1. Magyar kormányok és
kormánypolitikák 1990 után
A kisebbségpolitikától a
nemzetpolitikáig
14-02-21
Törzsök Erika előadása – 2013. 10. 14.
ELTE ÁJTK
1

2. I. Előzmények


Trianon, 1920.
június 4.
A békeszerződés
eredményeképpen a Magyar
Királyság elveszítette területének
több mint kétharmadát (az ország
területe 282 000 km2-ről 93 000
km2-re csökkent).
14-02-21
2

3. 14-02-21
3

4. (Egy régi előzmény)

5. A két világháború között –
REVANSPOLITIKA







14-02-21
„Ki a magyar?” - a magyar nemzet meghatározása
A politika középpontjába nem az értékrend, hanem a
nemzeti hovatartozás és a lojalitás problematikája
került. A Monarchia „utódállamaiban” – kisebbségi
sorba került a magyarság - Magyarországon
kirekesztés a zsidósággal szemben
1920 – numerus clausus törvény - eltereli a figyelmet
az első világháborúba lépés felelősségéről,
önreflexió hiánya, bűnbak-teremtés, modernizáció
elutasítása
Románia (Bánffy Miklós: Megszámláltattál, híjával
találtattál, darabokra szaggattatol);
Szlováka (Huncik Péter: Határeset)
Revanspolitika átmeneti eredményei 1938, 1941.
5

6. A revanspolitika végleges eredménye:
A II. világháború utáni párizsi
békeszerződések - 1947. február 10.





14-02-21
1. területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok,
kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három
falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 1946. február 27én Magyarország ésCsehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt
az 1947. évi XV. törvény hirdette ki. A lakosságcsere amagyarországi
szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező
jellegű volt.
2. politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi
jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára
a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.
3. háborús bűnösök felelősségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására,
melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem
kímélték az államférfiakat sem, példásul Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a
népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került
(pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd
kivégzése).
4. fegyveres erők: E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz
képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximalizálták, de nem tiltották be a
sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott.
Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve
megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy
a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban
kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna
fenntartásához elengedhetetlen volt.
5. jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió
a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett
felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon
található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy
megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak
kellett bizonyítania.
6

7. 1949 – 89 között – a be nem
avatkozás politikája





14-02-21
Szakaszai:
1949 -1956
1956 – 1963 – 1968 – 1971
1988 augusztus 28. – Arad – Grósz
Károly – Nicolae Ceasescu találkozó
1988 – június 27. – Budapest – tüntetés
a romániai falurombolás ellen
7

8. II. Kisebbségpolitikától a
nemzetpolitikáig



14-02-21
A kisebbségpolitika fogalmi kereteinek
meghatározása (Rogers Brubaker ún.
kisebbségpolitikai háromszögmodellje)
a kisebbség, az adott ország, valamint
az ún. anyaország egymáshoz való,
különböző síkokon mozgó viszonyainak
komplex kezelését jelenti
Pl. romániai magyarság- RomániaMagyarország
8

9. A szűkebb értelemben vett
kisebbségpolitika



14-02-21
Sokszereplős, elméleti és gyakorlati
elképzeléseket, stratégiákat, eszközöket és
erőforrásokat felvonultató szakpolitika.
Célkitűzése : a nemzeti-etnikai kisebbség és
többség (utóbbi esetben jobbára a többséget is
képviselő államhatalmi szervek) egymáshoz való
viszonyának, a megtehető cselekvéseinek,
jogainak és kötelezettségeinek jogszabályi
formában való kölcsönös meghatározása.
A kisebbségi jogok biztosítása : a többségtől
eltérő kisebbségi identitásformák, a saját nyelv,
kultúra, hagyományok, vallás ápolása,
megőrzése és lehetséges továbbfejlesztése.
9

10. 1990 – 1994 - Az Antall-kormány
kisebbségpolitikája




14-02-21
A kisebbségi kérdésnek az Antall-kormány
kiemelt jelentőséget tulajdonított, a problematika
intézményes kezelését a Miniszterelnöki
Hivatal keretei közé utalta, amelyben létrejött a
Határon Túli Magyarok Titkársága (utóbb,
1992-től Hivatala). Zárvány az
államigazgatásban.
a magyarországi kisebbségi törvény
megalkotása 1988-tól (Samu Mihály) majd
módositása 1993-ban - a reciprocitás elvének
alkalmazása naiv illúzió
Alapszerződések: két ország közötti kapcsolatok
jogi keretbe való foglalása
magyar–ukrán szerződés 1991-ben
10

