése”, „telítődés”.
Következménye: a megsegítés nélküli folyamatban kialakul:
● a reménytelenség érzése , a céltalanság, a „minden mindegy”
állapot.
● csökken az önértékelés, a munka eredményessége
● növekszik a mások iránti negatív beállítódás, előítéletesség,
intolerancia
● megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, esetleg a
szenvedélybetegségek

Én is benne lehetek?
FONTOS: a kiégés bárkit, de főleg
azt érintheti, aki munkája révén
közvetlenül kapcsolódik más
emberekhez - mert ő

amelynek
egyéni és közösségi érdek
és feladat is!


Kezelés és megelőzés
A kiégés nem statikus, egyszeri
jelenség, hanem olyan folyamat,
amely ciklikusan ismétlődik, főleg,
ha nem teszünk ellene semmit.

Kezelhető és megelőzhető:
DE csakis együttesen
egyéni és közösségi szinten


Egészséget mindenkinek!
1948-as megalakulásakor a World Health Organization
(WHO) az egészséget a következőképpen definiálta:
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét
állapota, és nem csupán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya”.
Az egészség dimenziói:
 biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő
működése
 lelki egészség: személyes világnézetünk,
magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat
nyugalmának és az önmagunkkal szembeni
békének a jele
 mentális egészség: a tiszta és következetes
gondolkodásra való képesség
 emocionális egészség: az érzések felismerésének,
illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
11
 szociális egészség: másokkal való kapcsolatok
kialakításának egészsége
Konferencia 2012. - Galánta

Ismered önmagad?

„Aki sorsát maga kívánja
irányítani, annak ismernie kell
önmagát: lelkialkatát,
ítélőképességét, tehetségét,
hajlamait.
Nem lehet sorsa urának az, ki
önmagát nem ismeri.„
Tatiosz


A személyiség
A humán pszichológia célja: megérteni az emberi
viselkedést és előre jelezni
Nincs tudományos definíció - „hétköznapi nyelven” : az
egyén testi-lelki tulajdonságainak összessége, egyedi
egysége.
A „kialakult” személyiség – 18 év felett - 3 fő jellemzője:
1. Az állandóság
● Emberek közötti kapcsolatokban, érintkezésben
nyilvánul meg, ill. vehető észre. (Egyéniség, Individuum)
2. A belső mozgatóerők rendszere
● Azonos szituációkban az egyik ember így, a másik
másképpen viselkedik, mert tetteiket a személyen belül
lévő saját belső erőik befolyásolják. (Jellem, karakter)
3. Az egyediség
● Nincs két egyforma személyiség, minden valaha élt
ember különbözik mindenki mástól.


Személyiségtípus – pszichográfia
Az emberi személyiségben – már gyermekkorunktól kezdve a legkevésbé
sem tudatosan, a belső folyamatok által – személyes életvitelünk
domináns tényezőjévé válik a 3 féle erőből az egyik, a belső
mozgató erő a megismerési folyamatokban.
 Érzelem
érzelem - kapcsolatorientált
 Gondolkodás
értelem - tárgyszerűen orientált
 Cselekvés
akaraterő - cselekvésorientált
Forrás: Dietmar Friedmann- Klaus Fritz: Ki vagyok Én? Ki vagy Te?

A kapcsolatorientált
személyiségprofilja: az érzésekkel és lélekkel teli
ember

Alapkészsége: kapcsolatok világa

Jellemzői: Érzelmileg megalapozott, csábító, kommunikatív, érzelmi
közelséget időnként felváltja távolságtartással. Éles értelem, intuitív
és szisztematikus gondolkodás, esetenként túlságosan azonosul a
saját gondolataival, ideáival, gazdag tapasztalat, kiváló helyzetelemző,
(átlátó) képesség, elevenség, dinamizmus, empatikusság, dominancia,
küzdőképesség, önfeláldozó képesség.


