1. SERDÜLŐKOR „ Adalékok a kamaszkor változásainak megértéséhez…” Kiss Csilla

4. A biológiai szinten tapasztalható akcelerációt 1 , nem követi ugyanolyan mértékű lelki fejlődés! Testi fejlődés kihat az énkép fejlődésére és az önbecsülés alakulására. 1. A fejlődés, növekedés folyamatának gyorsabbá válása a huszadik században. Együtt jár vele a testi fejlődés ált. felgyorsulása, mellyel az érzelmi-pszichológiai fejlődés nem jár együtt

7. Eredetiség • Másoktól való különbözőség (külsőségek, viselkedés) felnőttektől való elkülönülés, szolidaritás a kortársakkal • Generációs ellentétek (?) • Ifjúsági kultúra kialakulása: ruházat, ékszer, hajviselet, fellépés, zenei stílus, saját rendezvények

8. Csoportkonformitás • Interakciók növekedésével növekszik a csoportösszetartás • Csoportnormáknak való megfelelés • Kollektíva határozza meg az egyén cselekvéseit (nem teljesen veszélytelen) • Személyiség kibontakozását gátolhatja • Alacsonyabb társadalmi rétegből származó fiatalok fogékonyabbak a csoport befolyásolására • Ifjúsági csoportok jelentősége az életkorral csökken

9. Miért fontos a csoport? • Bizonyos célok együttes magvalósítása • Saját értékek, tulajdonságok felfedezése • Serdülőkor közös megélése • Szabadidő értelmes eltöltése • Funkciói: fiatalok igényeinek kielégítése (kapcsolatok, barátság, összetartás, közös munka)

10. A társas beilleszkedés vizsgálata a 13-14 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)

11. A társas beilleszkedés vizsgálata 16-17 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)

12. Értelmi fejlődés a serdülőkorban: A serdülőkor értelmi fejlődésének jellegzetességét Piaget fogalmazta meg. A serdülő a logikai műveletek elvégzésében elszakad a közvetlen szemléleten alapuló gondolkodástól, és elvont műveletek elvégzésére is képessé válik.

13. Gondolkodás új formáinak megjelenése (Keating) – Lehetőségekről való gondolkodás – Előre gondolkodás – Hipotézisek használata a gondolkodásban – Metagondolkodás (gondolkodásról való gondolkodás) – Megszokás korlátait meghaladó gondolkodás Formális műveleti szakasz (Piaget) • A serdülő önmagáról, személyes kapcsolatairól, társadalomról való gondolkodásában megjelenő változások egy új logikai struktúra kialakulására vezethető vissza - >formális műveleti szakasz • (12-19) • Módszeres logikai gondolkodás

14. Alternatív elméletek a gondolkodás változásának megmagyarázására – Információfeldolgozási elméletek: információfeldolgozási képességek növekedése, hatékonyabb stratégiák használata a probléma-megoldásban, emlékezet fejlettsége – Gondolkodás és nyelv: jobban használják az elvont verbális fogalmakat – Kulturális megközelítés: új tevékenységekkel való találkozás, helyzet követelményeihez való igazodás Serdülők gondolkodása a társadalomról • Hatékonyabb gondolkodási folyamatok a társadalomról, morális problémákról, politikáról és erkölcsi viselkedésről • Kohlberg-féle erkölcsi fejlődés konvencionális szintje jellemzi a serdülőkort – Társas konvenciók figyelembe vétele – 3.sz. „jó gyerek erkölcs”: tanároknak, szülőknek, fontos embereknek való megfelelés – 4.sz. „rend és fegyelem”: hangsúly a személy és társadalom közötti kapcsolaton, társadalomszempontjai az elsődlegesek

15. Identitás • Önmeghatározás: általános viselkedések, értékek formájában, többféle tulajdonságból, többszörös én, nemi különbségek • Önértékelés: meghatározzák a népszerű társak tulajdonságai

16. Identitásképzés • Erikson szerint a személy alapvető feladata a serdülőkorban az identitásképzés és a nemi identitás megszilárdítása • Sikeres megküzdés a korábbi megoldott fejlődési krízisek újrafeldolgozását igényli Erikson szerint 4 korábbi fejlődési krízist kell megoldani: – Bizalom megalapozása – Autonómia – Kezdeményezés igénye – Teljesítmény igénye Identitás feladatával való megküzdés 4 típusa: – Elért identitás: aktív keresést követően kifejeződött saját identitás – Moratórium(késleltetés): identitás keresése még folyamatban van – Korai zárás: elsietett kötődés aktív keresés nélkül – Diffúz identitás(identitászavar): problémát jelent a valódi elkötelezettség vállalása

18. Tipikus serdülőkori megnyilvánulások: Kritikus fejlődési életszakaszokban megjelenő tünetek, nem feltétlenül jelentenek komolyabb pszichés betegséget- nagyobb a tünetek megengedhetősége. Ennél fogva, serdülőkorban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulások, még enyhébb formájukban elfogadhatónak minősülnek: pl.- testi elhanyagoltság, - a szülői érintés kerülése, - veszélykeresés-(én-határ próbálgatások) - csavargás - szélsőséges csoporthoz tartozás.