11. 1994-1998 – a Horn-kormány
kisebbségpolitikája


14-02-21
A Magyarország és Románia közötti
szerződés - 1996
A szerződést a felek más-más indokok
alapján szorgalmazták: Magyarország
számára a határon túl élő magyarok
alapvető jogainak tiszteletben tartásának
biztosítása volt a fő cél, Románia pedig
mindenekelőtt garanciát kívánt a határok
sérthetetlensége elvének magyar részről
történő betartására.
11

12. Az alapszerződés megkötését hosszú vita
előzte meg


14-02-21
Alapvető akadályokat jelentett például a román alkotmány
némely bekezdése, az alkotmány ugyanis figyelmen kívül
hagyta a magyar kisebbség létét, és kinyilvánította a román
nép egységét, mint az állam alapját.
Továbbá az alkotmány a kisebbségek vonatkozásában a
pozitív diszkriminációt teljesen összeegyeztethetetlennek
tartotta az egyenlőség elvével – ez szöges ellentétben állt a
nemzetközi szerződésekben megjelenő állásponttal. A
tárgyaló felek között pedig nézeteltérés alakult ki például a
kisebbségek anyanyelv-használati jogai miatt, továbbá a
politikai pártok alapítására vonatkozóan is, sőt a román fél az
Európa Tanács 1201-es ajánlását is vonakodott a saját
jogrendjébe beemelni. Végül is kompromisszum alakult ki: a
szerződés mellékletébe beiktatták az 1201-es ajánlást, mint
jogilag kötelezően alkalmazandó dokumentumot, de
ugyanakkor a következő lábjegyzetet fűzték hozzá: „A
Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es
ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a
feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák
a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális
státuszára.
12

13. 1998 – 2002 – az első Orbánkormány kisebbségpolitikája:
nemzetpolitika



14-02-21
Új politikai koncepció: diplomáciai eszközök
helyett – sajátos magyar út,
alapszerződések helyett – státustörvény (2001.
évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő
magyarokról )
Meghatározott feltételek mellett státus igazolvány
alapján kedvezményekben és támogatásokban
részesül a trv. hatálya alá tartozó személy.
Zavart a társadalombiztosítási ellátás és az
egészségügyi szolgáltatás okozott, ami már
elvetette a későbbi magyar- magyar
ellenségeskedések magvát, ill. elvezetett a
Magyarok Világszövetsége, majd a Fidesz által
is támogatott kettős állampolgárságról szóló
népszavazáshoz.
13

14. 


14-02-21
Mielőtt a státustörvény koncepciója megszületett volna, a
vita középpontjában a kettős állampolgárság kérdése állt.
Minthogy ez utóbbi elfogadása több jogi és politikai
akadályba ütközött, a státustörvény megalkotása mindenki
számára elfogadható köztes megoldásnak ígérkezett.
2001. május 16., Németh Zsolt: “Magyarország nem vezeti
be a kettős állampolgárság intézményét a külföldön élő
magyarok számára, ahogyan azt Jugoszlávia tette…
a Velencei Bizottság (Joggal a Demokráciáért Európai
Bizottsága) jelentése a nemzeti kisebbségek számára az
anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról Strasbourg, 2001. október 22. – kérdése:
„…lehet-e a területen kívüli hatállyal rendelkező
jogszabályok elfogadásának puszta tényét a másik érintett
állam, vagy államok belügyeibe való beavatkozásnak, és
ebből adódóan az államok területi szuverenitása elvének
megsértéseként értékelni?”
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
14

15. Tárgyalások helyett:



14-02-21
információs irodahálózat felállításának
elindítása a szomszédos államokban a
státustörvény végrehajtására, a
magyarigazolványok kiadására
Probléma: a diplomáciai vita a területi
beavatkozás dilemmája okán folytatódik
2002 első hónapjai – nacionalista
retorika és szociális demagógia
versenye a magyar belpolitikai piacon rossz baloldali retorika – riogatás 23
millió román munkavállalóval
15