A tárgyszerűen orientált
személyiségprofilja:
a gondolkodó és autonóm személyiség

Alapadottsága: a kognitív szféra
(meg-, felismerés)

Jellemzői: nyugodt, megfontolt, értelmes, megértő, hűséges,
konfliktuskerülő, jámbor, érvelése mindig racionális. Harmonikus,
ragaszkodó, kapcsolataiban tárgyszerű (nem érzelem gazdag).
Intellektuálisan rugalmas, felfogóképessége gyors, távolságtartó,
visszahúzódó (vagy fölényeskedő), szakszerű, aprólékos, időre van
szüksége az erőteljes megnyilvánulásokhoz, cselekvéseihez szükséges
energiája lassan növekszik és hasonló ütemben csökken.
Országos Óvodapedagógiai 16
Konferencia 2012. - Galánta

A cselekvésorientált
személyiségprofilja: az energikus és jólelkű segítő

Alapadottsága: a cselekvés

Jellemzői: emberszerető, bajtársias, irányt mutató, energiát sugárzó,
tisztességes, szabálykövető, szorgalmas, rátermett, fejlett
felelősségtudat, megbízható, benső stabilitás, kollegiálisan szolidáris,
munkaadójával szembeni lojális, kitartó, egyenes, vállalja a
konfliktusokat, moralizáló, tele (túlságosan is) önbizalommal,
megbízható, kötelességtudó, kuporgató, tisztességes, ingerlékeny.


Miért fontos az önismeret?
A mélyebb önismeret:
 a viselkedés értékelése
 a cselekedetek mozgatóerőinek
felismerése
 a pszichés háttér feltérképezése

Lehetővé válik: tartalmas emberi kapcsolatok
kialakítása, fenntartása sikeres élet
(magán-munkahelyi)
Az önismeret nem cél, hanem lehetőség,
amelynek révén elérhetjük, hogy
személyiségünk harmonikussá váljon
és az is maradjon minden élethelyzetben.


Önkép-Énkép
Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról
Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –
kialakult képet
Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma
Az önértékelés: negatív és pozitív
befolyásoló tényezők:
 családi és szociális háttér
 személyiség
A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés,
önnevelés
önismeret = önmegértés

Énképvédő manőverek
Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése

védetté válik viszonylagos állandóság
veszély
Újabb hatások
felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk”

A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó
disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret
Lelkiismeret-furdalás
Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében:
információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt.

Énvédő mechanizmusok 1.
 Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon
● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és
érzések beismerése, intuíció, meditáció
 Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval”
● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a
konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben
vetett hit növelése
 Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs”
● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak,
frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok
elfogadásában

Énvédő mechanizmusok 2.
 Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom
● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények
beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a
tünetek okának végére járása
 Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a
másik ….!
● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések
valódi megélése és kifejezése
 Regresszió - én nem is vagyok „nagy”!
● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel
és normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a
szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz”

Párbeszéd szívtől szívig
- az együttműködő kommunikáció –
30 órás akkreditált továbbképzés
önismereti tréning pedagógusoknak
1. Önismeret az önelfogadásért
2. Kommunikáció minden szinten
3. Speciális igények
4. Sikeres emberek
 szituációs-szimulációs kommunikációs gyakorlatok
 önismereti tesztek, változatos csoportbontás

alapítási és indítási engedély száma: OKM – 4/276/2009.
felnőttképzési nyilvántartási szám: 00878-2009
felnőttképzés FAT lajstromszám: PLB-1297


Hogyan tovább?

„Empátiára mindenki képes, de a
mai ember racionális és verbális
beállítódása miatt ezt a
képességet gyakorlással, esetleg
szakember segítségével kell
előhívni, fejleszteni.”
Dr. Buda Béla


A társismeret alapja az empátia

Az empátia képesség: a másik emberrel
való közvetlen, személyes kapcsolatban
éljük bele magunkat a másik
lelkiállapotába.
Ennek nyomán érezzük és értjük meg a
másik személy érzelmeit, indítékait,
törekvéseit.
● Mindezek nem csak szavakban, direkt
módon fejezőnek ki, pl. nonverbális jelek,
metakommunikáció.


