1. Tájékoztató előadás

2. A TSZSZ működéséről és eljárásáról
rendelkező jogszabályok
 2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével
kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes
törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a
késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
 236/2013. (VI.30). Korm. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel
kapcsolatos egyes kérdésekről
 A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Ügyrendje
A fentiek mindegyike – egyéb információk mellett – megtalálható a www.mkik.hu
honlapon a baloldali Teljesítésigazolási Szakértői Szerv menüpontban.
2

3. Módosított jogszabályok
 Polgári perrendtartás: A kiemelt jelentőségű perek fejezet alá bekerült egy
alfejezet, mely a TSZSZ szakvéleményére alapított pert külön eljárástípusként
szabályozza.
 Rendőrségi törvény: A szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes
lebonyolítása céljából – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén – a
rendőrség magánlakásba is behatolhat.
 Végrehajtási törvény: A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a
szakvéleményben megállapított összegre biztosítási intézkedést rendelhet el a
bíróság.
 Gazdasági kamarákról szóló törvény: Az MKIK – a területi kereskedelmi és
iparkamarák bevonásával – biztosítja a TSZSZ működését.
 Igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény: A TSZSZ mint szervezet
igazságügyi szakértői tevékenységet folytathat.
 Közbeszerzési törvény: Közbeszerzési szerződések esetében is eljárhat a TSZSZ.
 Építési törvény: A nemfizetési jelzés alapja lehet a TSZSZ szakvéleménye is.
3

4. A TSZSZ feladata,
a szakértői eljárás tárgya
-tervezés
-építés beruházás
-szerződést biztosító mellékkötelezettségek

5. A kérelmezőtől a szakértői eljáráshoz az alábbi dokumentumok
kerülnek bekérésre:
 Szerződés, szerződés módosítások, elfogadott ajánlatok, elfogadott
költségvetések stb.
 Engedélyezési és/vagy kiviteli tervek (mennyiségtől függően)
 Korábbi részszámlák összegét és kifizetését táblázatos formában
 Szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott átadási dokumentumok.
 Ezek közül kiemelendők az alábbiak: beépített anyagok megfelelőség igazolásai,
szükséges vizsgálati jegyzőkönyvek (pl: nyomáspróba jgykv., érintésvédelmi jgykv. stb.),
esetleges szakhatósági hozzájárulások, ha érintett, tételes elszámolás esetén felmérési
napló stb.
 A vitatott teljesítéshez kapcsolódó további dokumentumok (levelezések, helyszíni
jegyzőkönyvek, stb.)
(Ezek beszerzése a TSZSZ feladata, ha a helyszíni szemlén merül fel valamilyen
releváns dokumentumigény, a szakértői tanácsnak záros határidővel lehetősége van
bekérnie. Ennek időtartama beleszámít az eljárási határidőbe, nem hosszabbítja meg
azt.)
5

6. Mi a TSZSZ Szakértői Tanács feladata?
A rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszíni
szemle alapján annak megítélése, hogy a vállalkozó
által elvégzett munka megfelel-e/milyen mértékben felel
meg a szerződésben vállalt kötelezettségének, a
teljesítés – minőségi és mennyiségi szempontból –
szerződésszerűen történt-e.
.
6

7. A szakvéleményben megválaszolandó kérdések:
A szakvélemény – a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó
előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:
a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési
és kivitelezési munkák leírása, (kérelemben a kérelmező adja meg
felsorolásszerűen)
b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan
teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének
meghatározása, (ha van, akkor figyelembe véve).
c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el
nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és (ha van, akkor
figyelembe véve).
d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy
az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.
A szakvéleményben csak a kérelmezett teljesítéssel kapcsolatos kérdésekre kell
válaszolni.
A szakértői véleményben a ténymegállapításban ismertetni kell a ténylegesen
elvégzett munkákat, meg kell határozni mennyiségeiket, illetve a leigazolt teljesítés
értékét (feltüntetve az eddig kifizetett összegeket is)..
7