16. 2002-2006 - Medgyessy / Gyurcsány
– kormány kisebbségpolitkája




14-02-21
diplomáciai tárgyalások folytatása a
státustörvényről a szomszédos országok
kormányaival annak végrehajthatóságáért
2004 – Magyarország, Szlovákia és
Szlovénia uniós tagsága
Lehetőség a trianoni trauma feloldására az
uniós keretek között
Nem válik kormányzati politikává
16

17. 2004. - Elhibázott stratégiák népszavazás kezdeményezése…



14-02-21
… a Magyarok Világszövetsége javaslatára „a
magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem
Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok
kedvezményes honosítását lehetővé tévő
törvény megalkotása ügyében” – amihez a
Fidesz csatlakozik
2004. december 5. – a népszavazás érvénytelen
az alacsony részvétel miatt
Megosztó, vagy integráló stratégiák: autonómia?
Kettős állampolgárság?
17

18. 2006 – 2010 A Gyurcsány / Bajnaikormány kisebbségpolitikája

Paradigmaváltás a nemzetpolitikában –
Magyarország és a szomszédos államokban él ő
magyarság 95%-a az EU keretein belül
megújult a nemzetpolitika koncepciója és
intézményrendszere
Alapelvek:

felelősségvállalás és együttműködés

„kölcsönös be nem avatkozás” és „egyenlő közelség”

az adott közösségek helyzetéhez igazodó, differenciált
támogatás és programok
Az évek során fokozatosan kialakul Romániában és
Szlovákiában a kulturális autonómia
14-02-21
18

19. A kisebbségi közösségek
helyzetének változása


A térség jelentős részének az Európai Unióhoz való
csatlakozása ezen a téren jelentős változásokat indított
meg – 2007. – Románia is EU-tagállammá válik

14-02-21
A diktatúrák bukása után, a posztszocialista országokban
tovább élt az a politikai kultúra, ahol a többségi elvű
társadalmakban a kisebbség nem a multietnikus
társadalom egy alkotóelemeként jelent meg, hanem a
többséghez képest mint alárendelt csoport.
A kisebbségi közösségek ezekben az országokban mind
a törvényhozásban (parlamentekben), mind az
államigazgatásban, mind a közigazgatásban (végrehajtó
hatalom) jelentős pozíciókat foglaltak el – kulturális
autonómia
19

20. A XXI. század esélye
EU-integráció,
 új szemlélet ,
 Trianon meghaladása,
új stratégia lehetősége, új jogi és
gazdasági eszközök
Kelet-Közép-Európában


14-02-21
20

21. 

2006-tól megújult a kisebbségpolitikai
intézményrendszer (Magyar-Magyar
Kormányzati Konzultáció, Regionális
Egyeztető Fórum),

14-02-21
2004-től kezdődően az Európai
Unión belül
a kisebbségpolitika két pillérre épül:
támogatáspolitika-fejlesztéspolitika
21

22. A shengeni határok átjárhatósága, a vasúti, közúti
közlekedési utak revitalizálása a határmenti
térségekben megindíthatja a vérkeringést az
évtizedekig elvágott térségek között.
14-02-21
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
22

23. 14-02-21
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
23

24. Az európai területi együttműködés térségei és EU-s
forrásai
14-02-21
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
24

25. 2008 eredményei
Támogatáspolitika 2008-ban
(SZA, Nemzeti Intézmények,
Szórvány Tanács)

Fejlesztéspolitika („Varratmentes
Európa”, www.regions.hu,
www.ceucom.net, EGTC-k, ETE)

14-02-21
25

26. A támogatáspolitika új eleme: a
nemzeti jelentő ségű
intézmények bevezetése

Cél: a kiszámítható, tervezhető támogatás a
központi költségvetésből.

A nemzeti jelentőségű intézmények elsősorban az
oktatás és kultúra területéről kerülnek kiválasztásra.
Például:
Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
Selye János Egyetem Komárom,
II. Rákóczi Ferenc Főiskola Beregszász,
vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok,
szakkollégiumok,
művelődési intézetek,
könyvtárak, színházak.
14-02-21
26

27. A nemzeti önazonosság megő rzésének
és a versenyképesség
megteremtésének támogatása

o
Jelentős források a Szülőföld Alapból és a MeH fejezetből
felnőttképzésre és szakképzésre. Új képzési helyek
létrehozásának támogatása, pl. mesterképzés Kárpátalján