Az empátia
„Empátiával a harmonikus világért”
II. Országos Szakmai Konferencia
Budapest, 2011. okt. 13.
Szervezők:
●ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
●Csillaggyertyafény Alapítvány
●Rákosszentmihályi Evangélikus Egyházközség
Fővédnök: Dr. Buda Béla pszichiáter


Az empátia feltételei
Dr. Buda Béla:
Empátia – család – emberi fejlődés
Az előadás főbb gondolatai:
 Empátiához lelki beállítódás kell: feltétel
nélküli pozitív elfogadás és tisztelet a
másik ember iránt, és kell az interakció
bizonyos ideje, folyamata
 A család a gyermekkori empátia forrása
- az érzelmi és a kapcsolati nevelés
eszköze (apa, testvér)

Az empátia műveleti összetevői
 Befelé irányuló figyelem,
önvizsgálat a kommunikáció
során
 A megérzések, felismerések
tudatosítása és ellenőrzése
 Nehéz esetekben (különösen
a segítés során) az utólagos
felidézés a fantáziában


Az empátia humanizáló hatása
 A másik ember megértésének,
elfogadásának kultúrája
 Az empátia jellegzetes
proszociális érzelem, változtat
művelőjén, de nem csodaszer,
lelki munka
 A „találkozás” élménye – a
segítés és fejlesztés eszköze
Bővebben a konferenciáról és egyéb pedagógiai,
gyógypedagógiai témákról:
http://oriasveszely.blogspot.com

Interperszonális (személyközi) kommunikáció
Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,
ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból
vevő és fordítva) keresztül valósul meg.

Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes
jelenléte
A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége,
kölcsönös megelégedés elérése
Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása)
asszertív kommunikáció

együttműködő kommunikáció


Szavak és érzések
Mit csinálsz, nem látsz a szemedtől?!
Hogy Te milyen béna vagy?!
Fogd be!
Azt mondtam, hogy csend legyen!
Kinek beszélek én itt?!
Hogyhogy nincs ideje?!
Megvárnád míg befejezem?!


Az ember érzelmi lény
Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:
az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,
az emberi létezést kíséri, tehát mindig
kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez.
Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz,
jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz.
(Minden embernél más, egyedi!)

Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek
tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés –
differenciálódnak és tudatosulnak!
Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati
(tanult) tényező elválaszthatatlan egysége.

Mutasd ki, mit érzel!

Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb
hatással az érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor
másképpen nem megismételhető, pótolható, cserélhető.
● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem, harag kifejezést ismerik fel
● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés, megjelenik a mimika, gesztikuláció,
hangszín, hangsúly – metakommunikáció.
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi
vezéreltsége - ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi
biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó,
előítélet mentes légkör vegye körül.
● Óvodapedagógus-gyermek, , óvodapedagógus-szülő, gyermek-gyermek
kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi.

Empátia játékosan
“A szeretet nem érzés, hanem egy bizonyos
viselkedésmód.”
“Azok a cselekedetek fejezik ki legjobban a
szeretetünket, melyek nem magától értetődőek
számunkra.”
“Csak akkor tudunk kitartóan szeretni, ha úgy
döntünk, hogy jobban szeretjük az embereket,
mint megérdemlik.”
Dr. Gary Chapman


Szívtől-szívig dobókocka
A szeretet – dobókockát Chiara Lubich a Fokolare mozgalom elindítója
alkotta meg. (Fokolare jelentése: családi tűzhely.)
Ennek példája ihlette Börönte Márta evangélikus lelkészt
a Szívtől szívig – dobókocka elkészítésére. A grafikát tervezte Lóránt
Mónika.
Dr. Gary Chapman - az öt szeretet nyelv:
1. elismerő szavak
2. minőségi idő
3. ajándékozás
4. szívességek
5. testi érintés
6. a csend - Keresztes János gondolata: a csend az első
szeretet nyelvünk.