20. Tetoválás, piercing

22. Drog Miért fogyasztanak az emberek drogokat? Fiatalok által megjelölt okok: beilleszkedjenek elmeneküljenek vagy lazítsanak unatkoznak felnőttnek akarnak tűnni lázadnak kísérleteznek

25. A serdülőkori drogfogyasztás A drogfogyasztás kialakulása: 2 elmélet 1.) Addikciós elmélet : (addikció = függőség vmitől/vkitől) A droggal való találkozás után kezdődnek a gondok, addig minden rendben megy. A drog indít el egy sor fiziokémiai, pszichológiai és szociokulturális változást az ember életében, amely kényszeres drogfogyasztáshoz, illetve ezzel kapcsolatos ártalmakhoz vezethet (túladagolás, HIV-vírus  halál). 2.) Biopszichoszociális fejlődés-elmélet : Minden eldől a droggal való találkozásig, a drog csak a „pontot teszi fel az i-re”.

26. A drogfogyasztás kockázati tényezői 1. Öröklés szerepe A függőségre való hajlamot örökölni lehet. A szenvedélybeteg- ségek családi halmozódása jellemző. Nemi különbségek szerepe A férfiaknak nagyobb esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására. DE: az utóbbi években a nők aránya jelentősen nőtt. Hiperaktivitás, figyelmi zavar szerepe „ Nehéz gyermek tünetcsoport”  hiperaktivitás. Kudarcélmények sora. Lakóhely jelentősége - A nagyvárosban lakó fiatalok nagyobb mértékben vannak kitéve a drogfogyasztás veszélyeinek. - A nagy lakótelepen élő családok gyermekeinél gyakoribbak a deviáns viselkedési módok. - Gyakori lakóhelyváltás, főleg a más szintű településben

27. Legális drog fogyasztása A legális drogok (nikotin, alkohol) használata utalhat egy későbbi illegális droghasználatra. Személyiség Az egyén pszichológiai-pszichopatológiai összetevői nagyban befolyásolják a kábítószer-használat kialakulását. Az iskola negatív hatásai - a tanárok, mint „második szülők” - a gyermek beilleszkedése az iskolai életbe (tanulási nehézség, kirekesztés a társai között) A drogfogyasztás kockázati tényezői 2.

28. A 2007-es budapesti iskolavizsgálat eredményei szerint (Elekes, 2007) a fiatalok 22,7%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A fiúknál az arány 25,8%, a lányoknál pedig 19,9%. Ennél magasabb, 28% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevalencia értéke a fiúknál 30,7%, a lányoknál pedig 25,6%. A diákok többsége kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó, és csupán a válaszolók 5,1%-a fogyasztott 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert. A tiltott szert már próbáltak többsége (73,8%) 14 éves korban vagy ezután próbálkozik először a fogyasztással, az első fogyasztás leggyakoribb életkora a 15 év. Forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, SZMM Szakmai kiadványa, Budapest 2008

30. Dohányzás 1. 14 évesnél idősebb lakosság körülbelül harmada dohányzik, melynek köszönhetően országos átlagban fejenként 2654 , összesen több mint 20 milliárd szál cigarettát füstölünk el évente. Az aktív dohányosoknak körülbelül 80%-a 18 éves kora előtt kezdi el a cigarettázást. A fiatalok körében egyre emelkedik a dohányzás gyakorisága: a 15-18 évesek 30%-a dohányzik A világon minden nap közel 3000 18 éven aluli válik a dohányzás rabjává

31. Pszichológusok szerint a fiatalok a csoportnyomás hatására gyújtanak rá az első cigarettára, a cigaretta pedig egyfajta csoportösszetartó erőt jelent a fiatalok számára. A cigarettázás tiltása, egészségkárosító hatásának propagálása tovább erősíti az összetartozás élményét, az iskolákban pedig megfigyelhetők a dohányosok/nem dohányosok erősen elkülönülő klikkjei. A nem cigarettázó fiatalok szimbolizálják a beilleszkedőket, szemben a cigarettásokkal, akik kihúzóknak, rosszaknak, rebelliseknek számítanak. Dohányzás 2.

35. Öngyilkosság 2. Felismerése 1.magába zárkózik 2. mindenért saját magát okolja 3. kijelentéseiben utal arra, hogy az életnek nincs értelme, neki már úgyis mindegy… Mit tehetünk? Felfigyelünk a változásokra, visszatükrözzük neki, meghallgatjuk, érdeklődünk, segítséget kínálunk fel.

36. Öngyilkosság 3 . Bár a serdülőkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik, kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. A tinédzser öngyilkosságok száma évről-évre nő. Sajnos nem minden tragédia védhető ki. Több ismerettel és odafigyeléssel azonban a baj sokszor megelőzhető lenne. Azok a szülők, akik gondosan figyelemmel kísérik gyermekük életét, és még a legelviselhetetlenebb kamaszkorban sem adják fel a rendszeres és őszinte kommunikáció reményét, nagyobb eséllyel védik meg gyermeküket.

40. Mindent összegezve: Talán nem is olyan nagy baj, ha csak kicsit is „Rém rendes család” válna belőlünk…. Köszönjük a figyelmet!