Daubner Béla - Beszélgetés Dr Daubner Béla pszichiáterrel

1. Beszélgetés Dr. Daubner Béla pszichiáterrel
Michael Ende Végtelen történet cím könyvének f h se kint a pusztában
árválkodó ajtót vesz észre. Körbejárja és semmi pénzért nem hinné el az t
kalauzoló útitársának, hogy ez másik világba nyíló ajtó. Ám némi vívódás után
belép a küszöbön, és valóban teljesen másik valóságban találja magát..
„Ember, ismerd meg önmagad!" Ez a Delfoi Jósda bejárata feletti tanács,
figyelmeztetés - ki minek tekinti - ilyen sokáig kézlegyintéssel elintézett ajtó.
Amikor rájövünk, hogy az önismeret feladata nem tulajdonságaink
számbavétele, hanem út, amelyen járnunk lehet, vagy kellene, már nem merül
fel a kérdés, érdemes-e kipróbálni. Dr. Daubner Béla pszichiátert el ször mégis
arról kérdeztem, mit válaszolna annak, aki eljátszik a gondolattal, hogy
belépjen-e saját bels világának labirintusába.
- Miért éri meg valakinek, hogy bels fölfedez útra induljon?
- Aki ezt a kérdést felteszi, az már eleve bele se kezdjen. Ez a kérdés úgy
értelmetlen, ahogy van, mert valamiféle anyagi értékrendet feltételez.
- Egyáltalán mi késztet valakit bels szellemi útra?
- Az embernek az az egyetlen dolga, hogy fejl djön. Itt nem lehet üzletet kötni,
hogy például: három évig rádzsa jógázok, aztán a befektetés megtérül és
megvilágosodok. Bár az ezt ígér "beavató kurzusok" némelyike három héttel,
vagy három nappal is beéri... Mindez a vicc kategóriájába tartozna, ha nem
volnának, - méghozzá elég sokan - akik bed lnek. A fogyasztói társadalomnak
nincs szüksége önmagán dolgozó emberre, s t azt mondanám: ahhoz, hogy
valaki a fogyasztói társadalom tagja legyen, föl kell adnia "ember"-lényegét.
Er feszítés nélkül nem megy
- Mégis, sokszor éppen azok fordulnak alternatív megoldásokhoz, akik érzik,
hogy valami lényegeset elmulasztottak megtenni, valami meghatározó hiányzik
az életükb l.
1

2. - A személyiséget - hál' Isten - nem lehet egy-két módszerrel átalakítani. Akkor
aztán tényleg vége lenne az emberiségnek. A személyiség az egész életen
keresztül alakul. Mostanában divatos "szellemi út" megjelöléssel illetni a
köztudatban is megjelen transzperszonális (személyiségközötti) pszichológiai
technikákat, mint amilyen az úgynevezett "lélegeztetés". Ezek a gyors sikereket
ígérget tréningek jobb esetben üres kézzel bocsátják el a hiszékenyeket. Aki
ezen az úton rövidesen látványos sikert helyez kilátásba, az figyelmen kívül
hagyja az alapvet tényt: az egót csak akkor lehet lebontani, ha már kiépítettük.
Az amerikai menedzser módszerekkel folytatott üzletelés most a tárggyá tett
szellemi áruval folyik.
- Ha mindez porhintés, mégis mivel magyarázható a hétvégi gyorstalpaló
megvilágosodások népszer sége?
- Aki id t, pénzt és energiát szán rá, az nemigen vallja be magának, hogy
dolgavégezetlen távozott. Inkább élethazugságba menekül. Ha még csak azt
beszéli be magának, hogy találkozott a szellemi világ lényeivel, talán néhány
ezer, tízezer forintja bánja és a helybenjárással, vagy a hátramenettel
elvesztegetett ideje. Aki rádöbben, hogy még egy elemi szellemi gyakorlatot
sem tud maradéktalanul végrehajtani, annál talán ez már nem volt kidobott pénz.
Tényleg fáradozott magán. Minden ember - aki veszi a fáradságot, és keresni
kezdi önmagát - kollektív tudattalanjából ható impulzusokra reagál. Ezt az
igényt lovagolják ma meg üzleti okokból, ám ezek a "boldogságkurzusok" csak
látszatra elégítenek ki bárkit, sokszor megalázóan nevetséges módon.
rangyallal találkozni, aki csiklandozza a bokánkat... ez már - már arcpirító
önbecsapás. Nem ott kezd dik a gond, hogy valaki meditál, és élménye adódik,
hanem az, hogy mit hisz minderr l. A szellemi út véleményem szerint csak a
mester - tanítvány viszonylatában képzelhet el. A mester - szerepe szerint -
vezet , ô már el rébb jár. Természetesen nincs az út végén - mert akkor istenné
vált volna -, de már ismeri a buktatókat és képes segíteni a többieknek. Ez nem
iktatható ki, mert ha valaki a szubjektív élmény rabja lesz, könnyen
pszichotikussá válhat.
Bábeli nyelvzavar
- Ha megfelel felkészültség nélkül végzett er ltetett gyakorlatokkal
borítékolható a lelki krízis, akkor képezzük magunkat olvasmányokkal? Az
egykor féltve rzött szent beavatási hagyományokat ma a szakácskönyvek és a
krimik mellett találjuk a könyvesbolt polcán. Már a megfelel irodalom
kiválasztása is nehéz feladat elé állít minket.
2