Emberek egymás között
Valaki ÉN TE Valaki

Sajátos emberi motiváció – az ember társas lény, életét csak szociális közegben
képes fenntartani. (Szociális késztetés, társas igény)
A csoport működését közös csoportnorma és értékrendszer szabályozza (akkor is, ha
nincs leírva, kimondva).
Normák, értékek: mi a jó, és mi a rossz, mi a helyes, és helytelen, mit szabad, és mit
nem szabad, de közvetve akár azt is, hogy mi a szép és mi a csúnya, értékes, vagy
értéktelen.
Bizonyos csoportnormák kialakítása és tiszteleten tartása a csoportok létezésének
elengedhetetlen feltétele.
Csoportbeli viselkedés: Konformista, nonkonformista, független, deviáns

Az együttműködés
a gyakorlatban:
egyén - bevonás: hatalomdelegálás vagy felhatalmazás
 Feladatmegosztás
 Részvétel: érdekeltté tétel, belső meggyőződés,
csoport (team): szoros együttműködés
 autonómia és kompetencia
 felelős döntés és cselekvés
eredménye:
 erősíti az önbizalmat - kompetencia alapszükséglet
 kreativitásra ösztönöz: - ötletek és megoldások
egyénileg nem, vagy csak sokkal kisebb valószínűséggel
jöhetnének létre
 mindenki sikeres!

Hol terem az együttműködés?
Az együttműködésre alkalmas (felnőtt)
embereket csak olyan oktatási intézmény tud
nevelni,
ahol intézményi szinten természetes
a kooperáció
a csoportmunka


Együttműködő kommunikáció
A társak rokonok családtagok egymás iránti elfogadó, befogadó,
együttműködő, szeretetteljes kapcsolatához nyújt segítséget, hogy
tiszteletben tarthassuk a másik egyén
• személyiségét
• nézőpontját
• véleményét

miközben nem mondunk le saját magunk
• egyéniségéről
• nézőpontunkról
• véleményünkről
annak érdekében, hogy működő, sikeres
emberi kapcsolataink legyenek

Óvodai csoportban fejlesztés
A gyermek személyiségének fejlesztési kerete
az óvodai csoport. Rendkívül fontos az én-
tudat kibontakoztatása, erősítése
érdekében.
A különböző, sokrétű tevékenységekben
szerzett pozitív és negatív tapasztalatok(!)
hozzájárulnak ahhoz, hogy
önmagáról differenciált kép alakuljon ki!
A csoportban minden gyereknek van, illetve
kell, hogy legyen „helye”, „szerepe” az „én
és a másik” tudatának kialakulásához.
Empatikus nevelés a társas kapcsolatok
fejlesztése.

Empátiával együttműködésben
Marshall Rosenberg – „Az Erőszak Mentes
Kommunikáció”;
John Dewey-Thomas Gordon „A hatlépéses
problémamegoldó folyamat” ötvözete
a konfliktuskezelés és megelőzés
érdekében másképp:
az együttműködő kommunikáció
5 lépésben

Ez a módszer működik egyén-egyén és
egyén-csoport viszonylatában is!

Öt lépésben
1. Megfigyelés
2. Az érzések kölcsönös
megfogalmazása
3. A szükségletek kölcsönös
feltárása
4. A megoldás érdekében
párbeszéd
5. A megoldás sikerességének
után követése Konferencia 2012. - Galánta
42

1. Megfigyelés
A probléma pontos meghatározása
(A megelőző helyzet eredménye)

 A problémától eltávolodás
 Érzelmileg függetlenülés
 Ténymegállapítás
*****
Ma sem hozott váltóruhát Peti anyukája, pedig
már tegnap is kértem.
Ma sincs váltóruhája Petinek.
Petinek nincs váltóruhája.