2008-tól új támogatás forma a vajdasági és a kárpátaljai
magyaroknak: a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás a
vízumkényszerre való tekintettel

2008-tól a külhoni magyar
könyvállományának bővítése

14-02-21
Oktatás
- oktatás-nevelési támogatás, évente mintegy 7 milliárd forint
- a Sapientia-EMTE finanszírozása, új (normatív) alapra
helyezése – évi 2 milliárd forint
Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési források a
Corvinus Zrt-nél.
iskolák, illetve könyvtárak
27

28. Szülő föld Alap
A megújított támogatáspolitika alapintézménye, a pályázati úton
elnyerhető támogatások forrása.
Az elnyerhető támogatások összege stabilan 2 Mrd forint felett
van.
A forrás-elosztásban érvényesül az eltérő helyzetben lévő magyar
közösségek differenciált támogatása (Vajdaság, Kárpátalja),
érvényesül a magyar-magyar szolidaritás.
Az Alap intézményrendszere:
politikai szint (célok): Regionális Egyeztető Fórum: a
kölcsönös felelősségvállalás jegyében legitim módon választott
hazai és határon túli politikai vezetők részvételével.
szakmai
szint (minőség): A Szülőföld Alap szakmai
kollégiumai, hazai és határon túli szakértők részvételével:
 Oktatási és szakképzési
 Kulturális és egyházi
 Önkormányzati együttműködési, informatikai és média.
végrehajtás szintje: Szülőföld Alap Iroda.
2010-től megszűnt, helyette: Bethlen Gábor Alap
14-02-21
28

29. 2010 - 2. Orbán-kormány


14-02-21
2010. május 31. – a kettős
állampolgárságról szóló törvény
megszavazása a Parlamentben,
Martonyi János és Németh Zsolt
kijelentik: a kettős állampolgárság nem
jár együtt a szavazati jog automatikus
megadásával
2010 június 12. – választások
Szlovákiában – MKP nem jut be a
parlamentbe
29

30. 
A kettős állampolgárság törvénybe
iktatásának módja és időpontja
bizonyítja, hogy ez elsősorban
belpolitikai játszma része, és nem a
magyar kisebbségekről szól


14-02-21
Ruprecht Polenz: „a külhoni
magyaroknál lojalitási konfliktust
okoz”
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
30

31. 

14-02-21
Amit a 20. század nem végzett el a határon
túlra került magyarság életében, azt a 21.
század elején a Fidesz megosztó politikája
befejezi
A közjogi megoldás alkalmazása a szimbolikus
politizálás eszköze. A kettős állampolgárság és
a szavazati jog megadása nem javítja az egyes
országokban a magyar közösségek státuszát,
egyéneinek egzisztenciális helyzetét, politikai
képviseletének erejét
31

32. 

A kormány elszigetelte Magyarországot
Európában

A magyar diplomácia mozgástere beszűkült

14-02-21
Magyarország az elmúlt három és fél évben
feladta legnagyobb értékét: a stabilitást
(társadalmi, gazdasági, politikai)
A kormányzati politika kockáztatja a
kisebbségben élő magyarság politikai
érdekképviseleteit a szomszédos
országokban
32

33. A nemzethez tartozásnak politikai feltételei vannak
a Kárpát-medencében
A nemzeti egység Fidesz-módra azt jelenti, hogy a legitim magyar parlamenti pártokkal szemben
a Fidesz pártokat épít, illetve stratégiai partnereket jelöl ki a szomszédos országokban
14-02-21
33

34. 
Fidesz fiókpártok a szomszédos országokban:

Románia: Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2010.
december 5. – elnök: Toró T. Tibor – keresztapa:
Németh Zsolt
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítva:
2003. április 25. – elnök: Tőkés László - keresztapa:
Németh Zsolt
Magyar Polgári Párt (MPP), alapítva: 2008. – elnök:
Szász Jenő, majd Bíró Zsolt – keresztapa: Kövér
László
Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – alapítva: 2003.
október 16. – Elnök Izsák Balázs – keresztapa:
Semjén Zsolt




14-02-21
Szlovákia: Magyar Közösség Pártja (MKP) – alapítva:
2012. szeptember 12. – elnök: Berényi József
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
34