3. - A "titkos tan" korántsem azt jelenti, hogy azt eltitkolták, és aki hozzájut,
receptet kap az isteni világhoz. A titkos tan megnevezés azt jelenti: ha valaki
bizonyos szellemi úton járva elérkezik bizonyos szintre, akkor válik id szer vé
számára az útbaigazítás. Ha mindent kiterítek, elérhet vé teszek, akkor hová
lesz a fokozatosság, az egymásra épül rend elve?! Nincs értelme böngészni az
ezoterikus tanításokat. Lassan kiadták már valamennyi kultúra titkos tanait, és a
világ föléli több ezer éves szellemi termékeit, és videofilmen, CD-n teszi
közszemlére. Ez mégis mind elértéktelenít dik, mert fogyasztói szinten reked
meg. A Képes Bibliának szinte alig van üzenete, holott a Szentírás mélységeinek
feltárása életre szóló feladat lehet. Ez hosszas szellemi tevékenység. Így, ha
valaki kimondja: "ezotéria", minden egyes alkalommal értelmeznem kell a szót.
- Yung szerint az ember végs vágya az, hogy egyesüljön az abszolútummal.
- Azért vannak még el tte más igények! Ilyen a stabilitás, a biztonság. Pontosan
ezt használja ki a reklám, hogy például "miként legyek sikeresebb, hogy nézzek
ki jobbam a tükörben, hogyan fényesedjen jobban az agyam". Az embert a
fogyasztói társadalom eszméje mára odáig vitte, hogy biztonságérzetét az adja,
ha árut fogyaszt. De én ezt nem nevezném emberhez méltó színvonalnak.
Az egó csónakjában
- Önt sokan ismerik pszichoterapeutaként, ajurvéda orvosként, de talán
belgyógyászként is. NLP-t, azaz Neuro Lingvisztikus Programozást is tanult,
reinkarnációs hipnózisok eredményeir l számolt be tévénéz knek,
rádióhallgatóknak. Mondhatni: szerteágazó tanulmányokat végzett. A praxis
szintjén tud-e segíteni valakinek betájolni a megfelel szellemi irányt?
- A pszichoterápia és a szellemi út két - egymással össze nem keverhet - dolog.
Ha pszichoterápiát folytatok, akkor egót fejlesztek. Az önismeret - meglátásom
szerint - azt jelenti, hogy felismerem az egómat, az Én-tudatomat. Amikor ezt
megfelel mélységben megvalósítottam, akkor találkozom a Selfemmel, az igazi
lényegiségemmel. Ezt az utat képtelenség lenne bármire fölcserélni. Ezért
amikor valaki fejl dni szeretne, az önismeretnek úgy kell mélyülnie, hogy
kifejl djön bel le a teherbíró személyiség. Az illet csakis ekkor terhelhet meg
gyakorlatokkal, ami egészen más jelleg is lehet. De a cél mindvégig egy: a
személyiség fejl dése. Az emberlét ebben különbözik minden más létformától,
nevezetesen: lehet séget ad a fejl désre.
3