2. Érzelmek, érzések
Ok-okozati összefüggések láttatása.
(A konfliktus felismerése és átélése)

 A saját érzések pontosítás, megfogalmazása
(kimondása)
 A másik érzésének pontosítása, megfogalmazása
(tárgyilagosan, nincs ítélkezése – önmagunknak csak! Kérdezés: az ok-okozati
összefüggés keresése)
*****
Nagyon mérges vagyok, tegnap is másik gyerekét kellett ráadnom. Nekem ez
nagyon kellemetlen. Az anya a kérésem ellenére sem hozott váltóruhát. Vajon
mi lehet az oka?
„Kedves Kovács Ágota, elnézését kérem, beszélhetnénk 2 percet? Petinek
elfogyott a zsákjában a váltóruha, ahogy ezt tegnap is jeleztem. Szeretném
megkérdezni, hogy mikorra várhatom, hogy kapjunk váltóruhát?/Van valami
probléma, ami miatt nem sikerül behozni a váltóruhát?”

3. Szükségletek
A konszenzusra törekvés a saját és a társ szükségleteinek,
igényének feltárásával.
(A konfliktus kezelési módjának kialakítása)

 Saját szükséglet pontosítása, megoldási igény, kérés megfogalmazása meg
szükségletét,
 A másik fél szükségletének pontosítása, megoldási igény, kérés
megfogalmazása
 Együttműködő kommunikációval konszenzus keresése
*****
„Azért kérem a váltóruhát, mert gyakran előfordul a gyerekeknél, Petinél is,
hogy gyurmázáskor nagyon összepiszkolja a ruháját. Szeretném, ha ez a
maszatos ruha nem zavarná őt a továbbiakban, ezért ilyenkor a váltóruhába
Peti átöltözhetne. Nagyon sajnálom Petit ilyenkor.”
„Ön szerint mit lehet/tudunk tenni, hogy ez a helyzet megváltozzon?”


4. Párbeszédes megoldás
A kérés(ek) kölcsönös megfogalmazása
konszenzuskereső magatartással.
(A konfliktus alatti tényleges viselkedés)

 Kérdés-felelet maximális tisztelettel oda-vissza
 Párbeszéd a „nyer-nyer” helyzet, a konszenzus eléréséig.
 Indulatok kezelése, tárgyilagossággal, érzések, szükségletek
megfogalmazásával,
*****
„Értem, tehát egy héten csak egyszer mosnak ruhát, és nincs több tiszta ruhája
Petinek.”
„Ebben az esetben mit tudunk kitalálni?” „Nekem nagyon fontos lenne, hogy Peti
elégedett legyen közöttünk a csoportban.”
„Ön mit gondol, van-e a rokonságban hasonló méretű kisfiú, mint Peti? El lehetne
kérni kölcsönbe 1-2 ruhát Ön szerint?”
„Ön el tudja-e fogadni, ha …” Országos Óvodapedagógiai

5. Jutalmazás
A megoldás után követése, jutalmazás, értékelés.
(A konfliktus következménye)

 A közösen elfogadott megoldás ellenőrzése
 A megtörténtek nyugtázása (önmagunkban)
 Gesztus értékű jutalmazás
Ha nem történt meg, visszalépés akár az elejére, mert lehet, hogy nem sikerült
megtalálni a valódi szükségletet, probléma gyökerét. Addig pedig áthidaló
megoldást kell találni, mert a gyermek nem sérülhet!

*****
„Örülök Ágota, hogy sikerült megoldani a váltóruhát Petinek. Vigyázni fogunk
persze, hogy ne piszkolja be a ruháját, de, nagyon megnyugtató, hogy van
pótruhája. Köszönjük szépen!”
„Peti boldogan mutatta a pótruháját, és nagyon vigyázott a saját ruhájára is, hogy
„Anyu ne legyen fáradt.”