8. Mivel nem foglalkozik a TSZSZ eljárás?
Az ügyrend 5.2. pontja felsorolja ezeket. Ez úgy
értelmezendő, hogy pl. tervellenőrzésre, elkészült
munka minőségi osztályba sorolása vonatkozásában
önmagában nem bízhatja meg a kérelmező a TSZSZ-
t. Ugyanakkor, ha a teljesítésigazolás
vonatkozásában ilyen kérdés felmerül (pl. valamelyik
munkanem nem I. minőségi osztályú, vagy pl.
statika, tűzvédelem, stb. problémák merülnek fel),
akkor azokat véleményeznie kell a Szakértői
Tanácsnak, de csak azokat amelyek vitásak.
8

9. Kötbér kérdése
Az eljárás során a Szakértői Tanács jogi kérdésekkel
nem foglalkozik. A törvényben megfogalmazott, a
Szakértői Tanács által megválaszolandó kérdések
között sem szerepel, hogy a késedelmes teljesítéssel a
szakértői eljárás során foglalkoznia kellene a
szakértőknek. Indokolt lenne ennek rögzítése a
szakvéleményben, a szakmai ténymegállapítás (III/B.)
pontban .
9

10. Az eljárás menete
 Kérelem
 Hiánypótlás
 Befogadás
 Szakértői tanács kirendelése (szerződés)
 Helyszíni szemle
 Szakvélemény készítése (szakértői tanács)
 Szakvélemény megküldése(titkárság)
10

11. A kérelmező lehetőségei a
szakvélemény kézhezvétele után
 Egyeztet a kérelmezettel
 Kereset beadás (60 napos határidő)
 Bírósági eljárás
11

12. A bírósági eljárás menete
 Kereset beadása(kiemelt ügy)
 Végzés a Tszsz szakvéleményben megállapított követelésről.
 A kérelmezett ellentmondása esetén perré alakul
 (kiemelt ügy de a „normál „bírósági eljárás keretében itt már meghallgatják
a kérelmezett tanúit és vizsgálják a jog- minőségi és mennyiségi kérdéseket)
 Közbenső intézkedés kérése
 Biztosítási intézkedés kérése
 Bíróság dönt
12

13. Gyakori kérdések
13

14. Ha a dokumentumokat megvizsgálva, vagy a
helyszíni szemlét követően valamilyen
dokumentumot még szükségesnek ítél, a szakértői
tanács kérhet-e dokumentumokat a felektől?
Ha az ügy eldöntése szempontjából szükségesnek
tartja a szakértői tanács, adatszolgáltatást kérhet
közvetlenül a felektől, elektronikus formában,
határidő meghatározásával, az eljárási határidő
figyelembevételével.
14

15. Kérhetnek-e be dokumentumot a szakértők az ellenérdekű
féltől?
 Az ellenérdekű fél csak a helyszíni szemle alkalmával kap értesítést arról, hogy
ellene egy kérelem került benyújtásra, eljárás indult ellene. Az eljárás során nem
tekinthető ügyfélnek, iratbetekintési joga nincs. Ennek ellenére célszerű, és a
szakvélemény vitathatóságát csökkenti, ha a szakértők ismerik a másik fél
véleményét, dokumentumait is.
 A helyszíni szemle alkalmával van lehetőség arra, hogy az ellenérdekű fél
dokumentumokat szolgáltasson. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, illetve ha az
később kerül megküldésre, akkor azt annak határidejével együtt (ajánlott 5 nap).
Ez azonban nem szolgálhat alapul határidő módosításra.
15

16. Kell-e helyszíni szemlét tartani a szakértői eljárás
során?
Tervezéssel érintett teljesítés igazolás esetén
nem, de kivitelezés esetében mindenképpen
szükséges. A szemlén mind a három szakértőnek
részt kell vennie, arról az ügyrend szerinti
jegyzőkönyvet kell felvennie. Esetleges betegség
miatti távollétet a jegyzőkönyvben kell jelezni.
Tervezésről szóló vita esetén az érintett felek
meghallgatása szükséges, amelyről szintén
jegyzőkönyvet kell felvenni.
16