4. - Az egoista ember mintha éppen az ellenkez irányba haladna?
- Az egoista a fejletlen egójú ember. Ô még nem érte el azt a fejlettséget,
amelynek birtokában a szabad akarat adottságát használva teljesedik ki. Az
ember felel ssége sohasem iktatható ki. Ha valaki nem használja ki, hogy az
emberlétben valóban emberré válhat, az is döntés. Ô akkor a pótcselekvésbe
merül. Aki felismerte saját magáért való felel sségét, annak nyújtanak aztán
valamit az úgynevezett lehozott tanítások, amilyen a Védákban megfogalmazott
szellemi kincs, hogy a leg sibb ismert hagyományt említsem. De ugyanígy
lehozott tanítás az Antropozófia, ami századunkban jelent meg.
Az igazi tanítások találkoznak
- Mit takar ez a "lehozott tanítás" kifejezés?
- Módosult tudatállapotban hozzáférhet vé válnak olyan tudások, amelyek nem
azonosak az életút során megtanult dolgokkal. Olyasmikr l van szó, amik
kiállták az id próbáját, m köd képességük kétségtelen, ugyanakkor olyan
igazságok, amelyek nem érthet ek meg pusztán logikai úton és tudományosan
aligha vizsgálhatóak. Mégis egyénileg megélhet ek. Úgy gondolom: azok a
szellemi hitrendszerek - ide tartoznak az istenek, a félistenek viszonylatai és
sorolhatnám még, mi minden - ami formájában vallássá állt össze, mindezek
bennünk lév archetípusok kivetülései. Persze mindig adott társadalmi közegben
nyilvánulnak meg. Ha igazságot tükröz, akkor vallás lesz bel le, jól követhet ,
sokféle élethelyzetben eligazodást nyújtó tanítás. Az azonban lényeges, hogy
kezdetben egyazon hitrendszerben induljunk el. Az igazi tanítások fels bb
lépcs fokokon találkoznak, de az el készít szinten fontos meghatározni:
keresztény, buddhista, kabbalista, szúfi, hindu vagy más emberképr l
gondolkodok. Akkor nem fogom - mondatokat kiragadva - összekutyulni az
egyébként tiszta rendszereket.
- Úgy t nik: a keleti szemlélet sajátossága a paradoxonra való fogékonyság, ami
leállítja a szokványos gondolkodást, és az átélésre fekteti a hangsúlyt.
- A keresztény misztikus iskolák sem dolgoztak más módszerekkel. Az
egyházak, mint hatalmi intézmények mindig is szembekerültek misztikusaikkal.
A tapasztalás felette áll a dogmának és a teologizálásnak. A paradoxon az
analógiás gondolkozás megszülését segíti el . Ez a fajta gondolkodásmód
módosult tudatállapotban válik lehetségessé. Például a zen buddhizmus
alaptétele szerint a paradoxon - és a paradoxonoknak is van lépcs zetessége -
tudatváltozást segít elérni. A praxis miatt azonban nem utasítják el a buddhista
alaptételeket. Itt látszik nagy különbség a keresztény vallások és a keleti
vallások között. Buddha azt mondta: "Kelj át a folyón, hagyd ott a csónakot és
4

5. menj tovább". Csónak a dogma, a módszer, de csónak maga az egó is. A
buddhizmus gyakorlati technikájára csak addig van szükségünk (ha ezúttal
ebben a hitrendszerben gondolkodunk), amíg az fejl désünket szolgálja. Úgy
gondolom, akkor élem meg a Selfet - valódi, isteni önvalómat - ha az egót
tágítom. Elérkezik a pillanat, amikor átléphetek a Selfbe, amikor az egó már
felesleges teherré válik, amit tanácsos a folyóparton hagyni.
Haller Szilveszter
5