35. 
2012 – választások Romániában és
Szlovákiában

Eredmények:
Románia: RMDSZ – 388 e. szavazat – 5,23%;
EMNP – 1% alatt (nem jut be a törvényhozásba);
Szlovákia: Most-Híd 6,89%; MKP - 4,28% (nem
jut be a parlamentbe)



14-02-21
Mi lesz a kisebbségi magyarokkal, ha ezekben
az országokban is a „centrális erőteret” és a
nemzeti burzsoázia megerősítését hirdeti meg a
kétharmados többség? (Romániában a
Szociálliberális Unió a szavazatok 60%-át
szerezte meg)
Törzsök Erika előadása 2012.03.01.
35

36. 
Támogatáspolitika: működő, bejáratott
rendszerek megváltoztatása
a „kiemelt jelentőségű nemzeti
intézmények és programok”
rendszerét felrúgták
 az oktatási-nevelési támogatások
(több tízezer gyermeket érint)
kifizetését hónapokon át halasztják
minden évben
 az eddig az NKA által működtetett, a
kulturális programok támogatását
szolgáló rendszer összeomlott
 a Moldvai Csángómagyarok
Szövetségét kiszorították a csángók
által létrehozott oktatási program
működtetéséből

14-02-21
36

37. 
A magyar nemzetpolitika „műintézményei”
legitimálják a zavaros kisebbségpolitikát:

MÁÉRT,
KMKF,
Nemzeti Összetartozás Bizottsága,
Kárpát-medencei Autonómia Tanács



14-02-21
37

38. 

14-02-21
A magyar kormány belföldi brutális
intézkedései (a jogállam felszámolásának
gyorsított üteme, a magántulajdon elleni
lépései, a visszamenőleges hatályú
jogalkotás) megrendítették a magyar állam
érdekérvényesítő képességét
Ez gyengíti a szomszédos országokban élő
magyarok pozícióját is
38

39. 
Magyarországgal kapcsolatban kétféle narratíva állt elő:
Magyarországon csakis az Orbán kormány tudja
biztosítani a politikai stabilitást;
 Magyarországon az Orbán kormány veszélyes
precedenst teremt az európai értékek
megkérdőjelezésével, destabilizáló tényező Európában

14-02-21
39

40. 
14-02-21
Angela Merkel és Viviane Reding átfogó
intézményi változásokat kezdeményeznek
az Európai Egyesült Államok érdekében
40

41. 
14-02-21
Ahogy a felzárkózás és a szociális pillér mellett nem
áll ki a magyar kormány, sőt, nap, mint nap táplálja
az EU-ellenességet a társadalomban, úgy nem
használja ki az európai integráció adta
lehetőségeket a határon túli magyar közösségek
érdekében sem
41

42. Szövetségesek?
Basescu román államelnök egyértelműen elutasította a székely autonómia-igényeket
 Tőkés László: „A román-magyar stratégiai szövetségnek itt az ideje”

14-02-21
42

43. 

a nemzetállamiság, a szuverenitás, „a
belpolitikába nem engedünk beleszólást”
elve, a 70-es, 80-as évek kelet-európai
diktatúráit idézik

14-02-21
A magyarországi militáns demokrácia nem
vonzó a magyar kisebbségeknek
Magyarország ma a ceausecu-i Romániát,
vagy a milosevic-i Szerbiát idézi
43

44. 

14-02-21
A 2011-es népszámlálási adatok drámai
fogyást mutatnak Romániában és
Szlovákiában
Az asszimilációt gyorsítja, hogy a magyar
identitástudatnak nem támasza a
magyarországi szimbolikus, bombasztikus
politika
44

45. 

nem a régiókat kell etnicizálni, hanem
az etnikumokat regionalozálni

14-02-21
A kisebbségi kérdés kezelésének esélye:
A partikularitást az univerzálishoz kell
kapcsolni
45

46. Lemaradás, vagy felzárkózás?


14-02-21
Az Uniós integráció a térség modernizációs
esélye (az egymást követő kormányok
politikai színezetétől függetlenül) az Unió
intézményrendszerének kérdőjelei ellenére
Területei:
 az infrastruktúra-fejlesztések
 az oktatás
 az intézményi együttműködések
 eszközei a www.regions.hu és az EGTC-k
46

47. 
Kérdés: mi érvényesül
Magyarországon a
közeljövőben: a kormány
izolációs, megosztó politikája,
vagy az integrációs politika
felvállalása határon belül és
kívül?