17. Mi értelme helyszíni szemlét tartani, ha olyan munkáról van szó,
ami több hónap, esetleg több év elteltével már a helyszínen nem
vizsgálható?
A jogszabály szerint abban az esetben is meg kell tartani a
helyszíni szemlét, ha már csak az állapítható meg, hogy a helyszín
jelenlegi állapota nem alkalmas a kérdés eldöntésére. Ebben az
esetben ezt kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. Ugyanakkor az
eljárás során egyedül itt van lehetőség az ellenérdekű fél
véleményének a megismerésére, amely a szakvélemény
pontosabb megállapításait segíti.
Van arra lehetőség, hogy a szakértők külön járják be a helyszínt
(pl. ha közterületen, nyilvános helyen van), és azután egyeztető
tárgyalást tartsanak a felekkel.
17

18. Mi van, ha a felek nem jelennek meg a helyszíni szemlén?
A TSZSZ eljárása a minél gyorsabb ügyintézés és a szoros
eljárási határidők betarthatósága érdekében elsősorban
elektronikus kommunikációra épül. Éppen ezért
nyomatékosan szoktuk kérni a kérelmezőt, hogy a kérelemben
ellenőrzött, élő e-mailes elérhetőségeket adjon meg (a
kérelmezett és a helyszín birtokosa részéről is).
Ennek ellenére a TSZSZ titkársága az értesítések kiküldésekor
igyekszik körültekintően megbizonyosodni róla, hogy minden
fél megkapta az értesítést (e-mail, telefon, fax). Ezzel együtt
előfordulhat, hogy nagyobb helyszíneken a megjelentek nem
találkoznak, ilyenkor javasoljuk, hogy jelezzék ezt nekünk
telefonon, és mi megpróbálunk telefonon egyeztetni a
felekkel.
18

19. Mi történik, ha a szakértők a helyszíni szemlén nem tudnak bejutni a
helyszínre (a birtokos nem engedi be őket vagy nincs is jelen)?
 A Tszszt. szerint, amennyiben a helyszín birokosa nem tesz eleget a
jogszabályban foglalt kötelezettségének, a szakértői tanács ezt rögzíti a
jegyzőkönyvben, és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni szemle
rendőrség közreműködésével történő megtartását.
 .
19

20. Pótmunka mikor számolható el:
Ha írásos szerződés van róla. Ennek fogadható el véleményünk szerint
minden olyan dokumentum, amely a szerződés kiegészítés formai
követelményét teljesítik (pl: árazott költségvetés megrendelő részéről
történő írásos jóváhagyása). Ha sem a mennyiség, sem az egységár az
adott munkanem esetében nem került meghatározásra, abban az
esetben csak annyi állapítandó meg a szakvéleményben, hogy a
kérelmező által meghatározott munkanem valóban pótmunka-e (azaz
a felek között létrejött szerződés műszaki tartalma egyértelműen nem
tartalmazza), ténylegesen megvalósulásra került, ellenértékét nem kell
meghatározni.
Amennyiben nincs írásos szerződés, a szakvéleményben a szakértők
érték hozzárendelése nélkül megállapítják,hogy a szerződötthöz képest
a műszaki tartalom bővült.
20

21. Mi a teendő, ha a helyszíni szemle során olyan eltérés
tapasztalható, amely építési engedély köteles lenne?
Mindenképpen jelezni kell a szakértői véleményben.
Ebben az esetben a teljesítés műszaki tényét a
szakvéleményben jelezni kell, ahogy azt a körülményt is, hogy
az megvalósulás a tervtől, szerződéstől eltér, építési engedély
módosítását tenné szükségessé. Ebben az esetben a szakértői
tanács az elvégzett munka értékét nem, vagy csak
csökkentett értéken hagyja jóvá (kisebb eltérés esetében). A
bizonyítási eljárás lefolytatása már a peres eljárás része.
21