Fogyatékos gyermekeknél
 Minden esetben megsegítés az
elsődleges (legközelebbi fejlődési
szint elérése)
 Egyéni igények, élethelyzetek
maximális figyelembe vétele (családi
helyzet, apa-testvér-nagyszülők)
 Nehezebben fogalmazhatóak meg a
szükségletek (megfigyelés,
proaktivitás)
 Intézményi szinten segítség nyújtás
összefogással (egységes értékrend)

Önmagunkkal békében
 Empátiát „adni” – együttműködően
kommunikálni -, a másik felé fordulni, csak az
tud, aki önmagával is harmóniában van (lelki
munka)
 Érteni kell tudni és megérteni a másik érzelmi
állapotát, a gondolatát, „önzetlen odafordulás”,
 Maximális kölcsönös tisztelet és elfogadás,
feltétel nélküliség
(befogadó nélkül nem lehet empátiát adni!)
 Az empátia akkor hiteles, ha a nonverbális (a
szavakon túli) kommunikáció és a kimondott szó
összhangban van

Örömtréning a hétköznapokra 1.
Mindennapok apró örömeinek megélése és az örömforrások
tudatos keresése.
Lehetséges örömforrások:
 Az illatok, események, hangulatok, és az emlékezés pozitív
összekapcsolása. Mécsesek, sütemények illata, pl. „karácsonyi
hangulat idézése” őszi estéken.
 Az étkezés hangulatának emelése (pl. egy-egy apró díszítéssel),
az ízek élvezete, érezzük az együtt étkezés intim bensőséges
hangulatát. (Egy reggeli kávé esetében is!)
 Önmagunkra szánt minőségi idő. Naponta 5 perc, egy újság, egy
magazin átolvasása, vagy csak egy kicsit lassabban érjünk haza.
 Saját családunk (párunk!) körében eltöltött idő pozitívumainak
aktív megélése, belefeledkezés a saját közösségünk megtartó
erejébe. Országos Óvodapedagógiai

Örömtréning a hétköznapokra 2.
 A zene minden esetben érzelmeket szabadít fel, hallgassunk amikor
csak jól esik, olyan zenét amit éppen hangulatunk kíván. (Akár
óvodában játék időben, ebédelés közben is!)
 A mozgásban kifejeződik a létezés öröme, pl. sétáljunk akárcsak a
munkahelyre, miközben nézelődünk, élvezzük, hogy láthatjuk a napot,
az eget, a fákat, a virágokat, az embereket.
 A természet mindenkori megfigyelése örömmel tölthet el, akárcsak 5
percre is, pl. télen madáretetés.
 Adjuk meg magunknak a társakkal való minőségi, önfeledt idő
eltöltését, játsszunk, hogy erősödjenek társas kapcsolataink,
érzelmeink, énképünk minőségileg fejlődhessen.
 A munkahelyen találjuk meg számukra az örömforrást, és
igyekezzünk arra koncentrálni. Kollégákkal is a jó társas kapcsolatra
törekedjünk, alkalmazzuk az empátia adását, az együttműködő
kommunikációt. Országos Óvodapedagógiai

Elmélet és segítség
Honlap: http://onismeret.alitera.hu
Email: trening@alitera.hu

Dietmar Friedmann- Klaus Fritz:
Ki vagyok Én? Ki vagy Te?


Az asszertív jogok 10 pontja
Jogom van ahhoz, hogy:
1. tisztelettel bánjanak velem
2. kifejezzem saját érzéseimet és
véleményemet
3. meghallgassanak, és komolyan vegyenek
4. megállapítsam, hogy mi fontos nekem és
mi nem
5. nemet mondjak anélkül, hogy bűntudatot
érezzek
6. kérjem, amire szükségem van
7. megkapjam, amiért fizettem
8. információt kérjek szakemberektől
9. hibát kövessek el, és vállaljam a
következményeket
10. megváltoztassam a véleményemet.

Sikeres kapcsolatokat!
www.alitera.hu

“Két nagyon különböző ember is
megtanulhat harmóniában élni
egymással, ha felismerik,
hogyan hozzák ki a legjobbat a
másikból.
Ez a szeretet jutalma.”

Gary Chapman


Az empátia nyelve az óvodában

Recomendados

Recomendados

Mais conteúdo relacionado

Destaque

Destaque (7)

Semelhante a Az empátia nyelve az óvodában

Semelhante a Az empátia nyelve az óvodában (20)

Mais de Erzsébet Katona

Mais de Erzsébet Katona (19)

Az empátia nyelve az óvodában