22. Esettanulmányok:
Már több, mint 60 eljárás került megindításra a TSZSZ-nél.
Néhány eset a lezárult ügyek közül :
• Már lezárult a kivitelezés (útépítés), a teljesítésigazolás is kiadásra került, viszont nem történt
meg a pénzügyi teljesítés – a kijelölt TSZSZ Szakértői Tanács kiadta a teljesítésigazolást.
• Már lezárult a kivitelezés (földmunka), az átadás-átvétel nem történt meg, a
teljesítésigazolás nem került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés
tárgyát képező munkák elvégzését, viszont nem volt teljes bizonyossággal megállapítható
(dokumentumok (fotók, építési napló hiánya miatt), hogy a munkát a kérelmező végezte
el.
• Lezárult kivitelezés (tetőszigetelés) után, a kérelmezővel szerződésben álló önkormányzat
átvette a munkát és kiadta a teljesítésigazolást, majd a műszaki ellenőr visszavonta a
teljesítésigazolást – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés tárgyát képező
munkák elvégzését és kiadásra került a teljesítésigazolás.
• Már lezárult a kivitelezés (nyílászáró) – a felek a hiánypótlás alatt megegyeztek, TSZSZ
szakvélemény nem készült.
• Már lezárult a kivitelezés (épületvillamosság) – a felek a helyszíni szemle alatt egyeztek
meg, TSZSZ szakvélemény elkészült.
• Folyamatban lévő beruházásnál (generál-kivitelezés) elszámolási vita alakult ki a szerződött
felek között – a kijelölt Szakértői Tanács megállapította a tényleges teljesítést, és az alapján
adta ki a teljesítésigazolást.
22

23. • Már lezárult a kivitelezés (vasútépítés földmunka), a teljesítésigazolás csak
részlegesen került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye csak a szerződés tárgyát
képező munkák elvégzését állapította meg, viszont nem volt teljes
bizonyossággal megállapítható a munka mennyisége (nem volt mindkét fél által
elfogadott geodéziai felmérés). Ezért a szerződés tárgyát képező, illetve a
pótmunkák jelentős részére nem történt meg a teljesítés igazolás kiadása.
• Már lezárult a beruházás (generál-kivitelezés), az átadás-átvétel megtörtént,
viszont a pótmunkák teljesítésigazolása nem került kiadásra – a TSZSZ
szakvéleménye megállapította a munkák elvégzését, viszont mivel nem volt aláírt
szerződés/elfogadott árajánlat a pótmunkákra vonatkozóan, a teljesítés igazolás
a vitatott pótmunkákra nem került kiadásra.
• Befejezés előtti beruházásnál (generál-kivitelezés) a felek nem tudtak
megállapodni a műszaki tartalomhoz tartozó összegben, ezért a teljesítésigazolás
nem került kiadásra – a TSZSZ szakértői tanács a dokumentumok ellentmondásai
miatt (nem volt a műszaki tartalom egyértelmű) csak azt tudta rögzíteni, hogy a
szerződés teljesítése megtörtént, a műszaki tartalom bővült, de az ellenérték
összegét nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani.
23

24. Van-e utólag lehetőség a szakértői vélemény tartalmának
módosítására?
 A szakértői vélemény leadása és ellenjegyzése után a szakértői
vélemény nem módosítható.
 Amennyiben a későbbiekben a szakértői vélemény tartalmát
bármely fél a kifogásolja, azzal kapcsolatban észrevételeket/panaszt
tesz, ezt tájékoztatásul megküldjük a szakértői tanács tagjai részére. A
szakértői vélemény kiegészítésére/módosítására azonban abban az
esetben sincs lehetőség, ha egyértelmű (pl. számszaki) hibára hívják
fel a figyelmet.
 A szakértői eljárás keretében jogorvoslatra lehetőség nincs, az
észrevételek megválaszolására a bírósági eljárás keretében a
szakértői tanács elnöke a bíróságra beidézhető.
24

25. A szakértői vélemény elkészítésével kapcsolatos díjazás
A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb
60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a
szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-
30%.
25

26.  TSZSZ hol tart (hány ügy, milyen típusúak, általános tájékoztató)?
Májusig 97 db kérelem érkezett be.
Az ügyekből eddig 79 db zárult le.
6 ügy esetén a felek még az eljárás során megegyeztek.
Az ügyek megoszlása: 84 %-a magasépítés, 9 % mélyépítés, 6 % útépítés és 1 %
tervezés.
A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében összesen a vitatott összegek 85 %-át
állapították meg a szakértők.
26

27. 27

28. 28

29. 29

30. 30

31. Az ügyek területi megoszlása helyszín és a kérelmezők szerint (megyére lebontva):
 Bács-Kiskun 5
 Baranya 2
 Békés 1
 Borsod-Abaúj-Zemplén 5
 Budapest 31
 Csongrád 7
 Fejér 3
 Győr-Moson-Sopron 4
 Hajdú-Bihar 5
 Heves 5
 Jász-Nagykun-Szolnok 1
 Komárom-Esztergom 1
 Nógrád 1
 Pest 10
 Somogy 5
 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2
 Vas 8
 Veszprém 3
 Zala 4
 Bács-Kiskun 2
 Baranya 1
 Békés 1
 Borsod-Abaúj-Zemplén 4
 Budapest 34
 Csongrád 4
 Fejér 10
 Győr-Moson-Sopron 4
 Hajdú-Bihar 4
 Heves 1
 Jász-Nagykun-Szolnok 6
 Komárom-Esztergom 1
 Nógrád 2
 Pest 18
 Somogy 2
 Szabolcs- Szatmár-Bereg 6
 Tolna 3
 Veszprém 2
 Zala 3
 Szlovákia 1
31

32. 32

33. 33

34.  A kamarából (MKIK) kizárás, mint szankció
működik/működhet-e a nem fizetőkkel szemben?
Működhet. A kérelmezőnek kell bejelentenie a kamaránál.
Jelenleg még nincs ilyenről tudomásunk.
 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) alapján a TSZSZ
szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel
élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek
a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem
történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás
van folyamatban, törli a nyilvántartásból.
34

35.  Azon ügyekben, ahol az eljárás megindítása után
egyezség születik, a panaszos befizette az eljárási díjat, a
testület megkezdte munkáját, a költségeket ki téríti meg?
Miután a kérelem befogadásra került, a szakértői véleményt
el kell készíteni.
Amennyiben a szakértői tanács már megkezdte munkáját,
de helyszíni szemle megtartására még nem került sor, s a
felek megállapodnak, a szakértői véleményt (ebben az egy
esetben!) helyszíni szemle megtartása nélkül kell elkészíteni.
A szakvéleményben kell rögzíteni, hogy a felek
megegyeztek.
35

36.  Van-e joga a TSZSZ szakértőknek további adatokat
bekérni: pl. MVH DARFÜ stb. az elszámolási adatok
bekéréséhez ?
A szakértői tanácsnak az eljárás során a TSZSZ-en keresztül a
felektől van lehetősége adatokat/iratokat bekérni.
Hatóságot adatszolgáltatásra kötelezni/kérni nem tudunk.
Nyilvános adatbázisokat a szakvélemény alátámasztására,
amennyiben ennek szükségét látja, ellenőrizhet a szakértői
tanács.
36

37.  Az elkészült munka minősége, osztályba sorolása lehet-e
a Tszsz szakértők feladata ?
Abban az esetben lehet a minőséget, osztályba sorolást
vizsgálni, ha a teljesítésigazolás megtagadásának ez az oka.
A szakértői tanács feladata ennek vizsgálata.
A minőségi kifogás miatti megtagadás esetén a kérelmezett
definiálja a kifogás okát (a helyszínen, dokumentumokkal,
stb.).
37

38. Köszönjük a figyelmüket !38